Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
I m, áprüu io. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Házgyári ház Építőkockákból ti% emelet — Minden egy helyen Csak széleskörű nemzetközi összefogás hozhat eredményt A 80 éves Isse huts Béla professxor nyilaíkoaata a rákkutatás új átjárói „Van amikor a felnőttek tanulnak a gyrekéktől”. — Elveszik — persze csak képletesen — a játékot és megpróbálják nagyban, hatalmas méretekben felhasználni. Figyeljük csak, milyen egyszerű! A kisfiú Kezébe veszi az építőkockát, egymás mellé teszi, lapos oldalaival összeilleszti, — egyik a másik fölé kerül, íme, már is kész a ház. És most próbáljuk meg mi is, felnőttek. Építsünk lakóházakat. Egyik falat emeljük toronydaruval a másik fölé. fröccsenjék a beton, magasodjék a ház. Persze, ez a valóságban nem ilyen egyszerű. Először meg kellett teremteni az alapot, a házgyárat, ahol előállítják a kész elemeket. A második világháború után kezdtek kísérletezni ezzel a módszerrel. Európa romokban hevert. Lakásokért, mégpedig gyorsan felépülő lakásokért Idái tot t a szükség. Francia- ország, Olaszország után a Szovjetunióban egymásután építették a házépítő kombinátokat. Magyarországon hasonlóképpen komoly gondot okoz a modem, gyors építkezés. 1963- ig nem volt házgyár hazánkban. A tapasztalatok pedig már bebizonyították, hogy az építkezésben is csak nagyüzemi módszerek vezethetnek eredményre. — Három évvel ezelőtt, szovjet dokumentáció alapján, szovjet szakemberek segítségével megkezdtük est házépítő-kombinát alapjainak lerakását. Néhány, A vasszerkezetet „kiöntik'’ folyékony betonnal, hogy aztán a megszilárdult eleinek az építkezés alapjait szolgálják. cement változik az ember munkája folytán szilárd betonná. Hogy szilárdak-e ezek a házak? Erre talán elég, ha elmondjuk, hogy a földrengéssújtotta Skoplje vezetői az új várost is ezzel a módszerrel építik. Azt vallják: a Szovjetunióban elvégzett különböző, izgalmas kísérIlyen egy 3 ablakos szoba egyik fala. Beüvegezve, a külső falak a kívánt színekre festve, csak arra várnak, hogy a helyszínen, modern technológiával, mérnökök és technikusok irányításával összeszereljék. úgynevezett előregyártott elemet gyártó üzem, ahol eddig födémgerendákat, idomdarabokat készítettek, már 1963 előtt is működött ugyan, de komplett, összeszerelhető falnagyságú elemekkel eddig még nem „operált" az építkezés. Óbudán, közel a híres Aquincumihoz, ahol több apró földszintes csarnok állt, a régi elavult módszer átadta helyét a modem világ korszerű technikájának. Megépült a házgyár. Maga a gyár L impozáns: hatalmas üvegcsarnokai nemcsak praktikusak, a termelés minden igényét kielégítők, hanem az új. egészséges, tiszta gyárról vallott elképzeléseinknek is megfelel. Ma a gyár már nemcsak kísérletezik, de egyre jelentősebb kapacitással kapcsolódik be a lakásgondok megoldásába. Alapanyaga a kavics, cement. A nyersanyagszükségletet kielégíti a hazai ipar. A szállítás olcsó, vízi úton történik, hiszen a kombinát közel a Duna- parthoz épült fel. — Még nincs teljes üzem. Felfutás a maximális kapacitásra folyamatosan történik. Jelenleg napi mintegy 320 tonna kavics és 50 tonna letek eredményei alapján meggyőződtek róla. hogy minden fizikai hatással lobban dacol, mint a ha- lyományos téglaépítés. A kívülről szemlélődök az építkezések kezdetét általában a falak felhúzásától számítják. Valójában azonban az alapozás nagyon sok időt vesz igénybe. Ez mind a hagyományos, mind a gyári építkezéseknél megegyezik. A felépítmény, a falak és a födém- zet azonban lényegesen gyorsabban készül az új módszerrel. Két-két és fél hónap előnyt jelent a téglás falazással szemben és ez bizony már nem lebecsülendő eredményt jelent! Röviden válaszolhatunk. — Mind esztétikailag, mind célszerűségükben, a korszerű igényeknek megfelelők. Mint ahogy a gyerekek az építőkockákkal, úgy a felnőttek is variálhatják a különféle elemeket. Még az összeszerelés is rejt lehetőségeket, hogy legyőzzük az esetleges uniformizálás veszélyét. A szobák általában 13—18 négyzetméter alapterüle- tűek, a lakások általában 2—3 szobásak lesznek. — Természetesen gondolnak a garzon igényekre is, de a főcél az, hogy mindegyik eljövendő, elkészülendő otthon a legteljesebb komforttal rendelkezzék. Beépített bútorok, konyhák, fürdőszobák várják majd az új lakókat. A tervezők gondoltak az egyre szaporodó autó-állományra is és a földszinti részt garázsnak képezték ki. Kezdetben tíz szint magasságban építkeznek, de a házgyár lehetőséget nyújt magasabb épületek emelésére is. Ha majd a házgyár teljes kapacitással termel, naponta 6 új lakást, évente mintegy 1800 új lakást ad át az igénylőknek. Öröm nézni, hogyan dolgoznak az óriási toronydaruk. Szeretnénk, ha minél több ehhez hasonló házgyár épülne, mert ez a biztosítéka annak, hogy mihamarabb országos méretekben enyhüljenek a lakásgondok. írta, fényképezte: Regős István Hatalmas speciális szállító kocsikkal érkeznek a "'ely- színre. Nagy teherbírású, szovjet toronydaruk »melik be a falakat. Alul jól láthatók a garázs-ablakok. Most ünnepelte a magyar tudományos élet Issekutz Béla Kossuth-díjas akadémikusnak, a magyar gyógy- szerkutatás nesztorának 80. születésnapját. Nem egyszerű, protokolláris ünneplésről tudósíthatnak a magyar újságírók: a 80 éves tudós bejelentette, hogy a rákkutatás új útjának vágott, s eredményét egy tízíves tanulmányban az Akadémia asztalára tette. A tanulmány egyébként hamarosan angol és magyar nyelven jelenik meg először. Munkája a chemo- terápiai kutatások továbbfejlesztését dolgozza ki. — A chemoterápiától. a rosszindulatú daganatok gyógyszeres kezelésétől még 15 éve is nagy eredményeket várt a világ, — mondotta beszélgetésünkkor Issekutz Béla. — 1943— 49-ben olyan biztatóak voltak a kezdeti eredmények, hogy a magyarországi nemzetközi hévízi kongresszuson már be mertem jelenteni, hogy: 15 év alatt a rák gyógyítása megoldható. Később mégis csalódást okoztak azok a módszerek, amelyek biztosnak látszottak. Már a második magyar gyógyszerte- rápiai konferencián, mint elnök, ki kellett jelentenem: megtorpant a kutatás, új módszereket kell keresnünk. — Az elmúlt években — folytatta nyilatkozatát az idős tudós — csak ezen gondolkoztam, minden irodalmat átnéztem: mi lehet az oka a megtorpanásnak, milyen új úton kellene elindulni, ami sikerrel biztatna. Rájöttem arra, — amire különben mások is gondolnak már —, hogy emberi daganatsejteken kell az új vegyületeket kipróbálni. Eddig ugyanis állatkísérletekkel végezték a vegyületek kipróbálását; az állatokba mesterségesen transzponált daganatokat gyógyították, vagy fejlesztették vissza a vegyületek. Az emberi daganatsejlek pedig mások, mint az állatoké. Kidolgoztam egy tervezetet, amelyet csak nemzetközi együttműködéssel lehetne megoldani. Tíz-ti- zenötezer vegyületet kellene megvizsgálni emberi daganatsejtekben, s ezek közül lehetne kiválasztani azokat, amelyek gyógyításra alkalmasak. — Azt kell belátni, hogy az állatkísérletek útján valószínűleg nem lehet megtalálni az emberi daganatsejtekre ható vegyületet. Négy-ötszáz kutató több évi munkája kell ehhez. A régi módszerekkel már kétszázezer vegyületet vizsgáltak meg, de csak állatkísérleteken. Szelektálták ezeket, körülbelül ezer vegyidet volt, ami hatékonynak bizonyult. Az ezerből a 20—30 leghatékonyabbat használják a gyógyításban. A legsürgősebb az lenne, hogy előbb ezt az első ezer vegyületet — ami hatékonynak bizonyult, de félretettek, s csak a 20—30-at használják —, emberi sejteken próbálnák ki. Tudni kell azonban: betegeken nem lehet és nem szabad ilyen vegyületeket kipróbálni. Kiszámítottam: ahhoz, hogy valamit mondjak — körülbelül százféle emberi daganatsejtet ismerünk — külön-külön kell megkeresni, hogy egy- egy vegyület hogyan hat egy bizonyos fajta sejten. Ezerféle vegyületet legalább ötször kell kipróbálni egyfajta daganatsejten, ami legalább félmillió beteget jelentene. Ezért egyszerűbb: a kioperált daganatból sejttenyészetet készíteni, s azon kísérletezni a vegyületekkel. Ezen az úton, nagy kutatóintézetek nemzetközi együttműködésével lehetséges csak néhány év alatt tíz-lizen- ötezer vegyületet megvizsgálni. így lehet csak a eh emoteráp i ás kutatásokat a szerencsés véletlenektől függetleníteni és megtalálni azt az ötven-száz vegyületet, amelyek az operált betegek végleges gyógyulását biztosítják. A viták nem is a professzor igazsága — igazságába vetett hite — körül vannak, hanem a lehetőségekben. A nemzetközi ösz- szefogás, a közös munka lehetőségeiben. Sokan kételkednek abban, hogy egy ilyen nagy, nemzetközi együttműködés kivihető-e. — Ha más haszna nem is lesz a munkámnak, csak az, hogy belátják a kutatók: új úton kell elindul- niok, újat kell kezdeniök, ha gondolkodni kezdenek ezen, akkor eredményes volt. Ha munkámról írnak, ne tüntessék úgy fel, hogy én megoldottam a rák kérdését. Egy lehetőséget dolgoztam ki, amit egy öreg ember lát, s a fiataloknak javasol. Kőbányai György < Sz. V. Anyicskov és Issekutz Béla professzor az első Magyar Gyógyszerterápiás Konferencia szünetében. JÖVENDŐT MONO A KUTATÓ MIT VÁRHATUNK A MŰANYAGOKTÓL 1970-IG? Kávé-zacc helyett — a préspor üledék; a varázsgömb helyett — lombik; a varázs-szavak helyett — polivinilklorid; kaprolak- tám; poliészter; epokszi; stirol... Aki nem szakember, annak talán még — igazi varázs-szavakhoz időén — misztikusak is. Kezdődhet a jövendőmondás! — Hogy 1970-re az életnek hány területére tör majd be, illetve válik uralkodóvá a műanyag, ennek megjövendölésére legkevésbé épp a kutató képes — szabadkozik Tárczi Emma, a Műanyagipari Kutató Intézet alkalmazástechnikai osztályának munkatársa. — Alkalmazási körüket még felbecsülni is merészség lenne — az utóbbi tíz esztendőben végbement rohamos fejlődés erre inti a szakembert. Ami biztos, az a közelmúltban befejezett, vagy a most folyó kísérletekből kiolvasható, de az öf év múlva kialakuló valóságtól bizonyosan elmarad ez a kép. Maradjunk hát azoknál, amivel már elkészülteik a kutatók, amivel most foglalkoznak. Mert ezekkel a harmadik ötéves tervben mindenképp számolnunk lehet — és kell is. Fényképek kerülnek elő. Az első a Balatonakaratvtyán felépült műanyagházról készült. — Évekig az volt a főfeladatunk — magyarázza Tárczi Emma — hogy bebizonyítsuk, a műanyag nemcsak dekoratív elem, vagy burkolóanyag lehet az építőiparban, hanem szerkezeti elem is. A műanyag-villa alapterülete 40 négyzetméter: két szoba, előtér, zuhanyozó, mellékhelyiség és egy fedett terasz. Csak a vázszerkezet acél és alumínium. A falak összetétele üvegszál- erősítésű poliészter, poliszt- rol habanyag, farostlemez — műanyag szendvics szerkezet. A födém polisztrol- hab és farostlemez, a tető műanyaghullámlemez. az ajtó pleksziből készült. A festés: Walkyd, a mázolás: Resistánt, a burkolás: epok- szi-gyanta. A kísérleti ház 280 ezer forintba került, de ennek kétharmada a munkadíj. Ha a ház sorozatban készülhet, műanyag-házgyárban, s a helyszínen csak össze kell szerelni, p költségek kétharmada megtakarítható. A Budapesti Kénsavgyár- ban sikerrel befejeződtek az ütésálló PVC-bő! készült eresz-csatornák kísérletei. A horganyzott acéllemezből készült eresz-csatornák a vegyiművek „agresszív” levegőjében általában 10—12 hónap alatt tönkremennek. A PVC eresz-csatornák immár 18 hónapja állják a maró gőzök és gázok ostromát. A megtakarítás lehetősége és mértéke itt is kézenfekvő. Kipróbáltak 11 fajta mii- anyaglemezt, 15 féle per- metlében. A legjobban ellenálló lemezeket most 30— 35 féle permedében „fü- rösztik” majd hosszú ideig. Műanyag háti-permetezőt akarnak készíteni — ha sikerül, nagymennyiségű sárgarezet takaríthatunk meg és a permetezők vállára is kisebb súly nehezedik majd, kétszeresen is, hiszen könnyebb is lesz a készülék, olcsóbb is. Szóval a műanyagokkal kísérletezni kell, de azután bőven megszolgálják a ráfordított időt, pénzt, fáradtságot... ...Ha nem idegenkedünk tőlük, s nem látunk szükség diktálta félmegoldást alkalmazásukban —, hanem a korszerű gyártmányok, házak építőkockáinak, az ipari, a mezőgazdasági termelés könnyen kezelhető, olcsó, modem eszközeinek tekintjük azokat. IfJ. Gerencsér Feróm
