Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-10 / 109. szám
IBM. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ITT KEZDŐDIK... Nyolcszázötven forint nem kis pénz. Különösen nem az, ha egy hatcsaládos apának kell előteremteni. Kállai Sándor, a KPM szolnoki autóközlekedési tanintézet mostani hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamának egyik résztvevője is úgy számolt, hogy nem rövidítheti meg ennyivel a családját. Meg is mondta az oktatójának, Lackó Jánosnak, hogy csak a tehergépkocsi jogosítványig tanul, — a személygépkocsi-vezetői igazolvány nem fér bele a költségvetésébe, sehogy sem tudja előteremteni a 850 forint oktatási díjat. A tanfolyam többi hallgatója, leendő gépkocsivezető társai nem hagyták annyiba a dolgot. Már csak azért sem, mert Kállai jófejű, a műszaki ismeretek iránt is fogékony embernek mutatkozott. Zsidai Sándor, a tanfolyam bizalmija engedélyt kért, hogy végrehajthassa a kollektíva határozatát: Adják össze a hiányzó pénzt. Megindult a gyűjtés, ki-ki erejéhez mérten egy húszassal, ötvenessel segített. Sőt, nemcsak a tanfolyamtársak, hanem az oktatószemélyzet, az intézet igazgatója és a szakoktató is „beszállt”. Végül is összejött, ami hiányzott még a teljes értékű jogosítványhoz. Kállai nemsokára személy- és tehergépkocsit vezethet... Valahol itt kezdődik a gépkocsivezetők összetartása, ami aztán az országúton folytatódik. Pedig ez nem külön tantárgy a tanintézetben. A na<j\fcsa!ád gondoskodása Sok csalódás után — jó reménnyel indultak Tiszab urán A kunszentmártoni Búzakalász Tsz-ben a gazdák nemcsak addig érzik magukat a közösség tagjának, amíg dolgozni tudnak. — Gondoskodik róluk a nagycsalád akkor is, ha betegség következtében egyidőre, vagy a magas életkor miatt véglegesen kiesik a kezükből a szerszám. A szövektezeti közösség jelenleg huszonhat nyugdíjas, negyvenhat járadékos és hat munkaképtelen ember megélhetősé- gét segíti. Részükre 800 négyszögöl háztáji földet mérnek, s ennek megmunkálását, csakúgy mint az SZTK járulék fizetését Téglaházi t«T1/#soS Ki tudja, miért nevezik Szolnokon a papírgyár és Tisza közé szorított, többnyire vályogból épített lakásokkal tűzdelt utcasorokat Téglaháznak? Van, aki azt mondja: a papírgyári emeletes épületekről kapta nevét a telep, mások szerint — erre utalnak talán a környék gödrei is — itt égettek először téglát Szolnokon. Egyben azonban egységes a vélemény: szinte kizárólag fatelepi munkások éltek itt. A Tiszáról egy toronyból húzták fel a gátra a fatörzseket, onnan csillével szállították a rönk- térre. Fotós kollégámmal ezt a tornyot keressük. Emlékszem, a papírgyár melletti utcán lehet kimenni a gátra, ott a torony. Pontosabban szólva: ott volt. — Gj kerítés, vaskapu zárja az utat, terjeszkedett a vágóhíd. A tornyot, mint felesleges, ócska holmit, lebontották. A vízben, ahol valamikor tutajok százai vetettek horgonyt, most csak egy árva halászladik ring. Az sem sokáig. Gazdája megunva az eredménytelen hálóvetést, továbbáll. Lehet, hogy messzibb készül, mert kerékpárját a ladikba teszi ☆ Kihalt lesz a part, az életnek semmi jele. Csali teljes egészében a szociális alapból biztosítják. A huszonhat szövetkezeti gazdának 500 forintra egészítik ki a nyugdíját. Betegség esetén — ameny- nyiben előző évben a kötelező munkaegységet teljesítette a tag — három hónapig naponta 0,75 munkaegységet írnak jóvá, ezentúl pedig havonta szociális segély címén 200 forintot és 30 kilogramm gabonát juttatnak tagjaiknak. Tavaly a közös gazdaságban 192 358 forintot használtak fel szociális célra, az említettekre és a különböző segélyekre. a túloldali nyárfaerdő zúg. Üjonnan szerzett ismerősünk, idősebb Szép András a folyó felé néz. — Valamikor de népes volt itt a part. Az én gyermekkoromban még hét fatelep volt a környéken. A Tiszán érkezett számukra a fa. S nemcsak ide, hanem Szálloda a lisza-parton Üj otthonába költözött Tiszazugon hónapokkal ezelőtt a Tiszagyöngye Termelőszövetkezet. Kapva kapott az alkalmon a Tiszákért és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetősége, akikhez ez a község ellátása is tartozik és kérelemmel fordultak a megyei tanácshoz. Adják nekik tartós, ingyenes használatra a tsz volt székházát. A megyei tanács hozzájárult ehhez és ezzel kezdetét vette egy szálloda, étterem létesítése Tisza- ugon. A földművesszövetkezet majd egymillió forintot fordít az épület átalakítására. A ház földszintjén modem étterem lesz, melegkonyha, s egyéb, az étteremhez szükséges kiszolgáló helyiségek. Az emeleten pedig nyolc egy-két ágyas szállodai szoba. A melegvíz ellátást villanyboylerrel biztosítják. Az építési munkákat a kunszentmártoni építőipari ktsz végzi, s előreláthatólag az épületet június közepén átadják a rendeltetésének. Az étteremhez már megvásárolták a berendezéseket, a hűtőpultot, a presszógépet, a söntéspultot. Megérkeztek a kerti bútorok is, mivel az étteremnek szép kerthelyisége is lesz. A szálloda berendezésére 50 ezer forintot terveztek. Reméljük, az építőik a vállalt határidőre befejezik az építkezést, s az idei nyáron már a Tiszaugon nyaralók kellemes környezetben tölthetik szabadidejüket Szentesre a Székelyéknek, Csongrádra a Hungáriának, Szegedre a Winklereknek, Lippainak, Lővinek. Nem kell neki sok biztatás, hogy fiatalkoráról beszéljen, a tutajosok életét elevenítse fel. — Attól függött: milyen az idő, milyen a víz. Volt Essiendők óta minden tavaszon azzal indulnak a tiszaburai paraszt- emberek: háitha most már jobb lesz. De eddig még évről évre csak a csalódások jöttek. A legutóbbi zárszámadás néhány adata: terveztek 19 forintot munkaegységenként, de csak 12 forint lett. A munkaegységet szerző szövetkezeti tagok évi jövedelme pedig átlagosan öt és fél ezer forint! A mostani esztendőt is azzal kezdték: egymillió forint állaimi dotációt vettek fel. S ez a pénz csupán arra elég, hogy a munka utáni járandóságot fizetni tudják valameddig. Mi az oka? Ennyire rossz földek lennének a burai határban? Vagy az itteni emberek nem szeretnek dolgozni? Se egyik, se másik. A tiszaburai földek jók is, rosszak is. Több esztendős gyatra „gazdálkodás” után természetesen kimerültek és már évről évre zuhan a termésátlag. A tanácselnök adatai szerint: búzából nyolc mázsát kukoricából ennél is kevesebbet termeltek átlagosan tavaly. A tengeri földeket az árvíz tette tönkre. De az árvíz nem járta földek se adtak tisztességes hozamot. Kifárasztott, erőtlen a talaj. A faluban öt szövetkezet alakult. Most egy van. A föld — 6800 hold — ugyan nem olyan sok még így egy tagban sem. Csakhogy nem forrt még igazi közösséggé ez a szövetkezet. A közösséggé alakulásnak gátlója a jövedelemelosztási hierarchia is. Összeszámoltuk: a szövetkezetben huszonötféle javadalmazási forma járja. Van benne a készpénzes és munkaegységes kombináció. Vannak alkalmazottak és tagok. Mások órabérre dolgoznak. ismét mások fixesek és még ki tudja, mik. Ebben a csöppet sem világos javadalmazási rendúgy, hogy éjjel-nappal haladva egy hónapig tartott, mire levittük a tutajt Záhonyból Szegedre. Négyen- öten dolgoztunk együtt, — attól függően, hogy menynyi volt a fa. Száz köbméterre fogodtak egy embert. — A koszt milyen volt? — Olyan magunkfőzte, egyhangú étel. Kiálltunk egy-egy falura, vettünk húst, pörköltet készítettünk. Máskor meg lebbencslevest, paprikáskrumplit, mikor hogy... — Nem volt megszabva, hol lehet megállni? Az öreg huncutul ba- zsalyog az orra alatt. szerben lehetséges, hogy az elnök irányítása alá tartozó főagronómusnak jóval nagyobb fizetése van, mint az elnöknek. így tört'’’•'betett meg év végén, hogy közgyűlési határozat nci- kül, néhány embernek kiegészítették a jövedelmét a többiek rovására. Régi igazság: a rendszertelenség a visszaélés alapja lehet. Az is igaz, a szegénység kényszeríti erre a közöst. Csak a munkaegységért egy keresztül szalmát se tennének arrébb az emberek. Érthető. A munkaegységérték csupán hivatalos szó- használat Tiszaburán. Valójában se értéke, se becsülete a faluban. Jó törekvés tehát, hogy a munkaegység mellé más ösztönzőket is variálnak. A munkaegységet 5,60 forintjával előlegezik. Ám aki 15 napot dolgozik havonta, annak 4 forinttal kiegészítik az előleget. Aki meg 20 napot tölt a közösben munkával, az 6 forint „felárat” kap még rá. I Mert végülis nem annyira az az érdekes, hogyan volt, hanem, hogyan van, és hogyan lesz? Mit mutat az idei tavasz? Ügy kezdődött, mint minden eddigi. Vagyis azzal a tiszaburai szokással: szakember garnitúrát cseréltek az idén is, mint minden évben szoktak. Az új szakvezetők — egyetemet végzett emberek — lendülettel indultak. Erre tettekkel válaszoltak a buraiak. Mint mondják, egy tavaszon se dolgoztak még ennyien. Más jelei is vannak a szerencsésebb indulásnak. A gabona levéltrágyázásái nagyrészt elvégezték. Any- nyi trágyát kihordtak a faluból, amennyit tíz esztendeje sem. Végre olyan gazdálkodási terv készült, ami figyelembe veszi a falu sajátosságait Több kalászost vetettek. Náluk — ahol 56 esztendő az átlagos életkor! — olyan növényeket termeszthetnek, amelyek ke— Hát, a csongorádi szőlők alatt ingencsak megálltunk. Igen jó hely volt az a magunkfajta embereknek... Közben előkerül a hites társa, előtte nem forszírozzuk, hogy mi az az igen jó hely a vándorló férfinépnek, — az olvasó fantáziájára bízzuk ezt. — Volt úgy, hogy a vihar szétszakította a tutajt, alig tudtuk ismét összekapcsolni. Sokszor nagyon megdolgoztunk, a nyelvünk is lógott... A kormányzás sem gyerekjáték. Nyolcméteres kormánylapát van a tutajon... Néha azért énekelgettek, citeráztak az emberek. Sokan maguk készítették citerájukat is. — S a Téglaház környéke milyen volt gyermekkorában? — Zsindelyes, meg zsupp- fedeles házak voltak itt. Nem csoda, hogy mikor kigyúlladt a mostani papírgyár helyén álló malom, könnyen tüzet fogott a környék. ötvenegy lakás égett le, a Téglaház fele. Még a tutajok száraz része is égett a Tiszán... ☆ De nemcsak a házak, az emberi lélek is könnyen lobbant a Téglaháznál. — Kevés olyan negyed volt Szolnokon, amely — létszámához mérten — any- nyi gondot okozott Bögre Sándornak, meg a többi horthysta detektívnek. Akinek nem jutott hely sem az úszó rönkökön, sem a gyártelepeken, vagy nem tudott belenyugodni a fulvés munkával járnak. Nagy mennyiségű lucernát telepítenek most, s rátérnek a magfogásra. Csakhát az idei tavaszi indulásnak is vannak szep- lőfoltjai. A tavaszi vetőmagvak sincsenek még a földben. Semminek a vetését nem fejezték még be. A késés oka a talajvíz is, de szervezetlenséggel párosulva. Bár — csodálni való ugyan — dolgoznak tisztességesen a tiszaburaiak. Az állattenyésztésben, ahogy dr. Vidra József állatorvos is bizonyítja rend van. Sokéves, három literes fejési átlagot most tiz- re nyomták fel. Szalóczi Dániel. Blahö András és mások kitartó szolgalma szép példa. Valahogy a természet törvényeit követve indult ez a tavasz a faluban. Ahogy a föld fái, füvei is kihajtanak minden tavasszal, a föld művelői, a burai emberek is minden tavasszal megújult reménynyel indulnak dolgozni. Nagyon megérdemelnék már, hogy beváltódjanak szándékaik. Ijjy is less. Csakhát egy esztendő alatt nem sikerülhet. A tavalyi balsiker előző esztendők felgyülemlett bajainak lecsapódása. Mindez most robbant. Mert ezt leszámítva, történt előrelépés már tavaly. Kialakultak például* munkaszervezeti formák. A buraiak bíznak benne, az idén folytatódik a lassú talpraállás. Hosszú, gyöt- relmes lesz még a felemelkedés. A szocialista állam segítsége nélkül, csak a maguk erejéből nem is len- nénéfc rá képesek soha. Ez, a tiszaburaiak megfe- szülésével párosulva sikerre vezet majd. Ügy tűnik, az idei tavaszi indulás is ezt igazolja; Borzák Lajos A Tiszán érkezett számukra a fa... lasztó, tutajlassú életbe, az előbb-utóbb megtalálta az utat a párthoz. Ezen a környéken a rendőri felügyelet alá helyezés gyakoribb volt az ünnepeknél. Volt, volt... Egyre kevesebben emlékeznek már a régi életre. Az öreg tutajosok közül is alig-alig élnek már. Csak három évvel korábban jöttek volna, — mondják a helybeliek, mikor az öregek után érdeklődünk — akkor még éltek néhányan. Fiaik ma már csak halászni, fürdeni mennek a Tiszára. A munkát helyben találják, egyrészük a most üzembelépő, négyes számú papírgépnél. És bizonyára sosem gondolnak arra, hogy Wink- lernek, meg a többieknek vigyék heteken át tartó, éjjel-nappali munkával s fát, a hasznot.., Simon Valamikor tutajok százai vetettek itt horgonyt...
