Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

ÍWB. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á karszalagtól a főtörzsőrmesteri rangig J7 zen a reggelen csen- * des volt az iroda. Bezzeg az éjjel. Ügy éjfél körül bezörgetett egy asz- szony: „Segítség! A külön- váltan élő férjem ellopta tőlem a gyereket.” Egy tá­voli tanyán találták meg a csöppnyi emberkét. Aludt. Az apa nem volt vele. Ott­hagyta egyszál ruhában, idegenekre bízva. Miért vitte el? — Valószínű bosszúból, mivel az asszony nem akart tovább élni vele — mondja Darabos János, s hozzáteszi: — amikor megláttam azt a kicsit, ott az ágyon, az unokáim jutottak az eszem­be. A lányomék jól meg­vannak egymással. Szere­tettel nevelik a két kicsit. Miért nem lehet olyan sor­sa annak az ellopott gye­reknek? Darabos János sok tragé­diát látott már életében. Találkozott az emberi bosz- szú és kicsinyesség, az ál­nokság mindenfajta válto­zatával és látott sok meg­ható, a humanitást bizonyí­tó cselekedetet, lévén ő egy község körzeti megbí­zottja, főtörzsőrmesteri rangban. Az irodájában ülünk. Sej­tem, hogy fáradt lehet az egész éjszakai munka után, s tudom, hogy rövidesen indulnia kell bejárni kör­zetét: Kenderes községet és határát. * p gy felettese így nyi- *- latkozott róla: „Ko­moly ember, kitűnő rend­őr, nagy tapasztalattal ren­delkezik. Kiemelkedő mun­kát végez a fiatal rendőrök nevelésében.” (Mi van e mögött: nagy tapasztalattal rendelkezik? Abból a modern pokolból, melyet gyilkos emberi agy eszelt ki 1945. január 7-én tért haza, s boldogan ölelte magához asszonyát, gyere­keit. Alig melegedett meg az otthoni tűz mellett, ami­kor felkeresték régi bará­tai. Elvtársai, akikkel együtt akart lendíteni egyet már a „béke” időkben is ennek a gond sarába ragadt, sze­gényemhez világ szekerének kerekén. „Te, Jani, — mondták neki, — ember kéne a rendőrséghez, rád gondoltunk.” Mit jelentett akkor rend­őrnek lenni? Kapott egy karszalagof, egy puskát. Ez volt a felszerelés. Fizetés? A község juttatott neki egy kis kukoricát, árpát, abból élt a család. Erős hit kel­lett ahhoz, hogy korgó gyo­morral, filléres gondokkal küzdve éjjel-nappal vigyáz­za azt az új rendet, mely­nek akkoriba bizony gyak­ran akadt tevőleges ellen­sége. Bujkáltak még fasisz­ták, s a háborúban meg­lazult erkölcsök nem gá­toltak egyeseket a rablás­ban. némelykor a gyilkos- sávban sem. És 6 ebben az időben kezdte a rendőri munkát. Huszonegy éve már ennek. Volt ideje ta­pasztalatot szerezni.) A mi körzeti megbízot­** tunkat nem egyszer ott látjuk hajnalban az állatok etetésénél. Nézi, ho­gyan gazdálkodunk a takar­mánnyal. Olyankor elbe­szélgetünk. Olyan ember ő, aki ért a mi munkánkhoz is, — a helyi termelőszö­vetkezet egyik állatgondo­zója mondta. A községi tanács vb-el- nöke pedig így jellemezte öt: „Kérlelhetetlen harcot folytat a garázdaság ellen. A társadalmi tulajdonnak egyik legfőbb őre közsé­günkben. Társadalmi üggyé akarja tenni nálunk a köz­rend védelmét”. A múltkoriban a kende- resiek csodálkozva látták, hogy a körzeti megbízott­juk egy téglával és egyéb építőanyagokkal teli vonta­tó tetején ül. Hát ez meg mire jó? — kérdezgették. Néhányan tudták az okot: „Elfogta azokat a tolvajo­kat, akik a Haladás 'Tsz tanyájáról építőanyagot lop­tak és most, hogy össze­szedte a lopott jószágot, visszaadja azt a jogos tu­lajdonosnak.” (Van egy közmondás: tol­vajból lesz a legjobb pan­dúr. Hát én ezt most így fordítom: pandúrból lett egyszer tolvaj. Mert akár­hogyan is nézzük, Darabos János életében egyszer lep­ni kényszerült néhány sors­társával együtt. Budapest, 1956. Tiszti­iskolára vezényelték, de a tanulásból nem lett semmi. Harcolt. Ott volt a Szabad Nép székházát védők kö­zött. Látott gyilkos hévvel csőcseléket garázdáflkodni. s volt ő is társaival együtt nemegyszer halálveszede­lemben a pesti utcákon. A martfűi Tisza Cipő­gyárat megyeszerte szociá­lis létesítményekben gaz­dag, korszerű nagyüzemnek ismerik. A huszonöt éves jubileumhoz közeledő gyár valóban az volt — hosszú éveken át. Az utóbbi öt évben azonban jelentősen megnőtt munkásainak szá­ma, Jelenleg mintegy négy és fél ezer ember dolgozik a martfűi központi tele­pen. A megnövekedett munkás­létszám jelentős beruházá­si kötelezettségekkel is jár. Alig egy éve, hogy új mun­Most utólag mosolyogni va­ló esemény, de ők rend­őrök akkor kénytelenek voltak autót lopni, hogy hazatérhessenek családjuk­hoz. Félbeszakadt a tanu­lás, oda lett a tiszti rang. De Törökszentmiklóson el­sők között volt, akik újjá­szervezték a pártot, akkor 1956-ban. A történethez hozzátartozik: azt az autót visszajuttatták jogos tulaj­donosának.) lünk az irodában. Be­szélgetnénk, de „Da­rabos elvtárs, jöjjön gyor­san. Egy cigánybanda ösz- szeverekedett a kocsmában, tegyen rendet” — szóval berobban egy termetes asz- szonyság. Elnézést kér, mennie kell. De hozzáteszi: „sok érdekeset úgysem tud­tam volna mondani ma­gamról.” (Intézkedik, ellenőriz, jár­ja a községet, a határt, hol gyalogoson, hol motoron. Még négy esztendeig. Any- nyi ideje van még a nyug­díjig. Hogyan szeretne élni azután? Tervezgetik a fe­leségével, hogy Szolnokra költöznek. Ott lakik ugyanis a nagyobbik lánya, veje, kisunokái. Fia üvegcsiszpló, másik lánya fodrász. Tán csak találnak munkát ők is maguknak. És talán lesz ott egy csendes, kertes ház is, ahol elbibelődhet a virá­gokkal, a veteményekkel. Azért akkor is fog dolgozni. A kerületi pártszervezet majd csak ad valami mun­kát egy nyugdíjas harcos­nak.) Valaki azt kérdezte tő- lem a minap: mit jelent ma rendőrnek lenni? Nos, én Darabos János bemu­tatásával válaszolok erre a kérdésire. Varga Viktória kacsarnokot adtak át a J gumigyár és a vasasrészleg között, bővítették a tan­műhelyt, új különálló épü­letet létesítettek a tervező részlegnek. A beruházások jelentős állomásához érkeztek most. amikor a gumi gyári kon- fekciós műhelyek szom­szédságában felépült az a szociális épület, amely egy műszak alatt kilenc* száz ember szociális igé­nyeit elégíti ki — kor­szerűen, kényelmesen* A háromszintes szociális épületben hat öltöző és ruhatár, 108 mosdóberen­dezés, 72 zuhanyozó-fürdő, három munkaközi étkező helyiség, három dohányzó, s egyéb szociális, egészség- ügyi létesítmények nyertek elhelyezést. Az épület és a berendezés kereken 4 200 000 forintjába került a Tisza Cipőgyárnak. Az eddig szo­ciális célokra használt épü­letrészek hasznosítására máris készülődnek: anyag­tároló helyiségek lesznek. A szociális épület átadá­sára kedden, május 31-én kerül sor. Az átadással egyidőben megkezdődik a beköltözés is. A Csongrádi Petőfi Tsz vezetősége értesíti az ér­deklődőket, hogy Csongrád, Tanya 570 (Sarok­tanya) szám alatt a tsz központjában lévő fűrész­telepen bármely mennyiségbe n állandóan vállal épület, bútor és szerszámrőnkfának, gerenda, ho­rogfa, tetőléc, deszka és egyéb fűrészárura való felvágást. Ugyanitt fűrészpor korlátlan mennyi­ségben kapható. Telefon: 66. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség felhívása nyomán 1949 óta minden évben megtartjuk a gyer­meknapot Színészek és újságírók találkozója Közvetlen baráti hangu­latú találkozó színhelye volt szombaton délelőtt a moszkvai Ukrajna Szálló, ahol a szovjet hírügynök­ségek és lapok színházi ro­vatának vezetői a Madách Színház vezetőivel és színé­szeivel beszélgettek a moszkvai vendégszereplés­ről, Budapest és Moszkva színházi életéről, a Ma­dách Színház további ter­veiről. Szathmári Gábor sajtó- attasé bevezető szavai után dr. Malonyai Dezső, a Mű­velődésügyi Minisztérium színházi főosztályának he­lyettes vezetője. Ruttkai Ottó, a Madách Színház igazgatója. Ádám Ottó fő­rendező, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Márkus László színészek válaszoltak a szovjet újságírók kérdései­re. Ezután a szovjet újság­írók meghallgatták a ma­gyar együttes vezetőinek véleményét a moszkvai vendégjátékról, a Kreml színházáról és — Ádám Ot­tó szavaival élve — ,,az értő és érző, az előadással együttélő moszkvai közön­ségről...” Befejeződtek a szolnoki orvos-gyógyszerész napok Tegnap a délutáni órák­ban érteik véget a szolnoki orvos-gyógyszerész napok. A tudományos tanácskozá­son a meghívott neves ven­dég előadókon kívül igen nagy számban vettek részt a legújabb tudományos eredmények iránt érdeklő­dő Szolnok megyei egész­ségügyi dolgozók. Az „A” szekcióban az orvostudományi előadáso­kat hallgatta meg a szép­számú közönség. Két-három orvos dolgozott egy-egy előadás kimunkálásán, kö­zös kísérletezések, közös gyógyító munka eredmé­nyeként kidolgozott gyógy- eljárásokat ismertek meg a jelenlévők. Megkérdez­tük doktor Gyurkica Blan­ka főorvosnőt, neki, mint hallgatónak mi volt a vé­leménye az előadásokról. — A tíz percbe szorított referátumok igen sok ér­dekes, eddig homályban marad* momentumot tar­talmaztak. Külörí örülök annak a gondosságnak, amellyel az előadók felké­szültek a megyei orvosok nagy, tudományos sereg­szemléjére. Engem személy szerint legjobban dr. írás Mátyás előadása kapott meg a hallásfunkciók helyreál­lításáért folytatott kórházi osztályi munkáról. Dr. Hauk István, dr. Sebők András és dr. írás Mátyás közös munkájáról számolt be a fiatal kolléga igen megkapóan, érzékletesen. A „B” szekcióban a gyógyszerészek üléseztek. Az előadásokat a gyógysze­rek használata közben fel­merülő problémákról, la­boratóriumi kísérletekről mintegy hetvenen hallgat­ták végig. Megkérdeztük dr. Tóth Lajosné és dr. Rá- bik Jenőné gyógyszerésze­ket. mit tartanak az elő­adások legfőbb pozitívu­mának. — A megyében élő gyógyszerészek munkássá­gának vannak olyan olda­lai, amelyek nyilvánosság elé kívánkoznak. Labora­tóriumi munkája, az orvos­sal való szoros együttmű­ködés, a gyógyításban való aktív részvétel számos ta­pasztalatot ad. Ezeknek publikálása folyik most itt a gyógyszerész szekció ülé­sén, és nyugodtan mond­hatjuk, mindnyájan sokat tanultunk — mondta dr. Tóth Lajosné. — Igen figyelemre mél­tónak tartottuk a sok elő­adás között is Elek-Ke- mény Zoltánná előadását, aki a papirchomatográfiai eljárást ismertette belloid mérgezések kimutatásában. Ez teljesen újszerű volt — mondotta dr. Rábik Jenöné. Az orvos-gyógyszerész na­pok dr. Wayand Ferenc fő­orvos zárszavával értek véget. — A most megtartott or­A MAHART szolnoki állo­mása értesíti az utazó és szál­líttató közönséget, hogy május 25-tól új menetrend lépett életbe. A hajó naponként, kedd kivételével Tiszaburától Vezsenylg. illetve Vezsenytöl Tiszgburáig közlekedik egysé­ges menetdíjjal, Tiszavárkony hajóállomás érintésével is. Az új menetrend lehetővé teszi családok, óvodák, isko­lák és üzemek, valamint ter­mészetjárók sétahajózását; — ugyanis Tiszavárkonyban és vosnapok elérték céljukat — mondotta. — A legkü­lönbözőbb szakterületen dolgozók megismerték egy­más szakmai eredményeit, célkitűzéseit, a fejlődés irá­nyát s mindez elősegítette az egységes orvosi szemlé­let kialakulását. — Igen örvendetes, hogy a megye orvosai nagy számban vállalkoztak elő­adásokra és megállapítha­tóan nagy sikerrel tartot­ták meg azokat. Az elő­adók túlnyomó többsége fiatal, számosán közülük vidékiek. így alkalmasnak bizonyult ez a tudományos összejövetel arra is, hogy a fiatal orvosok bemutatkoz­zanak a megye orvostársa­dalmának — mondotta be­fejezésképpen dr. Wayand Ferenc. Vezsenyben néhány órás ott tartózkodás alatt fürödhetnek is a szabad strandon. 2.30 1. Tiszabura é. 20.00 3.10 Tiszasüly 19.00 3.20 Tiszaroff 18.45 3.45 Kőtelek 18.10 4.00 Tiszabő 17.50 4.20 Nagykörű 17.20 5.05 T-mikl.-Oballa 16.25 5.20 Tlszapüspöki 15.55 6.00 12.00 t Szolnok é. 8.35 15.00 6.40 12.40 T-várkony 7.35'13.45 7.00 13.00 é. Vezseny 1. 7.10 13.15 Előnyös, hasznos Libára, kacsára, pulykára kössön szerződést a földművesszövetkezettel. Liba után darabonként 15 kg, pulyka után 5 kg takarmány juttatás, előleg. Á tiszai személyhajózás új menetrendje Ák k U TRANZISZTOROS RÄDIÖJÄNAK üzemeltetésére nincs gondja! Az 50x újratölt­hető akkumulátortelep a leggazdaságosabb. Keresse a villamossági szaküzleteter ben és az áruházak műszaki osztályán. Gyártja: Medicor Művek. Uj szociális létesítmény a Tisza Cipőgyárban Egy műszak alatt 900 embsr veheti igénybe

Next

/
Oldalképek
Tartalom