Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-20 / 118. szám

proletárjai egyesüljetek! Szolnok m Egye I [a mprvci p^pTR|7mr«rÁc F«t fl MCKYC! TAMÁru iapia ““"7——7—— XVII évfolyam, 118. szám. Ara 50 illtól* lütiü. május 20., péntek. Jelzőrakéták helyett A gazda, akinek a há­za tüzet fog, fellármázza a szomszédokat, végigkiabál­ja a falut, hogy „tűz van! tűz van!”, s aztán — a kocsmába megy. Az érte­lem azonnal tiltakozik: ilyen nincs, ez lehetetlen! Hasonló esetet azonban szá­zat is tapasztalhatunk na­ponta. Legfeljebb nem égő házzal és elszabadult fo­lyóval, hanem a közélet, a társadalmi élet kisebb-na­gyobb dolgaival kapcsolat­ban. Arról van szó, hogy a hibát, a bajt, a tenni­valót a közösségi ember éberségével és öntudatával keressük és jelezzük, csak aztán néha úgy teszünk, mint az a bizonyos gazda. Megírunk egy levelet az új­ságnak, a rádiónak, felszó­lalunk a népfrontban vagy elkocogunk a népi ellenőr­zéshez, s mint aki megtette kötelességét, többé nem tö­rődünk az üggyel. Legfel­jebb még kilőjük a jelző­rakétát, elpanaszoljuk a te­lefonba, mondván: „Kérem, éa megmondtam, én idejé­ben figyelmeztettem, de az­óta sem történt semmi, pe­dig csak három ember kel­lene egy órára ásóval, la­páttal...” — s mérgelődünk, hogy milyen tehetetlen a hivatal, milyen bürokra­tikus az ügyintézés. Elsiet a vállalati anyag- beszerző a pártbizottságra és elmondja, hogy baj lesz a tervteljesítéssel, mert nem érkezik idejében az anyag. A kutató feljegy­zést készít, mert aggódik, hogy késnek az ipari jelen­tőségű kísérlettel, hiszen ezer apró vizsgálattal ter­helik az intézetet. A szö­vetkezeti főkönyvelő a bankban és a tanácsnál há­zal, hogy nem lesz meg e. tagságnak a megígért elő­leg. És apparátusok moz­dulnak meg, hivatalok vál­tanak egymással „jegyzéke­ket”. dagadnak az aktacso­mók. Már öt, már tíz, már harminc ember foglalkozik az üggyel, pedig talán egy is elintézhette volna, ha nem „jelez” és nem „fel­jegyzést készít”, hanem megfogja az „ásó" nyelét és elintézi. Mi e jelenség oka? A személyes utánajárás gondját és fáradalmát mi­ért helyettesítjük inkább mások mozgósításának erő- kiadásával? Egyformán van az okok között kényelmes­ség is, önbiztosítás is. Hadd ügyködjenek mások, a saj­tó, a rádió, a hivatal — ez a gondolatmenet egyik ága- így nagyobb az ügy társa­dalmi nyomatéka! A másik ágon meg ez a meggondolás fut: mondják meg ők, mit csináljunk, így legalább nem illethet majd bennün­ket semmiféle szemrehá­nyás! De ez a szemlélet- mód sántít. Hiszen saját dolgaink, egy utca. egy la­kónegyed, egy gyár vagy termelőszövetkezet gondja mégis csak az ott élő em­berek terhe. A megoldásért is elsősorban önmagunknak tartozunk számadással. Ha egyszer „lent” szorít, ott kell jobban nekivetni a vállakat. Ha az én házam ég, én öntsem rá az első vödör vizet, s ne várjam, ne nézzem, hogy mások nyelik a füstöt, mások lo­csolják a lángot! Vannak, akik azt mond­ják. belefáradnak az utá­najárásba, sokallják a har­cot, amit egy-egy jó ügyért még az épülő szocializmus körülményei között is meg kell vívniok. Otey volna természetes, hogy az ilyen törekvések gáncstalanul és símán érvényesüljenek min­dig és mindenütt. Ilyen azonban csak a mesében van: csak ott igazodik el minden — a mese törvé­nyéi szerint — önmagától. A szocializmusban is kézbe kell venni a jó ügyet. Har­colni kell beidegződésekkel, régi görcsökkel, értetlen­séggel. lustasággal. Sokszor a magunk tehetetlenségi nyomatekával is A társa­dalom nem elektronikus gé­pezet, amely kellő jelzések­re automatikusan elvégez bizonyos műveleteket. Az embernek legalább olyan aktívnak kell lennie az intézkedésben is, mint a protestálásban! Ha valami­hez három ember kell, egyiknek 6 maga álljon oda! Akadozik az anyagel­látás? — járjunk utána! Lehet, hogy segítségre is szükség lesz, de az is in­kább oda társul, ahol nyil­vánvaló az igyekezet. Mi­előtt tehát kiröppentünk egy jelzőrakétát, mielőtt, fei jegy zéseket készítünk, alapos köteles ségtudattal magunk próbáljuk meg a magunk gondjait megol­dani. Sz. S. I. Új létesítmények épülnek Jászapátiban Befejezéshez közeledik a hatvannyolc személyes ál­talános iskolai kollégium építése. A több mint 600 ezer forintos beruházáshoz az állam 480 ezer forinttal járult hozzá, amelyet a köz- ségfejlesztési alapból pótol­tak. ősszel a négy tanyai iskolában már nem kezdő­dik meg a tanítás, a kül­területen lakó gyermekeket a kollégiumban helyezik el. A tanács háza szomszéd­ságában épül az új autó­busz váróterem, az ehhez szükséges 60 ezer forintot teljesen a KÖFA-ból bizto­sították. Természetesen a község fejlődéséhez a la­kosság is hozzájárul, már eddig 140 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vé­geztek. Az említett két lé­tesítményt, csakúgy, mint a hidroglóbust augusztus 20-án adják át Szamócasziiret Törökszentmiklóson Naponta 15—19 má2sa gyümölcsöt szállítanak el az Aranykalász Tsz-ből A szülőföld szeretete és az internacionalizmus elválaszthatatlan Országos honismereti tanácskozás Szolnokon A Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága és a Népművelési Intézet a hon­ismereti mozgalom soron- következő feladatairól or­szágos tanácskozást rende­zett tegnap Szolnokon, a Barátság klubjában. Nádas Erzsébet, a Haza- fais Népfront osztályvezető helyettesének megnyitó sza­vai után dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Miniszté­rium Múzeumi Főosztályá­nak vezetője tartott elő­adást „Az MSZMP ideoló­giai irányelvei és a honis­mereti mozgalom felada­tai” címmel. A honismereti mozgalom hatékonyságának fokozását szolgáló módszerek — így például a műszakiak, az agronómusok bevonása az üzem vagy a falu történe­tének megírásába, veterá­nok emlékeinek összegyűj­tése stb. — ismertetése után az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ne csak a régmúlt idők tör­ténelmi nagyságaival fog­lalkozzanak a mozgalom aktivistái, hanem a mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségeivel, mártírjai­val is. hogy azokat példa­képül válasszák a fiatalok. A délelőtt folyamán sor került egy másik előadásra is, melyet dr. Kovács Má­té, az ELTE tanszékvezető tanára tartott „A lokálpat- riótizmus ma, mint a köz­ség- és várospolitikai fel­adatok segítője” — címmel. Előadása során az otthon, a szülőföld mindenekelőtt va­ló szeretetéről, ennek az érzésnek az internacionaliz­mustól való elválaszthatat­lan voltáról szólt. Utalt arra, hogy Janus Pan- nóniustól kezdve Petőfiig és József Attiláig minden Jeles emberünkben a haza- szeretet és az egyetemes emberi fejlődés áramköré­be való bekapcsolódási tö­rekvés mindig együtt je­lentkezett. Ezek elválaszt­hatatlanul összefüggnek A jó értelemben vett lokál- patriótizmus ezért nem ke­rülhet soha szembe a pat- riótizmussal, s e kettő az internacionalizmussal. Az előadások után ebéd­szünet következett, majd a tanácskozás résztvevői rövid sétahajózáson vettek részt. Azt követően az előadások feletti vitával folytatódott a program. A tanácskozás mai napirendjén a krónika- Írók teendőiről esik szó. (Tudósítónktól) A Tiszamenti Vegyimű­vek szuperfoszfát üzeme 1961-ben lépett be a terme­lésbe. A mai napon nem kisebb eseményt ünnepel­nek az üzem dolgozói, mint azt, hogy legyártották az egymllliomodik tonna szu­A törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz-ben 1964 őszén, 1965 tavaszán 20 holdnyi összefüggő területen öt faj­ta szamócát telepítettek. A gyümölcstermelő gaz­daságban bevált az új kul­túra és az idén már bő ter­mést hozott. Tövenként 100 —150 különböző nagyságú gyümölcsöt lehet megszám­lálni. összesen 500 mázsa szamócát, s mintegy fél millió forint árbevételt ter­veztek az új gyümölcsfajtá­ból. A korai fajták már be­értek, s a szamóca szedése hétfőn megkezdődött Na­ponta 15—19 mázsa a szü­ret eredménye. Tegnap több mint szá­zan dolgoztak a táblán. Mozgósították a gazdaság hatvan szakmunkás tanu­lóját, a növénytermelésből perfoszfátot. Ebből töbh mint 370 ezer tonnát szem- cséztek. Az első műtrágya üzem mellett ma már közel fél esztendeje fiatalabb, de nem kisebb testvére is dol­gozik úgy, hogy a következő milliós jubileum eléréséhez már csak fele annyi időre van szükség. A két üzem elvonható asszonyokat. — Mindannyiukat gondosan kioktatták a kényes mun­kára. A termés nagyobbik hányada ugyanis exportra megy. Most Finnországba szállítanak. A tábla végén épített ideiglenes bódéban a Hun- garoíruct kékszínű, ízléses műanyag tálkáiba csoma­golnak. Ezek mindegyikébe fél-fél kiló szamócát mér­nek. A hazai, így a szolnoki fogysztóknak papírtálkába rakott gyümölcsöt szállíta­nak. A MÉK helyszíni átvevői tegnap a minőség szerint 19, 17, illetve 11 forintért vették át a szomóca kilo­grammját. Az első szállít­mányok ára ennél maga­sabb volt. A közös gazda­ság mintegy 300 mázsa sza­móca szállítására szerződött a vállalattal. ugyanis kapacitásának tel­jes kihasználása esetén egy év alatt majdnem fél mil­lió tonnát termelhet. Ezek után várható, hogy 1968 második felében már a második millió tonna szu­perfoszfátot adja a TVM a mezőgazdaságnak, illetve a külföldi megrendelőinek. 4% egymilUomodik tonna szuper foszfátot ma gyártják a vegyiművekben A fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben 5 holdon termeltek étkezési zöldhagymát. Képünkön a tsz asszonyai és lányai megtisztítják a hagymái szállítás »lőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom