Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-04 / 104. szám
Savanyítástól a iűzészelésig A mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásából tizenhét millió forintot várnak a jászsági szövetkezetek A mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása egyre fontosabb üzemágga fejlődik megyénk termelő- szövetkezeteiben. A félkészvagy kész termékké való feldolgozás növeli - az áru értékét, a téli hónapokban is elfoglaltságot, kereseti lehetőséget nyújt a tagoknak és növeli a közösség jövedelmét. . Az öcsödi Kossuth Tsz az idén 30 holdon termel seprűcirkot. Azért, hogy egész tétlen át 80 fiatalnak munkát, keresetet biztosítson. Helyes kezdeményezés ez. Hét-nyolc hónapig jól keresnek a fiatalok a szövetkezetben, de négy-öt hónapig tétlenikedniök kell a növénytermelőknek, s nem egyszer emiatt mennek el a faluról. Az öcsödiek most megoldják ezt a problémát. A jászfényszarui Szabadság és Lehelkürt Tsz-ek tavaly kísérletképpen savanyító üzemet létesítettek. A zöldségtermelő szövetkezetek piacot kerestek, szerződésben lekötötték a savanyított uborkát, paprikát és káposztát; A vállalkozás igen hasznosnak bizonyult. A beruházás az első évben megtérült, sőt plusz jövedelmet hozott. A filléres árut magasabb áron értékesíthették. Nem az ő hibájuk, hogy öt va~ gomnyi kifizetett savanyú káposztát a Szolnok és Pest megyei kereskedelmi szervek még mindig raktároznak, mert nem kell a fogyasztóknak. Rosszul mérték fel a vásárlók igényeit. A jászberényi járási tanács mezőgazdasági osztálya az ipari jellegű feldolgozást szorgalmazza a közös gazdaságokban. Nem véletlen, hogy a fejlődés ebben a járásban a legszembetűnőbb. A segéd- és feldolgozó üzemág árbevétele 1964-ben 1,6 millió, tavaly 2,5 millió forint volt. Az idén 17,4 millió forint árbevételt terveztek erre a szövetkezetek. Ha az egy tagra jutó évi jövedelmet a növénytermelésben 100-nak vesszük, az arány az állattenyésztésben 192, a segéd- és feldolgozó üzemágban 169 a járásban. Ez a foglalkoztatottságot, a munka- alkalom lehetőségét is szemlélteti. A jászapáti Velem! Endre Tsz-ben két holdnyi nemesfüzet telepítettek a di- gógödrökben és az egyéb vizenyős területeken. A télen már 15 idősebb embernek adott munka- alkalmat a kosárfonás. A saját szükséglet kielégítésén túl 32 ezer forint árbevételt is hozott a munkájuk Nem sok, de kezdetnek biztató. A jászboldogházi Aranykalász Tsz-nek tavaly több „mint egymillió forint árbevételt biztosított a tejfölö- zés, a tejszín előállítása. 'Jelentősége azonban ennél az összegnél is nagyobb, mert a fölözött tej ot,t maradt, s azt takarmányozásira bBManáihatták fel, A jászszén tandrási Haladás Tsz 120 ezer forint bevételre tett szert a fűrészét üzemeltetésével. A jászfényszarui Lehel- kürt Tsz 1,1 millió, a Béke 3,8 millió forint árbevételt tervezett az idén s savanyító üzeméből. Igen nagyjelentőségű, hogy mindkét tsz borsófejtő gépet vásárolt és a szemet szállítja el a konzervgyárba. A Béke Tsz 120 holdnyi különböző időpontban vetett borsóját vegyszeresen gyom írtja, nem kell kapálni. A kézi munkaerőigénye« szedés helyett géppel takarítják be a termést. Az érdeklődő üzemi konyhákat is ellátják friss borsóval. A hüvely a tsz-ben marad, mely kitűnő takarmány. A Hatvani Konzervgyár Jászfényszarun — az idén először — paradicsompaszi- rozó gépet üzemeltet. A Békének például 400 hold termését; dolgozza fel. Előnye: az érettebb, nem szállítható árut is feldolgozzák, a fehérjedús törkölyt a tsz-ek takarmányozásra használják fel. A Béke Tsz a 270 hold burgonyával együtt az idén 1270 holdon kertészkedik. Mintegy 120 vagonnyi tököt is termel. Július 1-ig frissen szedett árut szállít, utána amikor a tök kilogrammja 50 fillér alá megy. gyalulva szállítja a Budapesti Konzervgyárba. Így 1,70 forintért veszik át tőlük. Ha ennek felét veszteségként leszámítjuk, akkor is kifizetődök, s a héját, és a magvat feltakar- mányozhatják. A Béke Tsz hajtatóházában palántákat nevelnek. Az itt dolgozókat egész évben foglalkoztathatják, mert ide telepítették a savanyító üzemet is. A tök gyaluld,sa után megkezdik a paprika, zöldparadicsom, diny- nye, majd a káposzta tartósítását. A palámtanevelő kazánháza forró vizet szolgáltat az edények higiénikus tisztításához. A mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása fontos üzemág a termelőszövetkezetekben. Ez a tevékenység még gyermekcipőben jár. Nyilvánvaló, hogy fejleszteni kell. A" kezdeti út göröngyös, de járhatóvá lesz. Bőven megtérül a hozzáértően ráfordított energia. Máthé László Hat rizstermelő nagyüzemben megkezdték a vetést VETIK A HIBRIDKUKORICÁT A SZENTTAMÄSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Októberben nyílik a szolnak! művészek budapesti kiállítása A Szolnok megyei állami gazdaságok 6200 holdon foglalkoznak rizstermesztéssel. A megye 13 állami mezőgazdasági üzeméből 6 a „rizséé”, A megyei igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a legjobban a Nagykunsági Állami Gazdaságban haladnak e munkával. Náluk 1164 hold a rizsvetés terve, s 560 holdon már készen vannak vele. Hasonlóan jól haladnak a mezőtúri és a Középtiszai Állami Gazdaságban. Még csak most kezdtek hozzá azonban a Tiszasülyi Állami Gazdaságban. Noha nemcsak a megyének, hanem az országnak is ez a legnagyobb rizstermesztő üzeme. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Pénzes Éva, A Szolnoki Művésztelep tíz éve című, kiállítás rendezője megbeszélést tartott a szolnoki művésztelepen a kiállításra kerülő anyag ügyében. A művésztelep lakói közül a rendezésben való közreműködésre felkérték Chiovini Ferenc és Megy- gyes László festőművészt és Simon Ferenc szobrászművészt Az október 1-től 31-ig a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető kiállításon a szolnoki művészek mintegy 150—200 művükkel szerepelnek. Az anyagot a jelenleg itt dolgozó tizenkét művész, valamint a tíz év alatt még itt dolgozott három művész alkotásaiból gyűjtik össze: Baranyó Sándor, Be- rényi Ferenc, Bokros László, Chiovini Ferenc, Fazekas Magda, Gácsi Mihály, Meggyes László, Mészáros Lajos, Nagy István, Palicz József, Simon Ferenc, Szabó László, valamint Antal Ilona, P. Bak János és Bó- tos Sándor műveiből. A Galéria tizenegy földszinti termét elfoglaló kép és szobor körülbelül negyven százaléka megvásárolt anyag s azt a tulajdonosok — a Galéria, minisztériumok, a Szolnok megyei tanács, a Szolnok városi tanács és magánosok bocsátják a kiállítás rendelkezésére. Már novemberben minden hely elkelt Egy négyzetméter tizenhárom dollár Máius 20-án nyílik az idei Budapesti Nemzetközi Vásár A kerítés a régi, — mondja dr. Vitéz András, a BNV igazgatója — ugyanazt a területet határolja körül, mint tavaly. Sajnos. Holott az érdeklődés, a kiállítók száma, néhány év alatt majd a kétszeresére nőtt. Az idén már 25 ország képviselteti magát hivatalosan vásárunkon, s további 10 országból jelentkeztek még cégek — önálló kiállítóként. Űj kiállítók: Spanyolország, Tunézia és Szíria. Az önállóan kiállító cégek közé az idén feliratkozott néhány norvég és görög vállalat is. Novemberben már minden hely elkelt. A főtér az idén már kisebb lesz és — szebb. Ide kerül a magyar alumíniumipar új, impozáns csarnoka. Üveg és alumínium, — a legkorszerűbb építőelemekből. A főtér jobb oldalán, — ha szemben állunk a Petőfi csarnokkal — találhatjuk majd a Tudományos Akadémia új pavilonját. Hatalmas üveglapokból állítják össze Be sem kell lépni, hacsak körbejárja az ember, megláthat benne mindent. Évekis ez a pavilon volt a vásár legzártabb épülete. A régi pavilon építkezési szokás, és kiállítási koncepció mindent a csarnok belsejébe szorított, szinte légmentesen elzárva a külvilágtól. Az új vásárrendezési elgondolás alapja: ’egyen minden a kirakatban, sőt: rnaga a pavilon se legyen más, mint egy nagy kirakat. A nagy ablakokból, az üvegfalak mögül, több fénr áradhat majd a vásár esti forgatagára is. Fény... — Fényújság is lesz. A tervek szerint a Petőfi csarnok tetején helyezik majd el. A főtér újdonságai közé tartozik még az alumíniumipar csarnoka mellett felépített könnyűfém-szerkezetű, 40 méteres torony is, amelynek tetejére az Egyesült Izzó xenon-töltésű kísérleti lámpatesteit helyezik el. Űj, korszerű az Akadémia pavilonjához hasonló csarnokot kap a bútoripar é.s az élelmiszeripar is. Sok kis pihenő parkot építenek a pavilonok közé, szökő- kutakkal, csobogókkal, s valamennyi pavilonhoz, pormentes aszfaltút vezet majd, A foglalat szebb lesz tehát, mint volt. Hatalmas ntunkát kell elvégezni a Városligetben, — sok költség, gond, fáradság, amíg egy Ilyen nagy nemzetközi árubemutató megfelelő keretek között megnyithatja kapuit. Felmerülhet a kérdés: megéri ■' Vagy csak az erkölcsi elismerésért csináljuk, a jó véleményekért. amelyekét évről évre elkönyvelhettünk már eddig is, márcsak ezért is megérné, de van rajta haszon is. Egy négyzetméterért a helypénz 13 dollár. Tavaly a külföldi kiállítói díjak a teljes ren- . dezési költséget fedezték, — pedig csak villamosenergiából felhasznált a vásárváros majd 600 ezer kilowattórát. A tavalyi üzletkötések sem voltak lebecsülendők: másfél milliárd deviza forint értékben cseréltek gazdát kiállított áruink. Azután az sem akármilyen haszon, hogy egy-egy ilyen vásár alkalmával bővülnek az ismeretek, személyes kapcsolatok szövődhetnek újabb üzletek forrásaiként. s szakembereink lemérhetik: miben is dolgoztak jól, nemzetközi színvonalon, miben kell fejlődnünk — hol is tart a világ, s abban hol a mi helyünk. Tánefesztivál, ví/i parádé, kosztümös loyasjáték Elkészült a Balaton nyári programja Az érdekelt rendezőszervek közreműködésével elkészítették a Balaton nyári programját. Az idei balatoni játékok élményt, szórakozást kínálnak a külföldi és hazai közönségnek egyaránt. A balatoni szezont május 21—22 én nyitják meg Siófokon, s ekkor már telt ház lesz a tópart. üdylőhá- zaiban. A „nyitányhoz” tartozik a május 22-1 balatonfüredi vitorlafelhúzó ünnepség. A zenei program május 7-én a keszthelyi zenei hetek megnyitásával kezdődik. A balatoni táncdalfesztivált, amelyet a külföldi példák nyomán hagyományossá akarnak tenni — Tihanyban rendezik meg augusztus 20 ón. Siófokon „Tánczeme Európa körül” címmel nemzetközi könnyűzenei hangversenyt rendeznék és ugyanitt tartják a nemzetközi gálaestet, híres külföldi előadóművészek vendégszereplésével. A hagyományok szerint az idén is Balatonföldvó- ron tartják meg a folklor- fesztivált, de érdeklődésre tarthat számot a IV. országos nemzetiségi fesztivál is. amelynek színhelye Keszthely lesz augusztus 19— 20 ón. Balaton fűrödén is egymást érik az események. különösen az augusztus 7—14. között sorrake- rülő nemzetközi nagytábor idején. Ekkor tartják a nagyvázsonyi lovasjátékokat is. amelyeket augusztus 14-én a világ 24 cam ping szövetségének mintegy ötezer képviselője tekint meg. Siófok programjából Kiemelkedik a vízifesztivál, amelyet augusztus 6-án és 19én tartanak mee Vildtq proletárjai, eqtf esüljetek! SZOLNOK HEGYEI a MECVCI pHora.TiiTTCaY. ét a uer.vci TAUófe t abia XVII évfolyam, 104. szám. Ara i 5Ü fillér i960, májas 4., szerda.
