Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-17 / 115. szám

19W. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártáiét fóruma Pártmegbízatások hosszabb rövidebb időre Az elmúlt hét elején kezdték meg a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben a dohánypalánták kiültetését, A 22 holdas táblán palántázógéppel végzik a munkát „Nekünk tervünk van és bonyolult szervezetünk" • • Üzlet« vagy tömegpolitikai feladat az idegenforgalom A pártmegbízatásoknak mi csak egy részét tartjuk számon úgy, hogy azt fel is jegyezzük. Főleg azokat, amelyek állandó, vagy hosszabb érvényű munkát adnak valakinek. Ilyen pél­dául az, amit az alapszer- vezieti vezetőség egyik tag­ja, Balogh Mihály kapott. Van ugyanis egy szocialis­ta címet elnyert brigá­dunk. Ebben a brigádban nincsen párttag, de vannak többen olyanok, akik nem­csak a brigád, hanem az alapszervezet erősségei is lehetnének. Velük beszél­get mostanában Balogh elvtárs. Ambrus Józsefet, aki szenvedélyes fényké­pész, a tablók elkészítésé­vel és állandó „frissentar- tásával bíztuk meg. Tavaly kilenc tagjelöltet vettünk fel az alapszerve­zetbe. Ezzel elértük, hogy három évvel „megfiatalí­tottuk” az alapszervezetet, így most a párttagok átla­gos életkora 38 év. A leg­közelebbi taggyűlésen két olyan nődolgozónk tagje­löltfelvételi kérelmét ter­jesztjük be, akik már ed­dig is szívesért vállaltak és szorgalmasan végeztek pártmunkát. Megszervezték például az ügyvitelben a dolgozók között a szo­cialista brigádot. Olyan megbízatást is ad­tunk tavaly ősszel néhány elvtársnak, hogy végezze­nek magasabb szintű politikai iskolát. — Ez az emberek politikai nevelésében szerintem na­gyon fontos. így a tavaly felvett tagjelöltek közül ketten már él is vég­zik a marxizmus-len iniz­mus esti középiskolát. Az említettekhez hason­ló tartós megbízatások mellett — mi úgy mond­juk — operatív megbízatá­sokat is adunk. A főmér­nökünk például, aki a pártvezetőség tagja, több­ször látta, hogy egy-egy gép javítása alkalmával a csavarokat, alátéteket töb­ben szétdobálják. Aztán az összeszereléskor keresik, de nem találják. Újakért jár­nak a raktárba, ö egy al­kalommal azt mondta ott az egyik kommunista sze­Az akkori tanácsi tulaj­donban levő kunmadarasi téglagyárat az ötvenes évékben korszerűsítették, ami abból állt, hogy a kézi gyártásról áttértek a gépi téglagyártásra. Több száz­ezer forintot fordítottak a gép>ek beszerzésére és 410 ezer forintból öltözőt és fürdőt építettek. Az üzem rendszeresen teljesítette tervét, nyereséges gazdálko­dást folytatott. Körülbelül tíz évvel ké­sőbb országos intézkedés történt a kisebb téglagyá­rak megszüntetésére. A kunmadarasával együtt tíz- tizennégy gyárat állítottak és szereltek le azzal az in­dokkal, hogy sok a tégia, termelésükre nincs tovább szükség. Az építőanyagipart vállalat vezetői ellenkező véleményen voltak, ésszerű érvekkel cáfolták az intéz­kedés helyességét — hasz­talan. A téglagyár mészégetővé való átalakítása több mint félmillió forintba került. A téglagyártáshoz szükséges relőnek: Mint a vezetőség egyik tagja megbízlak, szüntesd meg ezt a ren­detlenséget. Harmadnap már látta, hogy kis ládák­ba rakják az apróbb alkat­részeket. Az ilyen megbízatások, mondhatom a könnyebbek. Van azonban arra is jóné- hány példa, hogy különbö­ző bel- és' külpolitikai vo­natkozású kérdésekkel áll­nak elő emberek. Sokszor olyannal, amire nem is olyan egyszerű magyará­zatot adni. A szavunk hi­telét meg kell őrizni. Ezért mindig végiggondoljuk mit válaszolunk. Nemrég pél­dául felmerült a gondolat valakiben: hogyan, és med­dig tűrheti az amerikai nép, hogy kormánya hábo­rút folytat Vietnam ellen; Ennek a kérdésnek a meg­válaszolására az érdekeltek közötti megvitatására is megbízást adtunk az alap­szervezet egyik tagjának. Amikor a nyugdíj járulék progresszív levonására elő­ször sor került, akkor meg­kértünk néhány elvtársat, hogy beszélgessen erről az érintett dolgozókkal. Tag­gyűlésen ugyanis nem hangzott el kérdés, véle­mény erre vonatkozóan. Mégis szükségesnek tartot­tuk, hogy mi kezdeményez­zünk beszélgetéseket erről, mi befolyásolhassuk a mun­katársak véleményének ki­alakulását. Jelenleg a pre­mizálás elveinek és módo­sított formájának a ma­gyarázásához, megértéséhez is segítséget adnak az alapszervezet tagjai. Beszélhetnék még sok hasonló rövidebb időre, egy-egy „kérdés-szezonra” adott megbízatásról. Az elmondottak is magyará­zatul, bizonyításul szolgál­hatnak azonban arra, hogy nálunk, ha valakinek nem is jutna állandó megbíza­tás, mindennap hoz szinte olyan feladatot, amit el kell végezni. Mindezek jó­részét pártmegbízatásként adhatjuk és adjuk az alapszervezet tagjainak. Elmondta: Kardos János a Cibakházi Gépjavító Ál­lomás pártszervezetének titkára. gépek pedig Mezőtúrra ke­rültek. 1964-ben már me- szét égettek Madarason. Mondani sem kell, hogy nagy ráfizetéssel és sűrű üzemzavarok közben. Az árkiegyenlítéssel ellátott 77 forintos ár helyett 110 fo­rintból állítottak elő egy mázsa égetett meszet. A folyamatos termelést azon­ban a mészkőhiány gátol­ta. A kunmadarasi vasúti pálya ugyanis nem bírta meg a nagy vagonokat, ki- sebD vagonokban viszont ritkán érkezett alapanyaga kőbányából. A mészégető teljesítményét ennék kö­vetkeztében csak 50—60 százalékra lehetett kihasz­nálni. Most már nehéz lenne ki­deríteni, hogy 1963-ban mi­lyen felmérésekkel állapí­tották meg az iparág veze­tői, hogy feleslegesen sok téglát gyártanak az ország téglagyárai, mert abban az évben sem voltunk bőviben e hagyományos építőanyag­nak, de az utána követke­ző években, főleg napjaink­Az emberek egyre többet utaznak. Ma már egyálta­lán nem megy ritkaság- számba, hogy reggel egy­két busz gördül ki egy al­földi termelőszövetkezet kapuján és útnak indul a Mátra, a Mecsek vagy ép­penséggel a Magas Tátra irányaiba. Az IBUSZ nem tudja a megye egész területén el­látni a turistautak szerve­zését, ezért szerződést kö­tött a MESZÖV-vel, hogy földművesszövetkezeti meg. bízottak lássák él az ide­genforgalmi szervező tisz­tét, már ami a társasutazá­sok megszervezését illeti. A külföldi vasúti jegyek, az egyéni utazások és az ezek­hez szükséges valuta be­szerzését továbbra is az IBUSZ intézi, mert ezt nem adhatja ki bizomány­ba a fennálló rendelkezések szerint. A múlt évben kötött há­zasság alapjaiban bevált, de azért akadnak súrlódások, kellemetlen mellékzöngék, amelyek akadályozzák a munkát. Az fmsz-ek számára nem nyereséges üzlet az idegen­ban állandó és súlyos tégla­hiánnyal küzd az építő­ipar. A kunmadarasi téglagyár megszüntetése jelentősen megnövelte a környéken az építési költségeket is. Amig az évi tizennégy millió fo­rint termelési értéket telje­sítő helyi építőipari szövet­kezet közvetlenül a gyártól szerezte be a téglát, ezer darabért 570 forintot fize­tett. Most, hogy különböző TÜZÉP-teíepekről kell vá­sárolnia. ezer tégla 1000 fo­rintba kerül a kétszeres szállítási költség miatt. Ol­csóbb téglához juthatnának Tiszaörs, Nagyiván, Tomaj- mon ostora, Tiszaszentimre és Kunmadaras vásárlói. A mészégetőnek újra tégla­gyárrá történő visszaállítá­sára tett lépésekről nem elegendő csak azt mondani, hogy ésszerű törekvések. Az igazán ésszerű az lett volna, ha abban az időben az iparág vezetői elfogad­ják a mészégetés ellen til­takozók érveit. A veszett fejszének nyelét menteni forgalmi kirendeltségek fenntartása, illetve a meg­bízottak foglalkoztatása. Vi­szont alkalom arra, hogy közelebb kerüljenek az em­berekhez, az fmsz tömeg­szervezeti bázisát erősít­sék. A megbízottak Néhány vélemény a meg­bízottak részéről az fmsz— IBUSZ együttműködésről: B. Nagy Lajos Tiszaföldvár: — Még nem tudtam az IBUSZ megyei irodájához fordulni olyan kéréssel, amit ne teljesítettek volna a legnagyobb készséggel. Eredményeink elég szépek. Eddig harminckét utat vál­laltam. És ha megkapjuk az autóbuszokat, nem is lesz probléma. Kár, hogy helyben kevés kocsi áll rendelkezésre turautakhoz, máshonnan meg nem sze­retik hozatni a rendelők a plusz kilométerek miatt. A munka titka egyébként a jó kapcsolat és az, hogy az ember nagyon sokat és meggyőződéssel agitáljon. Papp László, Tiszakürt: — Ősszel fogtunk hozzá, azonban a leggyorsabban kellene eljárni az illetéke­seknek, hogy jövőre meg­indulhasson a téglaégetés a madarasi „ex téglagyár­ban”. Az építőanyagipari válla­lat vezetőd készségesen be­leegyeznek abba, hogy a gyár eredeti funkcióját tölt­se be, s mint mondták, tő­lük már most megkezdőd­het a visszaállítási munka. Azt is elmondották: igaz, kétmillió forint kártérítést kértek a beinvesztáltakért, de végsősoron 6—800 ezer forintba is kiegyeznek. Ez ügyben velük azonban még senki sem tárgyalt. Csu­pán területigényük van még, mert a jelenleg a tég­lagyár területén történő be- tonárugyártást máshová kell áthelyezniük. Végül, még egy el nem hanyagolható érv, amely a téglagyár mellett szól: Kun­madarason körülbelül száz cigánynak adna munkát, száz cigánycsaládnak bizto­sítana jobb megélhetést. — bognár — megmondom őszintén, nem megy a munka, nem érek rá szervezni. Nyolc község tartozna hozzám, de íróasz­talhoz vagyok kötve. Az IBUSZ-adminisztráció pe­dig rengeteg. Ezt a munkát Kunszentmártonból kellene irányítani. Zentai Károly szövetkeze­ti igazgatósági elnök, Jász­berény: Nehéz körülmé­nyek közt kezdtünk, sze­reztünk helyiséget is az órás ktsz-től, biztosítottunk béralapot egy függetlenített emberre, a helyiséget szé­pen rendbehoztuk és beren­deztük, erre kaptunk egy átiratot a várostól, hogy adjuk át az egészet az IBUSZ-nak. A szerződés szerint jogilag igazuk van, de véleményem szerint eti­kailag nem volt szép ez az eljárás. Vágó Pál szövetkezeti el­nök, Jászapáti: — Nálunk Zsemberi Erzsébet kartárs­nő nagy lelkesedéssel kez­dett hozzá. 1965 végéig 64 ezer forint forgalmat bo­nyolított le. Mire a jutalék­ból levontam a rezsiköltsé­get, több mint fél éves munkájáért ő, meg aki egy ideig helyettesítette, 75—75 ..forintot kapott. Emellett voltak, akik az ő feje felett szerveztek utakat közvetle­nül a megyei irodával. Most stagnál a munka, úgy gon­doljuk a jászberényi IBUSZ kirendeltség ezután ellátja a jászapáti megbízott mun­káját is. Végül a törökszentmiklósi megbízott, Tar Ferencné: — Amennyi utat kértem, azt meg is kaptam az IBUSZ- tól. Egy problémánk van: az itteni ktsz-nél szervez­tünk egy utat 20 ezer fo­rintért, amelyet az IBUSZ megyei központ átvett tő­lünk, mondván, hogy a ktsz-eket központilag szer­vezi. így a már hozzánk befizetett előleget át kellett utalnunk. Egyébként, ha se­gítségre van szükségem, mindig megkapom. Mint látjuk, a vélemé­nyek elég eltérőek. Éppen ezért a kerekasztal-beszél- getésre hívtuk össze az IBUSZ és a MÉSZÖV kép­viselőit: hogyan is áll tulaj­donképpen az együttműkö­dés ügye: Az IBUSZ véleménye A vélemények dióhéjban: Nagy Lászlóné az IBUSZ iroda vezetője: — Mi na­gyon fontosnak tartjuk a jó együttműködést. Sajnos egy ilyen bonyolult szerve­zet munkája nem megy súrlódás nélkül. A jászbe­rényi esetben a város már több éve kérte IBUSZ ki- rendeltség létesítését. így került sor a tanács dönté­sére. Ez a városnak előnyös, talán a döntés előtt alapo­san meg kellett volna be­szélni az ügyet az érdekelt fmsz vezetőkkel. — Nekünk tervünk van, 16 millió egy évre. Ebben nincs benne a jászberényi és a mezőtúri önálló iroda terve. Mi lennénk a legelé­gedettebbek, ha az fmsz-ek mindenütt teljes gőzzel és a legrátermettebb emberek bevonásával emelnék az idegenforgalmat. A török­szentmiklósi ktsz esetében nem tehettünk kivételt, mert ezt megyeszerte egy­ségesen intézzük. Szívesen vesszük a MESZÖV-től Kunszentmártonban kiren­deltség létrehozását, eddig csak személyi problémák akadtak, elvünk ugyanis, hogy csak fmsz dolgozóval állhatunk jogviszonyban. Ha ezt elintézik már meg is kezdődhet a munka a járá­si székhelyen. A MÉSZÖVÉ Drávucz József MÉSZÖV: — Hangsúlyozom, politi­kai feladatnak tartjuk az ország és a környező baráti államok megismertetését. Ezután is együtt kívánunk működni, súrlódások nél­kül. Emiatt célszerűnek lát? nánk az éles területi elha­tárolást. így vállalni tud­juk a ránk eső tervet is. A MÉSZÖV és az IBUSZ együttműködése alig egy évre tekint vissza. Ez idő alatt sok szép eredmény született, de mint láthattuk, néhány olyan eset is tör­tént, amely többeket el­kedvetlenített. Helyesnek tartanánk, ha a két szerv nagyon pontosan tisztázná, hogyan kívánnak a jövőben együtt dolgozni, és elkerül­ni a kellemetlen súrlódáso­kat. * Es a mienk Jó lenne, ha a MÉSZÖV kérését az IBUSZ teljesíte­ni tudná: Egy olyan külső szervező beállítását, aki ál­landó segítségére lenne a munkájukat most kezdő fmsz idegenforgalmi meg­bízottaknak. Ez mind pro­paganda, mind pénzügyi vonatkozásban hasznosan éreztetné a hatását. Az emberek egyre többet utaznak. A hazai és baráti országok tájainak megisme­rése jogos igény. Ennek az igénynek a kielégítését csak szoros és baráti együttmű­ködéssel lehet megoldani. Hernádi Tibor Hogyan lesz egy téglagyárból újra téglagyár?

Next

/
Oldalképek
Tartalom