Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-25 / 122. szám
IMS. május 25. SZOLNOK MEGTd NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Miért pont vasárnap van szünnap? Vasárnap délután társasággal kisétáltunk a városból a Zagyva-cukrászdába. Úgy gondoltuk, a kellemes séta ürügyén megnézzük ezt az új vendéglátó- ipari létesítményt is. Meglepetésünkre az üzlet zárva volt. Az egyik táblán ezt olvastuk: vasárnap zárva, a másikon pedig: minden harmadik vasárnap zárva. Arra vonatkozóan nem volt tájékoztatás, hogy a hónap harmadik vasárnapján, vagy általában minden harmadik vasárnap tart az üzlet szünnapot. Ez azonban mit sem változtat azon, ami véleményem szerint érdekessége a Zagyva-cukrászdának, vagyis az, hogy bizonyára ez az egyetlen cukrászda Magyarországon, amelyik vasárnap nem tart nyitva. Pontosan akkor, amikor a dolgozók leginkább ráérnek, s igénybe vennék. Nem gondolom, hogy munkaerő problémából adódik ez a szokatlan szünnap — a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat ezt bizonyára megoldaná — s az is érthetetlen, hogy egy gebines üzlet éppen vasárnap nincs nyitva. Túlságosan so(k a kereset? S ezért nincs szükség a vasárnapi nyitva tartásra ? Kormos Jenő Szolnok Margit néni Margit néni idős, szemüveges asszony. Talán hetvenéves is elmúlt már. Kisgyerek koromban ismertem meg, amikor Dezső bácsinak meghalt a felesége, és második asszonynak jött ide. Senkise ismerte ezen a vidéken. Egy szegényes házban lakik, amin apró ablakok pislognak a gyönyörű virágoskertre. Nevenapjára vittem neki egy csokor virágot. Éppen a kukoricát kapálta. Mikor meglátott, öröm csillant fel a szemében: — Látod, kisfiam, te vagy az egyetlen, aki gondol rám! — S már is törölgetni kezdte a szemét a köténye sarkával. Egy téli hideg napon átmentem hozzájuk. Igen kedvesen fogadtak: ,,Gyere be, kisfiam, nagyon hideg van odakiinn. A .gridnofon’ is ,nunusz’ 15 fokot mondott.” Később mutattam Margit néninek egy szép képeslapot: „Ez itt Sopron. Itt lakik Éviké, az unokatestvérem.” Ráncos, inas kezébe vette a fényképet és mondta: „Szép, szép, fiam, de mi ez itt?” Akkor vettem észre, hogy fordítva nézi, fejjel lefelé. Megfordítottam és odaadtam neki. így most már ráismert. Margit néni analfabéta. Nem tud sem írni, sem olvasni. Be akartam íratni a felnőttek iskolájába, de nem tudtam rábeszélni, „öreg vagyok én már, s nemsoká felbukok. De te tanulj, hogy ne legyél olyan mint én, és aki nem tanul, koldúsabb a koldusnál.” Egy napos délután, amikor a „gridnofon” nem mondott „nunusz” 15 fokot, kihúzta a sublót fiókját, s könyveket vett elő. Háromforintosokat. Megkérdeztem, ki válogatta Margit néninek ezeket a könyveket. „Hát a kedves kis bótosasszony.” Aztán hozzátette: „En nem tudok írni, olvasni, de mégis érdekelnek a könyvek. Ugye felolvasol nekünk esténként ezekből a könyvecskékből?” És megelevenedtek a kalácsillatú szobában Robin Hood kalandjai ... Magda András 1. gimnazista Az úttörők, gyermekek feladata lehetne... Mindenütt hirdetik a plakátok, hogy a földmű- vessző vetkezet jó árért korlátlan mennyiségben átveszi a kamillavirágot. A világpiacon is keresett cikk a kamilla, melyért valutával fizetnek. Az export szempontjából sem közömbös tehát, hogy most, amikor virágzik, mennyit sikerül összegyűjteni. Olyan területeken ahol dúsan terem és szaporán megy a szedése, készségesen gyűjtik és zsákszámra hordják a földművesszövetkezetbe az emberek. Ahol viszont csak kisebb foltokban terem, senki nem szedi le ezt a fontos gyógynövényt, pedig minden kis tenyérnyi virágfolt értéket képvisel. Munkaerőhiány miatt kevés felnőtt tud csak foglalkozni a gyógynövények gyűjtésével. Ezért kívánatos volna a gyerekeket jobban buzdítani, szervezni erre a munkára. Olyan fontos feladata lehetne ^ a gyerekeknek, úttörőknek, mint a vas- és papírgyűjtés. Nem is annyira a gyűjtéssel járó anyagi hasznokra keli felhívni figyelmüket, hanem arra, hogy a kamilla sok beteg ember gyógyulását segítheti. Máthé Mária Űjszász Egy labdarugó csapat utazási bonyodalmai Mint minden sportszervezetben, így a tisza- roffiban is. örömmel vette tudomásul a vezetőség, hogy '-isor- solt bajnoki labdarúgó mérkőzésekre a játékosok szállításához nem kell váltani 200 forintos személyszállítási engedélyt. Ezt a rendelkezést az Autóközlekedési vállalat kirendeltségei nem isménk, Ezt igazolja az, ami május 21-én történt. A helyi Aranykalász Tsz tehergépkocsija — amellyel eddig a játékosokat szállítottuk — elromlott. Nem volt mis választás, az AKÖV kunhegye- si kirendeltségétől kértünk gépkocsit. Először a személyszállítási engedélyt követelték, majd amikor meggyőztük őket szolnoki központjuk segítségével, hogy erre nincs szükség, azt közölték, minden kocsijuk le van foglalva. A törökszentmiklósi kirendeltségnél sem volt szerencsénk. Nemcsak azért, mert itt sem ismerték a már említett rendeletet, hanem kioktattak bennünket: személyek szállítására csak autóbusz vehető igénybe. Gyors számítás után megállapítottuk, hogy ez mintegy 3000 forintos költséget jelent. Melyik falusi sport- szervezet engedhet meg magának ilyen luxust, s egyáltalán ki bír-e fizetni ilyen összeget. Nem keresek összefüggést a személy- szállítási engedély eltörlése (amelyet a falusi sportkörök segítése miatt foganatosítottak) és a merev elutasítás között, hogy csak autóbusszal lehet a labdarúgókat szállítani. Az illetékesek válaszát várom arra vonatkozóan, hogy helyes-e a kirendeltségek ilyen irányú ügyintézése? Jóvér István Tiszaroff Az iiietékesek intézkedtek Megkezdődött a parkosítás Április 27-i lapszámunkban közöltük törökszentmiklósi tudósítónk írását arról, hogy a városban késlekedtek a parkosítással, a virágod kiültetésével. A városi tanács vb elnöke válaszlevelében elismerte, hogy jogos a bírálat, de azt is megírta, hogy a Kossuth Lajos, Táncsics Mihály és a Felszabadulás úton szennyvízcsatorna építése miatt csak viszonylag kisebb területet fognak parkosítani. A végrehajtó bizottság, illetve az építési és közlekedési osztály intézkedésére hozzáfogtak a parkosításhoz, Téves volt az információ Hét telefon van a községben Szintén a tudósítónk írt arról, hogy Kunmadarason szükség lenne az egészségházba a telefon bekötése, mert sürgős esetben nem könnyű a mentőket hívni. A tiszafüredi járási főorvos válaszolt a lapban is közölt észrevételre, felsorolta azt a hét helyet, ahol telefon található és igénybe is vehető szükség esetén. A kunmadarasi községi tanács ezekről a lehetőségekről több helyen kifüggesztett hirdetmény alapján tájékoztatta a lakosságot, s a körzeti orvosok, védőnők is felvilágosítják az érdekelteket a mentőszolgálat hívásának szabályairól és lehetőségeiről. Felelősségre vonták a boltvezetőt Deutsch Jenő szolnoki lakos panaszára a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kiskereskedelmi osztályának vezetője válaszolt. A cikk nyomán megvizsgálták az említett boltban az aszaltszilva árukészletet, s megállapították, hogy a bolt vezetője hibát követett el, mivel nem fordított gondot az áru kiválogatására. — Ezért felelősségre vonták, a panaszosnak pedig megtérítik a használhatatlan áruért kifizetett összeget Az eladatlan áru, a termelőnek és n népgazdaságnak is veszteség A termelőszövetkezetek savanyító tevékenységével foglalkozó május 4-én közölt cikkünk azon megállapítására válaszolt a Szolnok és Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, miszerint a kereskedelmi szervek rosszul mérték fel a vásárlók igényeit. Számadatokkal illusztrálták válaszukban, hogy 1965. január 1 és április 30 közötti időszakhoz viszonyítva az idén hasonló időszakban 46 százalékkal kevesebb savanyú káposztát tudott a vállalat értékesíteni. A különféle helyi tartósítók, termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek, állami gazdaságok elárasztották a piacot savanyú káposztával, s így a vállalat minden erőfeszítése ellenére sem tudta teljes egészében átvenni a lekötött és kifizetett savanyú káposzta mennyiséget. Az esetből levonták a szükséges következtetést, ,? a jövőben nem vállalnak olyan — a vállalat számára hátrányos — feltételeket, mint az át nem vett meny- nyiség előre történő kifizetése. Az 1966—67-es gazdasági évre a mezőgazda- sági tartósító szervekkel rugalmasabb formájú megállapodást kötnek, amely nem kényszeríti a vállalatot arra, hogy a kockázatot egyedül és teljes egészében vállalja, s a fogyasztói keresletet meghaladó meny- nyiséget is átvegye. Jobban ügyelnek arra, hogy a tartósított áruk a szükségletet kielégítsék. de lényeges mennyiségű eladatlan áru ne keletkezzen, mert ebből a termelőnek és a népgazdaságnak is kára származik, Orvosol iák a Faros Csillag úti lakosok sérelmét A szolnoki városi tanács vb építési és közlekedési osztálya válaszában tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hogy a Vörös Csillag úti lakótelepen a belső úthálózati munkák jelenleg folynak. A helyszíni ellenőrzés során megvizsgálták — amelyet a lakók korábbi levelükben sérelmezlek —, hogy hol használható az átjáró és hol szükséges azok megépítése. Az V. számú épület 1. lépcsőházával szemben az átjáró megvan jelenleg is használható. A 2-es lépcsőháznál viszont annak megépítése szükséges. A 4. számú épület 1-es és 2-es lépcsőházaival szemben a gyalogos átiárót javítják. A Vörös Csillag út burkolatának helyreállítási munkálataival egvidő- ben a városi tanács vb házilagos építőcsoporti a készíti el az átjárókat. 4 reklamáció a szentesi szakaszmérnökséget illeti Bálint Sándor cserkeszöl- lői levélírónk sorait április 7-én közöltük, azt sérelmezte, hogy nem kapják meg idejében munkabérüket. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság válaszlevelében pontosan kimutatta. hogy tavaly s az idén mikor történt a munkabérek kifizetése. Eszerint 1966. február 12-én egv napot késett a bérek kifizetése, ez azonban nem jelent gyakorlatot és nem állandó jellemzője az igazJOGI limn tanácsadó A legfelsőbb bíróság állásfoglalása a leltárhiányról, a dóig Ottók felelősségéről Az ipari és kereskedelmi vállalatok hatalmas értékű anyagot, terméket, félkész-gyártmányt tárolnak, az üzletek pedig nagyösszegű áruforgalmat bonyolítanak le. Igen jelentős a száma azoknak a dolgozóknak, akik e vállalatok társadalmi tulajdonban álló árukészletének kezelésében résztvesznek. A Munka Törvénykönyvében kifejezésre juttatott elvekből, a társadalmi tulajdon védelmének kötelezettségéből az következik, hogy ezeket a dolgozókat elszámolási kötelezettség terheli a részükre átadott anyagokért, árukért. Ennek az elvnek a következetes keresztülvitele azonban a kereskedelmi üzletek, az ipari, kereskedelmi és egyéb raktárak dolgozói körében igazságtalan eredményre vezetne, figyelembe véve a kezelésben résztvevő személyek nagyobb számát, a jelentős áruforgalmat, az elszámoltatás hosszabb időszakát stb. Ezért jogszabályaink a kereskedelmi és ipari, vállalatok anyagkezeléssel megbízott dolgozóinak a leltárhiányért való felelősség fő formájává a korlátolt felelősséget tette. A Munka Törvénykönyvének hatályba lépését követően a népgazdaság kereskedelmi és ipari ágazatára vonatkozóan a leltár- felelősség szabályait egyaránt a 98/1952. Mt. számú rendelet tartalmazta. — A szocialista kereskedelem nagyarányú fejlődése azonban szükségessé tette a kereskedelmi egységek (boltok, árudák, raktárak stb.) leltárfelelősségének újbóli rendezését. E szabályozás nyomán a kereskedelmi egységek és az ipari vállalatoknál működő raktárak dolgozóinak leltárfelelőssége ketté vált. A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban vizsgálta a leltárhiánnyal kapcsolatban hozott állásfoglalásokat és a továbbra is alkalmazha- tóakat a Bírósági Határozatok 1965. évi 7. számában 876. sorszám alatt közzé tette. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — közöljük az állásfoglalás fontosabb pontjait, melyek a dolgozók érdekének védelmét, de egyben a társadalmi tulajdon megőrzésének követelményét is egyaránt szolgálják. Az állásfoglalás szerint érvénytelen az a megállapodás, amelyben a leltárhiányért felelős dolgozó a hiánynak a jogszabályban meghatározott mértékétől eltérő összegű megtérítésére vállalt kötelezettséget. Szövetkezeti szerveknél az egység egyszemélyes jellegét nem érinti, ha a vezető kisegítőként az élettársát vonja be a munkába, illetőleg, ha az élettárs kisegítő közreműködése a szövetkezeti szervvel létesített munkaviszonyon alapul. Ha a vállalat a munkahelyen érvényesülő felelősségi szabályokat, a jogszabály rendelkezése ellenére az abban előírt módon nem közli a dolgozókkal, a leltárhiányért való felelősséget általában nem lehet megállapítani. A munkaügyi vitát eldöntő szerv előtt a dolgozó a leltár helyességét akkor is vitássá teheti, ha az erre vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetés megtörtént, és annak során a leltáreredmény helyességét nem kifogásolta. Ha a leltárfelvétel során kimutatott hiány egy részét ismert ok (például lopás) idézte elő, a kimutatott hiány teljes összegéből le kell vonni az ismert okból előállott hiány összegét. Az ezen felül maradó összegre a felelősséget a leltárhiányért fennálló felelősség szabályai szerint kell megállapítani. A jogszabályok szerint a dolgozó 1 havi munkabére a leltárhiányért őt terhelő felelősségnek a felső határa, A munkaügyi vitát eldöntő szervet is megilleti a jog, hogy a dolgozó felelősségének mértékét 1 havi munkabérénél kisebb összegben állapítsa meg. Erre a dolgozó felelősségére kiható összes körülmények által indokolt esetben kerülhet sor. A dolgozó személyes körülményei csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben ezek a munkájával a legszorosabb kapcsolatban vannak. A leltárhiány megtérítéséről rendelkező igazgatói határozatot 30 napon belül közölni kell. Ez olyan kötelező előzetes eljárás, — amelynek hiányában a munkáltatót nem Illeti meg az a jog, hogy a leltárhiány megtérítése iránti követelését a munkaügyi vitát eldöntő szerv előtt érvényesítse. Ha a dolgozó munkaviszonya a leltárfelvétele után megszűnt, a munkáltató a leltárhiány megtérítésére irányuló igényét az említett 30 napos jogvesztő határidőn belül munkaügyi vitát eldöntő szerv előtt érvényesítheti. Ha az igazgatói határozat közlése ajánlott levélben történik, a 30 napos jogvesztő határidőn belül nemcsak a feladásnak, — hanem a kézbesítésnek is meg kell történnie. Kézbesítési hatálya van az átvétel megtagadásának, illetőleg a dolgozó által bejelentett lakáscímről törtér' visszajelentésnek is. Dr. V. N. Tatár Imre fegyvernek! levélírónk írta. hogy a községbeli 5. számú italboltban sokszor nem kapnak sori. még akkor sem. ha fél órával előbb ment el a sört szállító gépkocsi. A földművesszövetkezetek törökszentmiklósi járási központid m°«vizseálta a panaszt, s azt jogosnak találta, mivel április 20-ón szintén megismétlődött az említett eset. A túrajárat ekkor is szállított sört az 5. sz. italboltnak, annak vezetője mégsem szolgálta ki az embereket. A kivizsgáláskor ezt azzal indokolta, hogv tartalékolni kívánta a sört az április 23-án tartott vacsorára. Az fmsz járási központja megtette a szükséges intézkedést, hogy hasonM probléma ne adódjon. gatóság munkájának. A személyesen is meghallgatott panaszos a kivizsgálás során elmondotta, hogy sérelme a februári és márciusi elszámolásokra vonatkozik. Ezzel kapcsolatban közölte az igazgatóság, hogy az árvédekezéskor a bökényi duzzasztó dolgozói — s így a panaszos is — a szentesi szakaszmérnökség irányítása alá tartoztak. Ott állították ki az elszámolás Jogost volt a panasz, intézkedett az FJh alapját képező munkaidőnyilvántartó lapokat, amelyeket elszámolás végett a gyulai szakaszmérnökségnek február hónapban a dekádok lejártával megküldték. Ha ezek a számfejtés után akár csak egy nappal érkeztek meg. már csak a következő dekádel- számoláskor történhetett meg a számfejtés, majd a kifizetés. A késedelem *e- hát ebből adódhatott.
