Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-17 / 115. szám
19W. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártáiét fóruma Pártmegbízatások hosszabb rövidebb időre Az elmúlt hét elején kezdték meg a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben a dohánypalánták kiültetését, A 22 holdas táblán palántázógéppel végzik a munkát „Nekünk tervünk van és bonyolult szervezetünk" • • Üzlet« vagy tömegpolitikai feladat az idegenforgalom A pártmegbízatásoknak mi csak egy részét tartjuk számon úgy, hogy azt fel is jegyezzük. Főleg azokat, amelyek állandó, vagy hosszabb érvényű munkát adnak valakinek. Ilyen például az, amit az alapszer- vezieti vezetőség egyik tagja, Balogh Mihály kapott. Van ugyanis egy szocialista címet elnyert brigádunk. Ebben a brigádban nincsen párttag, de vannak többen olyanok, akik nemcsak a brigád, hanem az alapszervezet erősségei is lehetnének. Velük beszélget mostanában Balogh elvtárs. Ambrus Józsefet, aki szenvedélyes fényképész, a tablók elkészítésével és állandó „frissentar- tásával bíztuk meg. Tavaly kilenc tagjelöltet vettünk fel az alapszervezetbe. Ezzel elértük, hogy három évvel „megfiatalítottuk” az alapszervezetet, így most a párttagok átlagos életkora 38 év. A legközelebbi taggyűlésen két olyan nődolgozónk tagjelöltfelvételi kérelmét terjesztjük be, akik már eddig is szívesért vállaltak és szorgalmasan végeztek pártmunkát. Megszervezték például az ügyvitelben a dolgozók között a szocialista brigádot. Olyan megbízatást is adtunk tavaly ősszel néhány elvtársnak, hogy végezzenek magasabb szintű politikai iskolát. — Ez az emberek politikai nevelésében szerintem nagyon fontos. így a tavaly felvett tagjelöltek közül ketten már él is végzik a marxizmus-len inizmus esti középiskolát. Az említettekhez hasonló tartós megbízatások mellett — mi úgy mondjuk — operatív megbízatásokat is adunk. A főmérnökünk például, aki a pártvezetőség tagja, többször látta, hogy egy-egy gép javítása alkalmával a csavarokat, alátéteket többen szétdobálják. Aztán az összeszereléskor keresik, de nem találják. Újakért járnak a raktárba, ö egy alkalommal azt mondta ott az egyik kommunista szeAz akkori tanácsi tulajdonban levő kunmadarasi téglagyárat az ötvenes évékben korszerűsítették, ami abból állt, hogy a kézi gyártásról áttértek a gépi téglagyártásra. Több százezer forintot fordítottak a gép>ek beszerzésére és 410 ezer forintból öltözőt és fürdőt építettek. Az üzem rendszeresen teljesítette tervét, nyereséges gazdálkodást folytatott. Körülbelül tíz évvel később országos intézkedés történt a kisebb téglagyárak megszüntetésére. A kunmadarasával együtt tíz- tizennégy gyárat állítottak és szereltek le azzal az indokkal, hogy sok a tégia, termelésükre nincs tovább szükség. Az építőanyagipart vállalat vezetői ellenkező véleményen voltak, ésszerű érvekkel cáfolták az intézkedés helyességét — hasztalan. A téglagyár mészégetővé való átalakítása több mint félmillió forintba került. A téglagyártáshoz szükséges relőnek: Mint a vezetőség egyik tagja megbízlak, szüntesd meg ezt a rendetlenséget. Harmadnap már látta, hogy kis ládákba rakják az apróbb alkatrészeket. Az ilyen megbízatások, mondhatom a könnyebbek. Van azonban arra is jóné- hány példa, hogy különböző bel- és' külpolitikai vonatkozású kérdésekkel állnak elő emberek. Sokszor olyannal, amire nem is olyan egyszerű magyarázatot adni. A szavunk hitelét meg kell őrizni. Ezért mindig végiggondoljuk mit válaszolunk. Nemrég például felmerült a gondolat valakiben: hogyan, és meddig tűrheti az amerikai nép, hogy kormánya háborút folytat Vietnam ellen; Ennek a kérdésnek a megválaszolására az érdekeltek közötti megvitatására is megbízást adtunk az alapszervezet egyik tagjának. Amikor a nyugdíj járulék progresszív levonására először sor került, akkor megkértünk néhány elvtársat, hogy beszélgessen erről az érintett dolgozókkal. Taggyűlésen ugyanis nem hangzott el kérdés, vélemény erre vonatkozóan. Mégis szükségesnek tartottuk, hogy mi kezdeményezzünk beszélgetéseket erről, mi befolyásolhassuk a munkatársak véleményének kialakulását. Jelenleg a premizálás elveinek és módosított formájának a magyarázásához, megértéséhez is segítséget adnak az alapszervezet tagjai. Beszélhetnék még sok hasonló rövidebb időre, egy-egy „kérdés-szezonra” adott megbízatásról. Az elmondottak is magyarázatul, bizonyításul szolgálhatnak azonban arra, hogy nálunk, ha valakinek nem is jutna állandó megbízatás, mindennap hoz szinte olyan feladatot, amit el kell végezni. Mindezek jórészét pártmegbízatásként adhatjuk és adjuk az alapszervezet tagjainak. Elmondta: Kardos János a Cibakházi Gépjavító Állomás pártszervezetének titkára. gépek pedig Mezőtúrra kerültek. 1964-ben már me- szét égettek Madarason. Mondani sem kell, hogy nagy ráfizetéssel és sűrű üzemzavarok közben. Az árkiegyenlítéssel ellátott 77 forintos ár helyett 110 forintból állítottak elő egy mázsa égetett meszet. A folyamatos termelést azonban a mészkőhiány gátolta. A kunmadarasi vasúti pálya ugyanis nem bírta meg a nagy vagonokat, ki- sebD vagonokban viszont ritkán érkezett alapanyaga kőbányából. A mészégető teljesítményét ennék következtében csak 50—60 százalékra lehetett kihasználni. Most már nehéz lenne kideríteni, hogy 1963-ban milyen felmérésekkel állapították meg az iparág vezetői, hogy feleslegesen sok téglát gyártanak az ország téglagyárai, mert abban az évben sem voltunk bőviben e hagyományos építőanyagnak, de az utána következő években, főleg napjainkAz emberek egyre többet utaznak. Ma már egyáltalán nem megy ritkaság- számba, hogy reggel egykét busz gördül ki egy alföldi termelőszövetkezet kapuján és útnak indul a Mátra, a Mecsek vagy éppenséggel a Magas Tátra irányaiba. Az IBUSZ nem tudja a megye egész területén ellátni a turistautak szervezését, ezért szerződést kötött a MESZÖV-vel, hogy földművesszövetkezeti meg. bízottak lássák él az idegenforgalmi szervező tisztét, már ami a társasutazások megszervezését illeti. A külföldi vasúti jegyek, az egyéni utazások és az ezekhez szükséges valuta beszerzését továbbra is az IBUSZ intézi, mert ezt nem adhatja ki bizományba a fennálló rendelkezések szerint. A múlt évben kötött házasság alapjaiban bevált, de azért akadnak súrlódások, kellemetlen mellékzöngék, amelyek akadályozzák a munkát. Az fmsz-ek számára nem nyereséges üzlet az idegenban állandó és súlyos téglahiánnyal küzd az építőipar. A kunmadarasi téglagyár megszüntetése jelentősen megnövelte a környéken az építési költségeket is. Amig az évi tizennégy millió forint termelési értéket teljesítő helyi építőipari szövetkezet közvetlenül a gyártól szerezte be a téglát, ezer darabért 570 forintot fizetett. Most, hogy különböző TÜZÉP-teíepekről kell vásárolnia. ezer tégla 1000 forintba kerül a kétszeres szállítási költség miatt. Olcsóbb téglához juthatnának Tiszaörs, Nagyiván, Tomaj- mon ostora, Tiszaszentimre és Kunmadaras vásárlói. A mészégetőnek újra téglagyárrá történő visszaállítására tett lépésekről nem elegendő csak azt mondani, hogy ésszerű törekvések. Az igazán ésszerű az lett volna, ha abban az időben az iparág vezetői elfogadják a mészégetés ellen tiltakozók érveit. A veszett fejszének nyelét menteni forgalmi kirendeltségek fenntartása, illetve a megbízottak foglalkoztatása. Viszont alkalom arra, hogy közelebb kerüljenek az emberekhez, az fmsz tömegszervezeti bázisát erősítsék. A megbízottak Néhány vélemény a megbízottak részéről az fmsz— IBUSZ együttműködésről: B. Nagy Lajos Tiszaföldvár: — Még nem tudtam az IBUSZ megyei irodájához fordulni olyan kéréssel, amit ne teljesítettek volna a legnagyobb készséggel. Eredményeink elég szépek. Eddig harminckét utat vállaltam. És ha megkapjuk az autóbuszokat, nem is lesz probléma. Kár, hogy helyben kevés kocsi áll rendelkezésre turautakhoz, máshonnan meg nem szeretik hozatni a rendelők a plusz kilométerek miatt. A munka titka egyébként a jó kapcsolat és az, hogy az ember nagyon sokat és meggyőződéssel agitáljon. Papp László, Tiszakürt: — Ősszel fogtunk hozzá, azonban a leggyorsabban kellene eljárni az illetékeseknek, hogy jövőre megindulhasson a téglaégetés a madarasi „ex téglagyárban”. Az építőanyagipari vállalat vezetőd készségesen beleegyeznek abba, hogy a gyár eredeti funkcióját töltse be, s mint mondták, tőlük már most megkezdődhet a visszaállítási munka. Azt is elmondották: igaz, kétmillió forint kártérítést kértek a beinvesztáltakért, de végsősoron 6—800 ezer forintba is kiegyeznek. Ez ügyben velük azonban még senki sem tárgyalt. Csupán területigényük van még, mert a jelenleg a téglagyár területén történő be- tonárugyártást máshová kell áthelyezniük. Végül, még egy el nem hanyagolható érv, amely a téglagyár mellett szól: Kunmadarason körülbelül száz cigánynak adna munkát, száz cigánycsaládnak biztosítana jobb megélhetést. — bognár — megmondom őszintén, nem megy a munka, nem érek rá szervezni. Nyolc község tartozna hozzám, de íróasztalhoz vagyok kötve. Az IBUSZ-adminisztráció pedig rengeteg. Ezt a munkát Kunszentmártonból kellene irányítani. Zentai Károly szövetkezeti igazgatósági elnök, Jászberény: Nehéz körülmények közt kezdtünk, szereztünk helyiséget is az órás ktsz-től, biztosítottunk béralapot egy függetlenített emberre, a helyiséget szépen rendbehoztuk és berendeztük, erre kaptunk egy átiratot a várostól, hogy adjuk át az egészet az IBUSZ-nak. A szerződés szerint jogilag igazuk van, de véleményem szerint etikailag nem volt szép ez az eljárás. Vágó Pál szövetkezeti elnök, Jászapáti: — Nálunk Zsemberi Erzsébet kartársnő nagy lelkesedéssel kezdett hozzá. 1965 végéig 64 ezer forint forgalmat bonyolított le. Mire a jutalékból levontam a rezsiköltséget, több mint fél éves munkájáért ő, meg aki egy ideig helyettesítette, 75—75 ..forintot kapott. Emellett voltak, akik az ő feje felett szerveztek utakat közvetlenül a megyei irodával. Most stagnál a munka, úgy gondoljuk a jászberényi IBUSZ kirendeltség ezután ellátja a jászapáti megbízott munkáját is. Végül a törökszentmiklósi megbízott, Tar Ferencné: — Amennyi utat kértem, azt meg is kaptam az IBUSZ- tól. Egy problémánk van: az itteni ktsz-nél szerveztünk egy utat 20 ezer forintért, amelyet az IBUSZ megyei központ átvett tőlünk, mondván, hogy a ktsz-eket központilag szervezi. így a már hozzánk befizetett előleget át kellett utalnunk. Egyébként, ha segítségre van szükségem, mindig megkapom. Mint látjuk, a vélemények elég eltérőek. Éppen ezért a kerekasztal-beszél- getésre hívtuk össze az IBUSZ és a MÉSZÖV képviselőit: hogyan is áll tulajdonképpen az együttműködés ügye: Az IBUSZ véleménye A vélemények dióhéjban: Nagy Lászlóné az IBUSZ iroda vezetője: — Mi nagyon fontosnak tartjuk a jó együttműködést. Sajnos egy ilyen bonyolult szervezet munkája nem megy súrlódás nélkül. A jászberényi esetben a város már több éve kérte IBUSZ ki- rendeltség létesítését. így került sor a tanács döntésére. Ez a városnak előnyös, talán a döntés előtt alaposan meg kellett volna beszélni az ügyet az érdekelt fmsz vezetőkkel. — Nekünk tervünk van, 16 millió egy évre. Ebben nincs benne a jászberényi és a mezőtúri önálló iroda terve. Mi lennénk a legelégedettebbek, ha az fmsz-ek mindenütt teljes gőzzel és a legrátermettebb emberek bevonásával emelnék az idegenforgalmat. A törökszentmiklósi ktsz esetében nem tehettünk kivételt, mert ezt megyeszerte egységesen intézzük. Szívesen vesszük a MESZÖV-től Kunszentmártonban kirendeltség létrehozását, eddig csak személyi problémák akadtak, elvünk ugyanis, hogy csak fmsz dolgozóval állhatunk jogviszonyban. Ha ezt elintézik már meg is kezdődhet a munka a járási székhelyen. A MÉSZÖVÉ Drávucz József MÉSZÖV: — Hangsúlyozom, politikai feladatnak tartjuk az ország és a környező baráti államok megismertetését. Ezután is együtt kívánunk működni, súrlódások nélkül. Emiatt célszerűnek lát? nánk az éles területi elhatárolást. így vállalni tudjuk a ránk eső tervet is. A MÉSZÖV és az IBUSZ együttműködése alig egy évre tekint vissza. Ez idő alatt sok szép eredmény született, de mint láthattuk, néhány olyan eset is történt, amely többeket elkedvetlenített. Helyesnek tartanánk, ha a két szerv nagyon pontosan tisztázná, hogyan kívánnak a jövőben együtt dolgozni, és elkerülni a kellemetlen súrlódásokat. * Es a mienk Jó lenne, ha a MÉSZÖV kérését az IBUSZ teljesíteni tudná: Egy olyan külső szervező beállítását, aki állandó segítségére lenne a munkájukat most kezdő fmsz idegenforgalmi megbízottaknak. Ez mind propaganda, mind pénzügyi vonatkozásban hasznosan éreztetné a hatását. Az emberek egyre többet utaznak. A hazai és baráti országok tájainak megismerése jogos igény. Ennek az igénynek a kielégítését csak szoros és baráti együttműködéssel lehet megoldani. Hernádi Tibor Hogyan lesz egy téglagyárból újra téglagyár?
