Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

1366. májtia 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Városi művelődési ház — járási feladatokkal Utólagos kívánságlista — Kiszállás alkalmi gépkocsival — Április —május munkacsúcs A vállalatnak kereskedni is kell Már készülődnek a* új gazdasági mechanizmusra a Tiszamenti Vegyiművekben Törökszentmiklóson a művelődési ház gazdája a városi tanács. Munkája el­sősorban a fejlődő és ipa­rosodó város kulturális igé­nyeinek kielégítése. E te­kintetben jelentős eredmé­nyeket értek el. A törökszentmiklósi mű­velődési háznak van egy másik fontos kulturális fel­adata is: a járás területén működő művelődési ottho­nok munkájának sokoldalú segítése. Miben tud segíteni saját — nem kevés — teendője mellett a három függetle­nített kultúrmunkás a nagyterületű járás közsé­geiben? Mindenekelőtt a tervezésben. Tavaly nyáron — koraősszel felkereked­tek, igyekeztek segíteni az évi program kialakítását. Ez nem ment egyszerűen; Már csak azért sem, mert több községben a tervezés előkészítése, a közvéle­ménykutatás nagyon gyen­gén sikerült. így a tervek a „levegőben lógtak” és nem kis munkájába ke­rült a városiaknak, hogy utólagos kívánságlistát ál­líttassanak össze és ennek alapján segítsék a terve­zést. Mégis értek el szép eredményeket. Többek közt Fegyvernek, Tiszapüspöki, örményes, Tiszagyenda, Kuncsorba és Kétpó köz­ségben megoldották a ter­vek elkészítését. Több községben a ter­melőszövetkezetek népmű­velési tervének összeállítá­sára is adtak, tanácsokat. Akik erre igényt tartottak, azokat műsorjavaslatokkal látták el. Az idén mind­össze három községben alakult színjátszó csoport a miklósi járásban. Több ízben vett részt a művé­szeti előadó a kengyeli színjátszó csoport és a kenderes! irodalmi színpad próbáján. Február lehetett. Felhí­vattak a személyzeti osz­tályra. írjak gyorsan egy önéletrajzot. Nem kérdez­tem, miért. Az volt a rossz, hogy mégis megmondták: kitüntetésre javasolunk Farkas elvtárs. A brigád előtt nem mer­tem szólni, de magamnak újból és újból feltettem a kérdést: Na, Farkas Sán­dor felterjesztenek. Felelj: kaphatsz kitüntetést, de nézz szembe magaddal! Ügy isten igazából rászolgál­tál-e? Nem voltam még soha a Kohó és Gépipari Minisz­tériumban. Azt hiszem töb­ben is voltunk itt ilyenek április 4 én. Abból gondo­lom. mert olyan csendesek, illetődöttek voltunk. Aki járatosabb ott, azt hiszem nagyobb zajjal is van, mint mi voltunk azon az ün­nepségen. A minisztérium nevében megköszönték a munkánkat. Érdekes ugye? ök köszönték meg. Nekem tapsoltak Közben itthon is volt ünnepség. Azt mondják, itt is közhírelték, hogy a Munka Érdemrend bronz fokozatát kaptam. A mun­katársak tapsoltak. Ez a 'taps jól esik, még úgy is, hogy nem hallottam. Más­nap a portásoktól kezdve a miniszteri biztos elvtársig Ezzel kapcsolatban azon­ban a művelődési ház dol­gozói elmondották: a téli hónapokban kevesebbet lá­togatták a vidéki kultúr- otthonokat, mint szükséges lett volna. Ezt részben a gépkocsihiány okozta. Té­len, esős időben motorke­rékpárral nem vágnak ne­ki az útnak. Gépkocsit vi­szont csak alkalmilag tud­nak szerezni, és nem min­dig tudják programjukat más hivatalos szervekkel összeegyeztetni. — Főleg augusztusban tervkészítés­kor, decemberben a statisz­tika összeállításakor és most áprilisban jártak ki a legsűrűbben a járás mű­velődési otthonaiba. Tudvalevő, hogy az ad­minisztratív-gazdasági mun­ka az, amelyben a legtöbb segítséget nyújthatja egy tapasztalatokkal és tárgyi tudással felvértezett kul­túrmunkás az új, gyakor­latlan, esetleg tájékozatlan községi kultúrotthon-veze- tőknek. Ebben igyekeztek a törökszentmiklósiak is a községek segítségére sietni. A jó munka alapja az együttműködés a járási tanács művelődésügyi osz­tályával. Minden hónapban megkapják a járási fel­adatterveket és ennek alap­ján határozzák meg a teendőket. Most májusban például bekapcsolódnak a tsz-ekben folyó felmérési munkába, amely a szociá­lis-kulturális alap felhasz­nálását, a mezőgazdasági tanulóképzés helyzetét re­gisztrálja majd. Ugyanak­kor megnézik a művelődé­si otthonok 1965—66-os ter­vének teljesítését és ezt helyzetelemzéssel kötik egybe. A módszer jó, bár az együttműködést még sok tekintetben javítani kelle­ne és lehetne. A jelenlegi helyzet arra enged követ­keztetni, hogy az itt hasz­nálatos módszereket más városok — például Jászbe­rény is gyümölcsöztet- hetné. — ht — sokan gratuláltak. Ekkor válaszoltam magamnak: el­fogadhattad Sándor, örül­hetsz a kitüntetésnek... Most már, hogy túljutottam az izgalmon, vissza-vissza- gondolok... Itt születtem Jászberény­ben, huszonhat éves koro­mig, a felszabadulásig csak a nyomort láttam magam körül. Hét évesen már cse- lédkedtem, bár még a fű­ből is alig látszottam ki, hisz nem vagyok egy da­liás termet Aztán nap­számba jártam, napfelkel­tére ott kellett lenni. Gya­log mentem, egy kis ke­nyérrel a tarisznyámban. Tizenkét kilométert jártam napjában. Nem divat már A város lakóinak zöme így élt. így, még akkor is mondom ezt, ha ma már valahogy nem divat erről beszélni, és ha sokan nem is akarnak erre emlékez­ni... Most tíz éves a leg­kisebb fiam, Bélus. Nem is tudom megértetni vele, mi is volt az az igazi nagy szegénység. 1961-ben választottak meg alapszervezeti titkár­nak. Semmi tapasztalatom nem volt a pártmunkában. Éreztem, hogy ez csak pró­ba. hátha visszük valami­re az alapszervezettel. Az­tán mások is segítettek. Pedig volt elég gondom. Nagyaktíva ülést tartottak Kunszent- mártonban Tegnap Kunszentmárton- ban a járási pártbizottság és a járási tanács szerve­zésében a kultúrház elő­adótermében nagyaktíva ülést tartottak. A mező- gazdasági termeléssel kap­csolatos feladatokról Czakó Sándor, a járási tanács vb- elmöke tartott vitaindító előadást. Az előadásban Czakó elvtárs rámutatott a gaz­daságok vezetésében eddig tapasztalt hibákra. De utalt arra is, hogy hogyan lehet ezeket kijavítani. Foglal­kozott a továbbiakban a termelőszövetkezetek hely­zetével, az új gazdasági mechanizmus tükrében. — Utalt a szövetkezeti de­mokrácia helyes alkalma­zására is. A vitában számosán fel­szólaltak. Még nem egészen tisztá­zott okok miatt váratlan nagyarányú pajzstetű-fertő- zés lépett fel a tiszazugi szilvásokban. Jellemző, hogy néhány helyen 100 százalékos a fertőzés. Ha nem történik gyors védeke­zés, több milliós kár követ­kezhet. Erről beszélgetett lapunk munkatársa Csen­ged Bálint MÉK-igazgató- val és Berényi László osz­tályvezetővel. — Mit jelent a szilva- pajzstetű kártétele ? — Azt, hogy elpusztíthat­ja a Tiszazug teljes szilva­Egy évvel előbb vettem a nyakamba. 1960-ban kezdték itt a szocialista munkaversenyt szervezni. Halgat József volt akkor a brigádvezető. — Ha szocialista lesz a brigád, akkor én nem bírok meg vele — mondta kere­ken. Nem vállalom. Vá­lasszatok mást. — Nem bízott, hogy segítjük. A brigádot azért nem hagyta ott Halqaf után én — Nem lehet az, hogy ne vállaljuk. Ismerjük egy­mást. Nyolc-tíz éve együtt dolgozunk — mondtam én. Aztán még bántam is, hogy így beszéltem. Még azt hi­szik. hogy beajánlom ma­gam brigádvezetőnek. De akkorra már mondták is: legyek én az. Tizenkilenc ember, irta is tizenkilenc gondolat egy­azon időben. Tizenkilenc ember, akik autógénvágás- sal, berajzolással és lesza- bással segítik az egyedi gépek gyártását itt az Ap­rítógépgyárban. Ez, ponto sabban a mi munkánk, csak a szakmabelieknek mond sokat. Másnak nem. Amit elértünk, a gondos jó mun­kát, csak olyan emberekkel sikerülhetett, amilyenek a brigádban vannak. Bajor Sándor 956 után került hoz­zánk. Olyan rendes, ami­lyen csak lehet valaki. — A Tiszamenti Ve­gyiművekben Bán László igazgatóval és ZsengeUér Ist­ván főmérnökkel arról beszélgettünk, mit tesz a vállalat azért, hogy az új gazdaságirányítási rendszer előnyeit már a startnál él­vezhesse. A vállalati önállóság fel­tételezi, hogy a vállalaton belül is növelni kell a ve­zetők önállóságát és fele­lősségét. Milyen elképzelé­seik vannak, mit tettek már eddig? — kérdeztük. BÁN LÁSZLÓ: A válla­lat eddigi feladatai szük­ségszerűen megkövetelték, hogy a vezetők hatáskörét bővítsük, s ezzel megte­remtsük felelősségük ob­jektív alapját Tavaly óta pl. az üzemvezetők jogkö­termését, ami 12—13 millió forint értéket jelent éven­te. S nagy mennyiségű de­vizát is veszthetünk, hi­szen ebből a körzetből át­lagosan 300—350 vagon szilvát exportálunk. Az idénre is lekötöttek már előre 200 vagon szilvát kül­földnek. A tiszazugi szilvás 6 ezer holdon elterülő gyü­mölcsöst jelent. Elsősorban Csépa, Cserkeszöllő, Tisza- kürt, Szelevény, Tiszasas, Ti- szaug, Tiszaföldvár, Cibak­háza határában. S az egész termés veszélyben van. Sőt ezen túlmenően arról van Megbántani nem tudna sen­kit. Hasonlót mondhatok Molnár Jánosról, meg a többiekről. Sőt a brigád két legfiatalabb tagjáról is csak ezt mondhatom, ök sajnos most él akarnak menni a gépállomásra. Ott alakul valami autószerelő részleg. Sajnálom őket. Rendesek. Ritka ilyen komoly gyere­keket találni a tizennyolc évesek között. Vigasztalom magam Látja, úgy sajnálom őket. A vigaszom mégis az: leg­alább elviszik a brigád jó­hírét. Mit is mondhatnék, ök ezt szokták meg, s ta­lán meg sem értenék azt, ón mennyire örültem, ami­kor 1952-ben ide kerültem a gyárhoz. Mint betanított hegesztő dolgozhattam, ahogy csak bírtam. Eszem­be se jutott volna máshová menni. 1956 ban, harminc­hét évesen tettem szak­munkás vizsgát, négygyer­mekes apa létemre. Én emberségben, szaktudásban a gyárral nőttem. Ha hittem is valamikor a fejlődésben, nem tudtam volna úgy elképzelni, mint ahogy átéltem. Nem gon­dolom, hogy én valami na­gyot, fontosat végeztem itt, még akkor sem, ha alap­szervezeti párttitkár, meg a szocialista címet háromszor elnyerő brigád vezetője va­gyok. A gyár nevelt, taní­tott munkássá, kommunis­tává. Én csak viszonozom ezt. Ügy ahogy illik. Ahogy a gyár elvárja tőlem. Borsi Eszter re kibővült a bérgazdálko­dással, a prémium és juta­lomkeret szabad felhaszná­lásával, a _munkásf elvétel­ben való döntéssel, fegyel­mi hatáskörrel. ZSENGELLÉR ISTVÁN: Azzal, hogy a vezetők ha­táskört kaptak, rákénysze­rültek arra, hogy a jogaik­kal éljenek is, hiszen más­képpen nem tudnának fe­lelősséget vállalni a rájuk bízott üzemért. Ugyanakkor az önálló gazdálkodás meg­követeli tőlük, hogy a köz- gazdasági tényezőket is figyelembe vegyék dönté­Cpi bnipl BÁN LÁSZLÓ: Az új gazdasági mechanizmusban központi helyet kap a nye­reség, s természetes, hogy ezt csak az áruk értékesí­tésével lehet elérni. Ma­gyarul: kereskedni is kell. Ezért például nálunk a termelési és az anyag áru­szó, hogy egyáltalán a fa­állomány megmarad-e, ha nem történik gyors beavat­kozás. — Mit jelent ez a gyor­saság? — Két-három napot. Ugyanis most van a pajzs- tetű rajzása. Ez pár napon belül befejeződhet. Utána a pajzsa annyira megerősö­dik, hogy a méreg nem tud áthatolni rajta, s nem árt a tetőnek. Ráadásul egy- egy tetű kétszáz-háromszá­zat tud szaporítani. Hogy mi kárt tehet, ezek után fogalmat alkothat róla az olvasó. — Hogyan történik a vé­dekezés? — Úgynevezett lemosó­permetezéssel. Csak talaj­ról, földi gépekkel, háti permetezőkkel. A leghatá­sosabb ellenszerük a Wofa- tox, a Nikotin és egy új vegyszer, a Tshiovit az előírt keverési százalék szi­gorú betartásával. Ezek a vegyszerek komplexen hat­nak, tehát a pajzstetű, a levéltetű és velejárói a korompenész ellen isi. Egy a döntő: most, azonnal. — Van-e kilátás a gyors védekezésre? — Igen. A Szolnok me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya pénteken reggel ál­talános védekezést rendelt el a tiszazugi gyümölcsös körzetben. A védekezési kö­telezettség vonatkozik nagy­üzemre, háztáji gazdaságra, kiskertre, mindenre. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya védelmi biztost küldött ki a Tiszazugba. Feladata: a nagyüzemek vé­dekezésének megszervezése, biztosítása. A MÉSZÖV pedig a háztáji gyümölcsö­sök, hegyközségek védeke­zését szervezi. Az AGRO- KER szolnoki telepéről pénteken reggel elindultak a vegyszerszállítmányok a tiszazugi földművesszövet­kezetekhez. Most az a dön­tő, a Tiszazugban minden­ki megértse miről van szó. Azonnal továbbítsák a vegyszert, szervezzék, segít­sék a védekezést. Gyorsan — de az egészségügyi óva­tosságot nem mellőzve. A tét nem kicsi. Tizenhárom millió forintnyi szilvater­més, illetve még ennél is nagyobb értékű gyümölcsös megmentéséről van szó. B. L. forgalmi főosztály elképze­lésünk szerint önállóan képviseli a vállalatot a kül­kereskedelmi tárgyalások­nál: üzletet köt, rendel és így tovább. Persze igyek­szünk az új feladatok elvég­zésére alkalmas, megfelelő képzettségű szakembereket a vállalatnál összegyűjteni. Alkalmaztunk külkereske­delmi szakon végzett köz­gazdászt, aki két felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, s már a harmadik idegen nyelvet is tanulja. A Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemen nemrégiben kezdődött meg a tervstatisztikus képzés; Évente tíz-tizenöten végez­nek majd a tagozaton. Sze­mélyesen jártunk a tan­széken, beszéltünk a hall­gatókkal azért, hogy meg­keressük a nekünk való embert. Szükségünk lesz arra, hogy a gazdasági te­vékenységünket tudományo­sán felmért, a gyakorlat­ban hasznosítható statisz­tika tükrében is megvizs­gáljuk, illetve belső szer­vezési terveink kialakítá­sában egy speciálisan kép­zett szakember is részt- vegyen. Mondok más pél­dát. A hetvenes évek ele­jétől kezdve növényvédő- szereket is gyártunk. A mi­nap beszélgettem a szol­noki Varga Katalin Gim­názium egyik érettségiző tanulójával, aki biológus­nak készül. Ha felveszik az egyetemre ösztöndíjat kap tőlünk, s majd hoz­zánk jön dolgozni. Fontos lesz, hogy a növényvédő- szer termelést valaki a fo­gyasztók szemüvegén át nézze, a biológus igényei­vel lépjen fel. AZ ÚJSÁGÍRÓ: Ügy tű­nik az új gazdasági mecha­nizmusra való készülődésü­ket ma az jellemzi, hogy a személyi feltételeit igye­keznek megteremteni. ZSENGELLÉR ISTVÁN: Ezt valóban alapvető fel­adatunknak tartjuk. Csak­hogy így egyoldalúan állí­tanánk be a dolgot. Mon­dok egy példát. Létrehoz­tuk a műszaki fejlesztési csoportot, a munkatársak közül ketten szaktudomá­nyuk kandidátusai. Ez a kis kollektíva arra hiva­tott, hogy növelje termék választékunkat, s ezzel ru­galmassá tegye a vállala­tot a piacon. A jövőben egy vállalat sorsának ala­kulása döntően attól függ, hogy a piac mozgását tud­ja« követni vagy sem. A fejlesztési csoportban fog­lalkoznak olyan kutatási témákkal, amelyek körül­belül két év múlva érnek be, s olyanokkal is, ame­lyek még később. Dolgoz­nak olyan termékeik kuta­tásán. amelyek amellett, hogy a hazánkban ma nem gyártott, tehát importot megtakarító cikkek lesz­nek, a választékunkat is bővítik. Éppen ezt a célt. szolgálta a kevert műtrá­gyagyártás bevezetése, a szemcsézett szuperfoszfát termelésének bővítése is. AZ ÚJSÁGÍRÓ: Ügy tud­juk a szerves vegyipar egyes termékeinek gyártá­sára is sor kerül. BÁN LÁSZLÓ: Be kell ismernünk, hogy a vállalat nagyon szerencsés helyzet­ben van, hiszen állami be­ruházásokkal bővítheti vá­lasztékát. Nyilvánvaló, hogy ha a nyereség áll a centrumban egy vállalat munkájának megítélésekor, s a gazdasági környezet mi­nél nagyobb nyereség elé­rése ösztönzi a vállalatot, akkor nekünk erre fel js kell készülnünk. Az új mechanizmus csak lehetősé­get kínál, előnyei révén nagyobb és nagyobb nye­reség elérésére ad módot, illetve ezt követeli meg. De nem az irányítási rendszer ér el nyereséget, hanem a vállalat, tehát a kollektíva; f. r. Elfogadhattad Sándor ! (MONOLÓG) Veszélyben a Tiszazug egész szilvatermése Általános védekezés a tiszazugi etyümölcsösökben Nagyméretű pajzstetű-fertőzés — Tizenhárom millió forintnyi értékről van szó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom