Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
I ••§. május 6. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 A TANYÁK ELINDULNAK Réten, réten, sej a füredi réten... Népi ellenőrök vizsgálták... Gyorsabban, emberségesen intézik a tanácsok a dolgozók ügyelt t Sok a földügyekkel kapcsolatos panasi A NE8 javasolja A Tisza őleli körül anyai öleléssel. A legnagyobb nyári szárazságban is van itt harmat. Igazi tengerinek való földek, de minden más is megterem. A népfront agrárfóruma azt javasolta, lucernával kell betelepíteni itt pár száz holdat, s megoldódik a füredi tsz-ek takarmánygond- ja. Két fiú a rétről Az egyik réti tsz: az „Új Úton” irodájában ülünk, beszélgetünk. A fiú mosolygós, amíg nem szól, gondolhatnád bármilyen foglalkozásúnak. Az arcszínén azonban árulkodik a szabadlevegő bamapiros zománca. Döcög a szó velem, az ismeretlennel: — Tsz-tag? — kérdem. Csak olyan műkedvelő. Mennyit keres? Nem sokat. Mégis? Kevés, úgy 300-at. Munkaegység? Nem. havonta 300 forint. (A könyvelő később kijavítja 512 forintra.) Félszeme a ceruzámon, s fél szavakkal beszél vagy hallgat; A jelenlevő állatorvos mentegeti. Ez a fiú most válaszút előtt áll. Észrevette, hogy másként kellene élni. Rájött, hogy tudása már itt sem elég. Menne Is, meg nem is: szereti a földet. — Tanulni kellene — ajánlom; Felcsillan a szem: ^Azt.” A másik fiú, ott ül a kályha mellett. Az anyja mondta róla: — Ott laktunk mindig a tanyán. Ha a fiam tanult volna, akkor talán... de így... Kunhegyesre járt a mezőgazdasági technikumba két éve, de csak karácsonyig... Akkor hazajött. Most a tsz-be jár. Szereti. — A tanyai ember, tudod, zárkózottabb a falusinál is — magyarázza a fiatal állatorvos. — Ez a fiú pedig addig 10 embernél többet nem látott együtt. Az iskolában mór a harmincat nem bírta. Pedig jóeszű gyerek, dehát nem tudott aklimatizálódni. A 17 éves ifj. Brukner János 1965-ben 230 munkaegységet teljesített a tsz- ben. Otthon meg a jószágokkal bajlódott, s a részesművelésből is egyre többet vesz át hetven felé haladó apjától. A tanyai ifjúság jövője nagyon bonyolult probléma; Tanító űr tinókat tart írhattam volna, hogy a tanító úr „beilleszkedett”, mindkettő igaz, csak így a cím jobban rímel. No, nem bántja ezért senki, inkább elismerik. Hat éve büntetésből került ki a réti iskolába, s jutalom lett belőle. — A kintiek megszerették. Nem mondták ezt szavakkal, csak melléálltak, segítették. Aki eddig a faluban tanítatta általános iskolás gyermekét, — most kihozta az új, fiatal tanító keze alá. Aztán látták, hogy az ő emberük, bevezették a jószágtartásba, hadd keressen. Nemsokára híre járt: Farmja van a réti tanítónak. Ott találom éppen a kis ól előtt. Lenn két fiatal tehén és két üsző. Leszerződtem kettőt — mondja magyarázatként. — Később arról beszél, hogy: — Agregátor kellene filmvetítéshez. Kaptunk egy rosszat, a gépállomás .gérte a javítását, a tsz meg traktort adna a meghaitá- sához. Hogy várják ezt a kintiek, akik mindentől el vannak zárva. Szerencsétlen fekvésű hely ez Sokszor nem lehet csak Sz 100-assal közlekedni. Legutóbb novemberben volt itt egy nagyobb !sme- retterjesztő előadás. — Érről már Nagy Imrével, a A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén összefoglaló jelentés alapján vitatta meg, hogy a lakosság bejelentéseivel, panaszaival miként foglalkoznak a különböző tanácsi szervek. Több járásban, városban, valamint a megyei tanácsnál vizsgálták a népi ellenőrök és szakértők, hogy 1965-ben milyen volt az ügyintézés a hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szerv éknél, kellő körültekintéssel, alapossággal, bürokrác iamentesen intézik-e a lakosság bejelentéseit, panaszait, s a felügyeletet és ellenőrzést gyakorló szervek elősegítik-e az érdemi ügyintézést. járási népfront titkárral beszélünk. — Annak idején ott jártam én is hat elemit — mondja. — Ismerem az ott lakókat ma is. Rászántam három napot a szervezésre. Kilencvenhárman jöttek el. Több előadást meg filmvetítést kellene tartani. — Az egyik asszony, olyan hatvan év körüli, például még nem látott filmet. — Nem szégyen. Csak tanyai sors. Él a réti tanyavilágban negyven 16—20 év közötti fiatal. Nekik KISZ alap- szervezetet kellene létrehozni. A nőtanácsnak is volna dolga. Három szövetkezet egy gond Az Úttörő Tsz-é a legnagyobb gond, mert neki munkaerőhiánya van: 1600 holdhoz hetvenhárom tag nyugdíjasokkal. A Réten lakik ebből tizenkettő, a tsz elhanyagolt régi épületeiben. Nagy családúak, a gyerekek még kicsik. No- vák Ignácék tizenegyen vannak, Susányi Jánosék kilencen, nem maradnak el Járdán Jánosék és Susányi Elekék sem a gyermekáldásban Susányi János feleségével és tizenöt éves lányával ötven növendékmarhát gondoz. Az elmúlt évben 767 munkaegységet teljesítettek. „A háztájink is hoz valamit — mondja az asszony. — A múlt évben kilenc 100 kilogramm körüli hízót adtunk le, meg szerződéses baromfit is.” Az épületeket a tsz már nem javíttatja. A távlati Az Egészségügyi Minisztérium intézkedésére .z országban megszervezik a körzeti ápolónők továbbképzését. A továbbképzés időtartama két év, a tanfolyam tíz hónapon át tart, évente negyven órában, a mama, alig negyven ** esztendejével, a maga sajátos módján szereti a családját: a férjét, a ti- zennégyéves, nyurga legényfiát és az immár eladósorba került és sudár- növésű lányát. A mama fia gimnáziumban tanul, a mama lánya pedig tavaly érettségizett az egyik technikumban. Talán különösen hangzik, hogy a mamát, mint a két gyerek egyetlen szülőjét említem, amikor a két gyerek apja is a legjobb egészségnek örvend és boldog családi kötelékben együtt él a mamával és a két gyerekkel. Dehát a családon belül minden a mama és minden a mamáé! A két gyereket is kizárólagos joggal vallja magáénak, ami érthető, ha a kedves mama markáns természetrajzával és közismert eré- lyével szembeállítjuk férje végtelen türelmét, a csendet és a békességet szerető tulajdonságait. Ebből következik, hogy a családban mindenkor és mindenben a mamának van igaza, a papa csak bólogat, ahogy az úgynevezett jó házasságoknál ez gyakran tapasztalható. A húszéves boldog házasságuknak csak egyetlen időszakáról lehet úqy megemlékezni, hogy átmenetiterv szerint közelebb hozzák a majort. A gondozók lakása is ott épül. Akkor bekötőutat is készítenek. Egyelőre egy kilométert az Űj Erő Tsz-ig, majd még hármat, az Uj Úton Tsz központjáig Decsak ha egyesülnek! Az Üj Erő Tsz ta'gsága már benne volna. A másik „szomszéd várban”, az Új Útónban még tiltakoznak — Tagjai a régi középparasztok, régi tanyáikon laknak. Tartanak tőle, hogy az egyesítéskor majd távolabbi munkára osztják be őket. Mégis meg kellene szívlelniük Takács Józsefnek, a tiszafüredi községi tanács elnökhelyettesének szavait: — így nem tudnak nagyobb mezőgazdasági gépet kihasználni, sem beruházásra nem képesek saját erőből. Kisüzemi módszerrel gazdálkodnak, szétparcellázzák részesművelésre a földeket. Merjenek hát ösz- szefogni a réti szövetkezetek tagjai, hogy igazi nagyüzemmé alakulhassanak Legyen baromfigyáruk, többszáz hold 1” cérnájuk egy tagban, korszerű majorjuk, ahova köves- út vezet, felejtsék el a sarat. A rossz lakások lebontására adjon engedélyt a községi tanács, aztán cserébe az itteniért a községben új portát. A három tsz- ből alakított brigád a szállítást és az építkezést is megoldaná. Megszűnnének a közgyűléseken a háztáji jószágok okozta panaszok. Nagy János Tiszafüred munkaidő alatt. Nem kötelezhetők továbbképzésre az ötven éven felüli dolgozók, az 50—55 év közötti életkorú ápolónők azonban, amennyiben önként jelentkeznek, részt vehetnek leg zavarok álltak be. Tíz évvel ezelőtt egy említésre is alig érdemes vitában a papa nemet mondott s az önuralmát vesztett férj a saját elnyomatásáról és felesége tűrhetetlen zsarnokságáról oly drasztikus hangon nyilatkozott, hogy merészsége nemcsak az asz- szonyt, hanem önnön magát is meglepte. Az asz- szony hamar felocsúdott, kézenfogta a körülöttük siránkozó gyerekeket és érthető izgalommal a hangjában az ajtóból kiáltott visz- sza a még mindig dühöngő férjének: — Hazamegyek, örökre hazamegyek apáékhoz. Nem élek tovább egy ilyen dúvaddal! A tájékozottabb házastársak körében ismeretesek a báránylelkű férjek időnkénti kitörései és hirtelen meghunyászkodásai. A férj, villámgyors fordulattal az asszony elé járult, a két gyerekkel együtt átölelte és vezeklő szavakat mormolt: — Soha többé, esküszöm, csak maradj! Nem tudok nélküled élni. * gért siránkozott és * az asszony maradt. Nem állítom, hogy a feleség győzelmi mámorában A jelentés — igen helyesen — utal arra, hogy a megyei tanács, illetve végrehajtó bizottság milyen intézkedéseket tett annak érdekében, hogy az ügyintézői tevékenység hatékonyabbá váljon, s a szak- igazgatási szervek a hozzájuk érkező panaszokat, bejelentéseket gyorsan, a törvényesség szigorú megtartásával és emberségesen intézzék. A Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti főosztálya a Középmagyarországi Képzőművészek Tárlatán jelentős vásárlást eszközölt. A szolnoki művészek munkáiból megvásárolta Baranyó Sándor: Parasztkendős asztal, Beré- nyi Ferenc: Kubikosok című olajképét, valamint Kubikosok, Talicskás és Ülő nő című Monotypiáit, Fazekas Magda: Fatanulmány című tollrajzát, Meggyes László: Téli est és Palicz József: Csendélet című olajfestményét, valamint Nagy István: Bimbózó szerelem című ólomszobrát. A jászberényi festők közül Sáros András: Áradás című képét, a kecskeméti művészek közül Goór Imcirkuszi oroszlánidomító módjára az egyik, vagy a másik lábát rátette volna az előtte vonagló derék férj hátára, de annyi bizonyos, hogy az eltelt újabb tíz évben a férj többé nem mondott nemet. A kis család pénzügyeit természetesen a feleség intézi, rendkívül egyszerű módszerrel. A férj minden fizetéskor átadja teljes keresetét. Ám a kardos feleség kezei között rendszerint elfolyik a pénz és a lás családnak még a napi kosztja is veszélyben forog, — Nem juthat mindig mindenre — mondja ilyenkor az asszony. — Sokba került a tavaszi kosztümöm. A cipőt és a retikült sem adták hozzá ingyen. A türelmes és kitűnően idomított férj rengeteg külön munkát vállal, hogy a családot átsegítse a havonként ismétlődő válságokon, de olykor már zúgolódik sanyarú sorsuk miatt. S — Nem tűröm tovább anyád zsarnokságát és pazarlását — mondja a már előbb enlített sudárnövésű lányának, amikor a lány az érettségi után elfoglalja első munkahelyét. De nem tesz semmit és a mama egv hónap elteltével boldogan öleli keblére a lányát és a lánya első fizetését. A mama elemében van: nagyobb a jövedelem, többet lehet költeni. Hogy ne legyen panasz rá, a nagylánynak is vásárol egy szép, gyapjú kardigánt dupla áron. de megéri: csak ötödrészét kell lefizetni a maszek árusnál. A többi részlet és ez a fontos! Mert Az ügyintézés szervezeti és jogszabályi előfeltételei adva vannak, a személyi és tárgyi feltételek azonban elsősorban az alsóbbszintű tanácsoknál már kevésbé biztosítottak. Ez kihat az érdemi ügyintézésre, s mint ismeretes részben a szakmai felkészültség hiánya okozza azt, hogy a községi tanácsok helyett bizonyos ügycsoportokban a felsőbbszintű tanácsok kénytelere: Kompozíció című linómetszetét, Marostordai Anna: Évek és Palkó József: Tavasz című monotypiáit, Udvardi Gyula: Vitorlások című kőnyomatát. A bajai festők közül pedig B. Mikii Ferenc: Reggel című pasz- telltemperáját. A jelentős értéket képviselő művészet- történeti anyagot a Művelődésügyi Minisztérium vásárlás után a szolnoki Damjanich János Múzeumnak adományozta. Ezzel a Szolnoki Galéria gyűjteménye értékes jelenkori anyaggal bővült. Ezúton hívjuk fel a képzőművészet iránt érdeklődők figyelmét, hogy a tárlatot a nagy érdeklődésre való tekintettel három héttel, 1966. május 28-ig meg- hosszabították. a mamának készpénzért ingyen sem kell... ji nagylány nemcsak ** sudárnövésű, de okos is. öt hónapig, szó nélkül odaadja a mamának a fize. tését, mégsem lesz kevesebb a gond, pedig havonta ezer forinttal több a jövedelem. — Ez így nem mehet tovább — mondja a mamának, — Hiába dolgozom és apu is feleslegesen gyötri magát, ha anyu könnyelmű és pazarol. — Akkor csináljátok ti! — kiabálja hisztérikusan a mama. — Csináljuk is! — bátorodik fel a férj. — Ezentúl a fizetésemet a lányomnak adom, nem pedig neked. A mama dührohamol kap, leroskad egy székre és zokog. A férj kérlelhetetlen. — Te vásárolsz ezután — mondja a lányának. — Ruhaféléket is és mindazt, ami a háztartáshoz kell. — Hat hónap alatt kifizetjük anyu adósságait is — szól közbe a lány. — És velem mi lesz? — kérdezi fáradtan, könnyeit morzsolgatva a mama. — Tovább is éppen úgy vezeted a háztartást, mint eddig — mondja határozottan a férj. — Dehát valami zsebpénzt csak kapok? — fordul most már nyugodtab- ban és élénk figyelemmel az asszony a férjéhez. — Természetesen kapsz — zárta le a beszélgetést a férj, —, pedig te sohasem adtál nekem még egy szimplára valót sem... Földes György nek elsőfokú határozatot hozni. Ehhez viszont tegyük hozzá, rögtön azt, ami a vitában is elhangzott, s amire a jelentés is utal, hogy több területen — szociálpolitikai ügyek, építési, bontási engedélyek kiadása — bővíteni kellene a községi tanácsok hatáskörét. Az ilyen jellegű feladatok megoldásához személyi és más adottságokkal is rendelkeznek, viszont esetenként meghaladja erejüket á bonyolult birtokháborítási ügyek intézése, amelyet a helyi tanácsok hatáskörébe utaltak. Érdekes megállapítása a népi ellenőröknek az, hogy a járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak ügyforgalmát többségében a földrendezéssel, földjáradék, haszonbér és háztáji földekkel kapcsolatos beadványok képezik. A szolnoki járási tanács mezőgazdasági osztályához például 1964-ben 470, tavaly 1504 földrendezéssel kapcsolatos ügy érkezett. Az ÁFTH megyei felügyelőségénél a szaporodó panaszügyek szintén a földrendezéssel; tagosítással, földjáradékkal kapcsolatosak. Ez a jelenség arra figyelmeztet, hogy a földrendezéssel kapcsolatban kiadott jogszabályok a jelentkező problémát egyértelműen nem rendezik. Jogos tehát az a felvetés, hogy az 1959-ben hozott 7. számú törvényerejű rendelet módosításra szorul. A jelentés készítői olyan tapasztalatokra is szert tettek, hogy az ügyintézők esetenként mellőzik az ügyfelek meghallgatását, a helyszíni szemle megtartását, a tanúkihallgatásokat, vagy a szakértők véleményének ki* kérését. Kedvező kivételt képeznek az igazgatási osztályok által lefolytatott eljárások, amelyeknél az \ érdemi határozat meghozatala előtt a szükséges intézkedéseket megteszik, a bizonyítékokat beszerzik. Más osztályoknál is megoldható ez, csak többször kézbe kell venni azt a részletes útmutatót, amely a’ megyei tanács vb határozata alapján készült arról, hogy a dolgozók bejelentéseinek intézésébe miként kell a tanácstagokat és más társadalmi aktivistákat bevonni. Az utóbbi években javult a felügyeletet gyakorló szervek ellenőrző, irányító tevékenysége is. Az ellenőrzést végző dolgozók nem vállalják magukra az ügyintézők helyett a munka elvégzését, hanem elvi segítséget adnak. A megyei tanács vb igazgatási osztálya például tavaly valamennyi megyei szakigazgatási szervnél ellenőrizte, hogy az államigazgatási eljárás szabályait miként alkalmazzák, s javaslatot tettek a feltárt hiányosságok kijavítására. A komplex vizsgálatok sohasem múltak el nyomtalanul, s a vizsgált szervek munkája szervezettebb, szakszerűbb gyorsabb lett. Egy-egy vizsgálat bizonyos tekintetben a végzett munka felülbírá- lata is, felújítja a szakmai ismereteket, rámutat a törvényesség betartásának hiányaira, az ügyintézési késedelemre, ugyanakkor értékeli az elért eredményeket is. A NEB-vizsgálat és az összefoglaló jelentés megtárgyalása, az ennek során elhangzott észrevételek, javaslatok segítséget adnak ahhoz, hogy az államigazgatási szerveknél tovább javuljon a dolgozók ügyeivel való foglalkozás, a panaszok, beadványok int#» zése. Ápolónő-továbbképzés Ha az asszony könnyelmű... Vásárlások a Tavaszi Tárlaton
