Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
i9M. április 14.- SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szalmiákszeszből — TEJ Az alábbi földügy szereplői: a szolnoki Vörös Mező Termelőszövetkezet és az ugyancsak Szolnokon lakó Horváth Dezsőné. Horváth Dezső, a férj, a szolnoki járműjavító kiskeresetű munkása. Jól jön hát minden pénz, ami kiegészítheti az egykeresőjű család jövedelmét. Ebből a meggondolásból is lépett be Horváth néni a szövetkezetbe három hold földjével a kollektivizáláskor. Nem is volt ebből semmi baj. Kezdetben megkapták a fél hold háztájit, ami sokat jelentett. Horváthék- nak jól jött, a szövetkezetét azonban egészen másként érintette. A Vörös Mező Termelőszövetkezetnek a nyilvántartás szerint száznyolcvannégy dolgozó tagja van. Ténylegesen dolgoznak is olyan százhusznyian. Hattal többen, mint a nyugdíjasok száma! Ezenkívül még kilencvenöt földhasznosítási szerződést kötött a szövetkezet. A szerződő felek nagyrésze is idős ember. A kevés dolgozó tagra az eltartottak nagy tábora jutott. Köztük olyanok is, akik nem egészen érdemelték meg a szövetkezeti tagsággal járó kedvezményeket. A háztájit kivették, de dolgozni nem jártak. Ez nem mehetett így sokáig. 1964-ben a szövetkezet vezetői hozzákezdtek „tisztába tenni” az ilyen kétes ügyleteket. A rendteremtés szándéka jó gondolat volt. Sikerült is, haszonnal is járt. Még akkor is így van, ha a Horváth néni esete kivétel. A Horváth Dezsőné ügyét egyéni elbírálással lehetett volna csak emberiesen elintézni. Horváth nénit ugyanis — 70 éven felüli — idős korára tekintettel már senki sem kötelezheti munkára. Ám ezt ő maga sem tudta. Jóhiszeműen ráállt arra, hogy tagságát haszon- bérleti szerződésre változtassa. S már itt elkezdődött megrövidítése. Folytatódott tovább. Az egyezség ugyanis még 1964. vége felé történt. De azt csak 1965. április 10-én terjesztették közgyűlés elé. Az SZTK ragaszkodott , ahhoz, hogy erre a négy hónapra is fizessék ki havonta a 37,50 forintot kitevő társadalombiztosítási díjat. A szövetkezet fizetett és t „megterhelte” vele Horváth nénit, ö pedig azt kérdezi: mi jogon fizetettnék meg vele az 1965-re szóló 150 forintot? ö erre az esztendőre már nem számított tagnak. A vita tehát azon van, ki fizessen? A mérleg másik oldalán ugyanis az áll: mindennek a közös igya meg a levét? Mindennek ne. Ebben az ügyben azonban mégis méltánytalan lenne, ha Horváth néni zsebére menne a dolog. Lévén, hogy ő tehet róla a legkevesebbet. Pillanatnyilag ugyanis úgy áll a helyzet, hogy megfontolandó, érdemes-e öt forintos buszjeggyel kidöcögni Horváth néninek Szandaszöllősre a levonások után megmaradt negyven forintjáért? A Vörös Mező Termelő- szövetkezet nem kis megerőltetéssel segíti az öregeket. Erejéhez mérten gondoskodik róluk. Azok az öregek is megkapják a kenyérgabona adagjukat akiknek járandósága nem futná. A haszonbérletesek Hazánkban éppúgy, mint a világ minden jogállamában megvannak a megfelelő intézmények, ahol az emberek ügyes-bajos dolgaikat orvosolhatják. Az évszázadok óta meglévő különböző fokú ügyészségi és bírósági fórumokon kívül igazságszolgáltatásunk az ügyészségi és rendőrségi panaszirodával áll rendelkezésre. Itt bárki elmondhatja egyéni baját, jogi, erkö'csi védelmet kérhet, vagy közérdekű bejeA megyei víz- és csatornaművek egyik dolgozóját elbocsátották állásából, mert a többszöri figyelmeztetés ellenére is rosszul végezte munkáját. A vállalatvezetőség felmondását az akkori egyeztető bizottság jóváhagyta. Az illető a megyei főügyészséghez fordult, ahol megalapozatlan panaszát 1964 decemberében elutasították. A volt pénzbeszedő ebbe nem nyugodott bele és a legfőbb ügyészség segítségét kérte. ahonnan 1965. márciusában — hasonló okok miatt — ismét elutasították. Erről J tesí- tették is. de az elszánt férfi újra beadványt küldött a megyei főügyészségnek, jóllehet itt is írásban megmagyarázták, hogy nem foglalkoznak ügyével. A levelet valószínűleg elolvasta. Ettől függetlenül tavaly augusztusban a tiszafüredi járási ügyészségen kopogtatott. A legaprólékosabban elmondta búját- baját, csak éppen azt felejtette ki hogy már a legTöbb tejet adnak a tehenek, ha szalmiákszeszt kevernek a takarmányukba — állapították meg ;iz agrártudományi egyetemen. A módszer hasonló elgondoláson alapul, mint a már régebben ismert karbamid- etetés, de annál sokkal egyszerűbb. A karbamidos takarmányozás ugyanis nagy szakértelmet és gyakorlatot kíván, emiatt nem is terjeszthető még el általánosan. a szalmiákszesz alkalmazása viszont minden gazdaságban könnyen bevezethető. A szalmiákszeszt a savanyított silótakarmányokra locsolva használják. A ve- gyületben levő ammónia — bonyolult biokémiai folyalentést tehet anélkül, hogy az anyagilag megterhelné. Az emberek nagy része megértette, hogy csakis jogos panaszát, megalapozott bejelentését intézhetik el a javára. Azonban még mindig elég sokan kérnek segítséget, jogi támogatást, minden alapot nélkülöző panaszaik, vélt sérelmeik elintézéséhez. A megyei főügyészség aktái közül ta-' lálomra választottunk ki néhányat. főbb ügyészség is elutasította. Ezt Tiszafüreden nem tudták, ezért jegyzőkönyvezték panaszát. Csak később derült ki, hogy itt sem volt keresni valója. Még- a Miniszter- tanáé* döntését is keresette A másik panaszos földjét betagosították a tsz- szervezés időszakában. A volt tulajdonos panaszt emelet a csereingatlan minősége ellen, mondván, hogy az rosszabb, mint a volt földje. Ügyét az egyik járási tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta. A panaszos a kedvezőtlen döntésbe nem egyezett bele, ezért panaszával a megyei tanács végrehajtó bizottságához fordult. Ttt is elutasították kérését, ez azonban nem kedvetlenítette el. ezért a későbbiekben neve még egyszer szematok útján — elősegíti, hogy a szarvasmarhák bendőjében levő baktériumok a takarmányból több fehérjét tudjanak lelépiie- ná. Az agrártudományi egyetem kísérlete szerint egy mázsa, szalmiákszesszel kiegészített silótakarmány átlagosan legalább 10 liter tejtöbbletet eredményez. A mezőgazdasági üzemekben évente körülbelül 30 millió mázsa szilázs készül, s ha ezt az új módszer szerint kezelik, 300 millió literrel több tejet állíthatnak elő. Az ipar folyékony ammóniafeleslege egyébként bőven fedezi a szal- miákszeszes takarmányozás szükségletét. reoelt a megyei tanács végrehajtó bizottságának egyik ülésén. Követelését ismét elutasították. ezért az illető 1965-ben a Minisztertanácshoz fordult. Kérését nem találták megalapozottnak, de ez nem akadályozta meg abban, hogy újabb beadványt adjon át a megyei főügyészségen. Éppen úgy, mint előbb említett társa, ő is „elfelejtette” megmondani, hogy már a Minisztertanácson is megfordult az ügye. Nálunk az a szólás járja, hogy mondott szóból ért az ember. Az említett példák azt igazolják, hogy sokan még az írottból sem értenek. Ez még a kisebbik baj lenne. Az ok, — amelyért elmarasztalhatjuk őket. azzal magyarázható, hogy feleslegesen kötik le az államapparátusban dolgozók munkaidejét. Visszaélnek a törvény adta lehetőségekkel és erkölcsi ítélőképességükről megfeledkezve. visszaélnek az említett intézmények munkáját irányító jogszabályokkal, amelyek kötelezővé teszik, hogy bárkinek az ügyével foglalkozzanak, ha kell. még a legmagasabb fórumokon is. Tóth László Próbál az énekkar a karcagi Déryné Művelődési Házban Áz írott szóból sem értenek... Megrögzött panaszosok A feledékeny panaszos A tanulásról A TANULÁS bonyolult tevékenységi forma. Tapasztalhattuk is az első félévben, hogy gyermekeink mennyit küszködtek a tanulással. A tanuló ebben az időszakban, a sikertelenség következtében, sok kellemetlen érzelmet élt át. Lebecsülte erejét, nem bízott abban, hogy valamikor képes lesz megbirkózni a feladatokkal. Amikor később egy kis rutinra tett szert, már jobban ment a tanulás. Hiányosságok azonban még most is bőven mutatkoznak. Sok szülő panaszkodik, hogy gyermeke: még mindig lassú a munkában, nehezen veszi észre az anyag lényegét, a figyelme szécszórt, a megtanult anyagot könnyen elfelejti stb. Könnyebbé tehetjük a gyermekek munkáját, ha állandóan javítjuk tanulási módszerüket, s fejlesztjük azokat a lelki képességeket. amelyek a tanulás fő alkotó részeit képezik. Igaz, hogy a tanulás fő helye az iskola, s a tanárok mindent el is követnek annak érdekében, hogy a gyermekek megértsék és meg is tanulják az anyagot. de szükség van otthoni tanulásra is, a megszilárdítás és az önálló ismeretszerzés módjának elsajátítása szempontjából. A szülőknek gosdoskodni kell azokról az elemi feltételekről, amelyek biztosítják az ismeretek tartós elsajátítását. Megfelelő tanulási hely és idő álljon a tanuló rendelkezésére. — Eleinte kellő segítséget kell adni a tanulásban is. Meg kell mutatni, a tanulandó anyag elosztását, a tanulás menetének megszervezését, a tanulási idő beosztását. Csak ezután bízhatjuk önállóan ß tan ül óra a tanulást, de még ekkor is állandóan ellenőriznünk kell, a tanulási idő betartását, a tananyag feldolgozását. Jó, ha a tanuló az iskolából való hazamenetel után nem fog azonnal a tanuláshoz, hanem egy-két órát szabadlevegőn mással foglalkozik. A FELADATOK elvégzését legjobb a szóbeli anyag megtanulásával kezdeni. (Az eseménydúsabb. történeti képekben gazdagabb anyagrészek '’mint a történelem, földrajz, irodalom) szinte belelendítik a gyermeket a tanulásba. Először olvassa el összefüggően az egész anyagot, majd bontsa fel nagyobb egységekre, s jegyezze meg annak lényegét, fő mondanivalóját! Például: Csehszlovákia tanulásakor: 1. Fekvése és a szomszédos országok. 2. Honnét kapta nevét? Kapcsolata a szomszédos népekkel. 3. Nagyobb tájai. 4. Gazdasági élete. Az ötödik osztályos tankönyvek tetszetősek, tanulás szempontjából jó szerkezetűek. Tanuláskor okvetlen használják fel a gyermekek a bennük lévő színes képeket, ábrákat is! Az anyaggal kapcsolatos látási képek megkönnyítik az ismeretek emlékezetbe vésését. A szöveg kiemelt részeit tanulják meg kívülről! A tanulás során emeljék ki — lehet halvány aláhúzással is — az új kifejezéseket! Ezután a vázlatpontok alapján, mondják el az egész anyagot, beszédükben használják az új szavakat! Ha az anyag végén lévő összefoglaló kérdésekre is tudnak válaszolni, biztos siker koronázza munkájukat. Csak az ilyen értelmes tanulás vezet oda, hogy minőségi változás következzék be a tanulók észlelésében. gondolkodásában és a többi lelki folyamatokban. ami feltétele a soksok új ismeret befogadásának, Ha ez nem így történne, képtelen lenne a gyermek a közös és lényeges tulajdonságok alapján általánosítani. Például a sárgarépát, zellert, petrezselymet és a kaprot, az összetett ernyős virágzat alapján, mint közös jellemző alapján, egy családba sorolni. A CSALÁDI NEVELÉS során, más alkalmakkor is fejleszthetjük a gyermekek megfigyelő, lényeglátó stb. képességét. Például: házimunkák végeztetése alkalmával, a játékokban való ötletadásokkal stb. A gyermekek vásárolni mentek és útközben a következőt játszották: Ki tud az üzlet kirakatában lévő áruk közül a legtöbbet megfigyelni és emlékezetben tartani? Napokig képesek voltak ilyet játszani, s próbáltak egymáson túl ten ni. Igen fontos feladatunk a tanulók beszédkészségének a fejlesztése, ami szorosan összefügg az olvasóvá-ne- velés kérdésével. Érdeklődnek a kalandos történetek iránt, adjunk minél több könyvet, folyóiratot gyermekein^ kezébe! Az olvasmányok eleinte legyenek rövidek, hogy a gyermek, még a meglévő olvasási nehézségeket le tudja küzdeni. Tapasztalhatjuk, hogy a gyermekek a kalandos történetekről szívesen beszámolnak. Szinte ömlik belőlük a szó, hadarva mondják az eseményeket. Engedjük a gyermeket beszélni, de fékezzük a beszéd gyorsaságát! Ezt ne szidással, gúnnyal tegyük, hanem emberi módon, jó- tanácsként. Röviden szólnunk kell az írásbeli feladatok elvégzéséről is, ami a tudatos tanulás igen fontos eszköze. Rá kell szoktatni gyermekeinket munkájuk önellenőrzésére és az igényességre. Ezt a gyermek csak a rendszeres figyelmeztetés és következetes ellenőrzés eredményeként szokja meg. Komolyabb, összetettebb feladatok megoldásakor — például számtan feladatok megoldásakor — elevenítse meg a problémát rajzos '’ormában! A TANULÁSBAN VALÓ önállóság nem jelenti a tanuló teljes magára hagyását. Kapnak olyan feladatokat is, amelyek végrehajtásában segítségre van szükségük. Például az egyes gyűjtőmunkák elvégzésében, ami rendszerint folyamatos. évekre szóló feladat. Lehetővé kell tenni a gyűjtést. Gyakran anyagra, pénzre van szükségük,, amelyeket biztosítanunk kell. Törődni kell a gyermek munkájával, de úgy, hogy csak a legvégső esetben segítsünk. Oldja meg önállóan a feladatot még akkor is, ha hiba lesz benne, s majd azután kijavíttatjuk. így látjuk, hogy a gyermek egyáltalán megértette-e a problémát, van-e valamilyen elképzelése a feladat megoldására. 'lár maga a probléma megértése is komoly gondolkodási folyamat. Fontos, a problémára való feleletadás megfogalmazása is. Tudatosítani kell a tanulóban: a megoldás menetét, mi volt benne a lényeges, mi volt a legnehezebb mozzanata, hasonló esetekben hogyan alkalmazná a tanultakat? A NEHEZEBBEN tanuló gyermekekkel való foglalkozás sok türelmet, nyugodt bánásmódot igényel a szülőktől. Idegeskedéssel, türelmetlenséggel sokat ártunk a gyermeknek is és önmagunknak is. Gledura Lajos Adjon még hozzá pár forintot és elviheti a pénzét ? kívánalmuk szerint kenyér- gabonában vagy pénzben vehetik fel a bérleti díjat. Több más jele van még annak, hogy a közösség igyekszik a legméltányosabban gondoskodni tagjairól. Azokról is, akik valamilyen formában hozzájuk tartoznak. Miért csak a Horváth néni ügyében kicsinyeskednek? — borzák —