Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-02 / 78. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÍrc 1 "PIA XVHi évfolyam, 78. szám. Ára 50 fillér 1966. április 2., szombat. Az SZKP XXIII. kongresszusának negyedik napja Apró Antal elvtárs látogatása Szolnok megyében A Kremlben negyedik napja tanácskozik az SZKP XXIII. kongresszusa. Folytatódik a vita a párt Központi Bizottságának beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése fölött. Röviddel az ülés kezdete előtt került sor azoknak az érdemrendeknek és érmeknek az átadására, amelyet nemrég ítélt oda a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a mezőgazdaság kiváló dolgozódnak, akik közül sokan • kongresszus résztvevői. A tudományos munkaszervezés az ötéves terv végrehajtásában a legfontosabb tényezők egyike lesz — mondotta Konsztan- lyi* Svikolajev, a szverd- krvszki területi pártbizottság titkára, a pénteki ülés első felszólalója. Közölte, hogy Szerdlovsekban jelenleg II000 mérnök, technikus és munkás vesz részt a tudományos munkaszervezési tervek összeállításában. E tervek megvalósítása előreláthatólag 10—15 százalékkal fogja megnövelni a munkatermelékenységet 5 év alatt ebben a nagy ipari kerületben. A délelőtti ülés második felszólalója, Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke kijelentette, hogy a szakszervezetek teljes mértékben támogatják az SZKP Központi Bizottságának javaslatát, amelynek értelmében ötnapos munkahétre térnek át a munkások és az alkalmazottak s hetente két szabadnapjuk lesz. Különböző népgazdasági ágazatokban E00 vállalat már ennek megfelelő munkarendet vezetett be. Ezek a vállalatok sikeresen teljesítik tervüket, emelték a munkatermelékenységet és csökkentették a munkaidő veszteségeket A szovjet szakszervezetek egyik fő gondja a dolgozók pihenésének megszervezése, mondotta Grisin. Az utolsó öt évben a szakszervezeti szanatóriumok és üdülők száma 40 százalékkal nőtt. Tavaly 15 millió dolgozó töltötte szabadságát szakszervezeti és más szanatóriumokban és üdülőkben. Az ötéves terv előirányzata szerint 1970-ben már 23 millió dolgozónak lesz lehetősége erre. Viktor Grisin hangsúlyozta, hogy az utóbbi években nőtt a szakszervezetek szerepe az ország gazdasági életében s a nép életszínvonalának emelésében. A szovjet szakszervezeteknek jelenleg körülbelül 80 millió tagja van. Mint az SZSZKT elnöke mondotta, a szovjet szakszervezeték nagy gonddal fogják fejleszteni nemzetközi kapcsolataikat a külföldi munkásszervezetekkel. Jelenleg száznál több ország szakszervezeteivel tartanak fenn kapcsolatokat. Viktor Grisin kijelentette, hogy a szovjet dolgozók továbbra is támogatni fogják az amerikai imperialista agresszió ellen harcoló vietnami népet, A következő felszólaló, Zinaida Puhova, ez az „egyszerű ivanovői orosz asszony” — mint ahogy a kongresszus előtt bemutatkozott — a kongresszus emelvényéről felhívta a szovjet munkásokat, hogy vegyenek részt az új technika gyors elsajátításáért folyó versenyben. Coj Jen Gen, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bizottságának elnökhelyettese felszólalásában hangoztatta, hogy „az új szovjet ötéves terv teljesítése újabb lépést jelent a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtéséiben, a lakosság jólétének emelésében, elő fogja mozdítani a Szovjetunió védelmi képességének további erősítését”. Ezután arról szólt, hogy az amerikai imperialisták egy új agresszív háború felvonulási területévé akarják változtatni Déű-Koreát. Coj Jen Gén kijelentette, „a tövényellenes dél-koreai —japán szerződés nemcsak politikai-gazdasági jellegű megállapodás, hanem katonai szövetség is. Az amerikai Imperialisták ezt a .szerződést’ olyan alapnak tekintik, amelyen megpróbálják összetákolni északkeleti—ázsiai agresszív katonai szövetségüket és befejezni egy egységes ázsiai kommunistaellenes tömb létrehozását.” Coj Jen Gén napjaink imperialistaellenes harcának kulcspontjaként jelölte meg azt a hősies küzdelmet, amelyet a vietnami nép az amerikai imae- rialisták vietnami háborúja ellen vív. „A kialakult helyzet megköveteli, hogy minden imperialistaellenes erő szorosan tömörüljön, fokozza harcát az amerikai impe- rializmu« ellen.” Ezután Mihail Solohov lépett az emelvényre. Beszédének nagy részében ázzál foglalkozott, hogy hol van a helye a művésznek a mai társadalom életében. Hangsúlyozta, hogy az emberiség ma olyan eseményeket él át, „amelyeket nem lehet simának nevezni”. A$ író emlékeztetett az Egyesült Államoknak Vietnam éllen folytatott agressziójára, a német militaristák azon kísérleteire, hogy kezükbe kerítsék az atomfegyvert. A világ művészeit illetően továbbra is időszerű a Makszim Gorkij felvetette kérdés: „Kivel tartotok ti, kultúra mestered?”, mondotta Solohov. Mi a szovjet életben az író helyét úgy határozzuk meg — folytatta Solohov —, mint a kommunisták, mint a párt, a nép, a szovjet ember forradalmi humanista nézeteinek kifejezőjét. Mi a szovjet hazát anyánknak nevezzük, valamennyien egy család tagjai vagyunk, mondotta Mihail Solohov. Nincs szentségtö- rőbb és undorítóbb annál, mint anyánkat bemocskolni, mint anyánkra kezet emelni. — Szégyellem magam azok miatt — folytatta Solohov —, akik megpróbálták és megpróbálják védelmükbe venni az ilyeneket „bármivel indokolják is ezt a védelmet”. Kétszeresen szégyenlem magam azok miatt, akik felajánlják szolgálataikat, kérve, hogy bízzák rájuk az elítélt árulókat,, ők majd kezeskednek értük. Solohov hangsúlyozta, hogy a szovjet embereknek drágább a szovjet hatalom, semhogy bárkinek is megengednék annak rágalmazását Azokat sem lehet megérteni, akik „a humanizmusról ejtett szavakkal takarózva az ítélet szigorúságán siránkoznak”. „A gúnyiratok szerzőinek külföldi pártfogóihoz” fordulva Solohov kijelentette: ne aggódjanak amiatt, hogy megmarad-e nálunk a kritika. A kritikát mi támogatjuk és fejlesztjük. A kritika jelenlegi kongresz- szusunkon is élesen csattan. „Ám a rágalom — nem kritika, hanem pocsolyából vett mocsok, s nem festéle a művész palettájáról”. A kongresszusi küldöttek egyöntetű helyesléssel fogadták Mihail Solohov felhívását, 'hogy gondosan óvni kell az orosz természetet. Sértetlenül meg kell őrizni a Bajikált. (Ez a szibériai tó, amelyet a világ legmélyebb tavának tartanak, szépségéről híres.) Ennék érdekében meg kell őrizni a tó körüli erdőket, partjain nem szabad megengedni cellulóz- és papírkombinátok építését. Solohov élesen bírálta Alekszandr Iskov halgazdasági minisztert az Azovi- tengeri r^ssz gazdálkodás miatt; a tenger halállományát ugyanis a teljes kipusztulás veszélye fenyegeti. Ugyanez a veszély tornyosul a Don felett Is, amelyről Solohov híres regénye a nevét kapta. A következő felszólaló, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, kijelentette, hogy „a szocialista országokban élő népek és az egész nemzetközi kommunista mozgalom barátságának és egységének álnok ellensége a nemzetközi imperializmus által szított burzsoá nacionalizmus és sovinizmus”. Mint mondotta, a szocialista országokban minden objektív feltétel megvan ahhoz, hogy közös célokért harcoló népeik állandóan és következetesen erősítsék barátságukat és együttműködésüket. A Mongol Népi Forradalmi Párt és a világ dolgozói — mondotta — „lelkesen üdvözlik a Szovjetuniót, amely egyre növekvő, hatékony segítséget nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak honvédelme erősítéséhez, az imperialista agresszió visszaveréséhez”. Az új szovjet ötéves nép- gazdaságfejlesztési terv feladatai „teljes egészében megfelelnek mind a Szov- ietunió. mind a szocialista- világrendszer. mind a forr>.c\r|p1mí vü *5 <?prokr nek” — jelentette ki Cedenbal. (Folytatás a 2-ik oldalon) Tegnap egésznapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett Apró Antal elv- táns, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese. A reggeli órákban a jászberényi járási és városi pártbizottságon Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, dr. Polónyi-Szűcs Lajos, a megyei tanács vb-elnök- helyettese, Tóth János a Megyénk valamennyi városában, községében, üzemekben és intézményekben, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban megemlékeznek felszabadulásunk 21. évfordulójáról. Az üzemekben és a vállalatoknál április 2-án munkaidő után, a tsz-ekben és az állami gazdaságokban délben, ebédszünetben tartanak rövid, ünnepet méltató beszédet. Április 4-én pedig megkoszorúzzák a szovjet katonák sírjait, illetve a szovjet hősök emlékművét. Jászberényben úttörőavatással és a kiszesek fogadalomtételével teszik ünnepélyesebbé április 4-ét — Délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák - szovjet hősök emlékművét, valamint a városban eltemetett szovjet katonák sírját, s ezután hétszázötven KISZ-tag mondja el a fogadalmi szöveget. Az ünnepi megemlékezést Sárközi János, a városi KISZ bizottság titkára tartja, a fogadalom szövegét pedig Gősi Ferenc alezredes, a helyőrség parancsnoka olvassa fel. Ez alkalommal avatnak úttörővé huszonnégy kisdobost is. Mezőtúron már április 2-án megkezdődnek az ünnepségek. Az üzemek, intézmények és termelőszövetkezetek külön-külön emlékeznek meg az évfordulóról. Ez alkalommal megjutalmazzák a legjobb dolgozókat és a kiváló szocialista brigádok tagjait Április 4-én délelőtt a Kossuth téren a szovjet hősök emlékműve előtt KISZ tagok fogadalomtételére és úttörők avatására kerül sor. A fiatalok Szűcs Sándor, az MSZMP mezőtúri bizottsága munkatársának megnyitó szavai, valamint Bokor Imre, a városi KISZ bizottság titkárának ünnepi beszéde után a párt, a KISZ és az úttörő csapat- zászló előtt tesznek fogadalmat. Ezután a párt, a tanács a vállalatok, az intézmények és a termelő- szövetkezetek képviselői koszorút helyeznek el az emlékmű talpazatára. megyei pártbizottság osztályvezetője és a jászberényi járási és városi párt- bizottság, valamint a tanács vezetőd fogadták. A pártbizottság tanácstermében Bacsa Ferenc, a jászberényi városi pártbizottság titkára számolt be a város ipari üzemeinek helyzetéről. Ezt követően Szekeres László, a jászberényi járási pártbizottság első titkára a járás mező- gazdaságának helyzetéről és Hasonló ünnepi megemlékezéseket rendeznek Tö- rökszentmiklóson, Karcagon és Túrkevén is. Mind a három városban a munkahelyeiken tartanak rövid kis ünnepségeket, majd április 4-én megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, illetve a temetőben helyezik el a hála és a kegyelet virágait a szovjet katonák sírjaira. A koszorúzási ünnepségeik után ezeken a helyeken is KISZ tagok fogad alom tétele és úttörők avatása teszi ünnepélyesebbé felszabadulásunk évfordulóját. Karcagon például 1200 KISZ-tag tesz fogadalmat a KISZ zászlaja előtt. fejlődéséről adott tájékoztatót Ezután Apró elvtárs megtekintette a jászberényi Hűtőgépgyárat. Délután a szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben tett látogatást A gyár vezetőinek kíséretében Apró elvtárs megnézte a működő üzemeket és az épülő porfestékgyárat Az üzemlátogatás után az MSZMP Szolnok megyei bizottsága pártaktíva ülésén tájékoztatót tartott. Közel négymillió forint nyereség- részesedést osztanak ki a szolnoki járműjavítóban (Tudósítónktól) A szolnoki járműjavító •dolgozóit napok 'óta foglalkoztatja, mennyi lesz a jóváhagyott 1965. évi nyereségrészesedés s persze az is, hogy mikor fizetik ki. Biztosat senki sem tudott eddig. Végié tegnap megérkezett a felettes szervtől a kifizetésit engedélyező távirat Eszerint a kifizetésre kerülő végleges összeg 3 746 000 forint, ami átlagosan 22,7 napi fizetésnek felel meg dolgozónként. A fontos híradást teljes fel- készültséggel várták a bérelszámolók s az 6 érdemük, hogy a mai nap már pénz üti minden arra jogos és érdemes dolgozó markát. Azoik, akik az elmúlt évben becsületesen dolgoztak és nem folyt fegyelmi eljárs ellenük, az eddigieknél magasabb összeget kapnak kézhez. A. B. Virágzik a barackfa. Kiszesek fogadalomtétele, úttör őa Tatások felszabadulásunk é v fordulój án Munkahelyeken emlékeznek meg megyénk dolgozói április 4-érőt