Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
iS®#, jénhm 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A társadalom hasznos tagjának lenni A gyerekek sokszor nagyon kegyetlenek. Nem tudatos gonoszság ez náluk, inkább meggondolatlan csínytevés. A társait csúfodé gyerek nem tudja, nem is tudhatja, hogy ful- lánkos megjegyzéseivel, agresszivitásával néha milyen súlyos sérülés, lelki depresszió, komplexus okozója vagy elmélyítője lehet a másikban. Egy gyerek-közösségben rendszerint a gyengébb fizikumú vagy szellemi képességű gyerekek válnak társaik csúfolódásainaK, agresszivitásuknak céltábláivá. Gyerekek esetében ez még megbocsátható vétség. annál kirívóbb azonban, hogy sok felnőtt is értettem és bizonyos ellenszenvet táplál a szellemileg sérült gyermekek iránt, még olyanok is, akik egyébként nagyon megértőek tudnak lenni minden más betegséggel szemben. Betegség ez is, mégpedig nem is gyógyíthatatlan. Sajnálatos módon belopakodott a köztudatba a .^y agyás”, „gyagya”, a szellemileg gyenge vagy sérült gyerekek pejoratív megítélése. Szerencsére ezek a felnőttek egyre kevesebben lesznek és egyre többen vannak az olyanok, akik megértik, hogy a beteg gyerekek gyógyulása és gyógyulásuk után a társadalomba való beilleszkedésük mindnyájuk segítőkészségén is múlik. A társadalom hasznos, megbecsült tagjának lenni olyan adomány, amelyben egyre több gyógypedagó- giág gyermeknek van része. És hogy számuk még több és a lehetőségekhez képest teljes legyen ezen munkálkodnak megyénkben is az illetékes művelődésügyi szervek és oktatási intézmények. Az országban elsőnek Szolnok megyében dolgoztak ki és fogadott el a megyei tanács vb átfogó tervet a gyógypedagógiai oktatás fejlesztéséről. És talán kevesen tudják, hogy ez a humánus intézkedés szerencsésen találkozott a nemes tradícióval is, hiszen a huszas években Kisújszálláson működött Európa első gyógypedagógiai foglalkoztató intézete. A megyei tanács művelődésügyi osztályának felmérése szerint megyénkben 888 nyilvántartott, az Áthelyező Bizottság által megállapított szellemileg fogyatékos tanuló van. Nem szerepel azonban ebben a számban az a közel 400 iskolás gyermek, akik a kis községekben áthelyezés hiányában a normálko- rúakkal tanulnak együtt. Az első lépés mindeneketőtt a normál és a szellemileg fogyatékos gyermekek iskoláztatásának szétválasztása, hiszen ez utóbbiak oktatása speciális oktató-nevelő folyamatot igényel. Nem beszélve arról, hogy az együttlét részben hátráltatja a normálkorúak tanulmányi előmenetelét, részben a szellemileg fogyatékos gyerekek sérülését is súlyosbíthatja. A rászoruló tanulók teljes gyógypedagógiai beiskoláztatásához nagyarányú hálózatfejlesztő munka szükséges. Az anyagi erők koncentrálásával tovább bővítik a megye két bentlakásos gyógypedagógiai intézményét A felújítási, illetve az iskolaépítésd munkák befejezése után lehetővé válik, hogy Homokon fiú-, Kisújszálláson pedig lányintézetet alakítsanak ki. A meglevő két kisegítő iskola mellé (Szolnok és Karcag) egy harmadik építését tervezik, továbbá a megye hét új helyiségében létesítenek úgynevezett gyógypedagógiai kisegítő osztályokat A szellemileg gyenge tanulók döntő többsége a megfelelő 8 éves speciális képzés esetén alkalmassá válik az önálló termelőmunkára, de még a súlyosabb fogyatékosok nagyobb hányada is eléri azt a fejlettségi fokot a folyamatos képzés hatására, amelyen irányítással bevonható a termelés egy-egy részterületére. A társadalomba való beilleszkedésük elősegítése érdekében két bentlakásos gyógypedagógiai intézetünkben folyik foglalkoztató. rehabilitációs nevelés. Ezekben az intézetekben a tanulók különböző szakmákkal ismerkedhetnek meg. A rehabilitáció utolsó, döntő fázisa azonban magán a társadalmon, illetve azokon a közösségeken múlik, amelyekbe a tanulók kerülnek, elhagyva az intézetet. Elhelyezkedésükkel, a megfelelő munkaalkalmakkal nincs különösebb probléma. Súlyosabb gond, hogy nincs megoldva a velük való további foglalkozás, felügyelet problémája. Ezek a gyerekek környezetük segítőkészsége nélkül nem boldogulhatnak az életben, könnyebben befo- lyásolhatóak, mint mások és gyakran válnak kiszolgáltatottakkálelkiismeretlen emberek erkölcsromboló hatásával szemben. A megoldás módjára szerencsére már akadnak jó példák. 1963-ban tizenkét gyerek került a homoki intézetből az építőanyagipari készletező és raktározási vállalathoz, Budapestre. A vállalat munkásszállásán találtak otthonra és megoldották egy nyugdíjas pedagógus foglalkoztatásával a velük való gondos törődést is, segítve egyéni boldogulásukat. indulásukat az életben. Azóta néhányan már nem dolgoznak a vállalatnál, de valamennyien a társadalom hasznos tagjaivá váltak. Van egy másik példa, hogy hogyan segíthet a probléma megoldásában egy szocialista brigád közössége. A martfűi Tisza Cipőgyár egyik szocialista brigádja fogadta be a homoki intézet két volt növendékét. A brigádtagok nemcsak a munkában, hanem tanácsaikkal, gondoskodásukkal a magánéletben Is segítették a fiúkat, akik közül egyik jelenleg teljesíti katonai szolgálatát, a másik már családot alapított és megbecsült tagja a kollektívának. A közvéleményben sajnálatos módon belopózott a „gyagyás”, a „gyagya” fogalma, a szellemileg gyenge vagy sérült gyermekek lealázó, ostoba megítélése. Szerencsére egyre többen vannak olyanok, akik gúny és elutasítás helyett segítő kezet nyújtanak ezeknek a gyerekeknek, hogy megtalálják boldogulásukat az életben. Rideg Gábor az üzemi iskola Festés helyett műbőr — ||7 17 • KÉT BÉT „Hódit a Varia azokba* Tanulást könnyítő rendelkezések Tanácskozásra hívta össze nemrégiben a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szolnok város üzemeinek, vállalatainak, a szakszervezeti bizottságoknak képviselőit a jövő felnőttoktatási évad eredményesebb előkészítése érdekében. Sajnálatos módon a meghívottak jórésze, a város legnagyobb üzemeinek illetékesei nem jöttek el, kicsit ezzel is bizonyítva, milyen fontosságot tulajdonítanak a felnőttoktatásnak. Pedig Szolnokon sem jobb a helyzet, mint országosan. A 40 éven aluli dolgozók 50 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ez a tény önmagában is hosszú időre megszabja feladatainkat a felnőttoktatás terén. Elsősorban az általános iskola elvégzésére kell mozgósítaniuk szakszervezeti bizottságainknak. Évről évre nagyobb gondot jelent a szervezés, egyre nehezebb rétegekhez jutunk el. Csak összefogással, a gazdasági és mozgalmi vezetők közös erőfeszítésével haladhatunk előre. — Nagy szerep vár e téren a most alakuló üzemi oktatási és ismaretterjesztési tanácsokra. Másik nagy segítőerő a szocialista brigádmozgalom lehet. A brigádtagok kulturális vállalásainák legkézzelfoghatóbb formája a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a dolgozók iskolájában való tanulás. A brigád kollektívája jobban figyelemmel tudja kísérni a tagok eredményeit, problémáit, köny- nyebben tud segíteni, s ha kell a közösség erejével tud hatni az esetleg kedvét vesztett, a nehézségek' miatt tanulmányait elhanyagoló brigádtagra. A 7. AKÖV példája is bizonyítja a leírtakat, ahol a szocialista brigádtagok majd mindegyike tanul, magasabb iskolai végzettséget kíván szerezni. Megkönnyítik a dolgozók számára a tanulást a kihelyezett, üzemi osztályok. A műszak' befejezéséhez igazodóan, a munkahelyeken tanulhatnak. — Szolnok város területén a most befejeződött tanévben 20 üzemi osztály működött. Az előző évekhez képest kedvezően alakult a helyzet a járműjavítóban, az AKÖV-nél, a Vízügyi Igazgatóságon, és a Tiszámén ti Vegyiművekben és a cukorgyárban is bevált forma a kihelyezett osztály. Ezeken a helyeken a szakszervezeti bizottság is magáénak érzi a felnőtt- oktatást, megfelelő segítséget nyújt hozzá. Nem mondhatjuk el ugyanezt a MÁV állomásról, a kőolaj- fúrási üzemről, vagy a vasipari vállalatról. Ä dolgozók általános gimnáziumára vonatkozóan nemrégiben néhány olyan rendelkezés látott napvilágot, ami mindenképpen befolyásolja az ide való jelentkezést. Egyik ilyen, hogy az úgynevezett felemelt szintű, hároméves iparitanulóképzés után, szakmunkás bizonyítvány- nyal rendelkezők különbözeti vizsgával a gimnázium második vagy harmadik osztályában folytathatják tanulmányaikat. A másik könnyítés, hogy az esti tagozaton is fakultatív lesz a nyelvoktatás, eddig a nyelvtanulás nehézsége sok dolgozót tartott távol. A harmadik rendelkezés a dolgozók gimnáziumában lehetővé teszi a magánvizsga letételét, ez szintén kedvezően hathat a felnőttoktatásra. A jövő felnőttoktatási év megszervezéséhez már most hozzá kell kezdeni, de ez a munka eredményes csak közös összefogással lehet. Sági Pál az SZMT kulturális bizottsága vezetője Dr. Szdlassy József, a szolnoki bútorgyár igazgató ja két hetet töltött az NDK-ban. A tanulmányút tapasztalatairól beszélgetett munkatársunkkal. — Mi volt a tanulmányút célja? — kérdeztük. — Három bútoripari üzemet látogattam meg: Berlinben, Drezdában és a Magdeburg melletti, Burg nevű kisvárosban. Többek között tanulmányoztam a gépesítést, a felületkezelési eljárásokat, a szerelés és csomagolás technikáját. — Az NDK bútoripara ma versenyképesebb-e mint a hazai? — Igen. Náluk még mindig hiánycikk a bútor, ezért elsősorban arra törekednek, hogy a piaci igényeket mennyiségben elégítsék ki, persze kifogástalan minőségű áruval. Ez annyit jelent, hogy kisebb választékban, de nagyobb sorozatban termelnek, következésképp olcsóbban is. — Ön azt mondta, kisebb a választék. Ez kereskedelmi szempontból előnyös, vagy nem? — ök a választékproblc- mát nagyon szellemesen oldották meg. Nem garnitúrát gyártanak mint mi. hanem darabokat Nos, fogjunk fel egy típust tíz darabból állónak. Ennek bármelyike tetszés szerint variálható a másikkal, azaz a fogyasztó maga állítja össze az üzletben konyhája berendezését, amelyet pénzétől, igényétől függően bármikor további darabokkal kiegészíthet. Miután meglehetősen sok variáció lehetséges, tulajdonképpen a választék is ugyanannyi, A variáció előnyös a vevőnek, a kereskedelemnek és a gyárnak is. — A gyárnak miért? A varia-rendszer előnye, hogy a darabok átfutási ideje csökken, így a termelés kisebb eszközlekötéssel bonyolítható le, kevesebb termelőterületre van szükség és így tovább. Végeredményben sakkal nyereségesebb a garnitúra gyártásnál. Nekünk is tervünk, hogy ezt átvesszük. A gyár jövője — figyelemmel a világpiacra — csak ez lehet. — Hogyan kedvez a darabgyártás a háztartások gépesítésének? — Az NDK-ban a konyhabútorokat háztartási gépekkel felszerelve és aríél- kül is lehet vásárolni- Ez is hozzátartozik a választékhoz. Például vesz valaki egy szekrényt. Bizonyos lehet abban, hogy bármikor vásárolhat, hozzá például egy beépített hűftő- szekrényes darabot, ami színben, formában pompásan illik a meglevőkhöz. Ezzel is próbálkozunk majd, így tárgyalni szerelnénk a jászberényi Hűtőgépgyárral. Egyelőre a 79 literes Lehel beépítésére gondolunk. — Néhány technikai érdekességet megemlítene? — Például a konyhabútorokat már nem festik, hanem műbőrrel vonják be. Előnye, hogy jól lemosható, s ha megkopott, a háziasszony kicserélheti. Egyszerűen újat ragaszt fel. Nem szólva arról, hogy nincs az az olcsó festést eljárás, ami ennél ne drágább lenne. Hadd tegyem hozzá, ezzel a módszerrel md is jelentős devizát takaríthatnánk meg. A veretek, pántok műanyagból készülnek. A fogantyú hátsó fala lyukacsos, így biztosítja a szekrény belső szellőzését. — Az NDK-bútorok minősége kifogástalan... — Igen. Jellemzem egy adattal: az egyik gyár évi termelése 19 millió márka. Selejt javításra anyaggal, bérrel együtt mindössze 20 ezer márkát használnak feh ez nem teszi ki egy szakmunkás évi keresetét Az árpától sörta Az erjedéses, szénsavas alkoholtartalmú italok készítését régóta ismerik. — Már a babiloniak, egyiptomiak is főztek sört — a fennmaradt leletek szerint. A sör összetétele és tápértéke, kellemes üdítő hatása — valamint alacsony alkoholtartalma — miatt nagyon kedvelt ital, különösen a nyári időszakban. Mérsékelt fogyasztásakor a sör cukor- és dextrintar- talma, a komlóból származó olajos és fehérjeanyagok, a szénsav, a tej sav és ásványi sótartalma étvágy- gerjesztő hatású és gyorsítja az emésztést. Az élesztő B-vitaminjából is jut egy kevés a sörbe. A gyártás műveletei Gyártása két szakaszból áll: a malátakészítésből és a sörfőzésből. A malátakészítéshez tavaszi kétsoros, vékony héjú, duzzadtszemű, lisztes árpát használnak. A csíráztatott árpát — zöldmalátát — szárítják és aszalják. Eközben olyan anyagok alakulnak ki benne, amelyek az árpában lévő addig oldhatatlan tápanyagokat — keményítőt, fehérjéket — vízben oldhatóvá teszik. Az aszalás során ez az átalakítás megreked azért, hogy a keményítő egy része változatlanul maradjon, hiszen ebből lesz az erjesztés során az alkohol. A sör színe az aszalás hőfoka szerint szabályozható. A világosabb sörökhöz 60—100° C-on, a sötétebb sörökhöz ennél magasabb hőfokon aszalják a malátát. A gyártás következő művelete a cefrézés, amikor is az aszalt malátát megőrlik, vízzel keverik és fokozatosan melegítik 75° C-ra. Ebben a folyamatban a keményítő malátacukorrá változik. A jól végzett cefrézés után szűrik a levet; a melléktermékként kapott malátatörkölyt szárítva jóminőségű takarmánynak használják. A sörlét főzőüstökben 1—2 órán át főzik. Fontos munkafolyamat ez, mert ekkor csírátlanodik a lé és a bomlatlan fehérjék kicsapódnak. A főzés utolsó szakaszában beadagolják a komlót, melynek gyantás anyagai fokozzák a sör tartósságát és habzását; illóolaj- és keserűsavtartalma pedig jellegzetes ízét és zamatát adja meg. Ezután a lét hűtőbárkákban fokozatosan hűtik — miközben felveszi a levegőből az erjedéshez szükséges oxigént —, majd kb. 50° C-ról hirtelen az optimális (5—6° C-ra) erjedési hőmérsékletre hűtik. Ha nem így történik, akkor a sörben lévő tejsavbakté- riumok gyors elszaporodása romlást idézne elő. A pílsen!, a bajor, a porter... A hűtött levet erjesztő kádakban söréi esztő péppel keverik. Megindul a szeszes erjedés bonyolult folyamata. Ennek első szakasza 8—10 napig tart. miközben rendszeresen vizsgálják összetételét. A fiatal sört lefejtik és ászokpincé- ben alacsony hőmérsékleten három-hat hónapig tartó utóerjedésnek vetik alá. Az érett sört gondosan tisztított és fenyőszurokkal kiöntött hordókba vagy palackokba fejtik. A sör átlagos alkoholtartalma 3—4 százalék, a „nehéz” söröké 5—6 százalék. A hosszú évek alatt kialakult a sörgyárak jellegzetes „receptje”; ennek alapján igyekeznek gyártmányuk jellegét megőrizni. Világszerte ismert pl. az erősen komlózott, gyenge pilseni sör, a gyengébben komlózott, sötétebb bajor sör. Ezek között állnak hazai fajtáink. A „legnehezebb” sörök közé tartozik az angol porter sör. W \\ mosó méteráru és gyapjú szövetek nagy választékban kaphatók a Jászapáti Földművesszövetkezet most megnyílt kórsa»” rűsített áruházában-
