Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

Verseghy Könyvtár SZOLNOK f.A ME EVEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 89, szám. Ara 50 fillér 1986. április 16., szombat. Vietnami műszak a szolnoki járás termelőszövetkezeteiben Egyre több kosos gazdaság csatlakozik az országos versenyhez A KÖLTÉSZET NAPJA SZOLNOKON (Tudósítónktól) A szolnoki járás terme­lőszövetkezeteiben javában tart már a tavaszi munka. A brigádok, a munkacsa­patok röpgyűléseken dön­töttek és döntenek nap mint nap arról, hogy az ipari üzemekhez hasonlóan ők is vietnami műszakot tartanak. Ezzel is bebizo­nyítják szolidaritásukat a harcoló vietnami néppel. A tiszaföldvári Lenin Tsz tagsága március végén ha­tározott vietnami műszak szervezéséről. A tagok va­lamennyien csatlakoztak a mozgalomhoz, vállalták, hogy a szombati és a va­sárnapi munkák forint-ér­tékét. elküldik a szolidari­tási csekkszámlára. Ezidáig 12 ezer forintot fizettek be. A besenyszögi Lenin Termelőszövetkezetben százhetven szövetkezeti tag kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. Eddigi mun­kájuk ellenértékeként 6800 forintot adtak postára. A szajoli Vörös Csepel Tsz tagsága közgyűlésen tilta­kozott az USA agressziója ellen és egyben 5000 forin­tot szántak a harcolók megsegítésére. A beseny­szögi Szőke Tisza Tsz-ben, a szászbereki Béke Tsz-ben április elején tartottak vietnami műszakot. Az előbbi közös gazdaságban nyolcvan, az utóbbiban százhúsz szövetkezeti tag tett munkafelajánlást. A mindennapi munkák mellett a szolnoki járás termelőszövetkezeteiben a tagok készülnek a szak­munkásbizonyítványok megszerzésére. A napok­ban a jászladányi Petőfi termelőszövetkezetben ti­zenheten tették le a szak­munkásvizsgát a szántóföl­di növénytermesztő gépész szakmában. A csataszögi Szebb Élet Tsz-ben a ba­romfitenyésztők létszáma gyarapodott, hiszen az el­múlt napokban tizennégyen nyerték el a szakmunkás oklevelet. E napokban pe­dig a tiszasülyi Rákóczi Tsz-ben szántóföldi nö­vénytermesztők, a zagyva- rékasi Béke Tsz-ben pedig sertéstenyésztők tesznek tanúbizonyságot tudásuk­ról. A járásban nyolc helyen alapfokú traktorvezető tanfolyamot szerveztek ko­rábban. Összesen most mintegy kétszáztíz fő szer­zi meg a traktorvezetői „betanított munkás” iga­zolványt. E téren dicséret illeti a kőtelki Ady, a szandaszöllősi Vörös Mező és az újszászi Szabadág Tsz vezetőit, hiszen e há­rom közös gazdaságból összesen százöt fő kapta, illetve kapja meg a bizo­nyítványt. A termelőszövetkezetek­ben a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok szerződ­tetése tart. Ezidáig ötven­egy fiatal jelentkezett me­zőgazdasági tanulónak a közös gazdaságokba. Az elmúlt esztendőben a szolnoki járás termelő- szövetkezetei szép eredmé­nyeket értek el az orszá­gos termelési versenyben. Ebben az évben is kitesz­nek magukért. írásban egyre több szövetkezet je­lenti be részvételét az idei termelési versenybe. A szolnoki Lenin, a tisza­földvári Lenin, a mezőhé­ki Táncsics, a tószegi Dó­zsa, a kőtelki Ády és a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz csatlakozott már. Emellett a közös gazda­ságokban különböző terme­lési ágazatokban helyi ver­senyeket szerveznek. A szövetkezeti tagok brigád­gyűléseken vitatják meg a termelési feladatokat, s itt teszik meg vállalásai­kat. Jó eredménnyel járt me­gyénk gyümölcsöseinek re­pülőgépes permetezése az elmúlt évben. Javult a gyü­mölcs minősége, exportké­pesebb lett, ugyanakkor az átlagtermés is emelkedett. A tavalyi tapasztalatok alapján az idén is hasonló módon szervezi meg a MÉK a gyümölcstermő körzetek­ben a permetezést, A kunszentmártoni járás­ban több mint kétezer hold szilvást, Nagykörű határá­ban pedig mintegy kétszáz hold cseresznyés permete­zését kezdik meg a napok­ban. A gyümölcsösökben már megszervezték a figye­lőszolgálatot, s amint meg­Szolnokon hétfőn este léi 7 órakor irodalmi esttel ünnepük a költészet nap­ját a Ságvári Endre me­gyei művelődési ház nagy­termében. Az ünnepi mű­sort a megyei könyvtár, a művelődési ház, a szakszer­vezetek megyei könyvtára és a megyei könyvbarát bi­zottság rendezi. Imre Lajosnak, a megyei könyvtár igazgatójának jelennek a kárttevő dara­zsak, azonnal a permetezés­hez fognak. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet szilvás és almás gyümölcsösének termésátlagát is növelni kívánják az idén. A MÉK a budapesti Kertészeti Fő­iskola egyik tanárát kérte fel, hogy tanácsaival segít­se a termelőszövetkezetet. A felkért szakember tervet dolgoz ki a tápanyag visz- szaadásra, a permetezésre, valamint a kártevők elleni védekezésre. A cél: a túr­kevei szilvát és almát is exportra alkalmassá tenni, ugyanakkor az átlagter­mést növelni. megnyitója után a szemé­lyesen is megjelenő írók, Nemes Nagy Ágnes, Deve- cseri Gábor és Sípos Gyu­la művei szerepelnek. Az írókat bemutatja Len­gyel Dénes, a Petőfi Irodal­mi Múzeum igazgatója. Közreműködik Surányi Ibo­lya, a budapesti Egyetemi Színpad előadóművésze, Bodor Tibor, a Madách Színház művésze és Gabos Gábor zongoraművész. Zalka Máté sail letétének 70. évfordulója Ünnepi eseménysorozat­tal emlékeznek meg ha­zánkban a nagy forradal­már író, Zalka Máté szüle­tésének 70. évfordulójáról. Az Írószövetség meghívá­sára Zalka Máté özvegye április 21-én Budapestre érkezik leányával, valamint unokájával. Itt tartózkodá­sa során részt vesz majd az évforduló alkalmából sorrakerülő ünnepi meg­emlékezéseken, s találkozik férje egykori harcostársai­val, barátaival is. Április 28-án délben ko­szorúzás! ünnepség lesz Budapesten, a Zalka Má'é laktanya falán elhelyezett emléktábláinál. A forradalmár író nevét viselő különböző intézmé­nyekben, iskolákban, ter­melőszövetkezetekben szin­tén megemlékeznek az év­fordulóról. Minden ötödik ember könyvtári tag a jászberényi járásban K. M. C\f Untot esős permetezés repülőről Kiállításra készül A szolnoki Ságvári mű­velődési ház szobrász szakköre. A Nagy István szolnoki szobrászművész által hét éve vezetett kör tagjai általános iskolai tanulók és középiskolás diáitok. A foglalkozáso­kon előbb rajzgyakorlato­kat végeznek s csak az­után nyúlnak az anyag­hoz, p laszti línhez. Az országban ritka az önálló szobrász szakkör, ahol van is, az legtöbb­ször egy festő szakkör­höz csatlakozik, önálló­sága mellett másik .sajá­tossága ennek a körnek, hogy tagjai nagyobbrészt egész alakos kompozíci­ókkal foglalkoznak. Ez azért ritka, mert. a nagy -szobrok készítése a szak­körökben természetszerű­leg megoldhatatlan tech­nikai nehézségeket okoz. Ezek a szobrok azon­ban nem méretükre na­gyok. A plasztilínből ké­szült öklömnyi szobrocs­kákban is felfedezhetjük a nagyszerűséget, különö­sen azáltal, hogy néhány tehetségesebb tanítvány igen ügyesen törekszik a tömbszerű formára, ösz- szefogottságra. Szem előtt tartják mesterük mondá­sát: „Nem attól lesz a szobor nagy, mert nagy­méretű, hanem az el­képzelés nagyszerűségé­től.” ff. L.) Vízművekéi építenek, új kutakat fúrnak Több mint hatmillió fo­rintot fordítanak az ivóvíz ellátás javítására az elkö­vetkezendő öt évben a ti­szafüredi járásban. Erre nagy szükség van, hiszen jelenleg az ivóvizet ásott kutak biztosítják, amelyek könnyen szennyeződnek. A járás tizenkét községe kö­zül egyedül Kunmadarason van megfelelő vízmű. A többi helyen vagy a víz mennyisége elégtelen, vagy a minősége a megengedett­nél magasabb vasat tartal­maz. A vízművek építése, a megfelelő kutak fúrása sokba kerül, ezért a köz­ségfejlesztési alap egy ré­szét mindig tartalékolták erre a célra. Most jutottak el addig, hogy állami tá­mogatással, a felújítási ke­ret egy részéhek felhaszná­lásával hozzáfoghatnak a vízművek létesítéséhez kutak fúrásához. Abádszalókon például csaknem hárommillió fo­rintos költséggel vízmüvet létesítenek. A tervezést már megkezdték. A tervet a helyi Lenin Tsz és á köz­ségi tanács a Szolnok me­gyei Tanács Tervező Iro­dájával készítteti, Tiszabu­rán és Tiszaszöllősön két- két, Tiszaigaron és Tisza- örsön egy-egy közkutat fúrnak, A többi községben is — Tomajmonostorá-t ki­véve, ahol a művelődési otthon építésére felhasz­nált bankhitelt kell tör­leszteni — még 1970-ig hoz­záfognak a törpevízművek építéséhez vagy a már meglevő hálózat bővítésé­hez. Az idén Tiszaigaron, Ti- szaőrsön és Tiszaszöllősön fúrnak új kutat, míg Tisza- szentimre-Űjszentgyörgyön egy báziskutat létesítenek, amelyre később a törpeviz- művet építik. Ivóvíz ellátási gonao-kkal küzd a járási székhely is Fokozza gondjukat, hogy még jelentős egyéb kom­munális feladatokat is meg kell oldaniuk. így többek között még mintegy húsz kilométernyi villanyháló­zat szükséges ahhoz, hogy a község teljes villamosítá­sát befejezzék. Éppen ezért a harmadik ötéves terv során egy báziskutat, fúr­nak és csaknem tíz kilomé­ter vízhálózatot építenek az ellátási gondok enyhíté­sére. Új kSnfősbe öltözött a kisújszállási fiúnevelő otthon A beszámoló felett élénk vita indult, majd megvá­lasztották az új városi ve- vetőséget, a többi között dr. Koncz József városi főorvost, dr. Hajdú Imre közegészségügyi felügyelőt és Bakos Gábomé szakfel* ügyelő^ A kölcsönzött kötetek száma is szaporodott. Négy évvel ezelőtt alig több mint kétszázezret, tavaly már ennek dupláját vitték ki a könyvtárakból. Ezek a tények az egyre fokozódó érdeklődésről, de nem utolsó sorban a könyvtárak dolgozóinak jó munkájáról is tanúskod­nak. 4 Vöröskereszt szolnak i k üldöl tértekezlete A jászberényi járásban évről évre többen látogat­ják a könyvtárakat. Még 1962-ben a könyvtári tagok száma nem érte el a tíz­ezret, addig az ma mér több mint tizennégyezer. A községek közül kiemelke­dik Pusztamonostor, ahol minden harmadik lakosnál található könyvtári könyv. Tegnap délután egyenru­hás úttörők sorfala fogad­ta a városi tanács épületé­ben a Vöröskereszt alap­szervezetek küldötteit, akik összejöttek meghallgatni a titkári beszámolót két év munkájáról, és megválasz­tani az új városi vezetősé­get. Az egybegyűlteket Szur- may Érnő a városi tanács vb-elnökheiyettese üdvö. zölte. Meghyitójában el­mondotta, hogy a Vörös- kereszt városi aktivistái rendkívül sokoldalú mun­kát végeztek a véradás, a polgári védelem egészség- ügyi szakaszainak kiképzé­sére, a kulturált városkép megteremtése érdekében és egyéb feladatoknál is. A beszámolót dr. Dósa Béláné városi titkár tar­totta. Elmondotta, hogy a Vöröskeresztnek Szolnokon jelenleg 41 alapszervezete van, 4013 taggal. Három­százhúsz egészségügyi elő­adást tartottak két év alatt tizenötezer hallgatóval. A véradók a honvédség köz­reműködésével 1965-ben közel 500 liter vért adtak. Különösen kiemelkedett a Tisza Bútorgyár, ahol a dol­gozók 16 százaléka véradó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom