Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

!#•. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „MINDIG MAGASABBRA TESSZÜK A MÉRCÉT44 „Megtartja-e a jászberényi Hű­tőgépgyár a ta­valyi eredményei­ért kapott él üzem kitüntetést, vala­mint a Minisz­tertanács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját?” □ Gorjanc Ignác igazgató erre nem tudott egyből vá­laszolni, s amikor rövid gondolkodás után megszó­lalt, sem adott feleletet a kérdésre. — Azt hiszem, olyan ne­héz helyzetben lehet, ha erről akar írná, mint én, akinek nyilatkoznia kell — mondta. — Tudom, de mégis, mi­lyen kilátásaik vannak a tavalyihoz hasonló vagy an­nál is jobb szereplésre? — Egyáltalán nem lehe­tünk bizakodók. Tudja, kü­lönös helyzet alakult ki ebben az évben. Ilyen ne­héz öt hónapunk régen volt. Ez az új gazdasági mechanizmus... Szörnyű hogy most mindenki vára­kozó álláspontra helyezke­dett. Mintha csak egy nagy gazdasági nyugi-nyugi ural­kodott volna el az iparon, legalábbis akikkel kapcso­latban állunk. Majd az újs mechanizmus... Pedig sem­mi várakozásra nincs ma­gyarázat. — Visszatérve a kérdés­re... — Igen, egy kicsit eltá­volodtam a témától, de azért idetartozik ám ez is. Tehát, mondhatnék üres, megszokott biztatásokat, hogy ha vért izzadunk, ak­kor is... Vagy: megfeszí­tett erővel, ésatöbbi. De nem mondom. Csupán any- nyit, hogy dolgozunk, nem várakozunk, hanem felké­szülünk az új tennivalók-, ra. És még egyet: a mun- kaverseny nálunk munka­verseny. Erről azonban győződjön meg személye­sen. — Talán arról a .Aolgo- zunkról” valami közelebbit konkrétabbat is megtudhat- nánk? — Nálunk az első és legfontosabb elv: újabbnál újabbat! Jövő év második fél évében már az új hűtő­gépcsaládot akarjuk gyár­tani. Az alumíniumedé­nyeknél elhagyjuk az alu­míniumfüleket és bakelitet teszünk rá. Feltétlenül meg­nő így a belföldi kereslet is. Már sorozatban készül a duplafalú tejforraió. Ezenkívül gyártmányaink­kal résztveszünk minden valamirevaló nemzetközi vásáron és kiállításon. Jú­niusban például Moszkvá­ban, azután Prága, Bécs, Beirut következik. A gon­dokról is beszélni kell. A kereskedelmi hűlőbútorok iránt átmenetileg csök­kent a kereslet. Most, ha valaki egy darabot ren­del azt is szíves örömest legyártjuk. Ritz Gyula és egy fiatal technikus egy pillanatra sem nézett fel, amikor be­léptem a „titkok” szobájá­ba. Szemük műszerekre és hőmérőkre tapadt. — Az egyik oldal nem működik — , egyen esedett fel végre a labor vezetője, Ritz Gyula elektromérnök. Csak ekkor vették észre, hogy mellettük álltam. — Ha nem szigorú titok, árulják el, mivel kísérle­teznek. — A termovillamos Hű­téssel — válaszolt a labor­vezető. — Ebben a kis hű­tőkészülékben. amelyből kémcsövek állnak ki. egyetlen japán termomo- dul mínusz 10 Celsius fok hőmérsékletet biztosít. — A termomodulok (fél­vezetők) gyakorlati alkal­mazásának a háztartási hű- tőszekrénygyártasban mi­lyen jövője van? — Nehéz erre válaszolni. Óriási felelősség kimonda­ni, hogy ez lesz-e a jövő hűtőközege. Jelenleg ugyanis egy japán termo- modul 9 dollárba kerül és egy 70 literes hűtőszek­rényhez elvileg 6 darabra lenne szükség. De ha meg­gondoljuk azt, hogy egy ugyanilyen 70 grammos ter- momodult — amelyben a hűtést végző anyag mind­össze 20 gramm — öt év­vel ezelőtt 400 dollárért ál­lították elő és néhány hó­nap múlva már magyar gyártmányúval kísérletez­hetünk — bizakodóbbak le­hetünk. — A további tervek? — 1970-ben már ezer ter­movillamos hűtésű ház­tartási hűtőszekrényt sze­retnénk készíteni. Közeleb­bi tervünk az, hogy egy 20 literes hűtőládát készítünk, amely a kísérleteknél ket­tős célt szolgál: meggyőző­dünk arról, hogyan válik be a termomodul gyakor­lati alkalmazásban, s ha si­kerül. akkor akkumulátor­ról táplált, kirándulásinál megbecsülhetetlen autóhű­tőt gyártunk majd. Csilli'k Sándor párttitkár­nál találtam meg Szabados elvtársat, a munkaverseny- felelőst. — Éppen a kongresszusi munkaversenyről tárgyal­tunk — mondta a párttit­kár. Jól jönne ugyanis a nemrégen kapott kitünteté­sekhez még egy újabb vándorzászló? — Milyenek a lehetősé­gek erre? — E cél elérése érdeké­be állítjuk a vállalatnál folyó versenyeket és isme­telten felülvizsgáltuk az üzemi munkaversenyre tett felajánlásokat is. Kidolgoz­zuk és megteremtjük a feltételeit a vállalásoknaik. — Melyek a verseny leg­fontosabb szempontjai? — Az élüzem cím eléré­séhez szükséges nyolc mu­tatót kettővel kiegészítet­tük. A minőségi és az ex­porttervek teljesítésének a feltételével. Ezenkívül be­kapcsolódott a budapesti gyáregységünk is, s szeret­nénk megnyerni az alkal­ma zottainkat Is a kong­resszusi munikaversenynek. — Milyen stádiumban van a verseny szervezése7 — A lehető legjobban megy. Odáig jutottunk, hogy június elején egy kü­lön termelési tanácskozást szánunk a feladatok meg­beszélésére. Az üzemünk minden dolgozója tudni fogja, miért versenyez és ebben neki milyen felada­tokat kell teljesítenie. — Egy konkrét minőségi vállalást legyen szíves mondani, Szabados elvtárs. — Az abszorpciós üzem dolgozói vállalták a hűtósi arányszám javítását Ta­valy az üzem 40 900 gépet gyártott. A gépek 50,7 szá­zaléka 0—3 Celsius között 49,3 százaléka 0—5 Celsius fok tartományban hűtött. Most arra tettek vállalást, hogy az előbbi hőmérsék­lettartományban működő gépek arányát javítani fogják. — Csillik elvtárs, mit várnak a kongresszusi ver­senytől? — Először is azt, hogy a zászlót sikerül elnyernünk. Ha elnyertük, akkor ná­lunk marad a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlaja is. Ezt az üze­mek vállalásai biztosítják. Üzemeink ugyanis a mér­cét, az előírtnál mindig ma­gasabbra emelik. Bognár János Fejlődik a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátása Június 1-én életbelépnek az új rendelkezések R mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta eltelt néhány évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek poli­tikai. gazdasági és szerve­zeti megszilárdításában je­lentős eredményeket értünk el. Az elmúlt két évben azonban mindinkább nyil­vánvalóbbá vált, hogy a termelőszövetkezetek to­vábbi fejlődését néhány té­nyező kedvezőtlenül be­folyásolja. Ezért foglalko­zott az MSZMP Központi Bizottsága 1965 decemberi ülésén — többek között — a mezőgazdasági felvásár­lási árak egyrészének ren­dezésével, valamint a ter­melőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának továbbfejleszté­sével, mint olyan kérdések­kel, melyek megoldásával jelenlegi viszonyaink kö­zött meggyorsíthatjuk a termelőszövetkezetek fej­lődését. A Központi Bizottság de­cemberi határozatában in­dítványozott fontos intéz­kedések ez évben kerülnek megvalósításra. A termelő­szövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának továbbfejlesztésére vonat­kozó rendelkezések június 1-én lépnek életbe. A most érvénvbe- lépő rendelkezések értel­mében a betegségi ellátás­ban a társadalombiztosító­tól a tsz-tagok által igény­bevehető ingyenes és ked­vezményes természetbeni szolgáltatásokat ki kell egészíteni a gyógyfürdőke- zeiéssel és fogpótlással is. A betegségi segélyt a betegség miatt keresőkép­telen tagok részére tovább­ra is közvetlenül a terme­lőszövetkezetek adják, szo­ciális-kulturális alapjuk terhére. A betegségi se­gélyt a keresőképtelen tag előző évi egy hónapra iutó átlagos részesedése alapján célszerű megállapítani. A betegségi segély javasolt napi összege az így kiszá­mított egy napra jutó ré­szesedés 50—75 százaléka. A tbc-ben megbetegedett termelőszövetkezeti tag ré­szére — állami forrásból — a betegség tartamára rend­szeres anyagi támogatást kell nyújtani. Ha a terme­lőszövetkezettől kapott be­tegségi segély az olyan tag­nál, akinek eltartásra szo­ruló családtagja is van, nem éri el a napi 40 Ft-ot, az olyan tagnál pedig, aki­nek eltartásra szoruló csa­ládtagja nincsen, a napi 30 Ft-ot, a betegségi segély összegét napi 40, illetőleg 30 Ft-ra kell kiegészíteni. A támogatás összege azon­ban napi 6 Ft-nál több nem lehet. A ssülé«i: segé vné a társadalombiztosítótól já­ró anyasági segély felté­teleit az általános szabá­lyokkal összhangban állapí­tották meg. Annak a nőnek, aki a munkaviszonyban álló nők anyasági segélyének feltételét — 270 napi biz- lisítási idő a szülést meg­előző két éven belül — a termelőszövetkezetben vég­zett munkával teljesíti, ugyanolyan összegű anyasá gi segélyt kell adni, min' amennyi a munkaviszony­ban álló nőknek jár. (EísŐ szülésnél 700. második és további szüléseknél 600 Ft ; A jelenlegivel azonos ösz- szegű — 500, illetve 400 Ft — anyasági segély jár an­nak a nőneík. aki az előző két évben 150 napon at: két, vagy ennél több, 10 éven aluli gyermek gon­dozása esetén legalább 50 napon át, részt vett a kö­zös munkában. A termelőszövetkezetek­ben tagként dolgozó nők szülési szabadságát a mun­kaviszonyban állókéval azonosan 20 hétben kell megállapítani. A terhessé­gi-gyermekágyi segélyt he­lyettesítő szülési segélyt továbbra is a termelőszö­vetkezetek fizetik. Azoknak a szülő nőknek, akik a kö­zös munkában az,' előző év ben legalább 150 (8 órára átszámított) munkanapot dolgoztak, a szülési szabad­ság idejére az előző évi át­lagos részesedésük arányos részét kell folyósítani, az ennél kevesebbet, de leg­alább 100 napot dolgozo nők a szülési szabadság minden hónapjára előző évi átlagos havi részesedé­sük 75 százalékát kapják A szülési szabadságra járó segély legkisebb összege napi 30 Ft lehet. A módosító renaet­késés; értelmében igen jelentős az előrehaladás a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának kiter­jesztésében. A terme­lőszövetkezeti tagok jelenleg családi pótlékot három, 10 éven aluli gyer­mek után kapnak. A csa­ládi pótlék összege 210 Ft, s ez minden tovább' gyermek után 70—70 Ft-tal emelkedik. Az idevágó ha­tározat előírja, hogy június l-től a termelőszövetkezeti tagoknak két gyermek után is jár családi pótlék, a korhatár pedig tíz évről tizennégyre emelkedik A családi pótlék összege to­vábbra is gyermekenként 70—70 Ft. A se sor olt rendel­kezések világosan mutat­ják. hogy a jövőben az ed­diginél is nagyobb jelentő­séget kap minden tekintet­ben az, hogy a közös gaz daság dolgozói milyen mér tékben vesznek részt a kö­zös munkában. Azok a rsz- gazdák, akik egész éven át becsülettel dolgoznak a szociális ellátás szempont- iából is előnyösebb hely­zetbe kerülnek. N- S. Hegyei kiállítók a Budapesti Nemzetközi Vásáron A karcagi üveggyár kiil«n>eges műszaWüveg termé­keit sokan megcsodálják. A szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ktsz öltönyei. A Lehel hűtőszekrények osztatlan elismerést vívtak U

Next

/
Oldalképek
Tartalom