Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

19M. májú* 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják MŰVEZETŐK MUNKÁJÁT ÉRTÉKELTE A TAG­GYŰLÉS Nagy várakozás előzte meg a Tiszamenti Vegyi­művekben a májusi párt­taggyűlést. Az MSZMP vég­rehajtó bizottsága és az alapszervezetek napirendre tűzték a művezetők — párttagok és pártonkívüliek — munkájának értékelését. Szalai László főosztály­vezető ismertette a műve­zetői kollektíva tevékeny­ségét. Megemlítette, hogy a művezetők átlagos élet­kora 28 év, ennek ellenére az idősebb dolgozók is tiszteletben tartják őket, végrehajtják utasításaikat, politikailag és szakmailag is tanulnak tőlük. A fiatal vezetőgárdának is része van abban, hogy — karöltve a dolgozókkal —, sikeresen végrehajtot­tuk a második ötéves terv­időszakban feladatainkat. A művezetők politikai és szakmai továbbképzése is rendszeres, az 1966—67-es oktatási évre is megtör­tént a felkészülés. Kormá­nyunk különös gondosko­dással foglalkozik a műve­zetőkkel, bizonyíték erre, hogy üzemünkben a leg­utóbbi bérrendezés során 55 ezer forintot osztottak fel közöttük, érdem sze­rint. A taggyűlésen több párt­tag megelégedését fejezte ki a művezetők irányításá­val, magatartásával, a dol­gozókkal való foglalkozá­sukkal kapcsolatban. Őrdög Béla ANYÄK NAPJA A VII. KERÜLETBEN Szolnokon a VII. kerületi nő­tanács a fűrész te­lepi kultúrházban vasárnap délután anyák napi ün­nepséget rende­zett. A teadél­utánnál egybekö­tött kedves, szí­nes kis ünnepsé­gen Berta István köszöntötte az édesanyákat, g egyben a kerületi nőtanácsot, amely nagy igyekezettel munkálkodott e kis rendezvény sikerén. Az anyák napi megemlékezést agy nyolcadik osztályos tanuló szavalata, vala­mint Czeglédi bá­csi zenekara telte még színesebbé. A városnak ebben a nagy munkáske­rületében igen te­vékeny a nőmoz­galom, s ez alka­lommal a nőta­nács vezetősége jutalomban és dicséretben ré­szesítette azokat, akik édesanyai hi­vatásuk mellett a mozgalom felada­taiból is részt vállalnak, s tevé­kenykednek az egészséges közös­ségi szellem ki­alakításán. Ilye­nek többek között Munkácsi István­ná, Bíró Józsefné és Nagy Iojosné is. Munkájukhoz még sok-sok éven át erőt, egészsé­get és sok sikert kívánunk. Hemrik Lászlóné Szolnok CSAK ISMERŐSNEK Két héttel ezelőtt a ci bakházi földművesszövetke- zetnéi szerződést kötöttem negyven liba nevelésére, il­letve hizlalására. Április 27-én a feleségem elment az előlegért, de hiába fáradozott. Közölték vele, hogy nem adnak előleget, és libát sem, mert nem ismer­nek bennünket. Csak ismerősöknek adnak. Nem tudom, akkor mi értelme annak, hogy az újságok hirdetik: Kössön szerződést libahizlalásra. S az is érthetetlen, hogy miért csak ismerősöknek te­szik lehetővé a szerződéssel járó kedvezmények ki­használását. A szerkesztőség közbenjárását kérem ügyem intézéséhez, mert mi Is szeretnénk libát ne­velni és szerződésre értékesíteni. Szelindi Sándor Cibakháza ASZALT SZILVA HELYEIT SZEMETET MÉRTEK A napokban a piac be­járatánál lévő elárusító bódéban fél kilogramm aszalt szilvát vettem 8.25 forintért. Odahaza sajná­lattal állapítottam meg, hogy még véletlenül sem volt benne egyetlen egész­séges szem se. Kidobniva- ló szemét volt az egész, semmi más. Igaz, az érte kifizetett 8.25 nem nagy összeg, de nekem még ennyi pénzem sincs kidob- nivaló, mert nincs nyug­Miéri névtelenül? A minap érdekes levelet hozott a posta. A tiszajenöi általános iskola VIII. osz­tályos pajtásainak, közöt­tük is Csontos Sándor, Sep- si János, Tugyi József szen­vedélyes régészkedéséről íTt a levélíró. Azt is megtud­tuk, hogy az ifjú műked­velő régészek vastagfalú agyag edény darabokat, ép hálónehezékeket és felte­vés szerint vert házfal anyagdarabjait találták meg, s hogy korábban már a debreceni múzeumba is küldtek hasonló leleteket. S most ez a leletekben gazdag hely veszélyben van. jelenleg árpavetés díszük a domboldalon, jövőre talaj- javítás végett az egész dombot elhordják. Ügy gondoljuk, ez a terv késztette a levélírót arra, hogy tollat fogjon, s megírja, hogy kár elpusztí­tani az ifjú régészek, s ta­lán a múzeumok számára is értékes vadászterületet Amely — mint azt javasol­ja — azt is megérné, hogy az ott talált tárgyakat hely- történeti múzeumba gyűj­tenék össze. Nem túlzás tehát, amivel e kis írást kezdtük, hogy a téma érdekes, s érthető, hogy ennek megírására va­laki vállalkozott. De, hogy ki, azt nem tudjuk, mivel a levél névtelen. S ez az, ami számunkra érthetetlen. Mi­től tart az illető, hogy nem fedi fel kilétét? Nem olyan a levél tartalma, hogy azért valaki is „meg- orrolhatna”, vagy retorziót alkalmazna. Miért ez a ti­tokzatosság? Vagy éppen ezzel kívánta a levélné felkeltem az érdeklődésün­ket? Most az egyszer csa­lódnia kell, éppen azért nem foglalkozunk az ügy­gyei, mert — mint arról már többször írtunk — ® névtelen leveleket figyel­men kívül hagyjuk. — nk díjam. Szerintem az ese­tért két személyt kell fe­lelősségre vonni, azt, aki kiadta árusításra, s azt aki átvette eladás végett ezt a közönséges szemetet. Deutsch Jenő Szolnok SZŐLÉSZETET, BORÁSZATOT TANULNAK A LÁNYOK Tavaly nyáron hét kislány jelentkezett mezőgaz­dasági tanulónak a tiszakürti Hunyadi Terme­lőszövetkezetbe. A minap a közös gazdaság párttit­kárával meglátogattuk, s elbeszélgettünk a lányokkal. A „kisszőlő” kellős közepén találtuk őket, karaszo- lóval irtották a gyomot. A termelőszövetkezet veze­tősége rájuk bízta a harmadéve telepített 40 hold sző­lő ápolását, amelyet a lányok lelkiismeretesen vé­geznek. öt hónapot a jászberényi mezőgazdasági szak­iskolában töltöttek. Szívesen emlegetik az iskola ne­velőit, akik megismertették velük a szakma — a szőlészet és borászat — alapismeretéit. S az ottho­nukból első ízben kiröppent fiatal lányokat gondos­kodásukkal, szeretetükkel vették körül. A tsz-ben is jól érzik magukat, itt a szőlészeti agronómus foglalkozik a tanulnivágyó és tanulni ké­pes lányokkal. Naponta felkeresi őket munkájuk vég­zése közben, s a hetenként tartott konzultációk során megvitatják a bonyolultabb szakmai kérdéseket. A tsz párttitkára és más vezetői szintén segítik a lá­nyokat, s hogy a négy vidékit mentesítsék a magas lakbérfizetéstől, rendelkezésükre bocsátottak egy tágas szobát, melyet a kislányok igyekeznek otthonossá ten­ni. Ha minden tsz-ben ilyen szeretettel és gondosko­dással fogadnák és segítenék az általános iskolából kikerült fiatalokat, akkor a mezőgazdasági szakmun­kásképzés is kevesebb gondot okozna. Baronies Ernőné Kunszentmárton KÖSZÖNET A FIGYELMESSÉGÉÉRT Szombaton a tiszafüredi gim­náziumban há­rom negyedik osz­tály ballagott. A tiszaigari és ti- szaőrsi szülők be­utazásához a fü­redi AKÖV-ki- rendeltség még egy járatot indí­tott, sőt délután is gyorsan beállí­tottak egy ko­csit, hogy minden szülő haza tud­jon utazni. Segí­tőkészségük dicsé­retet érdemel, s ezért a szülők ne­vében köszöne- tünket fejezzük ki. Kolláth József Tiszaigar MEGÉRTÉST, SEGÍTSÉGET KÉRNEK A GYERME­KEK ÉRDEKÉBEN A Körösi úti mellékköz­ben lakó szülők, többgyer­mekes családok problémá­jának megoldásához kér­jük a segítséget. Hosszú évek óta megol­datlan kérdés az, hogy hol játszanak a gyermekek? A Körösi út forgalmas, s a közelben sincs olyan hely, ahol gondtalanul játszhat­nának, eltölthetnek az időt a gyerekek. Az említett mellékköz zárt utca, átme­nő forgalma nincs. A cél­nak megfelelő lenne, ha gyermek játszó utcává nyil­vánítaná a tanács. Azt sem hallgatjuk el, hogy néhány idősebb lakótárs nem szí­vesen viseli el a gyerme­kek játékát. A tizenöt gyermek közül nem igen akad egy sem, aki egyes felnőttektől ne kapott vol­na már ki. Sőt az is meg­történt, hogy az egyik hétéves gyermeket a fel­nőtt kilódította a forgal­mas Körösi útra. Egy meg­lett férfi pedig oldalbarúg- ta az egyik kisfiút, mert a házuk mellett játszottak és nem akartak eljönni. Nagyon feszült a hangu­lat e kis utcában, pedig úgy kellene és lehetne él­nünk mint egy nagy csa­ládnak. A gyermekeinket nem zárhatjuk be a lakás­ba. Ezt annak a néhány idősebb embernek is meg kellene értenie, akik már elfeledték, hogy az ő gyer­mekeik is kicsik voltak valamikor, s azok is ját­szottak, hangoskodtak. — Több megértéssel és a mellékköz játszóutcává va­ló nyilvánításával talán lezáródna ez a régen húzó­dó ügy. Juhász Józsel Szolnok IFJŰ VÖRÖSKERESZTESEK VETÉLKEDŐJE Vasárnap zaj­lott le Török- szentmiklóson a művelődési ház­ban a járási, vá­rosi ifjúsági szel­lemi vetélkedő, amelynek kereté­ben tizenkét isko­la tanulói sike­resen mutatták be a vöröskeresztes tanfolyamon ta­nultakat, Az első- segélynyújtási gyakorlati bemu­tató s az elméleti vizsga is bizonyí­totta, hogy az if­jú vöröskereszte­sek jól felkészül­tek. Az első he­lyet a tiszaböi is­kola tanulói sze­rezték meg. őket a kunhegyesi Kos­suth, majd a kengyeli iskolások követték. A ve­télkedő végeztével Lesén Jánosné járási vöröske­resztes titkár ju­talmat adott át az első három he­lyezett iskola ta­nulóinak. A ba­ráti beszélgetésen az ifjú vöröske­resztesek a taná­rok és a vöröske­reszt járási veze­tői a megoldandó feladatokról is ki­cserélték vélemé­nyüket. L. J. Törökszentmikló HA SÜRGŐSEN KELLENE A SEGÍTSÉG... Amióta Kunmadarason megszűnt a szülőotthon. s eljön az asszonyok ideje, a mentőket csak a rendőr­őrs telefonján keresztül lehet hívni. Amíg azonban Kunhegyesről kiér az autó. sokszor már késő. Történt már szülés a rendőrőrszobán, a busz-váróteremben, a ktsz őrbódéjában, mivel az asszonyka, aki telefonálni indult, csak odáig jutott el. A község lakói kérik, hogy a volt szülőotthon egyik helyiségében, ahol most egészségügyi tanács­adás és orvosi rendelés folyik, vezessék be a telefont és létesítsenek állandó éjjeli szolgálatot. ’’'-ínyára van olyan idős szülésznő, aki kevés összegért elvál­lalná az ügyeletet. Az asszonyok is nyugodtabbak lennének, ha tndnák, hogy sürgős esetben éjjel is rendelkezésükre állna a telefon. JOGI j HIHI! tanácsadó TÖREDÉKNAPOK SZÁMÍTÁSA A SZABADSÁGNÁL A legtöbb dolgozó a nyá­ri hónapokban veszi ki a szabadságát, és a kiszámí­tással kapcsolatban sokszor vita támad. Ezért most is­mertetjük, hogyan történik a töredéknapok számítása a szabadságnál. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 83. §-a szerint, ha a dol­gozó a naptári év egy ré­szében áll a vállalatnál munkaviszonyban, szabad­ságát a munkában töltött teljes naptári hónapok ará­nyában kell megállapítani. Alapszabadság csak mun­kában töltött teljes hónap után jár (havonként egy munkanap), tehát itt töre­déknap nem keletkezhet. Ha azonban a dolgozó pót- szabadságra is jogosult, an­nak a munkában töltött tel­jes naptári hónapokra eső része már eredményezhet töredéknapot is. A dolgozó évi rendes (alap- és pót-) szabadságá­nak kiszámításánál — ha töredéknap keletkezik — úgy kell eljárni, hogy a fél napot el nem érő töre­déknapot figyelmen kívül kell hagyni, a fél napot elérő vagy azt meghaladó töredéknapot pedig egész napra kell felkerekíteni. Példával megvilágítva a kérdést, vegyünk alapul egy olyan dolgozót, aki első ízben 1948. évi január hó 9. napján lépett munkavi­szonyba. Ez a dolgozó — mivel házastársát áthelyez­ték és annak lakóhelyére kívánt költözni — munka- viszonyát 1965. július hó 27. napjára felmondta. Űj lakóhelyén már augusztus hó 5. napjával, tehát har­minc napon belül munka- viszonyba lépett, így mun­kaviszonya folyamatossága fennmaradt. Ha a példa szerinti dolgozó nem vál­toztat munkahelyet vagy új munkahelyére áthelyezéssel került, 1965-re tizenkét munkanap alapszabadság és nyolc munkanap pótszabad­ság illeti meg, összesen te­hát húsz munkanap rendes szabadságban részesülhetne. Tekintettel arra, hogy az említett dolgozó sem a tel­jes július, sem a teljes au­gusztus hónapot nem töl­tötte munkában, ezekre a hónapokra részére szabad­ság egyáltalán nem jár. Marad 1965 bői tíz hónap,- -----------i-i— t — .k.j g ozott két hónap miatt há­rom nappal csökkent A TSZ-BALESET- ELHÁRlTÁS ŰJABB SZABÁLYOZÁSA A földművesügyi minisz­ter rendeletet adott ki a termelőíszövetkezetek üzemi balesetelhárításának újabb szabályozásáról. A rendelet szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, halászati termelőszövetke­zetekben, termelőszövetke­zeti termelési közös vállal­kozásoknál és egyszerűbb gazdasági együttműködé­seknél alkalmazni kell az általános, valamint a me­zőgazdasági és a szakmai óvórendszabályoknak mind­azokat az előírásait, ame­lyek megtartása a szövet­kezeti tagok és családtagok testi épségének és egészségé^ nek megóvása érdekében szükséges. Az üzemi balesetek el­hárítása érdekében a szö­vetkezetek használatában lévő erő- és munkagépek­nek, munkaeszközöknek és termelőberendezéseknek az előírt biztonsági felszerelé­sekkel történő ellátásáról, valamint az egészségre ár­talmas munkát végzők ré­szére előírt védőruhák és eszközök beszerzéséről fo­lyamatosan gondoskodni kell. A biztonsági felsze­relések állapotát szükség szerint, de évenként leg­alább két alkalommal biz­tonsági szemlékkel ellen­őrizni kell. Munkára történt beosztás, valamint a munkakör meg­változása esetén — még a munka megkezdése előtt — minden tsz-tagot és család­tagot elméleti és gyakorla­ti balesetelhárítási oktatás­ban kell részesíteni. Az ok­tatást szükség szerint, de legalább évenként meg kell ismételni. A biztonságos és egész­séges munkakörülmények tervszerű javítása érdeké­ben éves intézkedési tervet kell készíteni. A szövetke­zetben a balesetelhárítás szabályainak megtartásáért minden vezető és irányító munkakört ellátó személy feladatkörének — intézke­dési jogkörének — megfe­lelően felelős. A balesetelhárítással összefüggő szakfeladatok végrehajtására, illetőleg el­lenőrzésének biztosítása ér­dekében a vezetőség meg­felelő ismeretekkel rendel­kező — lehetőleg műszaki 1-2-----Jt Lt-i-----£. —? N . J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom