Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-04 / 104. szám

.MA májon 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MUNKÁBAN A KERÉKGYÁRTÓ A TANVÁK ELINDULNAK Tsz-tag is kaphat építési kölcsönt séggel, hiszen rendkívül kedvező és jövedelmező befektetés — csak nem is­merik eléggé A fenti szer­vek szívesen adnak tájé­koztatást a mezőgazdasági hitelről minden érdeklődő­nek. Ugyancsak „A tanyák el­indulnak” sorozat április 15-én megjelent cikkében Bíró László Karcagról, a tanyaközpontok köré tele­pülő lakosságról ír. Felve­ti annak gondolatát, hogy „az alapháztáji 800 négy­szögölét helyben kellene kimérni és pedig hosszabb használati időre”. Ez eset­ben különösen megérné, hogy termelési hitel igény- bevételével nagyobb anya­gi erőt is befektessenek a háztáji hasznosításába. Erdész Béláné előadó OTP megyei igazgatóság A termelés 70 százaléka export Most már Karcagon marad a zászló (Tudósítónktól) Szombaton avatták kivá­ló kisipari szövetkezetté a Karcagi Általános Szerelő Ktsz-t. A városi tanács dísztermében megtartott ünnepségen Csala János, a szövetkezet elnöke ismer­tette az eddigi eredménye­ket. Többek között elmondot­ta, hogy a második ötéves terv időszakában a szö­vetkezet össztermelése több mint 100 millió forint ér­tékű volt. A termékek 70 százalékát exportálták, — köztük a hajóipar nélkü­lözhetetlen villamosberen­dezéseit, amelyek Norvé­giában, Szíriában, Cseh­szlovákiában és az Egye­sült Arab Köztársaságban osztatlan sikert arattak. Az elnöki beszámolóból kitűnt, hogy a ktsz dolgo­zóinak nagy része fiatal és ezért gondot fordítanak a szakmai felkészültség fo­kozására és a szakember- képzésre. Az említett idő­szakban a ktsz öt brigád­ja nyerte el a szocialista brigád címet. A külföldön is ismert ktsz a második ötéves terv időszakában harmadszor és ezzel már véglegesen el­nyerte az MSZMP Szolnok megyei bizottságának, a megyei tanácsnak és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vándorzászla­ját és ezenkívül megkapta a Megye kiváló kisipari szövetkezete címet is B. S. Az alapító megbecsülésének ügye A kicsi, sokat megélt asszony képes lenne sza­ladni az autó előtt. — Csak tessenek utánam jönni. Majd én mutatom az utat. Mikor beül, mégis meg- illetődik. Aztán zuhog be­lőle a keserűség. — Mikor még a hátun­kon hordtuk be a határból a tengerit, akkor jó volt a fiam a tsz-nek? Most, hogy már másképpen van, ót meg kisemmizik ugye? Oda tartunk, a szőlők útján Tóvizi Istvánt keres­sük. Ott segít répát egyel­ni a nővérének. A kanális parton ülünk le. Jó dolog ilyenkor a gyepre teleped­ni. tavasz van. Úgy is ar­ról kezdünk beszélgetni. Arról a tavaszról, mikor életnek lehetett már mon­dani Tóvízi István életét. Kaptak nyolc hold földet és emberi rangot. A MA- DISZ-ban, a kommunista pártban lett valakivé Tóví­zi István. Ahogy megala­kult a párt Kengyelen, be­lépett. Napszámos család volt az övék, tudták hol a helyük. István — akkor még Pista — „verekedett” a hatalomért. Járt gyűlé- sezni, plakátot ragasztani, szavazóhelyiséget díszíteni, amit csak a párt kért tőle. Kinn dolgozott a határban. Üzentek érte. — Hányszor otthagytam én a földemet, ha pártügy­ben kerestek. Az ifjúsági szervezet volt igazán az övé. Azt szeret­te, ma is a fiatalok között érzi magát a legjobban. Sokszor kinn aludt a ma­jorban, az istállóban. Késő este lett vége a majorbeli ifjúsági estnek, műsornak. Nem gyalogolt már be utá­na a faluba. A termelőszövetkezetben egy legény volt fiatalabb nála — Máté Jani. Akkor, az alakuláskor, huszonhe­ten kezdték. Dora János, -Szemők József, Botlik és a többiek. Még a legelején, 1949-ben alakították meg a termelőszövetkezetet. Az alapítók nagy része nyug­díjban van, meg is haltak A IX. kongresszus tiszteletére Négyszeres szocialista brigád Lakásépítés társadalmi munkában A szolnoki papírgyárban jelenleg 22 brigád verse­nyez a szocialista cím el­nyeréséért, amelyből tavaly tizenkét kollektíva lett a büszke cím tulajdonosa. Közülük négy már évek óta teljesíti a szocialista cím követelményeit, a ta­valyi eredményes munká­juk elismeréseként az SZMT bronz kitüntetését is elnyerték. A legjobbak közül is kiemelkedik a Gagarin bri­gád, amely alakulása óta eltelt hat esztendő alatt négyszer kapta meg a szocialista címet. Tavaly az említett nehézségek ellené­re tervüket állandóan tel­jesítették s éves tervüket csaknem három százalék­kal szárnyalták túl. Kiváló gazdasági ered­ményeik mellett a közössé­gi szellem kialakításában is példamutató munkát vé­geztek. A brigád egyik tag­ja lakás gondjain úgy könnyítettek, hogy mun­kaidő után valamennyien segítettek építeni az új ott­hont. A társadalmi munká­ban is élenjártak A gyár vikendházának építésénél például csaknem 130 óra társadalmi munkát végez­tek. A brigád tagjai célul tűz­ték ki, hogy az idén ötöd­szörre is teljesítik a kö­vetelményeket és elnyerik a szocialista címet. Ennek érdekében megtették az el­ső konkrét vállalást is, mi­szerint az idei magasabb tervet változatlan létszám­mal és jobb minőséggel teljesítik. Vállalásukat az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére tették. (A Typographia május 1-i számából) Egyszerűen csak Apja... Középmagas, szélesvállú és te­kintélyes pocakot eresztett már. Ke­zét többnyire csípőre rakja, ha be­szélget, s úgy, hogy a hüvelykujjait a munkáskabát két oldalzsebébe akasztja. Ha meg átsiet a műhely túlsó végébe, vagy éppen gondol­kodva sétál fel s alá, akkor a há­ta mögött összekulcsolja a kezét. A szeme élénk, nyugtalan. Hol itt, hol ott tűnik fel, néhány szót vált egy-egy munkapadnál, mérnökök­kel tárgyal utóbb, két perc múlva veszekszik valamelyik termelőüzem­mel: Mi? Nem tudjátok beprogra­mozni, hogy az egyik festő tíz perc­re átjöjjön s egy-két szekrényen a karcolást kijavítsa? Te, az istenedet átmegyek, de azt ne kívánd! Na látod, ugye hogy lehet, csak akar­nod kell kisapám...” Fúj egy-kettőt, leül az asztalhoz s nekiáll adminisztrálni, mert egy kí­sérleti műhely vezetőjének azt is kell. Hadd mondom el, hogy őt a Hűtőgépgyárban mindenki csak Ap­jának szólítja. A műhelyben már kérdezgettem ettől is, meg attól is, honnan e név, de csak a vállukai vonogatták, hogy ők bizony nem tudják Igaz, — modták többen is —, hogy még negyven sincs, de olyan Apja mégis. A jóval öregeb­bek is bácsizzák. Ilyenkor felvonja a szemöldökét, morcos képet vág. csak az „Apjára” enyhül meg, meri azt megszokta. Nos, elárulom, hogy Nagykátán. ahol lalcik Házkötő János a neve, ott aligha gondolná valaki, hogy a gyárban bizony csak Apja. A kísér­letek apja ő. Azt hiszem, erről a tőről fakadt e név. Legalább is beszélgetés közben csak erre gon­doltam. Azt mondta, él-hal az ilyen munkáért. Jól emlékszik rá, éppen kilenc esztendeje csinálták az első hűtőszekrény kísérleti darabjait. Sorra lefagytak a gépek alig lehe­tett egyet-egyet beindítani. Éjszaká­kat nem aludt, ölte az álmát az idegesség, a nyugtalanság. Aztán csak sikerült, s azóta már hányadik új típus került ki a műhelybőli Most az új családon dolgoznak. A jövő hűtőszekrényein. Jóformán szabadkézzel barkácsol­ják össze. Apja büszke az ősz hajú fiaira, s a még gyerek arcú „segé­dekre". Ügyes emberek, lelkiismere. tesek. És nagyon lelkesek. Sokszor előfordul, hogy éjszakára vagy va­sárnapra kell egyikőjüknek-másikó- juknak bejönni, mert a termelésből nem adnak ki gépet nekik még órákra sem. Apja csak egyetlen szót szól, s máris akadt jelentkező. Azért nem minden rózsás. Házkö­tő Jánosnak sok minden nem tet­szik. Például az sem, hogy az üzem­részektől a kooperációs munkákat valósággal ki kell verekedni. Mint­ha a fejlesztés csak azok ügye len­ne, akik foglalkoznak vele, s nem az egész gyáré. „Nekem, a Házkö­tőnek szívességből megcsinálják a melósok, ami kell, de többnyire a főnökeik tudta nélkül. Miért jó ez, miért?" Apja a miértek embere. Azt ma- gyarázgatta, hogy a fejlesztés, a kí­sérletezés alapja, hogy kérdéseket tesz fel az ember. Legutóbb az egyik főosztályról hoztak egy ven­tillátort, mely valamilyen klímaké­szülékre kerül. Nem tetszett neki Elszaladt egy alumínium lábasért, (de sok mindent készített ebből.') kivágott belőle egy karikát: met­szette, hajtogatta, alakítgatta. Na­pokig bajlódott vele, s amikor el­készült, a mérnökök is csudálkoztak a remek kis ventillátoron. Ilyen em­ber az Apja. A munkatársai valósággal sokra tartják. „Mindenhez ért”. „A leg­jobb szakember a gyárban”. A ke­zénél csak a szerénységét, ember­ségességét dicsérték jobban. Mond­ják. ha elfutja a méreg nagy rit­kán, hát beolvas alaposan, de nem haragszik soká. Egyik hűtőgépen sem lesz rajta a névjegye, de én mindegyiken látom majd a mérnökökén kívül az ő ne­vét is. A hűtőgép bölcsőjét ringat­ta: Házkötő János. Vagy egyszerűen csak: Apja. Fábián Péter már közülük, alig vannak még páran. És Tóvizi Ist­ván is... Az övé különös sors. Ti­zenöt esztendőt, másfél év­tizedet dolgozott a Dózsa Termelőszövetkezetben. — Megtették brigádírnoknak. Nem tanulta ő az ilyesmit azelőtt soha. Küszködött a számokkal, birkózott az adatokkal. Mégse ment minden rend­ben. Elismeri. Több volt, mint amennyit ő elbírt. Dolgozott a kertészetben, dolgozott máshol. És a mozgalomban mindig. — Két-három hónapig oda volt agitálni. Kétpón, örményesen, Ti- szapüspökiben járta a ta­nyákat, vitte a szövetkeze­ti gondolatot, a párt sza­vát Kengyelen is minden­ki ezt az utat választotta. A Dózsa Termelőszövetke­zet megerősödött, elég jól is fizető gazdasággá lett azóta. Tóvízi István pedig megrokkant. Kórházba ke­rült, „leszázalékolták”. Kap 337 forintot. Még fiatalj negyvenötéves ember. Ke­vés ez a pénz. Tíz eszten­dőt dolgozott a kertészet­ben, oda ment munkára jelentkezni. Kovács Pál, a főkertész azt mondta: — Ide csak ép, egészsé­ges ember kell. Tóvízi István nagyon szomorúan, megbántottál! ment haza este a Temető utcai kis házába. — Elvtárs! Az embersé­gemben sértettek meg. Mit válaszoljak neki? Tóvízi Istvánnak érdemei vannak a szövetkezet ala­pításában, a mozgalomban. A Dózsa Tsz és a pártszer- vezét vezetői mégis elfe­ledkeztek róla. Azt mond­ja, odatartozik a Dózsa Tsz pártszervezetéhez. Rend­szeresen kapja a pártbé­lyeget. És semmi más. — Nem szólnak, nem hívnak taggyűlésre, köz­gyűlésre. Ez fáj neki a legjobban; Van, hogy meghallja úton- útfélen. Nem megy el. Vár­ja, hogy hívják. Hogy szól­janak neki: elvtárs, azért hogy letetted a szerszámot, még számítunk rád. A szerszámot sem akar­ja letenni. Könnyű munkát megenged az orvos. Ezért is írta le méltánytalan sor­sát szerkesztőségünknek Tó­vízi István. Erre ígérte meg levélben Gál Sándor elnök: módot keresnek a segítség­re. Kengyelre azért men­tünk, meggyőződjünk róla. Látogatásunkkor mondta el Fórizs Sándor a párttitkár, kiszemeltek már az elnök­kel együtt egy raktároshe- lyettességet neki. Megértik a sorsát, sajnálják is, de a szövetkezetnek se könnyű. Azt kérik tőle, dolgozzon majd lelkiismeretesen új munkakörében. Mert ko­rábban egy beosztásából azért került el: nem vette komolyan. De nem ezt né­zik majd elbírálásakor, ha­nem a sorsát, a múltját. Kovács Pál, a kertész, kü­lönben sincsen már náluk. Ilyenformán Tóvízi Ist­ván ügye — ha a szövet­kezet vezetői megtartják ígéretüket — rendbejön. Az egészből mégis marad hátra valami nyugtalanító. Egy alapítótag megbecsülé­sére miért kell ügy, miért kell nvílvánosság. Borzák Lajos E hó 4-én „A tanyák el­indulnak” címmel jelent meg Szarvas Gábor írása. A cikkíró téved abban, hogy termelőszövetkezeti tagok nem kaphatnak la­kóház építésére OTP hitelt. A takarékpénztár már az elmúlt évben is — megha­tározott tételszámban ugyan, — engedélyezett építési kölcsönt mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tagoknak. A Takarékpénztári Fő- igazgatóság 1966 január l- től úgy rendelkezett, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak a bérből és fizetésből élő dolgozókhoz hasonlóan tör­ténhet az építési kölcsönök engedélyezése. — Eszerint amennyiben a tsz-tag egyébként az építési köl­csönöket szabályozó egyéb feltételekkel — saját tu­lajdonú házhely, építési en­gedély, sajáterő fedezet, állandó tsz-tagság stb. — rendelkezik, az általános lakásépítő kölcsönakció ke- j rétében részesülhet köl- j csönben. J ^ A kormány célkitűzésé- J nek megfelelően a takarék- ] pénztár is segíteni kíván a J tanyavilág felszámolásában. « Éhnek érdekében a jelent- j kező hiteligényeket kielégí- j ti. A kölcsönigények gyors 1 ügyintézése érdekében 1965. j február 1-től az OTP jász- | herényi járási fiókja — aj jászfelsőszentgyörgyi cikk- i író esetében illetékes OTP t — felhatalmazást kapott a | kölcsönök engedélyezésére * is, ami azt jelenti, hogy 1 általában a kérelem be- $ nyújtását követő 4—6 na- | pon belül a kölcsön felve- i hető. | Sok tsz-tag nem tud még | arról sem, hogy háztáji « gazdasága, házikertje cél- ♦ szerű, gazdaságos kihasz- ; nálásához — gyümölcstele- ♦ pítésre, zöldségtermelésre, $ kisállattenyésztésre — * ugyancsak kaphat segítsé- 1 get az Országos Takarék- ♦ pénztártól vagy a takarék- J szövetkezetektől, 5—15 ezer « forintig terjedő összegű ♦ termelési hitel formájában. * Megyénkben igen sokan ♦ éltek már ezzel a lehető- j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom