Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-21 / 145. szám
Vi Ida proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^aSjggBafiaKl / XVII. évfolyam, 145. szám. Ara 50 fillér 1966. június ül., kedd. Aratunk Aratunk. Kunhegyesen, Karcagon, Kunmadarason — lapunk is írta — Rá- kóczifalván rendre dűl a kalász. Hét végére az lesz az újság, ha valahol nem vágják még a gabonát. Az őszi árpa a sorkezdő, de két hét múlva a búza is kaszára érik. Pontosabban gépre, kombájnra. Hiába, a legmagasztosabb paraszti munka kifejezései még a régiek. Csak a szóhasználat tegnapi. A mai valóság az, hogy az idén nagyon nagy dolog történhet itt a jászsági, nagykunsági, tiszazugi gabonaföldeken. Kilátás van rá: először a történelemben teljesen kiszorul a kis kasza, a kézi kasza a táblákról. Majdnem annyi munkája akad csupán a kis kaszának. hogy a fák alatt a kiszögelléseken, a sarkokon rendet tegyen, ahová a kombájn nem fér be. Abban a Szolnok megyében, ahová valaha csapatostól jártak más vidékről részesaratónak, ahol tizennegyedrészért roncsoltatták törekporral tüdejüket a cséplőmunkások. S a .megváltozott társadalmi környezetben ia tízezrével nyűtte az embert az aratás. Szocializmus nélkül, a mező- gazdaság kollektivizálása nélkül ki tudja, mikor jutott volna el az ország, a megye ilyen arányú gépesítéshez. Most Szolnok megyében egy SZK kombájnra 446 hold, egy magyar kombájnra 150, s egy ara- tógépre 100 hold aratni- való jut. Nem kevés, de meg lehet birkózni vele. Ennyi géppel — jó szervezéssel éjs jó időjárást számítva természetesen — 20 nap alatt betakarítható a Szolnok megyei termelőszövetkezetek 228 ezer hold kalászosa. Aratásig 33 új kombájn érkezett a megyébe. Várhatóan még öt olyan időben jön, hogy be tud segíteni. Reményeinket na- gyobbítja: nem igen akad gyomos, gazos gabona tájunkon. Tavaly 105 ezer holdon, idén pedig már 160 ezer holdon történt meg a vegyszeres gyomirtás. Szinte valamennyi búzaföldön. A tiszta gabonában könnyebben halad a gép. Sajnos ezenkívül azért is, mert gyengébb össztermés várható az idén. A tavaszon 30 ezer holdnyi kalászost kiölt a víz, A megye 137 termelőszövetkezetéből egy sincs falán, amelyiket ne érintené. Nagy veszteség. Meg nem másítható. De azt elkerülhetjük, hogy a betakarítási szemveszteséggel ne növekedjen még. Minden szem gabona kincs. És nemcsak a termelőszövetkezet kincse, a nemzet vagyona is. Ezért jogunk szóvá tenni: nem vezet jóra, ahogy a kisújszállási termelőszövetkezetekben javították ki a gépeket. Illetve ahogyan nem javították ki. A gépszemle idején a Dózsa Termelőszövetkezet négy kombájnjából egy sem volt üzemképes. A megyében különben 90 százalékban indulásra készek a nyári betakarítást végző gépek. Ez jó. S benne eléggé kirívó _ a Jászberényi Gépállomás, ahol az ellenkezője igaz. A felkészülés idején kitűnt : nagy a hiány akkumulátorból. A szolnoki Vasipari Vállalat ugyanis ahelyett, hogy kijavította, feltöltött© volna a régieket, kiselejtezte azokat is, amelyeket esetleg rendbetehetett volna. Az AGROKER nem tud újakat adni helyettük. Most aztán fűhöz-fához futkoshatnak a nélkülözhetetlen gépelem után a szövetkezeti beszerzők. S ami még „hiánycikk”. A traktoros, a gépet vezető ' ember. Karcagon, Túrkevén, Jászberényben, Kunszentmártonban feltűnően kevés. Több helyen egy vezető jut a kombájnra, a gépre. Ki váltja? Mi lesz. ha elfárad, ha lebetegszik’ Azt javasoljuk: ne szűk- martoúskodjanak a termelőszövetkezetek. Nagyon sok ember hord a zsebében jogosítványt, s ha a feltételek kedvezőek, akkor gépre ül. A javító szolgálat „harc- készültsége” — a tiszafüredit kivéve — az egész megyében jó. A szállítási gond enyhítésére 120 pótkocsit kapott már ebben az évben a megye. De ott a másik baj, hogy tudniillik gumiabroncshoz viszont szinte lehetetlenség hozzájutni. A megye szövetkezetei 90 százalékának nagy szó — fedett kom- bájnszérűje van. Ki kívánkozik az emberből az 'emlék; hol jártunk ettől csak pár évre visszatekintve is? Egyszóval: jó hírrel, örömmel és aggodalommal is jön az aratás. A ki tudja hányadik? Mégsem sablonszerű soha, A munka romantikája is új- ■ já teszi minden nyáron. S az is, hogy minden aratáshoz új öröm, több öröm társul. S minden aratás könnyebb. kevesebb fizikai munkával jár. Borzák Lajos Megkezdődtek a beíratások Több mint kétszázezer új első osztályos kezd ősszel általános és középiskoláinkban Az általános és a középiskolákban hétfőn országszerte megkezdődtek a beíratások. Az előző évekhez hasonlóan az idén is csak az új elsősöket, valamint az iskolát változtató tanulókát kell beíratni. Illetékes helyen kapott tájékoztatás szerint az általános iskolák új elsőosztályos kisdiákjainak száma az 1966— 67-es oktatási évben — előzetes becslések szerint — 136 000 lesz, — 25 000- rel kevesebb, mint az elmúlt tanévben — a középfokú oktatási intézményekben pedig várhatóan 65 000—66 000 fiatal kezdi meg ősszel tanulmányait. A beíratásokat kedden folytatják. Reális emelkedés az iparban, mezőgazdaságban Hétfőn a Terv- és Költségvetési Bizottság ülésével lezárult az országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozássorozata, amelyen a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt arról, hogy az elképzelések szerint az ipari termelés az 1970-ig terjedő időszakban évente 6 százalékkal növekszik. Ez a tempó szolid, reális, nagyjából megfelel az elmúlt évek növekedési ütemének. Ezen belül azonban minden területen nagy figyelmet kell fordítani a minőségi mutatók teljesítésére. A mezőgazdasági termelés az előirányzatok szerint 13—15 százalékkal növekszik. Ez meghaladja a második ötéves tervidőszak fejlődésének ütemét, de alacsonyabb az 1961—65-ös évekre eredetileg tervezett termelésnövekedésnél, amely túlzottan magasnak bizonyult. A reális követelmények mellett minden bizonnyal kedvezően érezteti hatását a mezőgazdasági felvásárlási árak rendezése is. Változatlanul fontos szerepet töltenek be a háztáji gazdaságok, s a tervek azt célozzák, hogy a háztáji gazdálkodás eredményei az eddigi szinten maradjanak, sőt ha lehet, növekedjenek. Hét év alatt csaknem négy és féleser állami gazdasági dolgozó a továbbképző iskolákon Az állami gazdaságok vezető, irányító szakemberei egyre nagyobb számban vesznek részt i. továbbképző iskolán, illetve az üzemi továbbképző iskolák tanfolyamain. 1958 óta a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen működő vezető továbbképző iskolán több mint háromezer igazgató, ágazatvezető, kerületvezető stb. irányító szakember végzett, az ország különböző vidékein működő üzemi továbbképző iskolákon pedig csaknem másfélezer telepvezető, munkacsapat, illetve brigádvezető. Egy júniusi vasárnap Almádiban Ez a mozdony vitte a Szolnok és Békés megyei fiatalokat. (Tudósítás az 5. oldalon) Úttörő táncosok szolnoki seregszemléje megcsappant. Igaz, közel háromszáz jegyet adtak el a műsorra elővételben, de a nézőtéren félszáznál alig több kívülálló, érdeklődő ült. A sorokat a csoportok és kísérők töltötték meg, akik kiváncsiak voltak társaik szereplésére. Pedig az az odaadó lelkesedés, átélés, ahogy ezen az estén a gyerekek táncoltak, énekeltek, a város közönsége részéről Is nagyobb figyelmet érdemelt volna. Utólagos beszélgetésen elhangzott vélemények szerint a résztvevő együttesek nagyon elégedettek voltak, az elhelyezéssel és a fesztivál műsorán kívüli programmal egyaránt, amit az előzékeny rendezők áldozatos munkával biztosítottak számukra. De... — és itt álljunk meg egf kicsit a szervezésénél. Valljuk be őszintén, ez a nagyszabású országos esemény nem volt eléggé .ünnepélyes, nem tükrözte eléggé, hogy voltaképpen az úttörőmozgalom 20. évfordulója keretében került megrendezésre. Igaz, a születésnapi megyei ünnepség már korábban lezajlott Szolnokon, de vajon nem lehetett volna-e úgy 'gyez- tetni az időpontokat, hogy az országos fesztivál is emelje az ünnep fényét? A fesztivál szombat esti bemutatói után vasárnap délelőtt a csoportok művészeti vezetőinek részvételével szakmai tanácskozás kezdődött az úttörőház színháztermében a bemutatók tapasztalatairól és a gyermektánc mozgalom időszerű problémáiról. A tanácskozást Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet művészeti osztály* munkatársának vitaindító előadása vezette be. Vásárhelyi Lászlót kértük meg mi Is, hogy röviden összegezze az első Országos Úttörő Néptánc Fesztivál tanulságait, tapasztalatait. — A fesztiválon hű keresztmetszeti képet kaphattunk a gyerektánc mozgalom jelenlegi egészséges helyzetéről. A kis községekben, mostohább körülmények között működő táncszakköröktől kezdve a világváros, Budapest úttörő csoportjaiig, különböző nagyságú és korú együttesek mutatták be tudásukat a műsoron. Másrészt e csoportok produkcióin-!-; legszélesebb skáláját Volt alkalmunk látni. Kezdve a folklór szinte érintetlen színpadra állításától, a központi koreográfiák betanításán keresztül a saját koreográfusok önálló elképzeléseinek megvalósításáig bezáróan. A bemutatók a gyerek- tánc mozgalom célját, szerepét, további fejlődésének módját illetően is több szakmai problémát vetettek fel. A szakmai tanácskozás vitája e problémák köré kristályosodott ki — mondta kérésünkre Vásárhelyi László. A szakmai tanácskozás berekesztésekor a Népművelési Intézet és a KISZ Központi Bizottság úttörő osztályának nevében hivatalosan is felkérték a szolnoki úttörőházat a gyermek táncszakkörök országos módszertani központja szerepének betöltésére. A ti .cskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy a jövőben rendszeresen megtartandó úttörő néptánc fesztiválok megrendezésére szintén Szolnokot kérik fel. — rg «a Június 18—19-én rendezték meg Szolnokon az első Országos Úttörő Néptánc Fesztivált. A tulajdonképpeni fesztivál műsorának bevezetéseként több száz népviseletbe öltözött pajtás vidám menete haladt végig szombaton délután az úttörőháztól a Ságvári művelődési házig Szolnok utcáin. A járókelők kíváncsian álltak meg és sokan közülük a nótázó gyereksereghez csatlakozva kísérték a felvonulást a művelődési ház bejáratáig. Ez az érdeklődés azonban a színházteremben már A budapesti XVI, kerületi úttörőké" tánccsoportjának rTS irábúl
