Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
ISM. május 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kis kalap-iskola A kalap ma már nem luxus. A kalap: a jólöltö- zöttség fontos kelléke. Vidám színeivel, egyszerű formáival, díszeivel kitűnő kiegészítője hétköznapi ruhatárunknak, s — hogy stílszerűek maradjunk: — „felteszi a koronát” öltözékünkre! , 1. A fehér nylon-szalmából font, fordított fészek-alakú, hatalmas ponponnal díszített kalap manapság a fiatal lányok egyik legkedveltebb viselete. Egyformán viselhető nappali ruhához, s egyszerűbb kisestélyihez. A túlságosan magas nők képen látható kalap sötétkék-fehér színösszeállítású. Ez ma a két legdivatosabb szín! 3. A nylon-szalmából készült, tyúkláb-mintás kalap kimondottan sportos viselet. Csak nappal viseljük: utcára, sétára, munkába menet, s csak sima kosztümhöz, nappali ruhához, szoknyához-pulóverhez... A Urbanizációs ártalmak azonban mondjanak le róla, mert méginkább magasítja őket, s ne viseljék a nagyon apró termetűek sem, mert fejüket túlságosan kiemeli és aránytalanná teszi. Fehér színben általában húszon aluliak viselete, sö- tétebb árnyalatait viselhetik a harmincasok is... 2. Mintás anyagból készült ez a sötét szalaggal díszített kis zsirardi-kalap. Rövid és hosszú hajhoz egyaránt megfelel; a magas és alacsony, sovány és teltkarcsú nőknek egyaránt ajánlható. Gondosain ügyeljünk azonban arra, hogy színei harmonizáljanak ruhánk színével, s ha a kalap virágos mintás anyagból készült: csak sima és egyszerű ruhához viseljük... A kalap-iskola egyik legfontosabb tudnivalója, hogyha vidám és feltűnő „fejfedőt” viselünk, ruházkodásunkban legyünk egyszerűek és szerények. S. A. (Jelinek György felvételei) A flanel! takarók mosása A űanell- és pikétakarőkat, pokrócokat könnyen és gyorsan moshatjuk az új mosóporokkal anélkül, hogy szappant használnánk a mosáshoz. A takarót, először hideg vizet csurgatva rá, kiáztatjuk. Azután a mosószert langyos vízben jól elkeverjük, ügyelünk, hogy egyenletesen oldódjon fel, és újra belerakjuk a takarót. Körülbelül egy órán át áztatjuk úgy, hogy közben többször megforgatjuk és kinyomkodjuk a vízben. Áztatás után a piszkos vizet leengedjük, friss mosóporoe vizet készítünk, és abban körülbelül félórán át tovább áztatjuk a takarót. A másodszori áztatás után megint jól „átgyúrjuk”. azután a vizet leengedjük, és hideg vizet csurgatunk a takaróra, mindaddig, míg a vizünk teljesen tiszta nem lesz. A tiszta vízben egy ideig állni hagyjuk, majd kinyomkodjuk, és kisimítva a kád vagy a teknő oldalára helyezzük, hogy kicsurogjon belőle a víz, és csak azután tesszük a kötélre vagy a freaollra száradni. Az így szárított flanelltakarót vagy pokrócot nem kell vasalni. Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy életét szebbé, tartalmasabbá, egyúttal kényelmesebbé is tegye. Az egészséges hosszú élet a békés boldog öregség minden ép lelkű ember természetes vágya. Az orvostudomány rohamos fejlődése, a társadalmi összefogás egyre több ember számára teszi mindezt lehetővé. Az öregedés és az időskorúak halála nem kóros folyamatok, hanem az élet deffiniciójával kapcsolatos normális élettani jelenségek. Az orvostudomány fejlettsége — főleg a nagy járványok megelőzése, leküzdése és a fertőző betegségek gyógyítása terén elért eredményei foltyán — nagyban hozzájárult az átlagos életkor nleghosszab- bításához. Egyre inkább tért hódít a megelőzés szemlélete. Erre annál is inkább szükség van. mivel ma még úgyszólván senki sem hal meg elöregedés következtében, hanem minden esetben betegség vezet halálhoz. A betegségek okának felismerése, elhárítása sokszor lehetőséget nyújt a betegség bekövetkezésének megakadályozására és a hatékony gyógykezelésre is. Az ember egészségét, életét rengeteg veszély fenyegeti. A betegségek keletkezésének oka annyira változatos és sokféle, hogy ilyen rövid cikk keretében a vázlatos felsorolásuk sem lehetséges. A jelen eszmefuttatás időszerűségét az adta, hogy az Egészségügyi Világszervezet — WHO — javaslatára világszerte foglalkoznak a városi élet okozta kóroktani tényezőkkel és azok elhárításának lehetőségeivel. Az iparosodás egyre fokozódó fejlődése, a mezőgazdaság munkaerő szükségletének csökkenése nemcsak hazánkban, hanem világszerte azt eredményezi, hogy egyre több ember él városban, míg a falusi lakosság száma csökken. A városi élet a maga civilizációs és kulturális intézményei által nyújtott előnyeivel és lehetőségeivel vonzza a falu lakóit. Ezzel a törekvéssel — a társadalom minden erőfeszítése ellenére — nem mindig áll arányban a közművesítés, a lakásépítés. Jórészt megoldatlan a megfelelő úthálózat létesítése, a biztonságos közlekedés és nem rendelkezünk hatékony eszközökkel a zajártalom kiküszöbölésére sem. Jelentős részben ez és a megváltozott életkörülményekhez való kellő alkalmazkodás hiánya magyarázza, hogy miért van olyan sok ,.ideges” ember. A természetes életmódtól való eltávolodás, a nyugodt kiegyensúlyozott légkör nélkülözése otthon és a munkahelyen, a MIT SÜSSÜNK burgonyafAnk Deszkán dolgozzunk ki 20 dekagramm főtt, áttört burgonyát, 20 dekagramm lisztet, 2 dekagramm felfuttatott élesztőt, amit parányi vízben egy kockacukorral kelesztettünk, kevés sót és egy egész tojást. A deszkát jól meglisztezzük és ezt a masszát felváltott, melegített lábasokkal háromnegyed óráig keleszt- jük. Majd ujjnyi vastagra nyújtjuk, kisebb fánkokat szúrunk ki, azokat forró zsírban (olajban) azonnal sütjük. LEKVÁROSKIFLI Deszikán összegyúrunk fél kilogramm lisztet, 15 dekagramm zsiradékot, 3 evőkanál vaníliás porcukrot, 1 egész tojást, parányi sót, egy sütőport és annyi tejet, hogy jól gyúrható tészitát kapjunk. Vékonyra sodorjuk ki, nagyobb kockákat vágunk, azok sarkába nem folyás lekvárt teszünk és kifliknek sodorjuk fel. Világosra sütjük és még forrón vaníliás porcukorba hempergetjük meg. FÉLVAJAS KIFLI 2 dekagramm élesztőből tejjel és cukorral kovászt készítünk. Deszkán elmorzsolunk 24 dekagramm lisztet, 15 dekagramm margarint, hozzáadunk 2 tojás sárgáját, 5 dekagramm cukrot, parányi sót és megkelt élesztőt. Ha kell, kevés tejfölt, hogy lágy tésztánk legyen. Jól kidolgozva úgy pihentetjük és hajtogatjuk, mint a vajastésztát szokás. Vékonyra kisodorva négyszögeket vágunk, lekvárra] töltjük és kifliket sodrunk. Tojásfehérjével kenjük és diós cukorral hintjük meg. VHRÁZS- és BLÚZMINTA Anyaga 20-as fonal. A láncszemsor 6-os, a minta 9-es horgolótűvel készült. Munkánkat a megfelelő hosszúságú, nyolccal osztható — melyhez még egyet adunk — láncszemsorral kezdjük. 1. sor: A második láncszembe egy szorosszemet öltünk, 4 egyráhajtásospálcát egy láncszemet 4 egyráhajtásospálcát öltünk a 4-ik láncszembe, majd a következő 4-ik láncszembe egy szorosszemet és ezzel már ismételünk. A sor befejezése szorosszemes leöltés. Ezután a láncszemsor másik oldalát horgoljuk be folytatólagosan. 2. sor: 4 láncszem után az előző sor utolsó lácsze- mébe — ahová a szorosszemet öltöttük — 4 egyráhajtásos pálcát öltünk, — utána egy szorosszemet az első sor azon láncszemébe, ahová a 8 pálcát öltöttük, ismételjük az első sor mintáját, a sor befejezése a kezdéshez hasonlóan 4 pálca és 4 láncszem leöltése az első sort kezdő első láncszembe. Ha két ilyen csíkunk van, akkor összekapcsoljuk: 1. sor: A kész csík első sorának kezdő szorossze- méhez rögzítjük a fonalat, 6 láncszem után háromrá- hajtásos pálcával visszaültünk a kiindulási helyre, kétráhajtásos pálcát öltünk a 8 pálca közötti egy láncszemes ívbe, 3 láncszemet szorosszemmel ugyanoda leöltünk, 3 láncszem után tünk az utolsó szorosszemre és két háromráhajtásos- pálcát a következő csík első szorosszemére (ezt a 4 pálcát egyszerre fejezzük be). Ismételjük az előző oldalt, de itt az egy láncszem helyett egy szorosszemet ölvisszaöltünk ugyanoda egy kétráhajtásospálcát, — egy láncszem után kétráhajtásospálcát öltünk a következő egy láncszemes ívbe, 3 láncszemet szorosszemmel ugyanide, ismételünk s végül a sor befejezéseként 2 háromráhajtásospálcát öltünk kapcsolásként az előző oldal egy láncszemes ívébe. Az összekapcsolásnál ügyeljünk, hogy azonos kezdésű oldalakat kapcsoljuk össze. Befejezésül a két szabad oldalt behorgoljuk 4 pálca, egy láncszem, 4 pálcával. Szegedi Béláné túlnyomóan ülő életmód, a rendszeres testmozgás hiánya, egyéb tényezők mellett elősegíti az érelmeszesedést és annak következményei a magas vérnyomás betegség, az elhízás a cukorbetegség kialakulását. A városi fiatalok korai nemi érése gyakran vezet meggondolatlan házassághoz, majd váláshoz. A családi élet felborulása növeli az egyébként Is katasztrofálisan alacsony számú gyermekek között a társadalmi gondoskodást igénylők> számát. Sokszor még a házasságban lévő asszonyok is Irtóznak a gyerektől. Szomorú jelenség, hogy kórházaink szülészeti osztályai, a szülőotthonokat jóval többen keresik fel terhességük megszakítása miatt, miht ahány szülés lezajlik ezekben az intézményekben. Ez a tény sok esetben kóros folyamatok láncolatát indítja meg. A gyakori terhességmegszakítás neurotizálő hatása az anya szervezetére kétségtelen. Meddőség is lehet a következmény. Az esetlegesen kiviselt terhesség pedig gyakran koraszüléshez vezet. A koraszülöttek egy részéből csökkent szellemi és testi felépítésű fiatalok lesznek, kiknek ellenállóképessége az élet sajátosságaival kapcsolatos ártalmakkal szemben az átlagos alatt van. A városi élet kulturális intézményeivel lehetőséget ad a szabad idő célszerű felhasználására. Mégis gyakran azt látjuk, hogy nem a múzeumok, tárlatok, hangversenyek, könyvtárak, színház és mozik látogatottsága növekszik, hanem a vendéglátóipari üzemegységeké. Az alkoholizmus és az ezzel kapcsolatos közlekedési, üzemi balesetek száma a családi és egyéni tragédiák száma nem csökken. Szólni kell még a televízió ártalomról. Az iskolás fiatalok ugyanis nemcsak a nekik való műsorokat nézik és nem térnek nyugovóra a mackóval, hanem kíváncsiak a TV-Hiradő 2. kiadásának sporthíreire is. Nem készülnek el az ,.unalmas” leckével. nem pihenik ki magukat és romlik az általános tanulmányi eredményük. Lehetne még tovább sorolni azokat az ártalmakat, amelyek a városi lakosok testi, szellemi egészségét fenyegetik. A kiragadott példák csak arra alkalmasak, hogy felkeltsék a figyelmet az Ilyenek létezésére és felhívlák az egyént, az ebből eredő veszélyekre és a leküzdésük lehetőségeire. — Az egyén öntudata a társadalmi összefogás Igen sokat tehet és kell Is tennie a legfőbb érték az ember egészségének megőrzésére. Dr. Vidra József VÖRÖS SZEKFŰK Anti bácsi öreg már. A könyvtárban szeret üldögélni nyáron, az ablaknál, télen a kályha mellett, nád- fonatú karosszékben. Legjobban a régi, elsárgult újságokat forgatja. A könyvtárosok ismerik, ha belép, már készítik neki a széket. Anti bácsi nyomdász volt hatvan esztendeig. Még most is csóválja a fejét, ha sajtóhibát talál valamelyik régi újságban. Sokáig csak látásból ismertem, másoktól, a könyvtárosoktól kérdezősködtem, ki ez az öreg ember? Az egyik könyvtáros mondta el, hogy az öreg kipróbált szakszervezeti harcos. Már 1910-ben, tehát ötvenhat évvel ezelőtt éjszaka, titokban, a börtönt vállaltja szedte ki a nyomdában a röpcédulák szövegét, ha a munkások sztrájkra szólították fel társaikat. Egyszer, egy áprilisvégi napon, Anti bácsi egy csokor vörös szekfűt hozott magával a könyvtárba. — Szétszedte a csokrot és mindenkinek, aki ott ült, adott belőle egy szálat. Nekem is. Akkor kezdtünk beszélgetni. — Miért adja ezt nekem, Anti bácsi? — Azért, édes fiam, mert nálunk az volt a szokás, már ötven évvel ezelőtt is: minden május elsején vörös szekfűt vettünk, annyi szálat, ahány munkás dolgozott a nyomdában. Mindenki kapott, a mesterek, a segédek, a tanulók is. a lányok is, a fiúk is. Kitűztük, és úgy mentünk a felvonulásra. Hadd nevessen a lovasrendőrök szemébe. — Nem féltek tólük? — A lovasrendőröktől? Nem. Pedig de sokszor hullt a szép vörös szekfűnk a porba! Amikor megkergettek, megvertek bennünket. Tűzzétek csak ki • vörös szekfűt és emlékezzetek a régi harcosokra. Jó, ha emlékeztek! Hazavittem a vörös szekfűt, vízbe állítottam, őrizgettem. Valahányszor azóta vörös szekfűt látok, Anti bácsira, s társaira, az öreg harcosole- ra gondolok. Kopré József — Ne haragudj, de a kávé kissé gyönge volt! — Sajnos presszósnő a feleségem egy szolnoki cukrászdában. Kíváncsi Kati kalandjai Kati elmerülten szemlélte, édesanyja hogyan készit habot a nagy rézüstben. S amikor édesanyja térült, fordult, elcsente, s egy törülközővel a kezében kiosont az udvarra. Hogy minek? Hát Kati is komolyan vette a közlekedési szabályokat, de leginkább azt, bogy gépjárművön csak bukósisakban lehet közlekedni. (Hauswirth Mazda
