Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-12 / 111. szám

1966. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hosszú hajon és a párhuzamnadrágo túl Ki o modern ember? Jubileumra készülnek — Tessék mondani: lé­tezik olyan mber, aki el­mondhatja önmagáról, hogy minden ízében modern? Ez a kérdés a Tisza-parti Gimnázium negyedik osz­tályában hangzott el. A színhely egy KISZ-gyűlés, a résztvevők, harminc fiú és leány, tizennyolc éve­sek. A téma: ki a modem ember? Elhangzott jóné- hány hozzászólás, többé ke­vésbé azt a témát vitatták: létjogosultsága van-e a modem tánczenének és vi­seletnek, kifejezi-e ez a belső tartalmát is a mo­dernség fogalmának. Szó­val kevesen, igen kevesen szóltak a lényeghez, ahhoz, milyenek is a modern em­bertípus tartalmi jegyei. Nekem, bevallom az első kérdés motoszkált az agyam­ban igen sokáig. Mi hatá­rozza meg egy ember vi­szonyát kora társadalmá­nak kérdéseihez, mikor mondhatja el, hogy ő kor­szerűen gondolkodik, be­szél, öltözik, érez és ami a leglényegesebb: cselek­szik is? A modernség fogal­mával sokat foglalkoznak ma. Tanulmányok jelennek meg róla és a fiatalok kö­zül sokan egyszerűen nyu­gati irányzatok átvételét értik rajta. Holott a mo­dernség minden időben azt jelentette: megérti-e vala­ki korának uralkodó esz­méjét, tud-e és akar-e an­nak szellemében élni, al­kotni? Tud-e továbblépni, m|nt az előző nemzedék, érdeklődik-e a világ éppen akkor érlelődő kulcskérdé­sei iránt? A modernség te­hát elsősorban közösségi fogalom és csak azután az egyéni életre vonatkozó magatartásbeli tulajdonsá­gok összegeződése. Termé­szetesen: ez is beletartozik, hiszen az ember éppen egyéni életén keresztül vá­lik a közösség részévé. Jogos és indokolt tehát a bevezetőben említett kér­dés feltevése, de válaszunk csak ez lehet rá: minden ízében modern ember nincs, erre csak törekedni lehet. Történelmi példával élve: Mátyás király és Zrínyi Miklós modern em­berek voltak, akik a kor haladó eszméit megértet­ték és cselekedeteikkel szolgálták. Ez azonban nem zárta ki azt, hogy jobbá­gyaik voltak, hogy mint földesurak feudális előjo­gokkal rendelkeztek és ezekkel adott esetben él­tek is. Nos valahogy így vagyunk mi is korunk modem em­berével. Használja és az esetek egy részében meg is érti a modern technikát, megismeri a szocializmus elméletét és gyakorlatát, ugyanakkor a gondolkozá­sában még megtalálhatók a maradi erkölcsi nézetek, a munkaerkölcs régi hely­telen értelmezése, a férfi­ra és nőre alkalmazott ket­tős értékítélet továbbélése. Positiv tényként kell megállapítani, hogy a mo­dem tudomány és techni­ka főbb vívmányait a leg­többen ismerik, azokról ki­alakult véleményük van. Egy délután például két tiszaföldvári asztalosipari tanulóval beszélgettem, mindketten tizenhét évesek. Feri és Sanyi egyaránt nagy tisztelője a szovjet űrha­józásnak és a Luna—10 je­lentőségét is helyesen is­merték fel. Ugyanakkor nem emlékeznek egyetlen komolyabb könyvre sem, nem ismerik a ma élő köl­tőket, színházi élményeik sem terjednek tovább az operettnél, zenés vígjáték­nál. S^metik mindketten a tánczeneit, a magyar nótát, de Bartóknak még a nevét is alig ismerik, saját köz­ségük énekkarának még egy műsorán sem voltak jelen. A modern embert széles­körű internacionalista ér­deklődés jellemzi. A viet­nami kérdést szinte min­denki ismeri, viszont több­ségük jóformán csak frázi­sokat tud mondani róla Ebben a diák, a bolti el­adó és a segédmunkás meglepően egyezik. Ugyan­akkor a többi nemzetközi kérdés —, így a német kérdés, a közös piac és más nagyjelentőségű, min­ket magyarokat közvetle­nül érintő több más nem­zetközi probléma — körül nagy a bizonytalanság. Csak két megkérdezett egyetemi hallgatónak volt önálló — és helyes! — vé­leménye ezekről. Önálló véleményalko­tás! Ez minden korban a modernség feltétele volt, és ma különösen az. A mo­dern ember tehát egyúttal szükségképpen gondolkodó ember is kell legyen. Beval­lom őszintén ezt a feltételt senki sem említette, pedig a széleskörű érdeklődés, a sokoldalúság másképpen el sem képzelhető. S a vé­lemények önállóságával bi­zony — széles skálán ■— baj van. Tanulságos beszélgetést folytattam egy húszéves szolnoki lánnyal, aki a debreceni egyetem másod­éves magyar-népművelés szakos hallgató jaj ö mondta: — Véleményem szerint a modernség vízválasztója az ember világnézete. Ho­gyan gondolkozom a világ­ról, az élet különböző problémáiról, kivel tar­tok? Nem lehet modem például a dekadens ember, mert visszahúz, retrográd nézetet képvisel és éppen ezért nem modem az, amit sok nyugatimádó fiatal an­nak tart, utánoz, követ. Mi mindennek kelle­ne beleférnie ebbe a cikk­be, amely a modernséggel foglalkozik? Feltétlenül be­le kell venni azt az érde­kes jelenséget, hogy ami­kor a modern ember er­kölcsi tulajdonságairól kér­deztem a fiatalokat, majd mindegyik a szexuális problémákra gondolt. Hal­lottam azonban ezen belül egy értékes véleményt is. Feri, a már említett tisza­földvári ipari tanuló mondotta egy kényes kér­désre: — Ha nősülésem után rájönnék, hogy a felesé­gemnek már volt valakije, akkor a továbbiakat attól tenném függővé, hogy be­csületesen, egész szívvel mellém áll-e, csak hozzám tartozik-e, osztozik-e az én gondjaimban, örömeimben. S. Ferenc gondolkodásá­nak ebben a vonatkozásá­ban modem ember. A szexuális kérdésen túlme­nően viszont a járműjavító egyik fiatal lakatosától ér­tékes választ kaptam: — Sokat kell tanulni, meg jól kell dolgozni, mert modem társadalomban ér­telmesen, meg jól is aka­runk élni Szerintem a mi lakato­sunknak van igaza. Az ezernyi bonyolult kérdés közül egyik legfontosabb: hogyan reagálunk a kor­szerű eszme, tehát a szo­cializmus társadalmának mindennapos kérdéseire. E cikk nem lehet teljes­igényű a modem ember fogalmi jegyeinek ismerte­tésében, mégis nyugodtan kijelenthetjük: a modem ember eszmény, amely felé törekednünk kell. Minden­ki hord magában nevelte­téséből. beidegzettségből és rossz példákból adódóan visszahúzó, elmaradott vo­násokat. S mindenki olyan mértékben modem, ami­lyen mértékben ezeket le- küzdi. A világ eseményei­vel lépést tartó, az újat, a korszerűt tettekkel segí­tő, egyéni életében is vilá­gosan előretekintő ember nevezhető modemnek. Befejezésül hadd fe­leljek azoknak, akik a Beat­les frizurában és a párhu­zamnadrág viselésében lát­ják a modernség egyik lé­nyeges feltételét: az előző bekezdésben leírt tulajdon­ságokkal rendelkező ember modem, hosszú hajjal vagy anélkül, párhuzamnadrág­ban, vagy hagyományosan szabott ruhában; Hernádi Tibor az egykori „tanyások” Ünnepre készülnek a jászágói emberek. Jövőre lesz tizenöt esztendeje, hogy a Jászárokszálláshoz tartozó Ágópuszta és Ágó- szöllő tanyaközpontokból új, önálló község alakult. A Hazafias Népfront helyi bizottsága méltóképpep akarja ünnepelni a jubi­leumot. Rajzos, fényképes, szöveges kiállítást rendez­nek, ahol a község tizenöt éves fejlődését mutatják be. Lesz mit. Az önállóság megkapá­sának évében a tanácshá­zán kívül két utcára való új ház épült a községben. S nem is akármilyenek, hanem tágas, világos, mo­dern típusházak. Az egyéni javak gyara­podásával az építkezési kedv, lehetőség később sem múlott. Az új házakat kö­vették a többiek, majd azok bővítése Kókai Sán­dor tsz-tag üvegezett ve­randát, külön főzőkonyhát épített a „régihez”. Tóth László, a tsz baromfineve­lője 30 ezer forintos költ­séggel teljesen átállítot­ta, a 15 évvel ezelőtt épí­tett házát. Boros Géza tsz- tagnak parkettás, fürdőszo­bás lesz lakása, amelyre 45 ezer forintot költ. Ezt, önállóságuk évfor­dulóját, a szépülő házakat, gazdagodó életüket ünnep­ük jövőre Ágópuszta és Agószöllő egykori tanyásai, a mai Jászágő lakói. Gépkocsi nyeremény- betétkönyvek sorsolása * Az Országos Taka­rékpénztár május 17-én Bu­dapesten, a MOM művelő­dési házában rendezi a gép­kocsi nyereménybetétköny­vek huszadik sorsolását. A húzáson 209 — Moszkvics— 408-as, Skoda—1000-es tí­pusú, valamint Wartburg és Trabant — gépkocsi jut a szerencsés nyerteseknél;. / V-ben láttuk : | ONeil,: Boldogtalan hold Rövid egymásutánban a televízió már másodszor lá­togatott el a szolnoki szín­házba. Az első látogatása ismeretes okból kudarcba fulladt. A szabin nők köz­vetítése elmaradt. Most kedden este azon­ban az ország tv-nézői már zavartalanul végignézhették a Boldogtalan hold szolnoki előadását. A közvetítés technikai­lag is kitűnően sikerült, mintha a közvetítő vonal csak jóvá akarta volna tenni múltkori hibáját, amelyért talán még most is restelli magát. (Miért ne, hiszen az Esti Hírlap is úgy nyilatkozott róla az el­maradt szolnoki közvetítés után, hogy nagyon érzé­keny lélek. Azóta már biz­tosan megbánta, hogy hibá­jából közel százezer forint­tal lettünk szegényebbek). Az O’Neill dráma ma­gyarországi eredeti bemuta­tóját Szolnokon tartották, most ez az ősbemutató va­lóban országos jelleget ka­pott a tv képernyőjén. Es mint ilyenkor lenni szokás, az előadás nem nélkülözött bizonyos ünnepélyességet sem, ami elsősorban az esemény nagyszerűségéből adódott. Mert azt úgy hi­szem, minden elfogultság nélkül elmondhatjuk, hogy az a szolnoki előadás, ame­lyet kedden este láthattunk, egy kicsit a magasszínvona­lú vidéki színházkultúra reprezentálása volt. Az előadás még számunk­ra, szolnokiak számára is, akik már ismertük, a premier elevenségével hatott, és a színházi bemu­tatóval összehasonlítva is, jóval sikeresebb produkció­nak lehettünk tanúi. Ügy tűnik, most ért be igazán az előadás. Letisztulva, ki­kristályosodva olyan szép­ségei is kibontakoztak, ame­lyek ez idáig még rejtve maradtak előlünk. A szöveghúzások, amelye­ket a televízió műfaji sajá­tosságai is megköveteltek csak az előadás előnyére váltak. És itt nem elsősor­ban a triviális, vagy triviá­lis asszociációkra alkalmai adó szövegrészekre gondo­lok. Pergőbbé, koncentrál­tabbá. egységesebbé vált az egész produkció. A színházi bemutató al­kalmával már részletesen értékeltük a színészek tel­jesítményeit és ezért rész­letesebb elemzésbe ezúttal nem akarunk belebocsát­kozni, de a színészi játék­ban is nyomon követhető az a tisztulási folyamat, amely Lovas Edit rendezői munkájában jelentős volt. A három főszereplő: Győ­ri Ilona, Horváth Sándor és Upor Péter színészi teljesít­ményében az egyszer már részletesen méltatott érté­kekhez most az egyszerű­södés, a letisztulás olyan pluszt adott hozzá, amely mindhárom esetben kivéte­les élménnyé tette alakítá­sukat. Meggyőződésünk, hogy a pártatlan és hozzáértő tv- nézők véleménye szerint is a szolnoki előadás egyike volt az évad legsikeresebb színházi közvetítéseinek, a mi örömünket természete­sen még növeli a büszkeség érzése, hogy szolnoki siker­nek lehettünk részesei. Rilrg Gábor “Három nap múlva itthon leszek,mama : .acskam, mutasd csak me<. '.'■nemium-pelbö ' ' Saját- . . . <00/4 ku ticereskedete* em-Dehogy adjuk a nagumamäna«, Koväcsne 600-afc Ígért érbe ! Új/ufel torra? egu hüszaet < N O < a z <-j < cc ui T •L !L

Next

/
Oldalképek
Tartalom