Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

IMS. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ASZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Három óra alatt elültették a* ezer fát Idei községfejlesztési ter­vünkben 1100 facsemete elültetése szerepel, amely­ből 1000 nyárfa az új köz­temető, 100 gömbakác a Rákóczi út fásítását szol­gálj á. A nyárfacsemetét a »szolnoki Állami Erdőgazda­ságtól vásároltuk meg, s március 19-én kaptuk meg azokat. A tömegszervezetek, az utcabizottsági tagok és tanácstagok megszervezték a faültetéshez a társadalmi munkásokat. Március 27-én, vasárnap reggel elsőnek Kovács Gyu­la bácsi érkezett meg a fásításra kijelölt területre, de hamarosan százkilenc­venhét felnőtt és hatvan felsőtagozatos iskolás gyer­mek követte. A község ap- rajának-nagyjának összefo­gása azt eredményezte, hogy három óra alatt elül­tettük az 1000 facsemetét. A társadalmi munkások ezen tettükkel is sikeresen hozzájárultak községfej lesz. tési tervünk valóraváltásá- hoz, Tiszaigar szépítéséhez. Gazdag János vb-elnök, Tiszaigar Aat Ady Ths gazdái is segítenek A termelőszövetkezetben nehezebb megtalálni annak módját, hogy miként gyűjtsék össze a gazdák felajánlott forintjait, amellyel a szabadságukért harcoló vietnami embereket kívánják segíteni. A közös gazdaságokban, ahol folyamatosan még nem mindenki dolgozik, nem lehet olyan vietnami műszakot szervezni, min például ipari üzemekben. Az Ady Tsz-ben megoldást találtak, elhatá­rozták, hogy egy, másfél, illetve a vezetők két munka­egységet, pontosabban az erre járó összeget fizetik be a szolidaritási csekkszámlára. Egy munkaegységre 22 forin­tot számolnak. A gazdák többsége helyesléssel fogadta, hogy a tsz is csatlakozott ehhez a nemes akcióhoz, többen kérték — 1. Kiss János, Papp László és mások —, hogy bár ők fizikai munkások, mégis két munkaegység értékét ajánl­hassák fel, fogadják ezt el tőlük. Százhatvan tsz-tag 240 munkaegységet, illetve annak értékét adja erre a célra. Várnai Jenőné Kisújszállás Aem egyszer késve kapjuk meg munkabérünket Panaszunkat kö­zöljük a Szolnok megyei Néplap­pal, mivel mi magunk már hiá­ba próbálkozunk annak elintézésé­vel. Miről is van szó? A Kö- rösvidéki Vízügyi Igazgatóság dol­gozói vagyunk, s azt sérelmezzük, hogy havi fizeté­sünket nem kap­juk meg rendes időben. Nem elő­ször történt meg, hogy egy teljes hónap is eltelik, mire kézihez kap­juk munkabérün­ket. Mi lehet az oka annak, hogy egy vállalat ilyen rendszertelenül fizeti munkásait, s telefon érdek­lődésünkre sem adnak érdemleges választ: mi az oka a késleke­désnek? Magam és három mun­katársam nevé­ben érdeklődöm, akikkel együvt dolgozom a bo­kányi duzzasztó­nál, Bálint Sándor Cserkeszőlő Ártalmatlan játékszer ? A szép, napos időben já­ték közben gyakran előke­rül a csúzli is. Egyáltalán nem ártalmatlan játékszer ez a gumipuska, amit olyan dolgok is bizonyítanak, mint a kizúzott ablakok, a frissen vakolt, festett épü­letek falán látható kis ke­rek bemélyedések, amelyek szintén a csúzlitól, illetve az azzal kilőtt kavicstól származnak. Talán nem is annyira a hatóságok, mint inkább a szülők és a peda­gógusok feladata, hogy megértessék a gyermekekkel: a csúzli nem ártalmatlan játékszer. A gyermekek já­tékának olyannak kell len­ni, hogy az ne rejtsen sem­miféle veszélyt magában. Dr. Sándor Pál Jászberény sál ugyan, de szintén köny- nyen megközelíthető. A Ti- szaföldvárrói érkező járat ugyanis 14.20 órára érkezik a szolnoki Kossuth térre, s onnan azonnali átszállás­sal továbbjuthatnak az utasok. A tüdőkórházban 16 óráig van látogatási idő, s a Vosztok úttól a vasútállomásig 16.05 órakor közlekedik egy járat, ahon­nan a távolsági autóbusz 16.40 órakor indul az em­lített útirányba. így tehát bőven van idő az átszállás­ra. hapornai Józsefnek semmi köze az Országos Rendező Irodához Egy korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Kapornai József által szervezett mű­sor elmaradt, s a jászdó- zsai emberek úgy érezték — joggal —, hogy becsap­ták őket. Kapornai József, mint az Országos Rendező iroda megbízottja tárgyalt a szervezendő műsorról, a kultúrház igazgatójával. Keszler Pál, az Országos Rendező Iroda igazgatója levelet küldött szerkesztő­ségünknek, amelyben közöl­te, hogy Kapornai József­nek semmi köze sincs az Országos Rendező Irodá­hoz. Intézményüknek nem alkalmazottja, ezért nincs joga ahhoz, hogy műsoros előadásokat szervezzen. S ahhoz sem, hogy tiltott és szabálytalan működése so­rán az Országos Rendező Iroda nevére hivatkozzék. Nevezett .szervezési te­vékenysége az 1955. évi 13. sz. tvr. 4. és 6. §-ába üt­közik és az 1962. évi 10. sz. tvr. 60. § (1) bek. e) pontja szerint 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható szabálysértést ké­pez, Kapornai József ellen so­rozatosan elkövetett hason­ló jellegű szabálysértés miatt az Országos Rende­ző Iroda feljelentést tett az illetékes szabálysértési ha­tóságnál. A jászdózsai műsor el­maradásáért tehát az Or­szágos Rendező Irodát nem lehet elmarasztalni, viszont ez az eset is arra figyel­meztet. hogy Kapornai Jó­zseffel műsoros előadások­ra vonatkozóan sehol ne tárgyaljanak. Intézkedett a tanáes — megjavítják a tetőt Juhász Lajos mezőtúri levél­írónk panaszát a városi tanács vb megvizsgálta, s megállapította an­nak jogosságát. Lévai Zsdgmond, a végrehajtó bi­zottság elnöke válaszlevelében megírta, hogy a Búza űrt 9. szám alatti ingatlan tu­lajdonosa Romá­niában lakik, s így az épület ki­nevezett gondno­kát kötelezte az építési és közle­kedési osztály a tető megjavításá­ra, illetve zsin­dely helyett cse­réppel való befe­désére. Mivél a lakbérből nem fcűyt be annyi összeg, hogy az elegendő lett vol­na a tetőzet fel­újításához, en­gedélyt kértek a hatósági helyre­állításihoz. Az en­gedély tavaly jú­lius 25-én érke­zett meg, amikor az egész évi ha­tósági helyreállí­tásra biztosított 20 ezer forintból már csak 5 ezer forint állt az osztály rendelke­zésére. Ezért a munka elvégzéséhez kér­ni kellett a me­gyei tanács vb ópUtési, közleike- désd és vízügyi osztályának hoz­zájárulását, s azt, hogy a költségve­tésben szereplő összeg és a meg­levő közötti kü­lönbséget bizto­sítsa. Ez 1965 augusztusában meg is történt. A válaszra saj­nos nagyon soká­ig kellett várni, 1966. március 11-i keltezéssel enge­délyezte a me­gyei tanács vb építési, közleke­dési és vízügyi osztálya a ható­sági helyreállí­tást és biztosítot­ta a költséget. A mezőtúri városi tanács vb építési, közlekedési osz­tálya kötelezte a községgazdálko­dási vállalatot, hogy a munkát szeptember 1-ig végezzék eL CIKKÜNK I IUI ÜÜ1NYO MAN A jó munka jutalmaként Több a formális tájékoztatásnál Termelőszövetkezetünkben a tagok nagy többsége be­csülettel dolgozik. A fiatalok is helytállnak a munkában, mint arról már nem egyszer a lap is hirt adott. A jó munka eredményét nemcsak a jövedelem tükrözi, ha­nem az is, hogy egyre többen pihennek az ország szép üdülőhelyein, vagy töltenek emlékezetes napokat külföl­dön. Tavaly tagjaink közül többen Lipcsében jártak, az idei programban pedig kirándulás és üdülés szerepel. Ter­mészetesen ebben a fiatalok is résztvesznek, jó munká­juk jutalmaként. Seller István Szolnok, Lenin Tsz Az illetékesek intézkedtek A 7. sz. Autóközlekedési Vállalat vezetői válaszol­tak lapunk március 23-i számában megjelent levél­re, amelyben a tiszafőld- vári utasok kérték, hogy a szolnoki kórházakban lévő betegek látogatása érdeké­ben korábban induljon az autóbusz. Ezt a kérést nem telje­sítheti a vállalat, viszont Intézkedtek, hogy az em­lített járat munkaszüneti napokon a vasútállomás érintésével a megyei kór­házig közlekedjen. Az uta­sok tehát Tiszaföldvárról 14.30 órára átszállás nél­kül a kórházhoz érkezhet­nek. Visszafelé ugyanez a járat 16.05 órakor indul a vasútállomáshoz, s onnan Tiszaföldvárra, Cibakházá­ra. A tüdőkórház átszállás­Lapunk 1966. március 11. számában „Néhány milliót igen, néhány ív papírt nem” című cikkünkben né­hány megjegyzést fűztünk a Nagyalföldi Kőolajterme­lő Vállalat üzemegységei­ben tartott termelési ta­nácskozáson elhangzottak­hoz. A dolgozók bírálták a vállalatot — többek kö­zött — a kiszállási költsé­gek késedelmes kifizetésé­ért, egyes juttatások elma­radásáért, a rossz ivóvízel­látásért és így tovább. A vállalat igazgatója cik­künk megjelenése után el­rendelte az ügy kivizsgá­lását, amelynek eredmé­nyéről a következőképpen tájékoztatta a szerkesztő­séget: „Mindenekelőtt köszöne- tünket fejezzük ki azért, mert építő kritikával fel­hívták figyelmünket egyes üzemeinknél észlelt hiá­nyosságokra és ezáltal le­hetővé tették, hogy azok­kal, illetve azok felszámo­lásával fokozottabb figye­lemmel foglalkozzunk... A cikkben közölt problémá­kat megvizsgáltattuk illeté­kes osztályainkkal, ame­lyek jelentését mellékelten csatoljuk...” Ezeket az anyagokat ol­vasva meggyőződhettünk arról, hogy a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat ve­zetői nagyon lelkiismerete, sen foglalkoztak a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek megvizsgálásával, s az egyes üzemegységek­nél tapasztalt, valamint a munkások által elmondott rendellenességeket nem­csak elismerték, hanem in­tézkedtek is azok meg­változtatása érdekében. Ifit/ például az útielszámolások A névtelen levelek soisa Egy dossziéban őrizzük azokat a leveleket, ame­lyeket a legutóbbi hat hónapban kaptunk, s az alá­írások helyén csupán kezdőbetű szerepel, vagy még az sem. A dosszié elég vastag. Ezúttal nem arról a kevés — de még létező — névtelen rágalmazóról szólunk, akik valakit „el akar­nak áztatni”, akik becsületes embereket akarnak kar­riervágyból, bosszúból, alantas indulatokból befeke­títeni. Ezekre a levelekre nem érdemes szót veszte­getni. Tapasztalataink szerint a névtelen levélírók túl­nyomó többsége nem ilyen. Becsületes emberek fog­nak tollat, hogy a levélben valamilyen társadalmi visszásságra, egyéni, de közérdekűnek számítható sé­relemre hívják fel a figyelmet. Az érdekes a dologban az, hogy a panaszok rendszerint helytállók és semmi esetre sem olyanok, amelyért valamiféle megtorlás kö­vetkezhetne a levél írójával szemben. Semmilyen különös bátorság sem kell ahhoz, hogy megírják: az újszászi filmszínházban megrövidítik a filmeket; vagy ahhoz, hogy elpanaszolják: a kertvárosi társadalmi munkában épített, kultúrházat most óvo­dának használják, holott lenne erre más alkalmas épü­let is. Egy aggódó férj arról írt, hogy Jászberényben ké­sőn adják ki a kismamáknak a kelengyeutalványt. Szerepel a panaszok között olyan jellegű is, hogy ma- gánútra használják a tsz szolgálati motorkerékpárját. Egyszóval szinte az élet minden területét felölelik ezek a levelek. Kaptunk olyan írást is, amelynek szerzője kijelentette, ezután is igyekszik leleplezni különböző visszásságokat — név nélkül. A névtelen leveleket író jóakaraté embereknek van egy közös jellemzőjük: félnek. Okkal, vagy ok nélkül, de félnek a megtorlástól. Talán azért, mert valóban él a környezetükben valami kiskirály, vagy inkább csak azért,« mert nem tudják, nem látják biztosan, hogy van erőnk megvédeni azokat, akik jogos panaszaikkal hozzánk, vagy bár­milyen más fórumhoz fordulnak. Állandóan szaporodnak a teljes névvel és címmel aláírt panaszok, bejelentések, bizonyítékául annak, hogy az emberek többsége megérti, a hibáknak a köz­vélemény elé tárása nem veszélyes vállalkozás, ha­nem törvénnyel támogatott állampolgári kötelesség. Mégis, miért a félelem, a még mindig szépszámú névtelen levélíró részérói? Ügy gondoljuk, a tájkozat- lanság, a bizonytalanság, a törvények nemismerése is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy például az új­szászi mozi esetében a levélíró nem írta alá a nevét. Mitől félt vajon? Attól, hogy nem engedik többé be a moziba? És ha a félelem még benne is van nem is kevés jószándékú emberben, akkor ez propagandamunkánk hiányosságaira is utal. Nem nagyon írunk és beszélünk olyan esetekről amelyek a bírálat elfojtói ellen hozott fegyelmi vagy bűnvádi eljárásról adnak számót. Írá­sos és szóbeli propagandánknak az eddiginél nagyobb súllyal kellene foglalkoznia azzal a számtalan esettel, amelyben a bejelentések nyomán a visszásságokat fel­derítették, a bírálónak pedig megköszönték a közre­működését. Azt is kevesen tudják, hogy a panaszttevő nevét csak a saját engedélye alapján közöljük a ki- I vizsgálás során. A nevet és a címet viszont feltétlenül tudnia kell a kivizsgálónak az esetleges bővebb fel­világosítás kérése miatt. A névtelen levél a szocialista demokratizmus vad­hajtása. Ugyanakkor eredménytelen is, mert névtelen bejelentésekkel csak igen ritka esetben foglalkozik szerkesztőségünk. De ha a közélet tisztaságának igénye az eddiginél jobb felvilágosító munkával párosul re­méljük egyre kevesebb kezdőbetűs, cím nélküli leve- " let kapunk mi is és más szervek is. decentralizálását rövidesen megoldják, addig is, amíg végső döntést nem hoznak, bevezették a külszolgálati általányt, valamint a to­vábbi késedelmes kifizeté­seket is megakadályozták... Az elszámolások átfutási ideje a korábbival szemben egy héire korlátozó lőtt. (Ebbe a postai kézbesítéssel járó idő is beleszámítható.) Anélkül, hogy a vizsgá­lati anyagokat részletez­nénk, melyek megelégedé­sünket váltották ki, meg­állapíthatjuk, a cikkben felvetett hibákat megnyug­tató módon igyekeznek fel­számolni. Bizonyíték erre, például az is, hogy az eg­ri termelőmezőben a dolgo­zók megfelelő ivóvíz ellá­tását beruházással szeptem­ber végéig megoldják. A fentiek alapján meg­győzőnek találjuk a vál­lalat vezetőinek ígéretét: „A vállalat igyekezete továbbra is arra irányul, hogy minden lehető módon megoldja a még fennálló ilyen hiányosságokat.” Igaz, hogy a vállalat ve­zetői kötelességüket teljesí­tették akkor, amikor cik­künk nyomán alapos vizs­gálatot indítottak. Mégis el kell ismernünk, hogy vála­szuk több a formális vagy felületen mozgó tájékozta­tásnál. Több, mert meg­győz arról, hogy a dolgo­zók élet- és munkakörül­ményeinek megjavítását valóban szívügyüknek te­kintik. Ez a legfőbb biz­tosíték arra, hogy ígéretűm, két beváltják. Olvassa, terjessze a Néplapot! Tetje sítik as utas ok kérését

Next

/
Oldalképek
Tartalom