Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

Világ proletárjai* egyesüljetek! Tíz évesek a vízügyi igazgatóságok laboratóriumai Ä jubileum alkalmából országos tanácskozást tartanak Szolnokon 5Z01HDK MEBWEI |a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAHÁCS LAPJA XVII, évfolyam, 122. szám. Ara; S9 fillér 1966. május 25., szerda. Újraértékelték a tsz-ek állóeszközeit 360 millióval növekedett az épületek és építmén/ek nyilvántartott értéke Tizenhat évvel ezelőtt kez­dődött meg a nagyarányú öntözés Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben egyre több gyár és üzem épült folyóink mellé. Ezek az ipari létesítmények nagy mennyiségű szennyvizet bo­csátanak a folyókba, amely veszélyezteti azok élővilá­gát, illetve az ezzel a víz­zel öntözött növények kü­lönböző károsodást szen­vedhetnek. Ezért vált szükségessé, hogy tudományos megala­pozottsággal elemezzék fo­lyóvizeink minőségét és a tapasztalatokat összegyű j t - ve hathatós intézkedéseket hozzanak a további károso­dás megakadályozása érde­kében. Tíz évvel ezelőtt alakultak meg a vízügyi igazgatóságok laboratóriu­mai, ahol ezt a munkát végzik. A KISZ Központi Bizott­sága és a Könnyűipari Mi­nisztérium 1966. júnus 1— 2-án a bőripari vállalatok titkárainak és a Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok tanácsa vezetőinek részvé­telével kétnapos iparági ta­nácskozást rendez Mart­fűn. a Tisza Cipőgyárban A tanácskozáson Pesti Ernő miniszterhelyettes tart szakmai tájékoztatót a fia­talok szerepéről az iparág idei legfontosabb feladatai­ban. A K ISZ-szervezetek Szolnokon kezdték meg először a kutatást, ezzel magyarázható, hogy a ju­bileum alkalmából itt tar lálkoztak a vízügyi igazga­tóságok, a VITUKl és a VÍZITERV képviselői, hogy tapasztalataikat kicseréljék és hasznos tanáccsal lássák el egymást. A kétnapos tanácskozás előadásai egy téma köré csoportosultak. A laborató­riumok munkatársai mind­nyájan a vízmennyiség és a vízminőség kapcsolatát vizsgálták. A tudományos tanácskozásról Hegedűs La­jos, a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság igazgatója a következőket mondotta: — Az előadásokból és a hozzászólásokból kitűnt, hogy a laboratóriumok effektiv munkáját bővíteni kell. Azaz nem elég a szennyeződést, mint tényt termelést segítő munkájá­nak korszerű, hatékony módszereiről Mészáros Zol­tán, a KISZ KB osztályve­zetője - a KISZ- és a szakszerveziet együttműkö­désének lehetőségeiről Tur- zó László, a Bőripari Dol­gozók Szakszervezetének titkára tart előadást. Az országos tanácskozás­ra mintegy 60 fiatalt vár­nak Martfűre — az ország valamennyi cipő- és bőr­gyárának "mozgalmi és mű­szaki fiatal szakembereit. megállapítani, hanem kiha­tásait is vizsgálni kell. A folyóvizekben oldott ipari melléktermékek és szennyvizek másképpen hatnak a növényzetre és a halakra, ugyanakkor — a vízben álló építményeket figyelembe véve — nem kö­zömbös a korrózió hatása sem. A tervek szerint rö­vid időn belül mindegyik vízügyi igazgatóságnál víz­minőségi felügyelet alakul, melynek keretében szakem­berek végzik a kutatómun­kát. Tegnap a tanácskozás résztvevői az említett té­makörre] kapcsolatos szak­előadásokat hallgatták meg. Ma a vegyészek és a víz­készletgazdálkodással fog­lalkozók külön-külön ülé­sezve cserélik ki tapaszta­lataikat. A Művelődésügyi Minisz­tériumban kedden sajtótá­jékoztatón ismertették a felnőttoktatási reform so­ron következő feladatait, Elmondták, hogy az iskola­rendszerű felnőttoktatás az idén 20 éves. Két évtized alatt csaknem egymillióan tanultak a dolgozók kü­lönböző iskolatípusaiban, s a felnőttek iskoláiból sok- ezer középfokú szakember került ki. A felnőttoktatás reformjával kapcsolatban közölték, hogy az 1366— 1967-es tanévben életbe lép a dolgozók általános isko­láinak új tanterve, s ennek bevezetése az 1968—1969-es oktatási évben fejeződik be. A tantervi anyag az eddi­gieknél korszerűbb, mesz- szemenően figyelembe ve­szi a felnőttkori sajátossá­gokat, épít az élettapasz­talatokra, erősen gyakorla­ti. A tanterv alapián kor­szerű — néhány tantárgy­ban programozott — spe­ciális felnőtt tankönyveit A Szolnok megyei mező- gazdasági termelőszövetke­zetek állóeszközeinek érté­ke az 1965. évi zárszámadá­si adatok szerint közel 3 milliárd forint volt. Nyil­vánvaló. a tsz-gazdák és a népgazdaság számára nem közömbös, hogy szövetkeze­teink milyen hatékonyság­gal, gazdaságossággal hasz­nálják a termelés egyik legfontosabb elemét, az ál­lóeszközöket. készülnek, amelyek alkal­masak arra, hogy segítsék az egyéni tanulást. A ha­gyományos tárgyakon kí­vül alapvető magán-, csa­ládjogi. valamint egészség- ügyi és családi nevelési kérdésekkel is megismer­kednek a dolgozók. Idegen nyelveket a dol­gozók gimnáziumában sem esti, sem levelező tagoza­ton kötelezően nem taní­tanak. Bevezetik viszont a negyedik osztályban a vi­lágnézetünk álapjai című tantárgyat: Űj tárgy lesz még az esztétikai ismere­tek. amit két éven át ta­nulnak á hallgatók. Az is­kola elvégzése természete­sen tovább tanulásra is feljogosít. A dolgozók ipari techni­kumait is fokozatosan szak- középiskolákká alakítják át a következő években. A nappali tagozatos iskoláké­val párhuzamosan készül­nek í dolgozók szakközép- iskoláinak tantervei is. A gazdaságossági vizsgá­latok alapvető feltétele, hogy az állóeszközök tény­leges értékükön szerepelje­nek a tsz nyilvántartásai­ban. Azaz, egy gazdaság 10 millió forint értékű álló­eszköze tíz és ne 8 milliós értékkel szerepeljen. A termelőszövetkezeti ál­lóeszközök korábban nyilvántartott értéke me­gyénkben. de országos szinten sem felelt meg a valóságnak. Ez abból eredt, hogy a földalapi juttatások névle­ges értékkel (igen alacso­nyan). a használtan beszer­zett állóeszközök megegy- gyezett értékkel, a saját ki­vitelezésű beruházások .he­lyi költséggel vagy normák alapján összeállított érték­kel szerepeltek a nyilván­tartásokban. Még a vállala­ti kivitelezésű beruházások értéke is eltérő volt az 1959-es ipari árrendezés miatt (árváltozások). Tehát a köiös gazdasá­gok maguk sem tudták hogy valójában milyen ér­tékű vagyonnal rendelkez­nek. A tsz-ek az ipar! vállala­toktól és az állami gazda­ságoktól eltérően nem szá­moltak el az állóeszközök után értékcsökkenési leírást. Az állóeszközöknek a ter­melés során történő érték- csökkenése nem jelentett számukra termelési költsé­get. Több más tényező között e kettő azt eredményezte, hogy meggondolatlan, hely­telen állóeszközberuházá­sok történtek. Nem mondhatjuk azt. hogy a termelőszövetke­zetek egészében helyesen gazdálkodtak az állóesz­közeikkel. Gomhnlelrp Török wrnt- miklóson A törökszentmiklósi föld­művesszövetkezet kezdemé­nyezésére esiperke-gomba- telepet létesítettek. Az fmsz dolgozóiból álló tizenhárom tagú szakcsoport a Maii- novszkij utcában, egy ki­használatlan pincében ren­dezkedett be a gombatei- meléjsre. Előzetesen ellátogattak a szenttamási Állami Gaz­daságba, ahol megismer­ték a tenyészet többéves tapasztalatait. Szakkönyve­ket szerezték és tanulmá­nyozták á szükséges tudni­valókat. Beszerezték a szükséges lótrágyát és a sódért, majd a Budapesti Gombatermesztő Vállalat­tól megrendelték a spórá­kat. Ezeket május 11-én telepítették el a 100 négy­zetméteres pincében. Ladányi Bálint, a szak­csoport elnöke elmondotta, hogy a tagok munkaidejük után felváltva dolgoznak a pincében. A spóratelepítés utáni termést hat hét múl­va várják. Négyzetméte­renként 4 kilogram gom­bát terveztek. A termést csaknem öt hónapon át szedhetik. Ekkor újból kell telepíteni. A csiperke-gom­bát a helvi ellátásra szán­ják a szakcsoport tagjai, Kimutatásaikban az álló­eszközök (termelésbe beke­rült) bruttó értéken szere­peltek. Nem mutatták ki a nettó értéket, amely jel­zi az eszközök mindenkori állapotát és az elhasználó­dási fokát. így az állóesz­közök könyvelt értéke két­szeresen torzított. Egyszer, mert a beszerzési érték el­tért az akkori tényleges értéktől, másodszor az el­használódást (amortizációt) figyelmen kívül hagyták. Az említett hiányosságok miatt üzemi, megyei, nép- gazdasági szinten lehetet­lenné tették a közgazdasá­gi elemzést a mezőgazda- sági állóeszközökkel kap­csolatban. Az új gazdasági vezetés irányelveinek megfelelően a mezőgazdasági árrendezés mellett másik fontos lépés volt a mezőgazdasági üze­mek állóeszközeinek fel­mérése. Az új állóeszközértékek az 1967—68-ban bevezetés­re kerülő amortizációs alao- képzés megadja a lehető­séget.'sőt kényszeríti a termelőszö­vetkezeteket az eszközök­kel való ésszerű gazdál­kodásra és a különböző közgazdasági elemzések­re. Az állóeszközök érték nyilvántartásának és pótlá­sának új rendszere meßte- remti a lehetőséget az ész­szerűbb gazdálkodásra. Az állóeszközök újra ér­tékelése három fázis Dán történt. Korábban már hírt adtunk a gépek, berende­zések, felszerelések, jármű­vek új felméréséről. Az elmúlt két hónap fo­lyamán a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya ál­tal kijelölt 37 szakbizott­ság újra értékelte a megye termelőszövetkezeteiben az épületeket és építménye­ket. Az épületek és épít­mények korábbi könyv szerinti bruttó értéke 1.2 milliárd forint volt, amelv az újraértékelés során mintegy 360 millióval nö­vekedett. Ez a növekedés még szembetűnőbb, ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy a tsz állóeszközök egy ré­szét nulla értékkel vették nyilvántartásba az értéke­lés során. Ezek főleg régi tanyák és elhasználódott szerfás épületek. Az újraértékelés során a megye valamennyi járá­sában nőtt az állóeszkö­zök új nyilvántartási ér­téke. A növekedés különösen szembetűnő a kunszent­mártoni és a tiszafüredi járásban, ahol 14 százalék­kal emelkedett. A megye közös gazdasá­gai az elmúlt évek során különféle kedvezmények, juttatások és hitelelengedés során 610 millió forint ér­tékű állóeszközt kaptak in­gyen az államtól. Az új fel­mérés és a bevezetésre ke­rülő amortizációs alap cél­ja, hogy a termelőszövetke­zetek gondosabban ruház­zanak be és a beruházott milliókkal minél több írta­két termeljenek. Tóth Nagy teljesíiményü betonkeverő üzem A Dunai Cement és Mészm űből vasúti kocsiban érke­zik a cement a szolnoki teherpályaudvar szomszéd­ságába, ahol az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Válla­lat betonkeverő telepe üzemel. A vasúti vagonokból magasnyomású levegővel a képen látható silótornyok­ba kerül, majd keverés után speciális betonszállító kocsikba. Ezek viszik a nyers betont a szolnoki nagy építkezésekhez. Innen látják ei építőanyaggal a M ÍV kórház, a vegyiművek, a Vörösesíllag és Vosztok úti építkezéseket Kétnapos iparági ifjúsági tanácskozás lesz Martfűn Uj tanterv Nem lesz kötelező az idegen nyelv

Next

/
Oldalképek
Tartalom