Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

I ••§. május 6. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 A TANYÁK ELINDULNAK Réten, réten, sej a füredi réten... Népi ellenőrök vizsgálták... Gyorsabban, emberségesen intézik a tanácsok a dolgozók ügyelt t Sok a földügyekkel kapcsolatos panasi A NE8 javasolja A Tisza őleli körül anyai öleléssel. A legnagyobb nyári szárazságban is van itt harmat. Igazi tengeri­nek való földek, de min­den más is megterem. A népfront agrárfóruma azt javasolta, lucernával kell betelepíteni itt pár száz holdat, s megoldódik a fü­redi tsz-ek takarmánygond- ja. Két fiú a rétről Az egyik réti tsz: az „Új Úton” irodájában ülünk, beszélgetünk. A fiú mo­solygós, amíg nem szól, gondolhatnád bármilyen foglalkozásúnak. Az arcszí­nén azonban árulkodik a szabadlevegő bamapiros zo­mánca. Döcög a szó ve­lem, az ismeretlennel: — Tsz-tag? — kérdem. Csak olyan műkedvelő. Mennyit keres? Nem so­kat. Mégis? Kevés, úgy 300-at. Munkaegység? Nem. havonta 300 forint. (A könyvelő később kijavítja 512 forintra.) Félszeme a ceruzámon, s fél szavakkal beszél vagy hallgat; A jelenlevő állatorvos mentegeti. Ez a fiú most válaszút előtt áll. Észrevet­te, hogy másként kellene élni. Rájött, hogy tudása már itt sem elég. Menne Is, meg nem is: szereti a földet. — Tanulni kellene — ajánlom; Felcsillan a szem: ^Azt.” A másik fiú, ott ül a kályha mellett. Az anyja mondta róla: — Ott laktunk mindig a tanyán. Ha a fiam tanult volna, akkor talán... de így... Kunhegyesre járt a mezőgazdasági technikum­ba két éve, de csak kará­csonyig... Akkor hazajött. Most a tsz-be jár. Szereti. — A tanyai ember, tu­dod, zárkózottabb a falusi­nál is — magyarázza a fiatal állatorvos. — Ez a fiú pedig addig 10 ember­nél többet nem látott együtt. Az iskolában mór a har­mincat nem bírta. Pedig jóeszű gyerek, dehát nem tudott aklimatizálódni. A 17 éves ifj. Brukner Já­nos 1965-ben 230 munka­egységet teljesített a tsz- ben. Otthon meg a jószá­gokkal bajlódott, s a részes­művelésből is egyre többet vesz át hetven felé haladó apjától. A tanyai ifjúság jövője nagyon bonyolult probléma; Tanító űr tinókat tart írhattam volna, hogy a tanító úr „beilleszkedett”, mindkettő igaz, csak így a cím jobban rímel. No, nem bántja ezért senki, inkább elismerik. Hat éve bünte­tésből került ki a réti is­kolába, s jutalom lett be­lőle. — A kintiek megsze­rették. Nem mondták ezt szavakkal, csak melléáll­tak, segítették. Aki eddig a faluban tanítatta általá­nos iskolás gyermekét, — most kihozta az új, fiatal tanító keze alá. Aztán lát­ták, hogy az ő emberük, be­vezették a jószágtartásba, hadd keressen. Nemsokára híre járt: Farmja van a ré­ti tanítónak. Ott találom éppen a kis ól előtt. Lenn két fiatal tehén és két üsző. Leszerződtem kettőt — mondja magyarázatként. — Később arról beszél, hogy: — Agregátor kellene filmvetítéshez. Kaptunk egy rosszat, a gépállomás .gér­te a javítását, a tsz meg traktort adna a meghaitá- sához. Hogy várják ezt a kintiek, akik mindentől el vannak zárva. Szerencsét­len fekvésű hely ez Sok­szor nem lehet csak Sz 100-assal közlekedni. Legutóbb novemberben volt itt egy nagyobb !sme- retterjesztő előadás. — Ér­ről már Nagy Imrével, a A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság teg­napi ülésén összefoglaló jelentés alapján vitatta meg, hogy a lakosság bejelentéseivel, panaszaival miként foglalkoznak a különböző tanácsi szervek. Több já­rásban, városban, valamint a megyei tanácsnál vizs­gálták a népi ellenőrök és szakértők, hogy 1965-ben milyen volt az ügyintézés a hatósági jogkörrel rendel­kező államigazgatási szerv éknél, kellő körültekintés­sel, alapossággal, bürokrác iamentesen intézik-e a la­kosság bejelentéseit, panaszait, s a felügyeletet és el­lenőrzést gyakorló szervek elősegítik-e az érdemi ügy­intézést. járási népfront titkárral beszélünk. — Annak idején ott jár­tam én is hat elemit — mondja. — Ismerem az ott lakókat ma is. Rászántam három napot a szervezésre. Kilencvenhárman jöttek el. Több előadást meg filmve­títést kellene tartani. — Az egyik asszony, olyan hat­van év körüli, például még nem látott filmet. — Nem szégyen. Csak tanyai sors. Él a réti tanyavilágban negyven 16—20 év közötti fiatal. Nekik KISZ alap- szervezetet kellene létre­hozni. A nőtanácsnak is volna dolga. Három szövetkezet egy gond Az Úttörő Tsz-é a leg­nagyobb gond, mert neki munkaerőhiánya van: 1600 holdhoz hetvenhárom tag nyugdíjasokkal. A Réten lakik ebből tizenkettő, a tsz elhanyagolt régi épüle­teiben. Nagy családúak, a gyerekek még kicsik. No- vák Ignácék tizenegyen vannak, Susányi Jánosék kilencen, nem maradnak el Járdán Jánosék és Susányi Elekék sem a gyermekál­dásban Susányi János fe­leségével és tizenöt éves lányával ötven növendék­marhát gondoz. Az elmúlt évben 767 munkaegységet teljesítettek. „A háztájink is hoz valamit — mondja az asszony. — A múlt év­ben kilenc 100 kilogramm körüli hízót adtunk le, meg szerződéses baromfit is.” Az épületeket a tsz már nem javíttatja. A távlati Az Egészségügyi Minisz­térium intézkedésére .z or­szágban megszervezik a körzeti ápolónők tovább­képzését. A továbbképzés időtartama két év, a tan­folyam tíz hónapon át tart, évente negyven órában, a mama, alig negyven ** esztendejével, a ma­ga sajátos módján szereti a családját: a férjét, a ti- zennégyéves, nyurga le­gényfiát és az immár el­adósorba került és sudár- növésű lányát. A mama fia gimnáziumban tanul, a mama lánya pedig tavaly érettségizett az egyik tech­nikumban. Talán különösen hangzik, hogy a mamát, mint a két gyerek egyetlen szülőjét említem, amikor a két gyerek apja is a leg­jobb egészségnek örvend és boldog családi kötelékben együtt él a mamával és a két gyerekkel. Dehát a csa­ládon belül minden a ma­ma és minden a mamáé! A két gyereket is kizárólagos joggal vallja magáénak, ami érthető, ha a kedves mama markáns természet­rajzával és közismert eré- lyével szembeállítjuk férje végtelen türelmét, a csen­det és a békességet szerető tulajdonságait. Ebből kö­vetkezik, hogy a családban mindenkor és mindenben a mamának van igaza, a pa­pa csak bólogat, ahogy az úgynevezett jó házasságok­nál ez gyakran tapasztal­ható. A húszéves boldog házas­ságuknak csak egyetlen időszakáról lehet úqy meg­emlékezni, hogy átmeneti­terv szerint közelebb hoz­zák a majort. A gondozók lakása is ott épül. Akkor bekötőutat is készítenek. Egyelőre egy kilométert az Űj Erő Tsz-ig, majd még hármat, az Uj Úton Tsz központjáig Decsak ha egyesülnek! Az Üj Erő Tsz ta'gsága már benne volna. A másik „szomszéd várban”, az Új Útónban még tiltakoz­nak — Tagjai a régi középparasztok, ré­gi tanyáikon laknak. Tar­tanak tőle, hogy az egye­sítéskor majd távolabbi munkára osztják be őket. Mégis meg kellene szív­lelniük Takács Józsefnek, a tiszafüredi községi tanács elnökhelyettesének szavait: — így nem tudnak na­gyobb mezőgazdasági gé­pet kihasználni, sem beru­házásra nem képesek saját erőből. Kisüzemi módszer­rel gazdálkodnak, szétpar­cellázzák részesművelésre a földeket. Merjenek hát ösz- szefogni a réti szövetkeze­tek tagjai, hogy igazi nagyüzemmé alakulhassa­nak Legyen baromfigyá­ruk, többszáz hold 1” cér­nájuk egy tagban, korsze­rű majorjuk, ahova köves- út vezet, felejtsék el a sa­rat. A rossz lakások lebon­tására adjon engedélyt a községi tanács, aztán cse­rébe az itteniért a község­ben új portát. A három tsz- ből alakított brigád a szállítást és az építkezést is megoldaná. Megszűnné­nek a közgyűléseken a ház­táji jószágok okozta pana­szok. Nagy János Tiszafüred munkaidő alatt. Nem köte­lezhetők továbbképzésre az ötven éven felüli dolgozók, az 50—55 év közötti élet­korú ápolónők azonban, amennyiben önként jelent­keznek, részt vehetnek leg zavarok álltak be. Tíz évvel ezelőtt egy említésre is alig érdemes vitában a papa nemet mondott s az önuralmát vesztett férj a saját elnyomatásáról és fe­lesége tűrhetetlen zsarnok­ságáról oly drasztikus han­gon nyilatkozott, hogy me­részsége nemcsak az asz- szonyt, hanem önnön ma­gát is meglepte. Az asz- szony hamar felocsúdott, kézenfogta a körülöttük si­ránkozó gyerekeket és ért­hető izgalommal a hangjá­ban az ajtóból kiáltott visz- sza a még mindig dühöngő férjének: — Hazamegyek, örökre hazamegyek apáékhoz. Nem élek tovább egy ilyen dúvaddal! A tájékozottabb házastár­sak körében ismeretesek a báránylelkű férjek időnkén­ti kitörései és hirtelen meghunyászkodásai. A férj, villámgyors fordulattal az asszony elé járult, a két gyerekkel együtt átölelte és vezeklő szavakat mormolt: — Soha többé, esküszöm, csak maradj! Nem tudok nélküled élni. * gért siránkozott és * az asszony maradt. Nem állítom, hogy a fele­ség győzelmi mámorában A jelentés — igen helye­sen — utal arra, hogy a megyei tanács, illetve vég­rehajtó bizottság milyen in­tézkedéseket tett annak ér­dekében, hogy az ügyinté­zői tevékenység hatéko­nyabbá váljon, s a szak- igazgatási szervek a hozzá­juk érkező panaszokat, be­jelentéseket gyorsan, a tör­vényesség szigorú megtar­tásával és emberségesen in­tézzék. A Művelődésügyi Minisz­térium képzőművészeti fő­osztálya a Középmagyar­országi Képzőművészek Tárlatán jelentős vásárlást eszközölt. A szolnoki mű­vészek munkáiból megvá­sárolta Baranyó Sándor: Parasztkendős asztal, Beré- nyi Ferenc: Kubikosok cí­mű olajképét, valamint Kubikosok, Talicskás és Ülő nő című Monotypiáit, Fazekas Magda: Fatanul­mány című tollrajzát, Meggyes László: Téli est és Palicz József: Csendélet cí­mű olajfestményét, vala­mint Nagy István: Bimbózó szerelem című ólomszobrát. A jászberényi festők kö­zül Sáros András: Áradás című képét, a kecskeméti művészek közül Goór Im­cirkuszi oroszlánidomító módjára az egyik, vagy a másik lábát rátette volna az előtte vonagló derék férj hátára, de annyi bi­zonyos, hogy az eltelt újabb tíz évben a férj töb­bé nem mondott nemet. A kis család pénzügyeit természetesen a feleség in­tézi, rendkívül egyszerű módszerrel. A férj minden fizetéskor átadja teljes ke­resetét. Ám a kardos fele­ség kezei között rendsze­rint elfolyik a pénz és a lás családnak még a napi kosztja is veszélyben forog, — Nem juthat mindig mindenre — mondja ilyen­kor az asszony. — Sokba került a tavaszi kosztü­möm. A cipőt és a retikült sem adták hozzá ingyen. A türelmes és kitűnően idomított férj rengeteg kü­lön munkát vállal, hogy a családot átsegítse a havon­ként ismétlődő válságokon, de olykor már zúgolódik sanyarú sorsuk miatt. S — Nem tűröm tovább anyád zsarnokságát és pa­zarlását — mondja a már előbb enlített sudárnövésű lányának, amikor a lány az érettségi után elfoglalja el­ső munkahelyét. De nem tesz semmit és a mama egv hónap elteltével bol­dogan öleli keblére a lá­nyát és a lánya első fize­tését. A mama elemében van: nagyobb a jövedelem, többet lehet költeni. Hogy ne legyen panasz rá, a nagylánynak is vásárol egy szép, gyapjú kardigánt dup­la áron. de megéri: csak ötödrészét kell lefizetni a maszek árusnál. A többi részlet és ez a fontos! Mert Az ügyintézés szervezeti és jogszabályi előfeltételei adva vannak, a személyi és tárgyi feltételek azonban elsősorban az alsóbbszintű tanácsoknál már kevésbé biztosítottak. Ez kihat az érdemi ügyintézésre, s mint ismeretes részben a szak­mai felkészültség hiánya okozza azt, hogy a községi tanácsok helyett bizonyos ügycsoportokban a felsőbb­szintű tanácsok kénytele­re: Kompozíció című linó­metszetét, Marostordai An­na: Évek és Palkó József: Tavasz című monotypiáit, Udvardi Gyula: Vitorlások című kőnyomatát. A bajai festők közül pedig B. Mikii Ferenc: Reggel című pasz- telltemperáját. A jelentős értéket képviselő művészet- történeti anyagot a Műve­lődésügyi Minisztérium vá­sárlás után a szolnoki Damjanich János Múzeum­nak adományozta. Ezzel a Szolnoki Galéria gyűjtemé­nye értékes jelenkori anyag­gal bővült. Ezúton hívjuk fel a kép­zőművészet iránt érdeklő­dők figyelmét, hogy a tár­latot a nagy érdeklődésre való tekintettel három hét­tel, 1966. május 28-ig meg- hosszabították. a mamának készpénzért in­gyen sem kell... ji nagylány nemcsak ** sudárnövésű, de okos is. öt hónapig, szó nélkül odaadja a mamának a fize. tését, mégsem lesz keve­sebb a gond, pedig havonta ezer forinttal több a jöve­delem. — Ez így nem mehet to­vább — mondja a mamá­nak, — Hiába dolgozom és apu is feleslegesen gyötri magát, ha anyu könnyelmű és pazarol. — Akkor csináljátok ti! — kiabálja hisztérikusan a mama. — Csináljuk is! — báto­rodik fel a férj. — Ezentúl a fizetésemet a lányomnak adom, nem pedig neked. A mama dührohamol kap, leroskad egy székre és zokog. A férj kérlelhetet­len. — Te vásárolsz ezután — mondja a lányának. — Ru­haféléket is és mindazt, ami a háztartáshoz kell. — Hat hónap alatt kifi­zetjük anyu adósságait is — szól közbe a lány. — És velem mi lesz? — kérdezi fáradtan, könnyeit morzsolgatva a mama. — Tovább is éppen úgy vezeted a háztartást, mint eddig — mondja határozot­tan a férj. — Dehát valami zseb­pénzt csak kapok? — for­dul most már nyugodtab- ban és élénk figyelemmel az asszony a férjéhez. — Természetesen kapsz — zárta le a beszélgetést a férj, —, pedig te sohasem adtál nekem még egy szimplára valót sem... Földes György nek elsőfokú határozatot hozni. Ehhez viszont tegyük hozzá, rögtön azt, ami a vi­tában is elhangzott, s amire a jelentés is utal, hogy több területen — szociálpolitikai ügyek, építési, bontási en­gedélyek kiadása — bővíte­ni kellene a községi taná­csok hatáskörét. Az ilyen jellegű feladatok megoldá­sához személyi és más adottságokkal is rendelkez­nek, viszont esetenként meghaladja erejüket á bo­nyolult birtokháborítási ügyek intézése, amelyet a helyi tanácsok hatáskörébe utaltak. Érdekes megállapítása a népi ellenőröknek az, hogy a járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak ügyforgalmát többségében a földrendezéssel, földjára­dék, haszonbér és háztáji földekkel kapcsolatos be­adványok képezik. A szol­noki járási tanács mezőgaz­dasági osztályához például 1964-ben 470, tavaly 1504 földrendezéssel kapcsolatos ügy érkezett. Az ÁFTH megyei felügyelőségénél a szaporodó panaszügyek szintén a földrendezéssel; tagosítással, földjáradékkal kapcsolatosak. Ez a jelen­ség arra figyelmeztet, hogy a földrendezéssel kapcsolat­ban kiadott jogszabályok a jelentkező problémát egyértelműen nem rende­zik. Jogos tehát az a felve­tés, hogy az 1959-ben ho­zott 7. számú törvényerejű rendelet módosításra szorul. A jelentés készítői olyan tapasztalatokra is szert tet­tek, hogy az ügyintézők ese­tenként mellőzik az ügyfe­lek meghallgatását, a hely­színi szemle megtartását, a tanúkihallgatásokat, vagy a szakértők véleményének ki* kérését. Kedvező kivételt képeznek az igazgatási osz­tályok által lefolytatott el­járások, amelyeknél az \ ér­demi határozat meghozata­la előtt a szükséges intéz­kedéseket megteszik, a bi­zonyítékokat beszerzik. Más osztályoknál is megoldható ez, csak többször kézbe kell venni azt a részletes útmu­tatót, amely a’ megyei ta­nács vb határozata alapján készült arról, hogy a dolgo­zók bejelentéseinek intézé­sébe miként kell a tanács­tagokat és más társadalmi aktivistákat bevonni. Az utóbbi években javult a felügyeletet gyakorló szervek ellenőrző, irányító tevékenysége is. Az ellen­őrzést végző dolgozók nem vállalják magukra az ügy­intézők helyett a munka elvégzését, hanem elvi se­gítséget adnak. A megyei tanács vb igazgatási osztá­lya például tavaly vala­mennyi megyei szakigazga­tási szervnél ellenőrizte, hogy az államigazgatási el­járás szabályait miként al­kalmazzák, s javaslatot tet­tek a feltárt hiányosságok kijavítására. A komplex vizsgálatok sohasem múl­tak el nyomtalanul, s a vizsgált szervek munkája szervezettebb, szakszerűbb gyorsabb lett. Egy-egy vizs­gálat bizonyos tekintetben a végzett munka felülbírá- lata is, felújítja a szakmai ismereteket, rámutat a tör­vényesség betartásának hiá­nyaira, az ügyintézési kése­delemre, ugyanakkor érté­keli az elért eredményeket is. A NEB-vizsgálat és az összefoglaló jelentés meg­tárgyalása, az ennek során elhangzott észrevételek, ja­vaslatok segítséget adnak ahhoz, hogy az államigaz­gatási szerveknél tovább javuljon a dolgozók ügyei­vel való foglalkozás, a pa­naszok, beadványok int#» zése. Ápolónő-továbbképzés Ha az asszony könnyelmű... Vásárlások a Tavaszi Tárlaton

Next

/
Oldalképek
Tartalom