Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

19M. május 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cg 1/ lakatos igazságot követe! Koncsik József lakatos, a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének dolgozója tavaly november 20-án újítási javaslatot nyújtott be: Gőzmegtaka­rítás torlószelepek alkal­mazásával cím alatt, me­lyet 943. naplószámmal je­gyeztek fel. A gyáregység vezetői példás gyorsaság­gal foglalkoztak az üggyel, amit az is bizonyít, hogy tizennyolc nap alatt elké­szítették a szakvéleményt, az élőkalkulációt, megkö­tötték Koncsik Józseffel a megvalósítási szerződést, sőt bevezették az újítást is. A lakatos újítása a hiva­talos számítások szerint évi 91218 forint megtaka­rítást eredményez, ugyan­akkor az alkalmazott kis szerkezet elkészítése (az anyag- és bérköltséggel együtt) mindösze hetven forintba kerül. Koncsik Józsefet a megvalósítási szerződés szerint 7297 fo­rint újítási díj illeti meg. Miután az ötezer forinton felüli összeg a vállalati ügyrend szerint csak a központ jóváhagyásával fi­zethető ki. a gyáregység ennek megfelelően felter­jesztette az anyagot a fő­mérnökhöz, s várta a dön­tést. Meg is érkezett több­szöri sürgetés után hat hónap múlva. íme: „Koncsik József újítását Szép főmérnök elvtárssal tegnap elintéz­tük, a levelet ma postáz­zuk. Mint már szóban is közöltük, a Könnyűipari Tervező Irodának elküld­tük az újítást véleménye­zésre és a szakvélemény alapjá". Szép elvtárs az újítást elutasította. Csong- rád, 1965. május 5. Rácz Jánosné újítási előadó”. — Ezt aztán nem értem — mondta a gyáregység igazgatója —, hiszen az elbírálás a mi jogunk, a központnak csupán a díja­zást kell jóváhagyni. Az újítás jó, a megtakarítást bármelyik pillanatban bi­zonyítani lehet, a műsze­rek mérési diagrammjai egyértelműen dokumentál­ják a tíz százalékos gőz- megtakarítást. Nem is tu­dom, mit mondjak ezek után. Nem is olyan nehéz pe­dig válaszolni erre. Az újítási rendelet szerint a javaslatot a benyújtástól számított harminc, de leg­feljebb ötvennégy napon belül el kell bírálni, s el­fogadása esetén az újítási díjat ki kell fizetni. Ezzel szemben a Tisza Bútor­ipari Vállalat igazgatója és főmérnöke hat hónapon át várakoztatta Koncsik Jó­zsefet, s ezalatt az idő alatt még válaszra sem méltatta. Az újítási rende­letet alaposan megsértet­ték. Reméljük a Könnyűipari Minisztérium a mulasztást elkövető vezetőket elma­rasztalja az ügyben, s az újító végre megkapja hasz­nálatba vett újításáért a jogos járandóságot. Fábián Péter Befejeződött a KGST közlekedési állandó bizottságának ülésszaka A bolgár fővárosban be­fejeződött a KGST közle­kedési állandó bizottságá­nak hetedik ülésszaka. Az ülésszak résztvevői: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyáror- szág, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió képviselői a közlekedéssel kapcsolatos kérdések egész sorát vitat­ták meg. Bemutató úttörő­foglalkozások Jászberényben (Tudósítónktól.) A KISZ KB vörös se­lyem zászlajával kitüntetett jászberényi 1575 számú Kossuth Lajos úttörő csa­pat május 13—14-én bemu­tató úttörő foglalkozásokat rendez a Kossuth úti álta­lános iskolában. Az első nap délelőttjén őrs-raj- szakköri próbafoglalkozá­sok lesznek, délután pedig Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége Elnök­ségének titkára a család, iskola és az úttörő-mozga­lom kapcsolatáról tart elő­adást a szülőiknek, nevelők­nek. A 14-i program során szerdán délelőtt 9 órakor dr. Radnai Béla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pszichológiai tanszékének docense a közösségi neve­lésről tart előadást. Mind­két napon nyitva tart az iskolában megrendezendő kiállítás is, amely az úttö­rő-mozgalom múltját és je­lenét mutatja be. — hartmann — Elnökség bosszúból Elnökcsere volt a tisza­ugi Tiszagyöngye Tsz ben. Többszörös elnökcsere, amely alaposan megrázta a tsz-t. Amikor nyilvánvaló lett, hogy a régi elnök, Pintér Jeremiás goromba a tsz- tagokhoz és szakmai fel- készültsége sem elég a tsz irányításához, ezért nem maradhat tovább, a har­mincnyolc tagú párszerve­zet aktívát hívott össze öt­venegy résztvevővel. Ott utódként két ember — Ga- zsi István, a tsz elnökhe­lyettese és egy brigádveze­tő, Herczeg József — neve került szóba. Az aktívát párttaggyűlés követte, ahol határozat szü­letett, hogy az új elnök, Gazsi István elnökhelyettes lesz. Ezzel a pártszervezet javaslattevő kötelezettségét rosszul értelmezve tulaj­donképpen megcsonkította a közgyűlés döntési jogát az elnökválasztásról. A köz­gyűlés összehívásáig viszont a párttagok alig-alig vál­tottak szót az elnökválasz­tásról a szövetkezet mint­Bevetésre indulnak a növényvédők a tiszaugi gyü­mölcsös kertekbe Hétezer kis grafika egy gyűjtőnél A sok hasznos és az is­mereteket gyarapító gyűj­tőszenvedély között is az egyik legjelesebb szenve­dély dr. Kertész Dénes ci- bakházi állatorvos „hobby­ja”, az ex librisek szenve­délyes gyűjtése, és a gyűj­temény nagy szakértelmet kívánó rendezése. Kertész Dénes a Kisgrafikai Bará­tok Körének tagja. Néha egy nap 20—30 levelet is kézbesít címéré a posta, a világ minden tájáról. Ez a kiterjedt levelezés részben az egymás közötti cseré­ket, részben a gyűjtők köl­csönös tájékoztatását szol­gálja. Dr. Kertész Dénes mint­egy hétezer kisgrafikát számláló gyűjteményének mindegyik darabja, szinte kivétel nélkül e műfaj leg­jobb művelőinek alkotása. Megtalálhatók benne a hí­res holland, belga, francia és észt grafikusok művei mellett a legjobb magyar grafikusok lapjai is. Az értékes gyűjteményen belül is különösen érdekes a különböző könyvtárak könyvjegyeinek gyűjtemé­nye. Érdemes lenne azon gondolkozni, hogy könyv­táraink miként tudnák fel­újítani ezt a szép hagyo­mányt, és a könyveket sok­szor elcsúfító „nagypecsé­teket” hogyan tudnák íz­léses, művészi és a "•‘ájjel­leget vagy az illető könyv­tár szakágát is kifejező ex librisekkel helyettesíteni. Dr. Kertész Dénes ezt a javaslatát a Kisgrafikai Barátok Körének egyik összejövetelén is elmond­ta és egyaránt nagy öröm­mel üdvözölték az elgon­dolását a gyűjtők és a mű­vészek. Elképzelhető lenne az is, hogy e terv megvalósításá­ban a kezdeményező sze­repet a Szolnok megyei könyvtárak vállalnák. Eh­hez természetesen szüksé­ges lenne a Művelődésügyi Minisztérium támogatása is. Nehéz körülmények között, s mégis eredményesen működik a karcagi kisegítő (gyógy­pedagógiai) iskola. A jelenlegi épület, amely valamikor családi ház volt eléggé szűkös, s így a nap­köziotthonos csoportot más­hol kellett elhelyezni! A szertári anyag gyarapítását is a tárolóhely hiánya gá­tolja. A nyolc pedagógus száz­három értelmi fogyatékos gyermek tanításával, neve­lésével foglalkozik. Több nevelőre lenne szükség, de nehezíti e gond megoldá­sát, hogy e munkakör­höz fokozott mértékben szükséges a pedagógus hi­vatástudat, a rátermettség és a gyermekekkel szem­ben tanúsított maximális türelem. A gyógypedagó­giai főiskolát végzők ke­resett szakemberek, akik lakás hiányában nem is pályáznak Karcagra. A nehézségek ellenére az iskola évről-évre teljesíti feladatát. Az utóbbi évek­ben több tanulót — akik­nek visszamaradását pótol­ni lehetett — visszahelyez­tek az általános iskola megfelelő osztályába. A kisegítő iskola végzett ta­nulóinak a pályaválasztás­ban, elhelyezkedésben is igyekeznek segíteni a ne­velők. Ehhez viszont az üzemek, vállalatok, terme­lőszövetkezetek vezetőinek támogatása is szükséges, hogy a fiatalok munkába állhassanak, s esetleg szak­mát tanulva biztosíthassák megélhetőségüket, jövőjü- ka* egy háromszáz tagjával, nem beszéltek arról, hogy a pártszervezetnek kire esett a választása. Gyorsan véleményt váitosta'tak Ezért volt a párttagok között nagy a megrökönyö­dés, amikor a néhány nap múlva sorrakerülő tsz ve­zetőségi ülésen egy harma­dik név került szóba. Olyan emberé, aki nem is a községben él. A március 25-i közgyűlésen pedig meg is választottáli őt tsz-el- nöknek. A közgyűlést megelőző napokban ugyanis a szö­vetkezet két tagja — ma sem lehet tudni kinek vagy kiknek a megbízásából — felkereste Tiszafüreden Tompa Jánost, aki két év­vel ezelőtt hagyta ott a Tiszagyöngyében a főállat- tenyésztői állást. Felaján­lották neki az elnöki szé­ket, ő pedig hagyva csa- pot-papot, munkahelyét, a járási tanácsot, eljött. A közgyűlés megválasztotta. A pártszervezet tagjai ez alkalommal már nem is hangoztatták saját állásfog­lalásukat. Egyáltalán nem nyilvánítottak véleményt, szó nélkül beleegyeztek abba is, hogy kivár­ják, amíg Tompa Já­nos gyorsan kelt szán­dékait bejelenti a tisza­füredi járási tanács veze­tőinek, s letelik a felmon­dási ideje. Elnök - egy napra Másnap, március 26-án azonban táviratot kap- tag a tiszaugiak: „Az el­nökséget nem vállalom, ki­kérőt ne küldjenek és fel ne keressenek” — közölte az új elnök. Az ugiak azonban mégis csák felkeresték a „miért” végett. A kérdésre Tompa Jánostól meglepő választ kaptak. Amit a beszélgetés résztvevői előtt kijelentett, azt most is megismétli: mindezt bosszúból tette a leváltott elnök ellen, aki miatt két évvel ezelőtt el­hagyta a tsz-t. Csak most már hozzáfűzi: régi sérel­meimért drágán vettem elégtételt. Most már tu­dom, s ez rám üt vissza. Már a kezdet kezdetén érez­tem ezt, jobb lett volna, ha nem csinálom tovább, de akkor már nem volt visszaút. Pedig még időközben, ott a közgyűlésen is jobb lett volna visszalépnie, mert még mindig kisebb vétek ez, mint kettőjük régi vi­szályának törlesztésére így használni fel a szövetkezet közel több száz tagjának bi­zalmát. A másik oldalon azonban a pártszervezet tagjai már nem bogozták ilyen követ­kezetesen tovább a szála­kat. Még akkor sem segí­tettek minél rövidebb úton kivezetni a bajból a szö­vetkezetek amikor mindez már kiderült. Április 7-én ismét összeült a közgyűlés. Sok ember egybehangzó vé­leménye alapján olyan fel­kiáltással: lesz, ahogy lesz, most már az első név ki­ejtésére felnyűjtjuk a ke­zünket. — Nekünk akkor már teljesen mindegy volt, hogy ki lesz az elnök, csak az előleget lássuk, amit akkoc úgy tudtunk, elnök nél* küli szövetkezet nem kap­hat — mondják Kocsi Mi­hály, Tigyi László és még sokan mások. — Így sza­vaztunk a második jelöltre, Herczeg Józsefre, aki már volt is a tsz-nek elnöke ré­gebben. De ha Pityi Palkó neve hangzik ott el, akkor is magasba lendül minden kéz. Csak már túl legyünk rajta! — mondják keserű szájízzel. Mindehhez még hozzá­tartozik, hogy a nagy tor­túra közben feléledtek a felelőtlenül fecsegők, lábra kaptak a találgatások, és sokan nemhogy összetartás­ra, a bajok közben is a munkára serkentettek vol­na, a közösség kárára dol­goztak. Azok például, akik nem túlságos nagy barátai a munkának, megtámadták a háztáji terület kimérésének feltételeiről szóló régebbi közgyűlési határozatot. El­sősorban azért, mert a nők 180 munkaegység után ed­dig megkapták az 1600 négyszögöl háztájit Azt kö­vetelték a hangoskodók, hogy csökkentsék ezt a te­rületet. Ennek az lett a kö­vetkezménye, hogy tizenegy asszony — attól tartva, hogy ezután nem mérnek a részükre háztájit, — ott­hagyta a tsz-t. Akik vártak, akik maradtak, azok sem jártak munkába. Gyomos lett a szőlő Amíg mi vitatkoztunk, várakoztunk, hogy ugyan most majd mi lesz, a szőlőt felverte a gyom, alig le­het kitisztítani, — pa­naszkodik Benkovics Mária munkacsapata és Tigyi András munkacsapatvezető. A tsz új elnöke, Herczeg József most nehéz helyzet­ben van. Megválasztásának körülményei mellett azt is tudja» jiogy a legnagyobb szorgalom is nehezen pótol­hatja azt a mulasztást, ami­vel itt ezen a két elnök- cserés tavaszon a legfon­tosabb munkaidőben máris elmaradtak. Mert míg a környéken már mindenhol elvetettek, ők csak nemrég, a kedélyek lecsillapodása után kezdtek hozzá. Az 6 számára és tegyük hozzá, az egész termelőszövetkezet számára legfontosabb most az, hogy ezt a zökkenőt gazdaságilag ne érezzék meg. Az esetből a helyi párt- szervezeten, a tsz tagokon kívül azonban a mások, ez esetben a járási tanács me­zőgazdasági osztálya számá­ra is adódik tanulság: a szövetkezeti demokráciát nem lehet, nem szabad hagyni „lesz, ahogy lesz” alapon értelmezni. Szót ér­teni a tsz-tagokkal, a kö­zeli és távolabbi jövő ala­kulása érdekében már az első elnökválasztás előtt, ez lett volna a szövetkezeti demokrácia helyes értelme­zése. És nem az, hogy ta­nácstalanságban hagyják heteken át a szövetkezeti tagok többségét. Ez esetben a pártszerve­zet hatáskörének és a tag­gyűlés, valamint a közgyű­lés feladatának tisztázat­lansága is drága leckével járt a tiszaugi Tiszagyön­gye Tsz-ben. S ha már megelőzni nem is lehetett a buktatókat, legyen ez az eset tanulság a jövőre. Borsi Eszter Automata injekciós ampullatöltő berendezést dolgoztak ki a magyar szakemberek Automata ampullátoké berendezést konstruált munkatársaival dr. Pungor Ernő, a veszprémi vegy- ipári egyetem professzora Pungor professzorék ta­lálmánya a probléma első si­keres megoldását is jelenti. Önműködő ampullatöltő­jükbe ömlesztve kell bele­önteni a hatóanyagot, az oldószert, s az előzetes ste­rilizált' ampullák tömegét, mert a továbbiakban már maga a berendezés készíti el az oldatot, méri ki a megfelelő adagokat, rakja rendbe, tölti meg és for­rasztja le az ampullákat úgy, hogy a folyamat vé­gén már a kész, steril in­jekciós ampullák kerülő-1' ki a gépből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom