Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

190«. «prüfe 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vizsgázik: Működik a „zsűri", — a kollégák óra közben feljegyzik észrevételeiket. Németh Kati a katedrán. Alapvető: a közösség érdeke Horváth Istvántól, a kisújszállási városi pártbizott­ság titkárától néhány időszerű kérdésre kért választ lapunk munkatársa. Szolnokon, a Kassai úti iskolában jártunk, ahol a szegedi pedagógiai főiskola kihelyezett tagozatának hallgatói gyakorlati tanítás során vizsgáztak abból: ho­gyan sikerül az elméletet a katedrán hasznosítani. Bátorfi József igazgató szerint a hozzájuk került három csoport hallgatói — magyar és matematika sza­kosok — alaposan készül­tek az órákra, illemtudók, készséggel megfogadják ta­Karcagon a 876 hold te­rületű gyümölcsösben meg­kezdődött a növényvéde­lem. Az fmsz is segíti ezt a munkát, 13 helyen áru­sítják a permetlevet, s már több mint 450 liter törzs­oldatot adtak el. Az fmsz növényvédő brigádja kilenc zártkertben és a házaknál végezte a fák permetezé­sét. Túrkevén öt hegyközség­ben mintegy 25 000 liter cermetelvet szórtak ki. — pasztaltabb kollégáik taná­csait. S ami szintén nem utolsó: a gyermekek egy­kettőre szívükbe zárták őket. Kertész Klára tanár­nő, a matematika szako­sok egyik csoportjának ve­zetője szintén csak dicsér­te a főiskolásokat. Annyit azért hozzáfűzött: szerinte vannak köztük úgymond született pedagógusok, de olyanok is, akiknek a gya­korlati tapasztalatok alap­ján kell majd megszerez­Ezekben a kertekben egyet­len fa sem maradt ki a téli permetezésből. Abádszalókon a brigád módszere az, hogy előre értesítik a termelőket a permetezés idejéről, s az elvégzett munkát pedig helyben igazoltatják a ter­melővel, vagy megbízottjá­val, s ezzel elejét veszik sok utólagos vitának. Ez a növényvédő brigád szintér csaknem 10 000 li­ter permetlevet használt már fel. niök a gyermekekkel való foglalkozási rutint Belátogattunk az előadá­sokra is. A magyar szako­soknál Németh Katalin ve­zette a foglalkozást, a má­sik osztályban pedig Zitz- mann Mariann tanította a gyerekeket a törtekkel va­ló műveletekre. A hátsó sorban a többi főiskolás figyelte a gyakorló tanárt A tanítás végén egy-egy órát mindig a tapasztala­tok megbeszélésére szán­nak. Szükség is van erre, hiszen ősszel már szakta- nári ellenőrzés nélkül áll­nak katedrára. Tanítva ta­nulnak, hiszen a második szakot — rajzot vagy éne­ket — már levelező úton végzik el. Nem kíméli a kerekeket A napokban a szolnoki vasútállomástól autóbusz- szal utaztam haza. Feltűnt, hogy a busz gu­mik futófelülete egészen jó állapotban van, de a köpeny oldala olyan, mint­ha szánt-szándékkal lekö­szörülték volna. A hátsó kerékből tenyérnyi kisza­kadt. Vajon mitől lehet ilyen? Látható, hogy a járda- szegély súrolja le. A gép­kocsivezető vigyázatlanul áll be a megállóba. A jobb első kerekek emiatt tönkremennek, el­lenben a baloldali gumik oldala teljesen ép. Persze ezek sosem kerülnek a jár­daszegély közelébe... Később felhívtam a MÄVAUT pályaudvart, Mizsei István fődiszpécser­rel beszéltem. — Mondja meg legyen szíves mennyibe kerül egy autóbusz gumiabroncs? — ötezer forintba. — Akkor én egy rend­számot mondok: GA 55—05. Kérem nézze meg a jobb­oldali kerekeit. — Miért? Erre elmeséltem, amit délelőtt tapasztaltam. — Sajnos akad még hanyag ' gépkocsiveze­tő. Köszönjük a figyelmez­tetést. Szívesen. Csak hasz­náljon.-f. -p. Kérdés: Mit tesznek a város mezőgazdasági üze­meinek pártszervezeted azoknak az új intézkedé­seknek ismertetése és meg­értése érdekében, amelyek alkalmazására az idén már sor kerül a közös gazdasá­gokban. Elsősorban azokra az intézkedésekre gondo­lunk, amelyek a termelő- szövetkezetek önállóbb gaz­dálkodását segítik elő. Válasz: A mezőgazdasági szakemberek és a mezőgaz­dasággal foglalkozó elvtár­sak eléggé meggondoltan nyilatkoztak, megfontoltan mondtak véleményt közvet­lenül a határozatok, intéz­kedések megjelenése után. Azóta viszont eléggé „meg­gyorsított” törekvések vannak. Előre kell bo- csátanom hogy tavaly elég sok anyagi nehéz­séggel küzdöttek a ter­melőszövetkezetek. E ne­hézségek jórésze nem szor­galmukon múlott. Volt olyan termelőszövetkezet, ahol 700 katasztrális hold föld termése esett ki a bel­víz miatt. Ráadásul súlyos­bította a helyzetet, hogy ezt a nehézséget igyekeztek a tagok előbb titokban tar­tani. Ilyen kiesések, előre nem látott nehézségek mondhat­ni minden szövetkezetben voltak. így talán érthető az a törekvés, amit most így foglalhatnék össze: a meg­adott lehetőségek alapján elsősorban a szövetkezeti tagok személyes anyagi kí­vánságait igyekeznek kielé­gíteni. A Kinizsi Tsz-ben példá­ul elhatározták, hogy nem tartanak tovább juhot, mert nem gazdaságos. Csak az ottani pártszervezet és a városi pártvezetéssel együtt tartott beszélgetés után áll­tak el attól a szándékuktól, hogy a meglevő állományt menten felszámolják. A pártszervezetek léptek közbe azért is, hogy meg­előzzék annak a nézetnek a meggyökeresedését: Ipari növény ez is, az is, ne ves­sünk hát cukorrépát, ha­nem minél több mákot. Az­zal érveltek, hogy a mákot a munkacsúcsok idejére rendibe lehet tenni. így nem lesz majd munkaerőhiány, sőt az őszi szállításoknál sem adódik torlódás, ami bizony cukorrépaszedéskor elég gyakori. A pártszervezetek kezé­ben őszintén szólva nem volt elég érv, mert a terme­lőszövetkezetek munkaerő- körülményeit ezek valóban könnyítették volna. De azt, hogy a kávéba, teába, cu­kor helyett nem tehetik a mákot, mindenki elismerte. Végül is eljutottak ahhoz az állásponthoz, hogy az önállóság növelése nem je­lenthet önkényességet. Cu­kor kell, és csak úgy lesz, ha megtermelik. A zöldség- termesztés fejlesztését vi­szont nagyon komolyan vet­ték a szövetkezetek. Tavaly az Ady Tsz növelte a zöld­ségtermesztő területét, most a Kinizsiben telepítenek 40 holdas zöldségkertészetet. A pártszervezetek a ter­melőszövetkezetekben is és az állami gazdaságokban is egyik fő feladatuknak tar­tották: megismerni a tsz- tagok és a gazdaságok dol­gozóinak véleményét. Be­szélni velük az intézkedé­sekről. Ezért gyakoriak vol­tak a brigádgyűlések, a ki­bővített vezetőségi ülések, aktivaérlekezletek. Volt tsz, ahol például kötetlen be­szélgetéseket kezdeményez­tek. Ez azt jelentette, hogy munka után a szövetkezeti tagok több estén át bemen­tek az irodába s ott a veze­tők közül mindig „inspek­ciózott” valaki, aki meg­hallgatta, megválaszolta az ott elhangzó kérdéseket, figyelte, vezette a vitákat. Kérdés: Milyen új voná­sok találhatók a pártmun­kában, amelyek az új intéz­kedések végrehajtását szol­gálják? Válasz: Az új vonásokat általában a helyi körülmé­nyek szabják, követelik meg. A Búzakalász Tsz-nél például vissza-visszatérnek régi dolgok. Ott még — töb­bek között — az egységes paraszti osztály kialakításá­ra vonatkozó szemléleteket kell tisztázni, módosítani, hogy a pártszervezet való­ban egységesen tudjon az új intézkedések végrehajtá­sa mellett kardoskodni. De ehhez most valóban hozzá is láttak. A Csorbái Állami Gazdaságban a párttagság általános műveltségének, tájékozottságának emelését kell szorgalmazni ahhoz, hogy valóban tudjanak ér­velni. Ebben viszont már következetesek a gazdaság­ban. Nagyon szorgalmasan tanulnak az iskolák kihe­lyezett osztályaiban. A Búzakalász Tsz párt- szervezete tart talán legin­kább lépést az intézkedések magyarázásával. A köny­velést kérték meg például arra, hogy dolgozza ki fe- héren-feketén, mit jelent,a tsz-nek az ár- és bérintéz­kedések végrehajtása. Ami­kor megvolt az elemzés ar­ról, hogy megközelítőleg 1,2 milliárd többletet jelent ez a tsz-nek 1965-höz viszo­nyítva, akkor kezdték az aprólékosabb beszélgetése­ket. így már mindenki job­ban érdeklődött a részkér­dések iránt. Ez esetben te­hát sikerült a pártszerve­zetnek az érdeklődés felkel­tése, fokozása. Kérdés: Mit tart a város mezőgazdasági jellegű párt- szervezeteiben a legfonto­sabbnak az idei tervfelada­tokkal kapcsolatosan? Válasz: Mindenekelőtt a vezetés színvonala további emeléséhez való hozzásegí- tést említem. Mégpedig úgy, hogy közben érvényesüljön az emberekkel való foko­zott törődés. A pártszervezetek most szorgalmazzák például a jövedelemelosztás formái­nak egyszerűsítését. Ebben sajnos egyelőre talán csak egy termelőszövetkezetben van egységes álláspont. Sok helyen feszít például az az elv: az a biztos, amit haza­viszek. A Dózsa Tsz-ben ta­valy például eléggé beleme­rültek a részes művelésbe, ezért nagy aránytalanságok adódtak. Ebben a tsz-ben jól összeforrott műszaki gárda van és a gépesítésben dolgozók is jól végezték fel­adataikat. Mégis ők itták meg a levét annak, hogy túlságosan sok volt a részes művelésre kiadott terület, mert a munkaegységük értéke nem érte el a terve­zett összeget. Egyáltalán nem akarjuk azt, hogy ne számolják a szövetkezeti tagok, hogyan járnak jobban. De az sem­miképpen sem vezet jóra, ha nem egymás, a közös­ségi érdek figyelembevéte­lével, hanem egymás rová­sára igyekeznek maguknak jobb életkörülményeket te­remteni. Út a jövőbe Mennyi öt esztendő? Sok? Munkában gyorsan te­lik az idő. Kevés? A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett jelentése a második ötéves terv teljesítéséről alighanem a legjobb bizonysága annak, mire képesek egy ország önnön felemelkedésükért küzdő dolgozói. Az eredményeket vizsgálva elsősorban a változá­sok a figyelemreméltóak, nem annyira a puszta mennyiségi növekedés, hanem inkább az, ami a gaz­daság. az élet arculatát változtatja meg. Mert kétség­telenül nagy fonosságú, hogy az ipari termelés cií év alatt csaknem a másfélszeresére nőtt, de ennél sokkal fontosabb, hogy a termelésnövekedés majd­nem kétharmad részben a termelékenység emelkedé­séből származott, és csak egyharmadában a szélesebb körű foglalkoztatottságból. A mezőgazdaságot tekintve — miután a tervidő­szak kezdetére befejeződött a nagyüzemi szocialista átalakítás — az a legfeltűnőbb, hogy kereken két­szer annyi beruházást fordított a mezőgazdasági cé­lokra az ország, mint az előző öt esztendőben, s en­nek kezdeti eredményei már mutatkoznak. Minden terv jelentés legbeszédesebb fejezete a beruházásokról szóló. Csakhogy féléves vagy éves vonatkazásban ezt még csak nyomon lehet követni, öt esztendő távlatában azonban csaknem lehetetlen. Hosszú bekezdéseken át olvassuk a nehézipar, vala­mint a könnyű- és az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a közlekedés öt év alatt tető alá került, csupán legfontosabb, új létesítményeinek felsorolását,_ az­után a kereskedelmi és a kommunális, a kulturális és az egészségügyi főbb beruházások hosszú sorát, ami­ből itt legfeljebb jellemző példákat ragadhatunk ki Mondjuk a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya- gyárát, a Dunai Vasmű hideghengerművét, az Oros­házán épült üveggyárat, Nyíregyháza és Békéscsaba új konzervgyárát, a több mint harmincnyolcezer trak­tort, a hatezerhat száz gabonakombájnt, a Balaton partján épült szállodákat, vagy a 3100 általános isko­lai és a 870 középiskolai osztályterem felépítését. Különösen nagy figyelemmel tanulmányozzuk a jövedelmekről, valamint a kereskedelmi forgalom alakulásáról közölt adatokat Az ötéves terv mintegy 16—17 százalékban jelölte meg a munkások és alkal­mazottak egy főre jutó reáljövedemének célszerű nö­vekedését —, s a fejlődés tényleges mértéke öt év alatt meghaladja a 18 százalékot. Ez azonban nem feledtetheti, hogy az egy keresőre jutó reálbér — amely a munkások és alkalmazottak átlagkeresetét és a fogyasztói árakat összefüggésükben fejezi ki — 9 százalékkal növekedett, ami viszont alatta marad a terv eredeti célkitűzéseinek. A terjedelmes tervjelentés befejező része különö­sen az oktatás, az iskolázottság gyors fejlődéséről kö­zöl imponáló adatokat. A középiskolai tanulók Szá­ma 69 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt, a fel- S sőfokú tanintézetek hallgatóié pedig kereken kétszer í annyi. A szakmunkás-képzés is bővült, a mostani tan- S évben 37 százalékkal több az ipari tanuló, mint öt ‘ évvel ezelőtt volt. Népgazdasági terveink önmagukban : kevéssé érthetőek meg, folyamatosságukban azonban í kitárul az egész jövendő. A százezrek, akik e gazda- ,, 3 godó keretek között tanultak és tanulnak, már e szó- s í cialista jövőhöz építik az utat. 876 hold gyümölcsös védelme a házaknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom