Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-13 / 112. szám

í/iíSíf prol&iárjai. egy esülj&i&k ! SZOLNOK HE6YEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A HEGYEI TANÁCS LAPJA WSSfSSStf^ fi XVII, évfolyam, 112, szám, Ara s §0 fillér 1966, május 13., péntek. A nevelők pártszervezetei Á mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzete megyénkben > Uj szakiskolák, kollégiumok épülnek Szakmunkások Tanácskozása Szolnokon Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében tegnap a Hazafias Népfront, a KISZ, a nőtanács, az Agrártudományi Egyesület és a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztálya megyei mező- gazdasági szakmunkás tanácskozási rendezett. A színháztermet zsúfolásig megtöltötte a 300 főnyi meg­hívott, idősebb és fiatal szakmunkások, mezőgazda- sági tanulók, szövetkezeti és állami gazdasági veze­tők, valamint az irányítószervek képviselői. Jelen volt dr. Szűcs Kálmán kandidátus, az FM Szakokta­tási és Kísérletügyi Főigazgatóságának vezetője. Egy évtizeddel ezelőtt megyénk — közoktatását tekintve — még az utolsók között volt. Most a neve­lők. az irányító szervek és nem utolsósorban a pedagó­gus pártszervezetek erőfe­szítésének eredményeként több vonatkozásban az or­szágos átlag fölé emelke­dett. Az ország ötvennégy ta­nyai kollégiuma közül pél­dául nálunk tizenegyet hoz­tak létre. A szakrendszerű oktatás aránya 4,4 százalék­kal jobb az országos átlag­nál. Az általános iskola felső tagozatáról gyakorlati oktatásban résztvevők ará­nya az országos átlagnál tíz százalékkal jobb. Lehetne még néhány példát említe­ni a fejlődés bizonyítására, de a pedagógus pártszerve­zeteknek nem csupán a fej­lődés summa zása a felada­tuk. S elsősorban nem az. Megyénkben a pedagógus párttagok aránya az ossz nevelői létszámhoz képest mintegy 20 százalék. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a párttagok aránya a mun­kások között 14 százalék, a tsz-tagok között pedig 10 százalék, akkor önkéntele­nül arra gondolunk, hogy a tanárok, tanítók között a pártalapsizervezetek befo­lyása sokkal Inkább érvé­nyesül. mint egyéb terüle­ten. Valójában nem így van. Mi ennek az oka? Több minden, de főleg a szerve­zeti széttagoltság, s talán méginkább az, hogy a párt­bizottságok nem fordítanak kellő gondot a pedagógus pártszervezetekre, s a ta­nácsi szervek a szakmai irányító munkában nem ve­szik kellően igénybe segít­ségüket. A megye egyik legna­gyobb járásában, a szolnoki­ban például csak Tiszaföld- váron van külön pedagógus pártszervezet. A legtöbb he­lyen más foglalkozásúakkal egy alapszervezetben van­nak a kommunista pedagó­gusok. Ebből adódóan ter­melési, külpolitikai és egyéb kérdések megvitatá­sa mellett nem igen kerül sor az iskolai oktató-nevelő munka értékelésére. Ezért kellene — ahol erre adot­tak a feltételek — külön alapszervezeteket létrehoz­ni a pedagógusok számára. A pedagógus pártcsoportok ugyanis — mégha jól dol­goznak is — nem képesek olyan eredményekre, mint az alapszervezet, s nincs is olyan tekintélyük. Ezért he­lyeselhető a szolnoki járási pártbizottság kezdeménye­zése. amely már a közel­múltban megkezdte az elő­készítő munkát új alap­szervezetek létrehozására. A pártbizottságoknak azonban korántsem csak a szervezeti ügyekkel való tö­rődés a feladatuk. Megkü­lönböztetett módon kell foglalkozniok a pedagógus pártszervezetekkel, segíteni azokat, hogy kialakulóban levő jó módszereik teljessé váljanak. alkalmassá az eszmei-politikai nevelőmun­ka fokozására. Olyan köz- szellem kialakítása szüksé­ges, melyben követelmény a politikai nevelőmunka az egész tantestület számára. A pedagógus pártszerve­zeteken sok múlik. Közre­működhetnek például ab­ban, hogy az osztályfőnök, órák tematikusak legyenek, szervesen illeszkedjenek az évi nevelési programba. Serkenthetik a tanárokat arra. hogy a tanulók világ­nézeti, s hazafias nevelését tudatosabbá, érzelmileg megalapozottabbá tegyék a szaktantárgyak oktatása közben is. Helyenként ugyanis tapasztalható, hogy ha a nevelés szelleme ellen nem is lehet kifogás, hatá­sa nem teljes. Néhol a ta­nulók inkább hiszik a ma­terialista elveket, nem vált bennük kellően tudatossá. Vallják azokat, de nem tudják kellően bizonyítani. A szaktanároknak egy-egy téma tanításánál ezért job­ban fel kellene hívni a fi­gyelmet a különböző össze­függésekre. azokra a té­nyekre, melyek vitathatat­lanul bizonyítják a mate­rialista elvek igazát. Az állami szakfelügye­let ellenőrző munkája az elmúlt évek során úgyszól­ván csak a szaktantárgyak oktatására irányult. Kevés­szer fordult elő, hogy a pedagógusok nevelőmunká­ját, a világnézeti nevelés­ben elért eredményeiket is értékelték. Jutalmazáskor, kitüntetések alkalmával nem helyes egyoldalúan, csupán az oktatásiban eléri sikerei alapján ítélni meg valakit. A munkának ket­tős jellegűnek kell lenni, mint amilyen a hivatás ma­ga: oktató-nevelő. A tár­gyilagos elbíráláshoz nélkü­lözhetetlen segítséget adna:, a pedagógus pártszerveze­tek. Természetesen távol jár­nánk az igazságtól, ha azt mondanánk, hogy csupán a pártbizottságok és a taná­csi szervek munkájától függ a pedagógus pártszer­vezetek további boldogulá­sa. Korántsem így van, E2 csak fontos, de nem kizá­rólagos feltétele a sikeres előrehaladásnak. Elsősorban a helyi pártvezetőségeken múlik, hogy milyen hatást \ tud gyakorolni a tantestü­let egészére. Tennivaló bőven volna. Mindenekelőtt a nevelők marxista—leninista képzett­ségét kellene fokozni, együttműködve a pártbi­zottságokkal. A jászberényi járás követendő példát mu­tat. Azon munkálkodnak, hogy az esti egyetem ki­helyezett osztályait hozzák létre néhány nagyobb köz­ségben, s ezek hallgatói kö­zé pedagógusokat is bevon­nak. Emellett életrehíviók a marxista középiskolát, hogy az esti egyetemre megfelelően képzett után­pótlást biztosítsanak. Természetesen a szakmai továbbképzést sem tekint­hetjük „politikailag steril - nek”. A pártszervezetek ha­tékony közreműködésével az MSZMP ideológiai irányelveiből adódó legfon­tosabb feladatokat kell fel­dolgozni a szakmai tovább­képzésen. Az eddiginél sokkal in­kább a pártmunka gyakor­latává kellene tenni az is­kolai KISZ-szervezetek se­gítését. kellő képzettségű propagandistákat biztosí­tani az fjúségi szervezet számára. így lehetne még sorolni a fontosabb tenni­valókat — például a közép­iskolai tagozatos osztályok gyarapítását — iskolatípus­tól, helytől és egyéb körül­ményektől függően. Az a fontos: az alapszervezetek vezetősége kellő mérlegelés után válassza ki a számára legfontosabbakat, s azokon munkálkodva segítse az iskolai oktató-nevelő mun­kát. Simon Béla 4 legjobb ko»Ó» gazdaságaink kitüntetése A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány — a földműve­lésügyi miniszter előter­jesztése alapján — határo­zatot hozott a múlt évi termelési versenyben leg­jobb eredményeket elért mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek vándorzászlóval és „Kiváló termelőszövet­kezeti gazdaság” címmel, illetve oklevéllel történő kitüntetésére. A Minisztertanács kima­gasló eredményeikért ván­dorzászlóval és »Kiváló ter­melőszövetkezeti gazdaság” címmel az alábbi Szolnok megyei termelőszövetkezete­ket tüntette ki; A 4500 szántőegységnél nagyobb területen gazdálko­dó termelőszövetkezetek kö­zül: 1. a tiszaföldvári Lenin 2. a rákóczifalvai Rákóczi. 4. a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet­A Minisztertanács az aláb­bi Szolnok megyei termelő- szövetkezeteknek adományo­zott elismerő oklevelet: A 4500 szántóegységnél nagyobb területen gazdálko­dó termelőszövetkezetek kö­zül: a törökszentmiklósi Aranykalász, a cibakházi Vörös Csillag, a mezőhéki Táncsics Tsz. Az 1500—3000 szántóegység közötti területen gazdálkodó szövetkezetek közül: a fegy­vernek 1 Vörös Csillag Tsz. Részben a tavaszi belvi­zek igen jelentős területet kipusztítottak vagy károsí­tottak. s így akarják a szö­vetkezetek pótolni az eddi­gi kiesést, másrészt^ pedig felemelték a rizs átvételi árát. Most aztán a terme­lőszövetkezetek minden időt kihasználnak, hogy megfe­lelő talajelőkészítés után optimális időben befejez­hessék a vetést. Naponta 18—20 gép szorgoskodik a kutricákban. Ha az idő kedvez, május 20-ig földbe kerül a vízigabona magja. — Tavaly összesen 29U0 holdon termett rizs és a várost átlag nem érte el n 7 mázsát holdanként. Erre az évre tervek szerint 3300 hold rizsre számítottunk, de 4000 holdnál is többet vet­nek a szövetkezetek. Ért­hető is ez. hiszen a belvíz okozta kieséseket ezzel még tudják pótolni. Tavaly má­jus 22-én kezdték meg a vetést és június 12-én fe­jezték be az utolját. Most tehát jóval kedvezőbb a helyzet idejében földbe ke­rül a mag — mondja Kol- láth Sándor, a városi ta­nács főagronómusa. Az elmúlt napokban a karcagi szövetkezetek táb­láit jég verte végig. A Le­nin, a Május 1 és a Dimit­rov Tsz-ből jelentettek kárt az Állami Biztosítónak. A Leninben öt nagyüzemi táb­A tanácskozást Nyíri Bé­la, a megyei tanács vb el­nökhelyettese nyitotta meg. majd dr. Kasza Béla, a me­A mezőgazdasági nagy­üzemekben elterjedtek a korszerű talajművelési és termelési eljárások. Új nö­vényfajták honosodtak meg. Megnövekedett az erő- és munkagépek és a különbö­ző vegyszerek szerepe. A technikai bázis önmagában nem oldja meg a feladato­kat. A mezőgazdasági szak­munkásokra, betanított mun­kásokra vár. hogy a kor­szerű technikát meg­ismerjék és alkalmazását elsajátítsák. A szakmunkásképzés vi­lágjelenség. A fejlettebb tő­kés országokban is állami feladattá tették a mezőgaz­dasági szakmunkások vizs­gáztatását. A szocialista or­szágokban különösen fpntos szerepük van a sokoldalúan képzett szakembereknek. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után Szol^ lát sújtott az elemi kár, leginkább két cukorrépa táblát. A belvíz után a jég sem kerülte el a területet. — Ezen a tavaszon igen komoly kieséssel, mintegy 3 millió forinttá! kell szá­molnunk. Ugyanis ezer hold búzánkat tett tönkre a bel­víz, ami 10 mázsás átlag­termést figyelembe véve el­éri a 3 millió forint érté­ket. — Jó néhányszáz holdat tesz ki az a rész is, ahol még a talajmunkákat csak most tudjuk befejezni. így a rövid tenyészidejű kuko­rica vetését is. Nyilvánvaló. o tervezett 700 holdnyi rizs helyett 1150 holdon vetünk — mondja Mohácsi Imre, a Lenin Tsz főagronómusa — Természetesen nem je­lent ez egyoldalú gazdálko­dást. Hiszen a közös gaz­daság ez évi összes bruttó termelési értéke 54 millió forint, amiből a rizs olyan 10 millió forintot tesz ki. A termelőszövetkezet­ben felkészültek erre a nagy munkára. Gépátcso­portosítással, helyes mun­kaszervezéssel rendbe hoz­ták a korábbi években használt beépített rizstáb­zőgazdasági osztály vezető­je tartott vitaindító elő­adást. nők megyében is kialakul­tak 0 szakmunkásképzés bázisai. A jászberényi, a jászapáti és a kenderesi szakiskolákban húsz agrár­mérnök és tanár oktatja a leendő szakmunkásokat. Az utóbbi években a szakisko­lákban 629 fiatal és a fel­nőtt tanfolyamokon csak­nem 5400 személy szerzett szakmunkás bizonyítványt. Az iskolák három évfolya­mán jelenleg — 18 szakon — több mint ezer fiatal ta­nul. Az utóbbi években íöbb ezren alapfokú trak­torvezetői tanfolyamon vet­tek részt. Az állam évről évre je­lentősebb összegeket fordf' a képzésre. A tanácskozá­son dr. Szűcs Kálmán mondta el: a hatvanas évek elején évi 2—3 millió, most 25—30 millió forintot ad az állam a szakmunkáskép­Iákat és 900 holdon került földbe a rizs. Párhuzamo­san árasztják is a táblá­kat a szövetkezetiek. Leg­inkább Dubovszki fajtát termesztenek. — A kiesések pótlására növeltük az olajlen vetés- területét is. Eredetileg 300 holdon terveztük ezt a fontos ipari növényt, még­is 640 holdon vetettük. E két növény pótolja az ed­dig felmért kieséseket. Azokon a területeken pe­dig, ahol csak ezután tu­dunk dolgozni, silókukori­cát, kölest vetünk. A Lenin Termelőszövet­kezetben naponta hatszáz- hatszázötven tag szorgos­kodik a földeken. A cu­korrépa mélykapálása, a kukorica húzatása, a szé­na betakarítása ütemesen halad. A 900 holdnyi lu- eematerület nagyobb ré­szét már lekaszálták és fe­lét boglyákba rakták. L I. A kulturális napok prog­ramjában Jászberényben néhány érdekes rendez­vény kerül sorra. Ma az eszperantó klub rendezésé­ben népek barátsága kiál­lítás nyílik. 15-én országos amatőr filmbemutatót ren­deznek a Lehel Klubban. Erre már eddig tizenkét helyről jelentették be részvéte­lüket az amatűr filme­sek zéssel kapcsolatos beruhá­zásokra. Egy-egy tanulóra, míg szakmunkás bizoní/íi- ványt szerez, 16 ezer fo­rintot áldoz a közösség. A mezőgazdasági szak­máknak még nincs kellő becsületük. Számos szülő és fiatal, sőt eeyes ga^’a^ág- vezetők is lekezelik. A szak­munkásnak jelentkező fia­talok főként a gépes szak­mák iránt érdeklődnek (nö- vénytermő-öntöző gépész, traktoros) a nagyobb lekö­töttséggel járó állattenyész­tési szakmáktól húzódoz­nak. Talán azért is. mert a gépesítettség színvonala itt alacsonyabb. Az előadó is példaként említette a jászapáti Vele- mi, az Alkotmány és a tö­rökszentmiklósi Aranyka­lász Tsz-eket, ahol a leg­képzettebb szakemberek fel­ügyelete mellett tanulják a gyakorlatot a fiatalok. Több tsz-ben elhanyagol­ják a gyakorlati oktatást. Az állami gazdaságokban az idén megjelent rendelet szabályozza, hogy mely munkakörök betöltéséhez kell szakmunkás bizonyít- vány. Sajnos, a tsz-ekbea ez még rendezetlen. A 900 brigádvezető közül többen egyetemi, technikusi vég­zettségűek, mások tanfolya­mon vettek részt, illetve szakmunkás bizonyítványt szereztek. Több száznak azonban semmiféle <a gyakorlaton kívül) képzett­sége sincs. Rendelet szabályozza, hogy a szakmunkásképző tanfolyamon csak a nyolc általános iskolát végzett, illetve az ezt helyettesítő előkészítő tanfolyamat vég­zettek vehetnek részt. a felnőtt oktatás színvonala nem éri el a bentlakásosét. Pedig az új tantervek 1000—1100 elméleti óra meghallgatását írják elő. A rendelet 0 betanított munkásképzésről is intéz­kedik. Itt az oktatási idő tartama 300—400 óra (alap­fokú traktoros, öntöző, nö­vényvédő). Tehát meghatá­rozott fizikai munkát végeznek, Az idén 900 trak­toros! és 1500 növényvédő szakmunkást oktattak a megyében. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya tavaly ősszel közvéleménykutatast rendezett a szakmunkás- képző iskolát, illetve tan- folyamot végzett hallgatók között. Ezer kérdőívet kül­dött ki, melyre 680 válasz érkezett. Furcsa, hogy a bizonyítványt szerzettek egy része nem a kép­zettségnek megfelelő mun­kakörben, jelentős hánya­duk nem is a mezőgazda­ságban dolgozik. Kasza elvtárs vázolta a megye harmadik ötéves ter­vének főbb Irányszámait. (Például 600 millió forintot fordítanak a gépi beruhá­zásokra.) Hangsúlyozta: eze­ket csak a szakmunkáskép­zés meggyorsításával lehet megvalósítani. A tervekben erre is gondoltak. 1970-ig A jelentkezők között van az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem, a szegedi és a miskolci egyetem film­klubja Az amatőr tánczeneka­rok bemutatóján 17-én a szabadtéri színpadon két szolnoki együttes a KÖJÁL és a Colonels ze­nekara, továbbá két helyi együttes a Madness és % Ryvals lépnek fék Rizses esztendő lesz Karcagon Az elmúlt napokban jég pusztított a szövetkezeti táblákon ooOOOOíysOOOOOOOOOOOOOOOOOOOrKWXXfOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOttfOOOOOCXXWOOOOOOa Az utóbbi években Karcagon 2900—3000 hol­don termesztettek rizst a közös gazdaságok. Az idén lényeges változás lesz, ugyanis eddig már több mint 2800 holdon földbe került e növényfé­leség magja. Dr. Kasza Béla előadása Színvonalas program a Jászsági Kulturális Napokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom