Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

litt, április 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Négy millió forinton felüli eredményjavulás a Héki Állami Gazdaságban Több mini húsz napi nyereségrészesedés hozzáértő munkának, az új Egy falu orvost kapott Olvasóink közül néhá- nyan talán még emlékez­nek rá, hogy az év elején i,Egy falu orvost keres” címmel riportot írtunk Ör­ményesről. Egy kis falu gondjáról, arról, hogy je­lentős társadalmi munká­val és községfejlesztési alapból orvosi rendelőt, la­kást építettek, csak éppen orvos nem jelentkezik, aki osztozna az örményesiek gondjában. E témával — cikkünk nyomán — foglalkozott a Magyar Televízió híradója is. S most örömmel közöl­hetjük: örményes község orvost kapott. Dr. Pécsi István, a TV-Híradóból ér­tesült e Szolnok megyei kis falu nagy-nagy problémá­járól. Ö Hencidán dolgozott eddig. Régi vágya volt már, hogy mivel hozzátartozói Törökszentmiklóson laknak, Szolnok megyébe jöjjön dolgozni. Nos, kapóra jött a kínálkozó alkalom, s megegyezett az örménye- siekkeL Április 1-én csa­ládjával együtt megérkezett a községbe. A falu lakói se­gítettek neki a költözkö­désben. Munkája is akadt az új orvosnak azon nyom­ban. Beteghez hívták, az egyik közeli tanyába. Dr. Pécsi István április 5-én kezdte meg hivatalo­san a rendelést. Már az el­ső napon harmincöt bete­get kezelt és vizsgált. Köz­ben a községi tanács sem tétlenkedett. Elhatározták, hogy az idén községfejlesz­tési alapból mintegy 60 ezer forintos költséggel kerítést és járdát építenek az orvosi rendelőnél és lakásnál. Ez­zel is bizonyítani akarják, I nagyon várták és nagyon becsülik az új orvost. V. V. Középblokkos lakóházakat építenek Jászberényben is Az EM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói többek között már évek óta középblokkos lakó­házakat építenek a megye- székhely új városnegyedében és Szolnok különböző pont­jain. Nemrég kezdték meg Jász­berényben a két háromeme­letes, egyenként 28 lakásos épület középblokkos elemek­ből való építését is- A hét millió forintos beruházással épülő két lakóház befejezési határidejét — az előregyár­tott elemek felhasználásával — több hónappal lerövidítik. kének. Megismétlődött a minisztériumi eset. Nem ismertek eléggé. Ha ismer­nek, talán nem is próbál­koznak azzal, hogy... Mind­egy. Pécsre mentem, hasonló beosztásba. Aztán jött az ötvenhat. Az igazgató elle­nem lázította a lakatosokat. Megtudtam. Elmentem kö­zéjük és mondtam nekik jöjjenek, várni fogom őket Nem mondom, hogy ne-a szorult össze a szívem, á- nem volt szabad mutatnom Tudja minek örülök? Azok az emberek, akikkel akko­riban nem értettük meg egymást, már nincsenek vezető beosztásban. Én sem vagyok. Ez azonban más. Azt kértem, hogy hazajö­hessek, ha csak gyáregység- vezetőnek, az is nagyon jó lesz. Megnyugodtam. Las­san fakó rossz álom lesz az a néhány év. Bennem volt a hiba? Nem tudom. Lehet. Szeret­ném megírni, kisregényt le. hetne azokról az évekről írni. Fiatal koromban, ha hiszi, ha nem. verseket ír­tam. Újságokban, folyó­iratokban is megjelentek. Mennyi idős is lehettem (Tudósítónktól) Az elmúlt esztendőben nagy feladatokkal kellett gazdaságunk dolgozóinak megküzdeni. Most arról adhatunk tájékoztatást —, hogy az 1965. évi 7 100 000 forintos eredménytervün­ket túlteljesítettük. összesen 11159 000 forin­tot „termeltünk”, vagyis akkor? Tizenkilenc vagy húszéves. Azután rá kellett jönnöm, hogy a műszaki dolgok jobban mennek. De a vers azért mindig visz- szatér az életembe. Csak­hogy ez a versírás már teljesen átformálódott az életem, a munkám kifeje­zésének eszközévé vált, és újításnak nevezem. Ne nevessen ki. Nekem úgy jönnek a gondolatok egy-egy téma megoldásá­nál, mint a költőnek,' ha verset ír. Reggel is, ami­kor Törökszentmiklósra utaztam, az Újítók Lapját nézegettem, s megpillantot­tam a mérleget. Jöttek az ötletek, a jobbnál jobbak alig győztem rajzolni, je­gyezni. Nézze. Ez itt mind az. Persze most joggal kér­dezhetné, hogy mi vagyok én. egy újítógép, ezenkívvi hány újításomat fogadták el? De leginkább ne kér­dezzen semmit. Majd egy­szer erről is elbeszélgetünk Most a nyugalom minden­nél fontosabb. Persze a nyugalom nem az a nyugalom, amire eset­leg gondol. Itt van ez a vastag dosszié. A városi Hazafias Népfront elnöke tavaly gazdaságunk 4 mil­lió 59 ezer forint ered­ményjavulást ért el. A szép sikerekben a nö­vénytermesztésnek döntő szerepe volt. A jó átlagter­mések elérését nemcsak az időjárásnak köszönhetjük, hanem a gazdaság szakem­bereinek, a lelkiismeretes, vagyok. Remek elképzelé­sünk van. Megírjuk Kar­cag uáros történetét. Kilenc vagy tíz csoport között osz­tottuk fel a munkát és kö­rülbelül jövő nyáron ad­juk ki a könyvet. Igaza van, mindenről be­széltem, csak a legfonto­sabbról, a malomról szól­tam keveset. Talán azért, mert először inkább a gondjainkról beszélünk, s nekem a malom nagyon ke­vés gondot okoz. Először azért, mert ismeretlen ná­lunk a fúrás, az intrika. Ezt tartom a legfontosabb­nak. A többi jó, hogy a nehézségeket egy ember­ként vállalják, hogy szere­tik, megbecsülik egymást, ebből fakad. Ne legyen Ko­vács Pál a nevem, ha nem így van. Így azután ű harminchetedik malom — mert remélem, már itt fo­gok maradni —, a legkedve­sebb nekem. Tennivaló azért itt is akad bőven. Ez a karcagi jó acélos búza, amelynek a lisztjét a tész­tagyárak legjobban szere­tik, nehezen adja meg ma­gát. Jól kell ismerni a mai- mászat fortélyait annak, aki mindig jó lisztet akar belőle nyerni. Itt születtem Karcagon, s talán éppen ezért, mi jól megértjük „egymást”. Nemsokára be­fejeződik a karban' arms, azután indulnak a henge­rek s több lesz a gond. Kilenc tonnáról tizenegyre fokozzuk a feldolgozást. Bognár János agrotechnikai eljárásoknak. Búzából például 23,42 mázsát takarítottunk be holdanként, árpából pe­dig 23,30 mázsát. Tavaly igen nagy kiesést és kárt okozott a ragadós száj- és körömfájás. Mégis kitettek magukért az állat- tenyésztők. Különösen di­cséret illeti áldozatkész munkájukért Oláh Kál­mánt, Bene Józsefet, Mol­nár Mihályt, ifjú Sinka Mihályt és Huszár Sándort, A jó gazdasági eredmé­nyek elérését nagyban elő­segítették a szocialista bri­gádok. Gazdaságunkban az öt­százharminchat állandó dolgozó közül kétszázti- zennégyen vettek részt a különböző versenymoz­galmakban és kimagasló termelési eredményeket értek el. A sikeres gazdálkodás következménye, hogy most több mint 20 napi nyere­ségrészesedést fizetnek ki a dolgozóknak. — Nem értek egyet az­zal, amit a jelentésben ol­vastam, hogy megfelelő mennyiségű és választékú cipő áll o vásárlók rendel­kezésére. Az üzletben mást tapasztalunk. Bőven van áru, válogathatunk, de csak a divatos, keskeny, he­gyesorrú cipők között. A fájós lábú és idősebb em­berek viszont a legtöbb­ször hiába keresik a ké­nyelmesebb lábbelit — mondta egy felszólaló ta­nácstag. Sok igazság van a sza­vaiban. A választék ugyan­is nemcsak azt jelenti, hogy színben, díszítésben eltérő­ek az áruk, hanem azt is, ami a tanácstag beszédé­ből kicsendült: legyen ilyen is, olyan is. Ne kényszerüljenek a vásárlók arra, mint ahogyan mon­dani szokták: eszi, nem eszi, nem kap mást. Le­gyen modem, divatos, de legyen kényelmes lábbeli is, hogy valóban azt le­hessen mondani, van vá­laszték. A legutóbbi karcagi ta­nácsülésen egyik fontos na­pirendként a város keres­kedelmének és vendéglátó- iparának korszerűsítéséről, fejlesztéséről tárgyaltak. Az ipari és kereskedelmi ál­landó bizottság igen terje­delmes jelentést készített. Talán éppen az volt a baj. hogy túl sokat markoltak vagy még pontosabban fo­galmazva, elveszték a rész­letekben. Senki nem vitat­Több mint 10 000 új trakto­ros állt, illetve áll munká­ba a mezőgazdaság tavaszi idényében. A felnőtt dolgo­zók részére csaknem 300 tanfolyamot szerveztek a tél folyamán. A géppark jobb kihasználását, zavar­talanad' üzemeltetését A% általános iskolák és a gimnáxiumoh óraterveiről A művelődésügyi minisz­ter rendelkezése értelmé­ben az új tantervek és tan­könyvek az általános isko­la valamennyi osztályában 1966—67-es tanévre életbe lépnek, s ennek megfele­lően ősztől már minden osztályban bevezetik az új óraterveket is. A szakosí­tott tantervű osztályok szervezéséről szóló, koráb­ban kiadott rendelkezéssel összhangban az ilyen jelle­gű általános iskolai osztá­lyok óratervét is megálla­pítja a miniszter utasítása. A szakosított tárgyat ezek­ben az osztályokban maga­sabb heti óraszámban ta­nítják, mint a többiben. A nem szakosított tárgyakat a többi osztállyal azonos óraszámban és terjedelem­ben oktatják. A gimnáziumokban mű­ködő szakosított osztályok­ban a szakosítás jellegét adó tárgy tanítására álta­lában heti két órával for­dítanak többet, mint a töb­bi osztályokban. A nem szakosított tárgyak óraszá­ma és terjedelme a gimná­ziumokban is változatlan. A szakosított tantervű gim­náziumi osztályok heti kö­telező óraszáma általában eggyel magasabb a többi osztályokénál. Az 1966—67-es oktatási évtől a gimnáziumi órater­vek — az 1962—63-ashoz képest — minden osztály­ban alacsonyabbak lesznek, az osztályok többségében két órával. Több mint tízezer új traktoros ja, hogy a részletfeladatok is fontosak, de a jelentés a korszerűsítési és fejleszté­si programot volt hivatva a tanácsülés elé terjeszteni. S ennek a célnak csak rész­ben felelt meg, mert csu­pán felvillantotta azt, ami­ről szólnia kellett volna. Érthető, hogy a tanács­tagok éppen aziránt érdek­lődtek, ami az írásos anyagból kimaradt. Ilye­nekről: a vendéglátóipar! vállalatnak van-e konkrét ötéves fejlesztési terve? Az fmsz távlati tervéből miért csak néhány adatot hasz­náltak fel a jelentést ké­szítők? S a vitában is el­mondták: a tanácstagokat, a város lakóit az is érdekli, hogy Karcagon és Berek­fürdőn a következő évek­ben hogyan fejlődik maid az üzlethálózat, lesz-e több étterem, cukrászda, szállo­da. Mennyit sikerül meg­valósítani abból a prog­ramból, ami az üzletháló­zat decentralizálását cé­lozza? A városnak ugyanis több olyan körzete van, ahol egyáltalán nincs bolt, vagy nem megfelelő az ot­tani üzlet. A tanácsülés azt tükröz­te, hogy a lakosság válasz­tott képviselői jól ismerik a város életét, s mindig azt tartják szem előtt, mi szolgálná jobban az embe­rek érdekét. Hogyan lehet azt összekapcsolni a közös­ségi érdekkel, a városéval, az országéval. N. K. szolgálja a gépjavító szak­embergárda bővítése is. Az ipari tanuló intézetekből több mint 1000 fiatal mező- gazdasági gépszerelő kerül ki, a felnőtt dolgozók gé­pészképző tanfolyamain pe­dig csaknem 600-an kapnak szakmunkás bizonyítványt. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet gazdái nem szeretnek gyalogolni, „gépe­sítették” az utazást. Reggelente kerékpár, motorkerékpár erdővé változik a ma­jor, amikor a gazdák megérkeznek A HARMINCHETEDIK MALOM Szabó László 4 tanácstag nem ériéit egyet — Itt születtem és újra visszatértem Karcagra. Pe dig szépen indult a kerrie- rem. Malomipari technikus voltam és 1949-ben Gádo­rosról kerültem a minisz­tériumba, műszaki osztás- vezetőnek. Azután jöttek a csalódások. Igen, az em­berekben csalódtam. Azon sohasem ügyködtem, hogy kerülőúton szerezzek elő­nyöket. Higgye el, nem bántam meg. Lehet, na­gyon közel eshettem a fá­hoz. A szüleim amolyan ősbecsületesek voltak. Lát­ta azt a filmet, „Aki át­megy a falon”? Na, ilyen csak filmen van. A való­ságban azonban legtöbb­ször betörik az ember fe­je, ha át akar menni rajta. A malomszerelő vállalat­hoz kerültem, vezető be­osztásba. Szerettem is azi a munkát. Emlékszem, har­minchét malmot építtettem, szereltettem. De nem volt lakásom Pesten, őszinte le gyek, nem is nagyon sze­dettem a zaját, meg a for­galmát. Karcagi gyerek voltam én ott is, akkor is. Alkalom adódott s Tatá­ra kerültem, a megyei ma­lomipari vállalat főmérnó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom