Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-25 / 122. szám
IMI május 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VÁSÁRI ÍZELÍTŐ A Magyar Tudományos Akadémia pavilonjában működés közben látható a ZR—4 típusú atomreaktor, melyet a mindennapi életben a reaktor-fizikai kutatásokra használnak Az Indiai Köztársaság a hagyományos színpompás textil és népművészeti cikkek mellett elektromos és híradástechnikai termékeket is bemutat Sikerrel zárult a gépállomási újítókkiállítása Trágyamarkoló, rakodógépek, kombájnszérűk bemutatója — A gépgyár új termékekkel jelentkezik Balesetelhárítási könyv Bár a tornaórák és a sportfoglalkozások tanteryi anyaga nem foglal magában olyan gyakorlatokat, amelyek baleseteket idézhetnek eló, mégis különböző okok miatt évente átlag 4—5 ezer baleset fordul elő a testnevelési órákon. Ezek megelőzhetők tudatos, tervszerű munkával, az órák jó megszervezésével, a tanulók kellő felkészítésével. Ehhez nyújt értékes segítséget a Művelődésügyi Minisztérium, a Pedagógusok Szakszervezete, az Országos Pedagógiai Intézet, az MTS és az Állami Biztosító összeállításában hamarosan megjelenő ,.balesetelhárítási kézikönyv a testnevelés tanításához". A szolnoki Sütőipari Vállalat üzemi tanácsa és igazgatója tavaly szabályszerűen és idejében elkészítette, jóváliagyta az 1965. évi munka alapján kifizetésre derülő nyereségrészesedés szabályozását. A SZOT irányelvei i és határozata szerint jártak el akkor, amikor az okmányba felvették a következő mondatot: „Ténylegesen ledolgozott időnek kell tekinteni a dolgozó önhibáján kívül betegállományban töltött idejét". Nem véletlen tehát, hogy több dolgozó hivatkozott erre a kitételre és követelte, hogy a betegállományban töltött idejére is fizessék ki a részesedést. A vállalat nehéz helyzetbe került, hiszen március 22-én kiosztotta a nyereségrészesedést. így április 13-án a vállalati munkaügyi döntőbizottság a panaszosok kérelmét elutasította. Erre a sorsra jutott Tóth Gábor és Danái Sándor is. Az üzemi tanács és az igazgató, hogy a dolgot korrigálják április 25-én a nyereségszabályzatot kiegészítették: a tbc vagy üzemi baleset miatt betegállományban töltött időre kifizetik a nyereségrészesedést. A területi munkaügyi döntőbizottság is elutasította az említett két dolgozó panaszát. Pedig az igazgató és az üzemi tanács eljárása tör- / A Szolnok megyei Gépállomások Igazgatósága másodszor rendezett kiállítást és bemutatót a megye 9 gépállomásának újítási termékeiből. A Törökszentmiklósi Gépállomás területén 10 napig nyitvatartó kiállítás szombaton nagy sikerrel zárult. x Szolnok, Hajdu-Bihar megyei, sőt a dunántúli tsz, állami gazdasági és gépállomási szakvénytelen volt. Ugyanis a Munka T örvénykönyvbe foglalt SZOT 89/1964. (XII. 19.) határozat világosan kimondja: „A nyereségszabályzatban foglalt csökkentő és kizáró tényezőket csak attól az időponttól lehet alkalmazni, amikor azt a dolgozókkal ismertették”. Ennélfogva az 1966. április 25-én elfogadott kiegészítés az elmúlt évre érvénytelen, sőt az idei első negyedévre sem vonatkozik, csak április 25-től lehet alkalmazni, akkor, ha a módosításról a dolgozókat tájékoztatták. Ez megtörtént. Hozzá kell tennünk, hogy az idézett határozat példái csak annak értelmezését könnyítik meg, s nem elő- írásszerűek. Nem kétséges tehát, hogy mind az üzemi tanács, mind a vállalat igazgatója nem megfelelő körültékin- téssel járt el a nyereségszabályzat alkalmazásakor. Az azonban nem megoldás, hogy a mulasztást törvénytelenség árán korrigálják. Végső . következtetésünk nem lehet más, mint amit az eredeti okmány tartalmaz: .,Ténylegesen ledolgozott időnek kell tekinteni a dolgozó önhibáján kívül betegállományban töltött idejét”. Azaz valamennyi dolgozónak, akiket sérelem ért, s ez ellen szót emeltek — tökéletesen igaza van. F. P. emberek közül ezren tekintették meg. Nagy sikert aratott a törökszentmiklósi újítók terméke, a szervestrágya és homok markoló. Tavaly az országos újító kiállításon is elismerték, s azóta százat gyártottak belőle a termelőszövetkezeteknek. Korábban a traktor hátuljára volt szerelhető a markoló. Az újítók most az erőgép Több mint kétszáz külföldi borfajtát neveztek be eddiq a budapest1 borolimoiára Az alföldi bortermő vidékeken az elmúlt hetekben rendezték meg a megyei döntőket, legutóbb pedig a Komárom megyei és a somogyi borok vizsgáztak. Május 26-án Borsodban és Fejér megyében, 30—31- én a heveki tájakon, június 2-án és 3-án Veszprém megyében, 3-án és 4-én Baranyában, 10-én pedig Pest megyében rangsorolják az egyes borvidékek „bajnokjelöltjeit”. A szakértők a megyei versenyek tapasztalatait összegezve" hangsúlyozzák, hogy a borok szakszerű kezelésében mindenütt nagy előrehaladás tapasztalható. , A legszebb és a legjobb magyar borok szeptember 5—15 között mérkőznek a Vajdahunyad-várban. De ott lesznek szeptember 6— 18 között a Mezőgazdasági Múzeumban készülő nagyszabású borkiállításon is. A nemzetközi borversenyre és kiállításra eddig 12 ország több mint 200 borfajtával nevezett be, s á jelentkezések zömét június első két hetében várják. elejére tették és tolólappal is felszerelték. Két kombájnszérűt mutattak be. Az egyik gabonafúvóval, két cséplőgéppel és gumilapáttal felszerelve működik. Villamymo- torral és traktorral egyaránt meghajtható. Kezeléséhez 2—3 személy szükséges, s óránkénti teljesítménye négy tonna. A kombájnszérű gépesítésével a gépállomások sok segítséget adnak az aratás idején ’*a munkaerőben szűkölködő termelőszövetkezeteknek, A kukoricaszárkűp-lehor- dó a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz újítása. A traktor hátuljára hidrali- kát szerelnek, mely két szorítókar segítségével ösz- szefogja, s a traktor a szárkúpot a föld végére leszállítja. A gépek korróziója súlyos kárt okoz a mezőgazdasági üzemeknek is. Különösen azoknak, melyek a védekezést elhanyagolják. Törökszentmiklóson a korrózió elleni védekezést és a helyes géptárolást is bemutatták az érdeklődő szakembereknek. A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregysége a kiállításon három új termékét mutatta be. AzMO—6- os kukoricamorzsoló széria- gyártását az AGROKER részére megkezdte. A gép rövidesen beszerezhető a vállalatnál. A morzsoló teljesítménye 3—6 tonna óránként. Az FF 188-as függesztett fűkasza sorozatgyártását jövőre kezdik meg Törökszentmiklóson. A gép a különböző könnyű univer- zál traktorokra szerelhető. A gyár harmadik új terméke a Mobilgarat, mely a szemes termények és a bálázott szalma rakodására is alkalmas, A sikeres kiállításon és bemutatón üzletkötések is voltak. Az érdekelt gépállomással _ több gép gyártására, szállítására kötöttek megállapodást az állami gazdaságok, illetve a termelőszövetkezetek. — m. 1. — Nyereségfelosztás-szabályzat — utólag CSALÓDÁS A falu utóján, ahol már a Tisza is elfáradva viszi magát, ott van a pápa háza. Háznak mondják. Alighanem csak azért, mert az erre való embereknek se kedvük, se idejük nincs rá új nevet kitalálni. Idáig már el se ér a település. A beszéd maga is úgy tartja: a nagy Tisza-kanyarig van a falu, azután már a pápa lakik. Innen jár be a pápa. Leginkább szaladva. Pápának nem volt órája soha, de a pápa még nem késett el semmikor. Reggel hat órakor nyit a vendéglő, pápa mindig ott van akkorára. Az étterem előtt két sor farács, egy kis placc felgereblyézve, lehomokozva. A kerékpármegőrző, a pápa hivatala. Szabott ára van mindennek. A kerékpár két forint, a motorkerékpár három. Pápa két forintért kapja a fröccsöt. Nem ennyiért járna, de a pápa így kapja. Három-négy pohártól mór úgyse biciklimegőrző tovább. Ö a pápa. Neki nagy hatalom van a kezében, jót tehet még azzal, aki fizet egy pohárkával. Fizetnek. Jó helyen van a vendéglő, a kompjárathoz nem messze. — Igyál pápa. Ügyesen a zsebből, ahogy szektád. Kicsi, laposfejű, rák-arcú ember a pápa. Mikor iszik, még vörösebb. Kabátja felső zsebéből iszik a háromdecis pohárból. Ha nem sikerül, nem kap többet. Záróra előtt még tégladarabokat kerítenek az udvarból. Be se csomagolják, úgy rakják tele a pápa minden zsebét vele. — Nehéz az élet pápa... viseljed te is... Megy pápa botladozva haza a töltésen. Kabátját, ruháját húzza a sok kő. Morog, kiabál visszhangozva. — Nehéz az éjét, nehéz. Eltűnődik azon a furcsaságon. ugyan honnan járnak azok a fényes autók? Mikor az ő házán túl már nem is lakik senki? Ott már csak a Tisza van, a libalegelők, a kövesút. Pápa már rengeteg autóra vigyázott, ülni még egyben se soha. A pápa napjai korán kezdődnek minden reggel. Csak nagyon későn szakadnak meg az estével. így telik az élete ötvenkilenc esztendeje. Sohase történt még benne semmi. A reggel most is így indult. De délután, mikor haza készülődött a tanácselnök, fújtatva kopogott be hozzá a pápa. — Ejnök ejtajs, kéjem szépen... Tesszék nekem a nagy aszta jt ideadni a székekkej... A tanácselnök nemrég került a faluba, a hadseregnél szolgált azelőtt. Nem ismer Itt még senkit, de a pápát igen. Mindennap látja délben, amikor ebédelni megy. Ott ül az öreg egy nagy terméskövön, a biciklik mellett. Köszömget mindenkinek, nemigen fogadja senki. Az elnök sokszor szánta. Fogja hát a nagytanácsterem kulcsát. Odaadja a kecskelábú elnöki asztalt is, négy székkel. Pápa alábújik az asztalnak, felemelkedik vele. így vonszolja magát végig a gáton. A székekkel se boldogul könnyebben. Mikorra mindent elcipel, este van. A péküzlet már régen bezárt. Pápa erősen rugdossa a kert- ajtót, ahol a pék lakik. Mérgesen jön ki a mester. Ahogy a pápát meglátja, megenyhül. — Kéjem szépen... Tesszék nekem kenyejet adni... Hazajön a fiam. Jól kéj tajtani. A mester meghökkenten nézi. — Kid jön neked haza, pápa? Honnan jön haza? — A fiam hazajön családjával. Amejikából jön, jól kell tajtani. A pék gondolkozik. Nemigen szokott itthon árus kenyeret tartani. Annyi van csak, amennyi másnapig bőségesen elég. — Kéjem szépen, megfizetem — mondja a pápa. — Van nekem pénzem. — Kenyered van-e otthon öreg? Oszt mit csinál a fiad Amerikában? — Nagy, gazdag embej. Kasz- télya van, nagy kasztélya. — Aha. Aztán ki mondta ezt neked, öreg? — Jó embejék. A vendéglőben mondták. Olvasták a postán. Ijt a fijam, jön a család. Jól kell tajtani. A pék kisnövésű, szelíd, kékszemű emberke. Tiszta a szeme, mint a kenyér bele. Kétfelé szeli a kenyeret, a kisebbik felét odaadja. — Noha így van öreg, akkor itt van, vigyed. Pápának van egy birkája. Szabadon jár-kel a ház körül, amióta csak megvan. Nappal ott legelészik az udvarón, este meg besétál magától. A veranda sarkában van a vacka, egy-egy öl szalma. Kezesállat nagyon. Mozdul az első csalogatásra, követi gazdáját, ki az udvarra. Beesteledett, éjszaka van már. Pápa nem is bajlódik a fejével, nem nyúzza meg. Különben se tudja, hogy a birkapaprikásnak úgy igazi az íze. ha a fejét is belefőzik. Sok hús lett a tarkafoltos birkából, rengeteg. Minden tál, tányér tele vele, ami létezik a háznál. Hajnalra készül el mindennel. Fehér papírral beteríti az asztalt, kirakja a tányérokat, elszeleteli a kenyereket. Ahogy a vendéglőben látta. Kimegy a hajnali hajójárathoz. De azzal senki nem érkezett a faluba. A fia se. Pápa nem megy be dolgozni. Sertepertel az asztal körül. Nem hagyja kialudni a tüzet, hogy frissen tálalhasson Éhes már csodára, álmos is, de nem nyúlna esv falathoz sem Majd a családdal. Dél felé elszunvókál a tűz mellett. Meleg van. elnyomta az álom. Megijed, mikor feléhred. Szalad ki a hajóállo- máer— Te mit keresel itt, pápa? — Jön á fijam Amejikából. Készen van az étej. Jól táj tóm a gyereket. Vár tovább. Mikorra már este lesz és hidegedik, becsukják a? állomásépület ajtaját. — Menjél haza, pápa. Máma már nem jön több hajó. Holnap se jön, mert ünnep van,. — De a fijam. Gyön a fijam. — Bolond vagy, öreg. Menj csak haza, mert nem jön a te fiad, soha. A tanácsháza udvarán nincs már senki. Szombaton csak délig van hivatal. Pápa a nagyterem elé teszi le az asztalt, rárakja a négy széket. Tipródik, nem hagyhatja magára. Elmegy az elnökékhez, itt laknak nem messze. — No, megjött-e a család, öreg? — fogadja az elnök. A tanácselnöknél ultiparti járja. Az ádóügyessel, az árvar gondnokkal. Vizsgálódva ugrik a tekintetük az elnökre. — Milyen csalód? Kinek a családja? A tanácselnök nem érti. — Kié? Hát a pápáé... — A pápáé? Ja, úgy? Az más... A pápa megy haza a Tisza- parton. A gát magasságában megáll, ott alszik a lába előtt a falu. Pápa nem nézi, nem veszi észre. Egy kődarab sincs most a zsebében. A ruhája nehéz, a kabátja, a kalapja. Soha sem érzett még ennél nehezebbet. Nyomja, húzza valami. Borzák Lajos
