Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-07 / 82. szám
IMS. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ASZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Három óra alatt elültették a* ezer fát Idei községfejlesztési tervünkben 1100 facsemete elültetése szerepel, amelyből 1000 nyárfa az új köztemető, 100 gömbakác a Rákóczi út fásítását szolgálj á. A nyárfacsemetét a »szolnoki Állami Erdőgazdaságtól vásároltuk meg, s március 19-én kaptuk meg azokat. A tömegszervezetek, az utcabizottsági tagok és tanácstagok megszervezték a faültetéshez a társadalmi munkásokat. Március 27-én, vasárnap reggel elsőnek Kovács Gyula bácsi érkezett meg a fásításra kijelölt területre, de hamarosan százkilencvenhét felnőtt és hatvan felsőtagozatos iskolás gyermek követte. A község ap- rajának-nagyjának összefogása azt eredményezte, hogy három óra alatt elültettük az 1000 facsemetét. A társadalmi munkások ezen tettükkel is sikeresen hozzájárultak községfej lesz. tési tervünk valóraváltásá- hoz, Tiszaigar szépítéséhez. Gazdag János vb-elnök, Tiszaigar Aat Ady Ths gazdái is segítenek A termelőszövetkezetben nehezebb megtalálni annak módját, hogy miként gyűjtsék össze a gazdák felajánlott forintjait, amellyel a szabadságukért harcoló vietnami embereket kívánják segíteni. A közös gazdaságokban, ahol folyamatosan még nem mindenki dolgozik, nem lehet olyan vietnami műszakot szervezni, min például ipari üzemekben. Az Ady Tsz-ben megoldást találtak, elhatározták, hogy egy, másfél, illetve a vezetők két munkaegységet, pontosabban az erre járó összeget fizetik be a szolidaritási csekkszámlára. Egy munkaegységre 22 forintot számolnak. A gazdák többsége helyesléssel fogadta, hogy a tsz is csatlakozott ehhez a nemes akcióhoz, többen kérték — 1. Kiss János, Papp László és mások —, hogy bár ők fizikai munkások, mégis két munkaegység értékét ajánlhassák fel, fogadják ezt el tőlük. Százhatvan tsz-tag 240 munkaegységet, illetve annak értékét adja erre a célra. Várnai Jenőné Kisújszállás Aem egyszer késve kapjuk meg munkabérünket Panaszunkat közöljük a Szolnok megyei Néplappal, mivel mi magunk már hiába próbálkozunk annak elintézésével. Miről is van szó? A Kö- rösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói vagyunk, s azt sérelmezzük, hogy havi fizetésünket nem kapjuk meg rendes időben. Nem először történt meg, hogy egy teljes hónap is eltelik, mire kézihez kapjuk munkabérünket. Mi lehet az oka annak, hogy egy vállalat ilyen rendszertelenül fizeti munkásait, s telefon érdeklődésünkre sem adnak érdemleges választ: mi az oka a késlekedésnek? Magam és három munkatársam nevében érdeklődöm, akikkel együvt dolgozom a bokányi duzzasztónál, Bálint Sándor Cserkeszőlő Ártalmatlan játékszer ? A szép, napos időben játék közben gyakran előkerül a csúzli is. Egyáltalán nem ártalmatlan játékszer ez a gumipuska, amit olyan dolgok is bizonyítanak, mint a kizúzott ablakok, a frissen vakolt, festett épületek falán látható kis kerek bemélyedések, amelyek szintén a csúzlitól, illetve az azzal kilőtt kavicstól származnak. Talán nem is annyira a hatóságok, mint inkább a szülők és a pedagógusok feladata, hogy megértessék a gyermekekkel: a csúzli nem ártalmatlan játékszer. A gyermekek játékának olyannak kell lenni, hogy az ne rejtsen semmiféle veszélyt magában. Dr. Sándor Pál Jászberény sál ugyan, de szintén köny- nyen megközelíthető. A Ti- szaföldvárrói érkező járat ugyanis 14.20 órára érkezik a szolnoki Kossuth térre, s onnan azonnali átszállással továbbjuthatnak az utasok. A tüdőkórházban 16 óráig van látogatási idő, s a Vosztok úttól a vasútállomásig 16.05 órakor közlekedik egy járat, ahonnan a távolsági autóbusz 16.40 órakor indul az említett útirányba. így tehát bőven van idő az átszállásra. hapornai Józsefnek semmi köze az Országos Rendező Irodához Egy korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Kapornai József által szervezett műsor elmaradt, s a jászdó- zsai emberek úgy érezték — joggal —, hogy becsapták őket. Kapornai József, mint az Országos Rendező iroda megbízottja tárgyalt a szervezendő műsorról, a kultúrház igazgatójával. Keszler Pál, az Országos Rendező Iroda igazgatója levelet küldött szerkesztőségünknek, amelyben közölte, hogy Kapornai Józsefnek semmi köze sincs az Országos Rendező Irodához. Intézményüknek nem alkalmazottja, ezért nincs joga ahhoz, hogy műsoros előadásokat szervezzen. S ahhoz sem, hogy tiltott és szabálytalan működése során az Országos Rendező Iroda nevére hivatkozzék. Nevezett .szervezési tevékenysége az 1955. évi 13. sz. tvr. 4. és 6. §-ába ütközik és az 1962. évi 10. sz. tvr. 60. § (1) bek. e) pontja szerint 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható szabálysértést képez, Kapornai József ellen sorozatosan elkövetett hasonló jellegű szabálysértés miatt az Országos Rendező Iroda feljelentést tett az illetékes szabálysértési hatóságnál. A jászdózsai műsor elmaradásáért tehát az Országos Rendező Irodát nem lehet elmarasztalni, viszont ez az eset is arra figyelmeztet. hogy Kapornai Józseffel műsoros előadásokra vonatkozóan sehol ne tárgyaljanak. Intézkedett a tanáes — megjavítják a tetőt Juhász Lajos mezőtúri levélírónk panaszát a városi tanács vb megvizsgálta, s megállapította annak jogosságát. Lévai Zsdgmond, a végrehajtó bizottság elnöke válaszlevelében megírta, hogy a Búza űrt 9. szám alatti ingatlan tulajdonosa Romániában lakik, s így az épület kinevezett gondnokát kötelezte az építési és közlekedési osztály a tető megjavítására, illetve zsindely helyett cseréppel való befedésére. Mivél a lakbérből nem fcűyt be annyi összeg, hogy az elegendő lett volna a tetőzet felújításához, engedélyt kértek a hatósági helyreállításihoz. Az engedély tavaly július 25-én érkezett meg, amikor az egész évi hatósági helyreállításra biztosított 20 ezer forintból már csak 5 ezer forint állt az osztály rendelkezésére. Ezért a munka elvégzéséhez kérni kellett a megyei tanács vb ópUtési, közleike- désd és vízügyi osztályának hozzájárulását, s azt, hogy a költségvetésben szereplő összeg és a meglevő közötti különbséget biztosítsa. Ez 1965 augusztusában meg is történt. A válaszra sajnos nagyon sokáig kellett várni, 1966. március 11-i keltezéssel engedélyezte a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya a hatósági helyreállítást és biztosította a költséget. A mezőtúri városi tanács vb építési, közlekedési osztálya kötelezte a községgazdálkodási vállalatot, hogy a munkát szeptember 1-ig végezzék eL CIKKÜNK I IUI ÜÜ1NYO MAN A jó munka jutalmaként Több a formális tájékoztatásnál Termelőszövetkezetünkben a tagok nagy többsége becsülettel dolgozik. A fiatalok is helytállnak a munkában, mint arról már nem egyszer a lap is hirt adott. A jó munka eredményét nemcsak a jövedelem tükrözi, hanem az is, hogy egyre többen pihennek az ország szép üdülőhelyein, vagy töltenek emlékezetes napokat külföldön. Tavaly tagjaink közül többen Lipcsében jártak, az idei programban pedig kirándulás és üdülés szerepel. Természetesen ebben a fiatalok is résztvesznek, jó munkájuk jutalmaként. Seller István Szolnok, Lenin Tsz Az illetékesek intézkedtek A 7. sz. Autóközlekedési Vállalat vezetői válaszoltak lapunk március 23-i számában megjelent levélre, amelyben a tiszafőld- vári utasok kérték, hogy a szolnoki kórházakban lévő betegek látogatása érdekében korábban induljon az autóbusz. Ezt a kérést nem teljesítheti a vállalat, viszont Intézkedtek, hogy az említett járat munkaszüneti napokon a vasútállomás érintésével a megyei kórházig közlekedjen. Az utasok tehát Tiszaföldvárról 14.30 órára átszállás nélkül a kórházhoz érkezhetnek. Visszafelé ugyanez a járat 16.05 órakor indul a vasútállomáshoz, s onnan Tiszaföldvárra, Cibakházára. A tüdőkórház átszállásLapunk 1966. március 11. számában „Néhány milliót igen, néhány ív papírt nem” című cikkünkben néhány megjegyzést fűztünk a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat üzemegységeiben tartott termelési tanácskozáson elhangzottakhoz. A dolgozók bírálták a vállalatot — többek között — a kiszállási költségek késedelmes kifizetéséért, egyes juttatások elmaradásáért, a rossz ivóvízellátásért és így tovább. A vállalat igazgatója cikkünk megjelenése után elrendelte az ügy kivizsgálását, amelynek eredményéről a következőképpen tájékoztatta a szerkesztőséget: „Mindenekelőtt köszöne- tünket fejezzük ki azért, mert építő kritikával felhívták figyelmünket egyes üzemeinknél észlelt hiányosságokra és ezáltal lehetővé tették, hogy azokkal, illetve azok felszámolásával fokozottabb figyelemmel foglalkozzunk... A cikkben közölt problémákat megvizsgáltattuk illetékes osztályainkkal, amelyek jelentését mellékelten csatoljuk...” Ezeket az anyagokat olvasva meggyőződhettünk arról, hogy a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat vezetői nagyon lelkiismerete, sen foglalkoztak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megvizsgálásával, s az egyes üzemegységeknél tapasztalt, valamint a munkások által elmondott rendellenességeket nemcsak elismerték, hanem intézkedtek is azok megváltoztatása érdekében. Ifit/ például az útielszámolások A névtelen levelek soisa Egy dossziéban őrizzük azokat a leveleket, amelyeket a legutóbbi hat hónapban kaptunk, s az aláírások helyén csupán kezdőbetű szerepel, vagy még az sem. A dosszié elég vastag. Ezúttal nem arról a kevés — de még létező — névtelen rágalmazóról szólunk, akik valakit „el akarnak áztatni”, akik becsületes embereket akarnak karriervágyból, bosszúból, alantas indulatokból befeketíteni. Ezekre a levelekre nem érdemes szót vesztegetni. Tapasztalataink szerint a névtelen levélírók túlnyomó többsége nem ilyen. Becsületes emberek fognak tollat, hogy a levélben valamilyen társadalmi visszásságra, egyéni, de közérdekűnek számítható sérelemre hívják fel a figyelmet. Az érdekes a dologban az, hogy a panaszok rendszerint helytállók és semmi esetre sem olyanok, amelyért valamiféle megtorlás következhetne a levél írójával szemben. Semmilyen különös bátorság sem kell ahhoz, hogy megírják: az újszászi filmszínházban megrövidítik a filmeket; vagy ahhoz, hogy elpanaszolják: a kertvárosi társadalmi munkában épített, kultúrházat most óvodának használják, holott lenne erre más alkalmas épület is. Egy aggódó férj arról írt, hogy Jászberényben későn adják ki a kismamáknak a kelengyeutalványt. Szerepel a panaszok között olyan jellegű is, hogy ma- gánútra használják a tsz szolgálati motorkerékpárját. Egyszóval szinte az élet minden területét felölelik ezek a levelek. Kaptunk olyan írást is, amelynek szerzője kijelentette, ezután is igyekszik leleplezni különböző visszásságokat — név nélkül. A névtelen leveleket író jóakaraté embereknek van egy közös jellemzőjük: félnek. Okkal, vagy ok nélkül, de félnek a megtorlástól. Talán azért, mert valóban él a környezetükben valami kiskirály, vagy inkább csak azért,« mert nem tudják, nem látják biztosan, hogy van erőnk megvédeni azokat, akik jogos panaszaikkal hozzánk, vagy bármilyen más fórumhoz fordulnak. Állandóan szaporodnak a teljes névvel és címmel aláírt panaszok, bejelentések, bizonyítékául annak, hogy az emberek többsége megérti, a hibáknak a közvélemény elé tárása nem veszélyes vállalkozás, hanem törvénnyel támogatott állampolgári kötelesség. Mégis, miért a félelem, a még mindig szépszámú névtelen levélíró részérói? Ügy gondoljuk, a tájkozat- lanság, a bizonytalanság, a törvények nemismerése is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy például az újszászi mozi esetében a levélíró nem írta alá a nevét. Mitől félt vajon? Attól, hogy nem engedik többé be a moziba? És ha a félelem még benne is van nem is kevés jószándékú emberben, akkor ez propagandamunkánk hiányosságaira is utal. Nem nagyon írunk és beszélünk olyan esetekről amelyek a bírálat elfojtói ellen hozott fegyelmi vagy bűnvádi eljárásról adnak számót. Írásos és szóbeli propagandánknak az eddiginél nagyobb súllyal kellene foglalkoznia azzal a számtalan esettel, amelyben a bejelentések nyomán a visszásságokat felderítették, a bírálónak pedig megköszönték a közreműködését. Azt is kevesen tudják, hogy a panaszttevő nevét csak a saját engedélye alapján közöljük a ki- I vizsgálás során. A nevet és a címet viszont feltétlenül tudnia kell a kivizsgálónak az esetleges bővebb felvilágosítás kérése miatt. A névtelen levél a szocialista demokratizmus vadhajtása. Ugyanakkor eredménytelen is, mert névtelen bejelentésekkel csak igen ritka esetben foglalkozik szerkesztőségünk. De ha a közélet tisztaságának igénye az eddiginél jobb felvilágosító munkával párosul reméljük egyre kevesebb kezdőbetűs, cím nélküli leve- " let kapunk mi is és más szervek is. decentralizálását rövidesen megoldják, addig is, amíg végső döntést nem hoznak, bevezették a külszolgálati általányt, valamint a további késedelmes kifizetéseket is megakadályozták... Az elszámolások átfutási ideje a korábbival szemben egy héire korlátozó lőtt. (Ebbe a postai kézbesítéssel járó idő is beleszámítható.) Anélkül, hogy a vizsgálati anyagokat részleteznénk, melyek megelégedésünket váltották ki, megállapíthatjuk, a cikkben felvetett hibákat megnyugtató módon igyekeznek felszámolni. Bizonyíték erre, például az is, hogy az egri termelőmezőben a dolgozók megfelelő ivóvíz ellátását beruházással szeptember végéig megoldják. A fentiek alapján meggyőzőnek találjuk a vállalat vezetőinek ígéretét: „A vállalat igyekezete továbbra is arra irányul, hogy minden lehető módon megoldja a még fennálló ilyen hiányosságokat.” Igaz, hogy a vállalat vezetői kötelességüket teljesítették akkor, amikor cikkünk nyomán alapos vizsgálatot indítottak. Mégis el kell ismernünk, hogy válaszuk több a formális vagy felületen mozgó tájékoztatásnál. Több, mert meggyőz arról, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítását valóban szívügyüknek tekintik. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy ígéretűm, két beváltják. Olvassa, terjessze a Néplapot! Tetje sítik as utas ok kérését
