Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-13 / 112. szám
lttt. május IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aki előbb kereskedik... Továbbképzés, vagy kirándulás ? Kedden és szerdán ideológiai továbbképzésen vettek részt Hajdúszoboszlón Szolnok, Hajdú és Szabolcs megye népművelési „középkáderei". Megyénket negyvenhetén képviselték ezen a továbbképzésen. Véleményüket így lehetne summázni: „ez sem adott sok útbaigazítást”. Ez a tapasztalatcsere ugyanis már a második foglalkozás volt, s követi majd a többi. Ezért kellene fontolóra venni már most, hogy ez a megoldás célravezető-e? A résztvevők véleménye szerint nem. S nemcsak azért, mert bosszantó szervezési hibák adódtak már eddig is. Most például az első napon tartottak szemináriumot olyan témakörből, melyből csak másnap volt előadás. Olyan ez, mintha először megfürödhe az ember, s azután vetkőzne le. Sajnos, nemcsak a szervezéssel van baj. Az előadások sem olyan tartalmasak, mint azt joggal elvárnák ilyen nagytömegű rendezvényen. Főleg a gyakorlati módszerek ismertetésének hiányát kifogásolják a népművelők, s joggal, hiszen hazamenve alkalmazni szeretnék a továbbképzésen tanultakat. Ezek után felvetődik: megéri-e, hogy például tőlünk negyvenhét ember számára fizessék az útiköltséget, két és fél napidíjat, két napra a szállodaköltséget. Szerintünk az eredmény megközelítőleg sem áll arányban a ráfordított költséggel, tehát nem sok értelme van az ilyen módon lebonyolított továbbképzésnek. Azt tartanánk jónak, ha a megyehatáron belül tartanák mindenhol ezeket a foglalkozásokat. Előadót az esti egyetemről vagy méginkább a népművelési vezetők számára Pestem tartott továbbképzésen résztvevő, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező emberek közül lehetne választani. Olcsóbb, s jobb lenne így az ideológiai továbbképzés. Simon Béla A mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzete megyénkben A kereskedelmi osztály — úgymint a többi — a vállalat fennállása óta megvolt a jászberényi Hűtőgépgyárban. Csupán nem kereskedett. Pedig ez lett volna a feladata. E helyett számlázásokkal, a negyedévi vagy félévi börzéken megrendelt gyártmányok adminisztrálgatásával és még sok egyébbel foglalkoztak. De nem foglalkozhattak kereskedelmi ügyletek kötésével, piackutatással, javító és vevőszolgálattal stb. Nem azért, mert erre az osztály felfejlesztése, szervezeti felépítésének kidolgozása után nem lett volna képes. Egyszerűen azért nem töltötte be szerepét, mert az adott gazdasági rendszerben egy ■> — rálát kereskedelmi osztálya sem tölthette be. Az új gazdasági mechanizmus teljes megvalósulása után azonban a Hűtőgépgyár nagyon sok ipari termelőüzemnél előnyösebb helyet foglal majd el a gépiparban, pontosan azért, mert vezetői idejében felismerték a kereskedelmi tevékenység (Tudósítónktól) Tegnap délelőtt nyitotta meg ünnepélyes keretek között Cservenyák Emil a megyei Gépállomások Igazgatóságának főmezőgazdásza, a mezőgazdasági üzemek újításaiból rendezett gépbemutatót a törökszentmiklósi Gépjavító Állomáson. A bemutató megnyitásán _ részt vett az MSZMP me-’ gyei bizottsága képviseletében Molnár János, a megyei tanács képviseletében pedig Hoppál Zsigmond. A megye mezőgazdasági üzemeiből mintegy nyolcvan- kilencven szakember jött el. Cservenyák Emil elmondotta, hogy a kiállítás célja megismertetni a mezőgazdasági üzemek szakembereivel az üzemekben kialakított és jól bevált eszközöket, gépeket. Jóllehet, ezek elmaradnak a gyári konstrukcióktól formailag, de a teljesítményüket, használhatóságukat figyelembe véve feltétlenül előnyösen alkalmazhatók. A vitaindító előadás után óriási jelentőségét és feladatát. A felismerést azonnali tettek követték. Első lépés volt a kereskedelmi osztály főosztályi rangra emelése, amely egymagában ugyan még nem jelent •’0- kat. Erre sajnos számtalan példát lehetne felhozni. A főosztályi rang legtöbbször a főosztályvezető kinevezésével, s nem pedig a megnövekedett feladatokhoz szükséges személyi és egyéb feltételek megadásával járt. Jászberényben nem ez történt. Igaz, a főosztály jelenleg még nem tesz eleget az iránta támasztott követelményeknek, de nem is tehet. A vállalatot még sok béklyó akadályozza, hogy önálló kereskedelmet folytasson. A feladat ebben a szakaszban még nem is ez. Fel kell készülni, hogyha majd mód nyílik rá, a kereskedelmi főosztály a szerződések megkötésétől a javítótevékenység ellátásáig a vállalat irányító munkájában operatív tevékenységet folytasson. A jövőbeni nagyobb feladatok, mondhatnánk úgy a vendégek megtekintették a kiállított tárgyakat. A látogatók tetszését megnyerte az egyszerű eszközökkel kialakított kombájnszérű, az országos újítási kiállításon is bemutatott MTZ traktorra szerelhető szervestrágya markoló új változata. Érdekes eseménye volt a kiállításnak a géptárolást bemutató és a korrózió ellen védelmet nyújtó anyagok ismertetése. A megjelent szakemberek elismeréssel szóltak a budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregysége által készített és bemutatott új MO—6 kukoricamorzsoló, FF—188 felfüggesztett fűkasza, valamint a mobill mindent rakodó gépekről. A kiállítás május 12-től 21-ig várja látogatóit. A korrózió ellen védő anyagok ismertetőjét és a fel- használásukkal kapcsolatos bemutatót 17-én és 18-án megismétlik. Galambos Béla is, hogy a Hűtőgépgyár nyereségalakításában döntő szerephez jut majd a főosztály. Ezért elsősorban a feladatok ellátásához megfelelő személyek kiválasztása és munkábaállitása az elsődleges tennivaló. Ezt is megelőzte azonban a főosztály szervezeti felépítésének részletes kidolgozása. A speciális szakemberek iránti igény csak ezután jelentkezett. Szükségét látták, hogy közgazdásszal, gépészmérnökkel és jogásszal töltsék be a főosztály egyes munkaköreit. A kereskedelmi főosztály irányítása alatt közel kétszázötven fő dolgozik már jelenleg is. A gépezet, — ha működését még korlátok szorítják is — már megindult. A hűtőgépgyáriak szorgalmas készülődése a jó példa arra, hogy az új gazdasági rendszer egységes életbelépéséig ugyan még évek telnek el, de tennivaló azért bőyen van. Azok a vállalatok, amelyek akkor kezdenek eszmélni, amikor már cselekedni kellene, nagyon nagy kárát látják majd kényelmességüknek. Ne tévesszen meg senkit az, hogy ha a vállalatoknak szabadkezük lesz az általuk gyártott termékek értékesítésében, akkor majd kereskedni fognak és kész. Nos, ez a kereskedelmi koncepció az említett főosztályon gyakorlatban többszáz oldalas tanulmányt jelent, amelyben minden szervnek, társosztálynak pontosan kidolgozták a feladatát. Rengeteg munka, amely jó szervezőkészséget és az eddigi „kereskedelmi” felfogással pontosan ellenkezőt igényel. Nézzünk csak néhány pontot a Hűtőgépgyár kereskedelmi főosztályának intézkedési tervéből is: „Az Országos Hűtőgép Szerviz káderfejlesztési programjának összeállítása. Ezzel kapcsolatban: a szakember igények felmérése, a vidéki szervizek és a helyi ipari tanintézetekkel való kapcsolat megteremtése a beiskolázások kérdésében, a szakmunkás- képzés tematikájának ösz- szeállitása... A propaganda és piackutatás módszereinek ki(Tudósítónktól) A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben kezembe került a március 18-i közgyűlés jegyzőkönyve. Két elgondolkodtató számadat hívta fel magára a figyelmet: száztizenkilenc ember kérte felvételét a szövetkezetbe és a közgyűlés csak ötvenkilencet hagyott jóvá. Azok, akik néhány évvel ezelőtt kilátástalannak látták helyzetüket Földváron, most másként szólnak a közösről. Ebben a 180 fokos hangulat és véleményfordulásban nagy szerepe van a „Szabad Nép” öregjeinek. Természetesen az sem a véletlen műve, hogy pontosan az öregek jártak elől a fiatalok haza térítésében. Ebben a szövetkezetben a „nyugdíjasokkal” sokat törődnek. A 4 százalékos, körülbelül félmillió forintot jelentő szociális és kulturális alap, háromszázhatvanöt tsz-nyugdíjas gondján, baján könnyít. A tsz-ben minden öreg térítés nélkül kap szenet, csutkát, szalmát, alkalom- adtán takarmányt, szükség szerint búzát. Háztáji földjüket felszántják. Az is kedveskedés, hogy karácsonyra cukrot juttatnak a2 alakítása (létszám és egyéb igények felmérése).., A szállítási szerződéseknek megfelelő — ütemes — szállítások rendszerének és feltételeinek meghatározása, a diszponálások és expediálások célszerű kialakítása... A gazdaságossági tényezők (mutatók, exportgazdaságosság stb.) hatékony alkalmazásának folyamatai és szervezeti meghatározása...” Ezt a munkát mindenütt meg kell kezdeni, mégpedig minél korábban. Különösen ott, azokban a gyárakban, üzemekben, ahol nem állnak olyan jól jó szakemberek dolgából, mint a Hűtőgépgyárban. — A szomszédos gyárban, a jászberényi Aprítógépgyárban nemrégen panaszkodott az illetékes főosztály- vezető, hogy olyan távol állnak az ideális kereskedelmi gyakorlattól, mint — és itt egy gyakran használt kiszólást mondott: — Makótól Jeruzsálem. Pedig egyazon minisztériumhoz tartoznak, a KGM- hez — amely nagyon helyesen néhány nappal ezelőtt a következő utasításokat adta a Hűtőgépgyárnak, mint devizaköteles vállalatnak: „Tájékozódjon gyártmányai piaci helyzetéről, árának alakulásáról, a kon- kurrencia gyártmányairól, a vevő különleges igényeiről... Ismerje meg termékei export gazdaságosságát, devizahozamát, árkiegyenlítési mutatóját, s a külkereskedelmi vállalattal együtt törekedjék a mutatók javítására. Szorgalmazza, hogy az új gyártmányok kihozatala, a sorozatgyártás megindítása olyan ütemben történjék, hogy a külföldi piacokon való eredményes megjelenésüket és versenyképességüket biztosítsa...” E feladatok nagyrésze a főosztály munkáját képezi majd. A gyakorlati kivitelezések 1967-ben meg is kezdődnek, természetesen olyan ütemben, amilyenre a felügyeleti hatóság lehetőséget biztosít. öregeknek. Ott természetes! nek tűnik mindez. A Mező- gazdasági Értesítő 1966. évi 12. száma közli azt a rendeletet, amely intézkedik az idős tsz-tagok megsegítéséről. Tiszaföldváron a rendeleteket emberséggel is átitatták. Még koratavasszal Hévízen járt tíz öregjük. Először senki sem akart menni. Aki elment napi 50 forint zsebpénzt kapott. Ezt megtudva mentek volna háromszor annyian is. Hirtelen „bajba” is került a főkönyvelő. A lakásra akarta postázni mindenkinek a zsebpénzt. Addig téblábolt ott a tíz Hévízre induló, amíg csak el nem szólták, nem lesz az úgy jó, ha haza küldik a pénzt, mert az asszony ráteszi a kezét. Nincs egy olyan „öreglap”, amin valami bejegyzés ne lenne már. Ugyanis minden nyugdíjasnak kartonja van. Megközelítően hű képet ad a lap „névadója” szociális helyzetéről. Erre jegyzik fel a juttatásokat is. Ebből a vezetőség könnyen tájékozódik. A következő évben még több segítséget kapnak majd a munkában megfáradtak. A Szabad Nép 240 forintot (Folytatás az 1. oldalról.) 13 ezer szakmunkásra és 2(r ezer betanított munkásra lesz szüksége megyénk mezőgazdaságának. Ezt az iskolafejlesztési program és a tanfolyamok szélesebb körű hálózatával lehet megvalósítani. . Szolnok Alesiszigeten öntöző, Kunhegyesen általános növénytermelő, Kenderesen gépész, Jászapátiban állattenyésztő, Jászberényben szőlő-gyümölcs-zöldség- termelő szakiskola létesül, illetve fejlődik tovább. Üj tantermek és kollégiumok épülnek. Az előadó végezetül a szakmunkások továbbképzésének fontosságáról beszélt. nyugdíjkiegészítést tervez a hozzátartozónélkülieknek, elhagyatottaknak. Innen van, hogy az öregek élenjáró propagandistái a szövetkezetnek. A fiatalok, a munkabírók gondjai: munka, tanulás, házasság, gyerek és sokszor a betegség. Ezen is kell segíteni. Nem a szép szóra tértek vissza, a földhöz, a városból száztizenkilencen. A viszonylag jó munkaegységérték még nem minden. Egy sor aprónak tűnő és mégis jelentős dologgal segítik a dolgozó tagokat is. Ezer forintos házassági segély (kétezer ha „házon belüli” a frigy), húsz heti szülési pénz (napi fél munkaegység), üdültetés. Honvédségi szolgálat esetén az ipari munkáshoz hasonló juttatás a családnak. Ez az a vonzerő, amely megfiatalította a szövetkezetét. S még valami. Húszán tanulnak itt vagy ott náluk. Nagyon szigorúan veszik a rendszeres tanulást. A jó tanulókat is megjutalmazzák. Ezer forintot kapnak a kitűnő, ötszázat a jeles rendűek évvégén. íme, Tiszaföldvár másik szövetkezete. Róluk kevésszer esik szó... Pedig lenne miről... Győri Béla Tovább akarják szélesíteni ennek bázisát: a mezőgazdasági szakköröket. Hozzászólások Az elhangzott beszámolóhoz tizenhármán szóltak hozzá, számos helyi tapasztalattal, javaslattal kiegészítették azt. Valamennyi felszólaló hangsúlyozta a szakmunkásképzés fontosságát és jövőjét. Lakatos László, a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz elnöke elmondotta, hogy náluk 147 szakmunkás dolgozik. Anyagilag is érdekeltté teszik őket, magasabb részesedést kapnak, , ha a szakmájukban dolgoznak. A kihelyezett osztályokban 61 fiatal tanul, s T0 újabb jelentkezőjük van. Gyümölcs, zöldség és öntöző szakmunkásokat képeznek. A fiataloknak havi keresetüknek 80 százalékét rendszeresen kifizetik. Erős András, a karcagi felsőfokú technikum igazgatója hangsúlyozta: a korszerű technikát csak szakképzett ember mozgathatja. Dr. Szűcs Kálmán és Bihari Lajos, a törökszentmiklósi technikum igazgatója kijelentette: a fiatal szakmunkások a társadalmi megbecsülést a nagyobb tudással, képességgel, a több termeléssel vívhatják ki maguknak. Baranyi Dezső, a cserlce- szöllői tsz főagronómusa beszámolt arról, hogy a szak- és betanított munkások igen jól hasznosítják az elméleti ismereteiket. Bakos Gábor, a jászberényi szakmunkás iskola harmadéves tanulója elmondotta: hogy várják őt vissza Tiszőrsre, a Búzakalász Tsz primőr- kertészetébe. Megbecsülik, s a számítását is megtalálja. A tanácskozás résztvevői végezetül felhívást fogadtak el: a szakmunkások csatlakoztak a párt IX. kongresszusa tiszteletére indított versenymozgalomhoz. s ezt gazdaságaikban is szorgalmazzák. Felhívják a megye parasztfiataljainak figyelmét, hogy szerződjenek mezőgazdasági tanulóknak. s a gazdaságok nagyobb gondot fordítsanak a szakképzésre, a szakmunkások foglalkoztatására 4* anyagi megbecsülésére. — m. I. •* A ttszasasi Rákóczi Tsz tagjai nagy buzgalommal végzik a szőlőápolási munkákat a sasi szőlőhegyen. Jól esik egy kis pihenő és egy cigaretta karaszolás közben Gépbemutató Török szent miklóson Bognár János Á másik tiszaföldvári szövetkezet Emberségesen törődnek öregekkel és fiatalokkal
