Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-03 / 103. szám

Vi Iá if proletárjai egyesüljetek. SZOLNOK MESTEI [.A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 103. szám. Ars 10 Iliiéi I960, május 3., kedd. A szintermagnezit kemence «P görögországi sikere (elkeltette Jugoszlávia érdeklődését Aprító ós törőgópeket szállítanak az LKM rekonstrukciójához A Szovjetunió külkereskedelme felfigyelt a festókörlő golyósmalomra Tizenötezer ember vörös zászlók alatt 1966. május elseje Szolnokon A Jászberény! Aprítógép­gyár magnezit izzító ke­mencéje — mint arról már beszámoltunk — nagy si­kert aratott Görögország­ban. A gép iránt a baráti Jugoszlávia külkereskedel­me is érdeklődést mutatott s már ajánlatot is kért a gyártól Az izzító kemen­cét a cementiparban és a magnézium kitermelésben egyaránt kiválóan lehet al­kalmazni. Ha a vállalat ajánlata kedvező lesz Jugoszláviá­nak, akkor szinte bizonyos, hogy a szerződéskötésre is sor kerül. A jugoszláv ipar már korábban is szívesen ke­reste és vásárolta a gyár termékeit. Egy másik gyártmányuk, a festékörlő golyósmalom prototípusai pedig szovjet kívánságra készülnek. A szállítandó gépekre előze­tes kapacitás foglalás tör­tént, bár még konkrét meg­rendelés nem futott be. — Sajnos eléggé nehézkesen halad e nagyteljesítményű A nyári kánikulának megfelelő 35 fokos hőmér­sékletű üvegházakban csak­nem embermagasságúra nőttek a paradicsomtövek, a karcagi Béke Tsz primőr- kertészetében. Több mint négyezer tőröl szedik a ko­ratavaszi zöldségfélék slá­gerét, a friss paradicso­mot. A februári kiültetés­kor 42 mázsás termésre szá­mítottak, de az eddigiek gépek üzemszerű kipróbá­lása, mivel a hazai gyárak nem könnyen vállalkoznak iyen feladatra. Újabb hí­rek szerint az Aprítógép­gyárnak végre sikerült megfelelő partnerre akad­ni, aki az üzemszerű pró­bára módot ad. A vállalat az export mel­lett a hazai iparnak is szállítója A Lenin Kohá­szati Művek soronlévő re­konstrukciójához készül a síktagos adagoló, a koksz­törő hengermű, a kokszap­rító gép. — Az LKM-ben ugyanis áttérnek a koráb­binál sokkal gazdaságo­sabb tüzelési rendszerre, s ehhez kellenek az Aprító­gépgyár említett berende­zései. Az Ajkai Timföldgyár­nak egy 75 méteres kalci- náló dobkemencét adnak el, míg a Tiszamenti Ve­gyiművek porfesték és mo­sószerüzeméhez szükséges berendezések közül is nem egy szállítója az Aprító- gépgyár. szerint a paradicsomtövek hozama felülmúlja a vára­kozást. Bő termést ígér a ker­tészet hatvani csípős és cecei édes paprikafajtája is, amellyel aranyérmet nyertek az erfurti nemzet­közi kertészeti kiállításon. Az ezer négyzetméteres primőrkertészet az idén mintegy 200 ezer forint be­vételt jelent a tsz-ftek. Ragyogó napsütésben in­dultak a város minden ré­széből az ünneplőbe öltö­zött munkások, értelmisé­giek, öreg veteránok és ap­ró gyerekek a Lenin szo­borhoz. A díszemelvény előtt négyszöget formáltak a munkásőrök. A tér bal­sarkán, a gimnáziummal szemben felsorakozott a vasutas zenekar, s rövide­sen beérkezett az első zárt csoport, a járműjavítóé. Az emelvénnyel szemben a ti­zenháromszoros él üzem, a Középtiszavidéki Vízügyi igazgatóság dolgozói, a Ki­váló vállalat címmel ju­talmazott élelmiszer- és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat csoportjai foglaltak helyet. Czinege elvtárs átadta a megjelenteknek a Központi Bizottság, a kormány a SZOT üdvözletét. Beszédéi május elseje jelentőségének méltatásával kezdte. Rövid történelmi visszatekintés után, amelyben az 1890-es első májusi tömeggy üléstől napjainkig terjedően ele­mezte, mit jelentett a nem­zetközi munkásszolidaritas szempontjából május else­je, így folytatta: — A mi korszakunkban május elseje á szocializ­must, a kommunizmust épi tő népek, a mind nagyobb befolyással rendelkező nem­zetközi forradalmi munkás mozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak test­véri összefogásának kifeje zőjévé, új világot, formaló A tribün közben benépe­sedett. A párt, állami, gaz­dasági és kulturális élet ki­váló személyiségei kerültek az emelvényre. Pontban tíz órakor fel­hangzott a himnusz, maid az egybegyűlt mintegy ti­zenötezres tömeg előtt Csá­ki István elvtárs, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Üdvö­zölte a jelenlevőket a má­jusi seregszemlén, s meg­kérte a nagygyűlés előadó­ját, Czinege Lajos vezérez­redest, a párt Politikai Bi­zottságának póttagját. ta< t- sa meg ünnepi beszédét. győzelmes harcának ünne­pévé vált. A beszéd ezután a jelen­legi nemzetközi helyzet elemzésével, elsősorban a vietnami kérdéssel foglal­kozott, — Az imperialistáknak az a -szennyes háborúja . egy­részt megmutatja a mono­poltöke igaza arcát, más­részt viszont tükrözi n megváltozott erőviszonyodat is, — ...amilyen szégyentel­jes az USA vietnami ag­ressziója, ugyanolyan szá­nalmas látvány, hogy a vi­lág legnagyobb tőkés hatal mának minden figyelmét és energiáját leköti a há­ború egy alig 33 milliós nép ellen, amely ráadásul éppen a gyarmattartó im­perialista hatalmak bűne­ként messze elmaradt- a gazdasági fejlődésben. — Bár az imperializmus­nak még van ereje, hogy helyileg támadjon és szen­vedést okozzon, a népeknek azonban megvan az erejük és minden lehetőségük arra. hogy meghátrálásra kény­szerítsék az agresszorokaí. Ehhez mindenekelőtt a szo­cialista országok, a nem­zetközi munkásmozgalom szilárd összefogására van szükség. Czinege elvtárs beszédé­ben kiemelte: álforradalmi frázisokká], annak elemez- aetésével, hogy- az imperia­lizmus papírtigris-e vagy sem, nem tudunk segíteni a vietnami nép szenvedé­sein. Aki akadályozza, bár­milyen tonnában is, a szo­cialista országok, a nem­zetközi munkásmozgalom összefogását, akarva aka­ratlanul az imperialisták malmára hajtja a vizet. Hosszasan foglalkozott a beszéd a XXIII. kongresz- szussal, népünk és a Szov­jetunió közötti szoros, ba­ráti 'kapcsolattal.- Ezután" a magyar nép alkotó munká­ját értékelte. — A történelmi múlt hő­seinek, a ma élő nemzedé­kek harcának, történelem­formáló munkásságának ál­lítottunk gránitnál is szi­lárdabb emlékművet azzal, amit 21 év alatt megalkot­tunk. Ismertette fejlődésünk számszerű eredményeit, így többek között a2t, hogy ö< áv alatt a megyében .esz­közölt beruházások' értéke elérte a hét milliárd fo­rintot. — Megyénk parasztságát dicséri. hogy az ötéves tervben az. államnak át­adott, áruk mennyiségét 35. a szövetkezeti közös va­gyont 93, ezen belül a tiszta vagyont 190 'száza­lékkal növelte. A közösből egy tagra jutó jövedelem 1965-ben 43 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban — mondotta: :. Röviden beszélt a IX. kongresszus célkitűzéseiről és az ennek tiszteletére in­dított mun ka verseny rőt Nagy elismeréssel szólt azokról, akik ebben a ver­senyben teljes szívvel részt- vesznek, ugyanakkor ke­mény szavakkal illette azo­kat. akik fitymálva lebe­csülik eredményeinket. Beszélt a nyugatimédat forrásairól, az összehason- i ít.gatásokat tevőkről, akik torzító szemüvegen át né­zik saját fejlődésünket. — Egyesek összehasonlí­tásokat tesznek, hói maga­sabb az életszínvonal: Ang­liába vagy Magyarorszá­gon? Mi erre azt mondjuk, országunk, mely a tőkés­földesúri hatalom bűneként (Folytatás a 3. oldalon) Egy bulgár tőn harminc-negyven paradicsom terem Czinege Lajos ünnepi beszéde Felavatták Szolnok első általános iskolai könyvtárát és olvasótermét Hétfőn délelőtt Szolno­kon, a város legnagyobb munkáskerületében, az új­városi általános iskolában felavatták Szolnok első is­kolai szakkönyvtárát és diák olvasótermét. Az általános iskola —, amely a felszabadulás óta eltelt években tíz modern tanteremmel és egy torna­teremmel bővült — Szol­nok ipari munkásnegyedé­ben, a belvárostól távol fekszik. Az évről évre több tanuló — jelenleg közel ezer munkásgyerek — ér­deklődésének kielégítésére iskolai szakkönyvtárat ren­deztek be. amely több mint 900 kötettel nyílik, s polcain helyet kapnak ifjú­sági regények is. A korszerűen felszerelt iskolai könyvtárat Kiss László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője adta át a tanulóifjúságnak Sok vizet fogyaszt a vegyipar A vegyipar tavaly na­ponta átlagosan 880 000 köbméter vizet használt fel, 1970-ben pedig több mint egy millió 300 ezer köbméterre emelkedik az üzemek napi vízfelhaszná­lása. Ez a nagyarányú emelkedés, a hatalmas víz- mennyiség előteremtése, a vele való takarékos gaz­dálkodás, a vízszennyezés megelőzése volt a tárgya s Nehézipari. Minisztérium rendezésében Bal atonsz,ép­lakon megtartott, szomba­ton befejezett négynapos szaktanácskozásnak. A most első ízben meg­rendezett vegyipari vízgaz­dálkodási tanácskozáson többek között a fűzfői nitrokémiai ipartelepek szakemberei ismertették azt a biológiai víztisztító eljá­rást, amelyet laboratóriu­mokban kísérleteztek ki é= amelynek alapján megter­vezik üzemük tisztító be­rendezését. A berendezés megszünteti majd a Bala­ton vízének szennyezését A hallgatók egy csoportja a Lenin parkban *

Next

/
Oldalképek
Tartalom