Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-06 / 81. szám
V, jdMty Az SZIil* XXIII. kongresszusa áttért a harmadik napirendi pont tárgyalására \ V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. április 6. (Folytatás az 1 oldalról) jában foglalt javaslatokat és következtetéseket is. A Kreml kongresszusi palotájában kedden folytatta munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa. A tanácskozás hetedik napjának délelőtti ülésén Leonyid Brezsnyev elnökölt. Brezsnyev bejelentette hogy a kongresszus áttér a harmadik napirendi pont tárgyalására, amelynek témája: „Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966/70-re szóló népgazdaságfejlesztési ötéves tervéről”. Előadó: Alekszej Koszigin miniszterelnök. Az elnök felkérte Alekszej Koszigint, tartsa meg beszámolóját. Koszigin a küldöttek viharos tapsától kisérve lépett a szónoki emelvényre. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a XXIII. pártkongresszus elé terjesztette a Szovjetunió 1966—1970. évi ötéves népgazdaságfejlesztési terve irányelveinek tervezetét. E tervezet a szovjet gazdaság fejlesztési programja az elkövetkező öt esztendőre. A tervezet tükrözi a szovjet nép létérdekeit kifejező politikának, pártunk politikájának alapvető tartalmát, a kommunizmus építése további kibontakoztatásának politikáját, ahogyan ezt az SZKP programja is előirányozza — mondta Koszigin. A Szovjetunió fennállása alatt hét ötéves tervet teljesített. Amikor hozzákezdtünk az első ötéves terv teljesítéséhez, mindössze ötmil- liárd Kwó villamosenergiát állítottunk elő. Azóta a villamosenergia termelés 101-szeresére nőtt. Körülbelül azonos képet mutat a nehézipar más ágazatainak fejlődése is. A szónok rámutatott, hogy az ötéves tervek évei alatt a különfajta szövetek gyártása háromszorosára, a bőrlábbelié 8.4- szeresére, a cukoré 6.8- szeresére növekedett. Rendszeresen nőtt a mezőgazdasági termékek termelése is. Az ország lakossága azonban — mondta Koszigin — ez említett időszakban másfélszeresére nőtt, és még nagyobb lett vásárlóképessége. A mező- gazdasági termelés viszont elmaradt ettől a növekedéstől és nem elégítette ki hiánytalanul a népgazdaság igényeit. A szovjet minisztertanács elnöke megjegyezte, hogy az elmúlt hétéves időszak alatt az ipari termelés volumene 84 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 14 százalékkal, a nemzeti jövedelem 53 százalékkal nőtt. Alekszej Koszigin hangsúlyozta, hogy a népgazdaság ipari-műszaki fejlődésének alapján szüntelenül és sokoldalúan korszerűsítették a védelmi ipart. A haditechnika gyártásának növelésével együtt nagy figyelmet fordítottunk új fegyverfajták kidolgozására és gyártásának megkezdésére, fegyvereink harci és műszaki tulajdonságainak javítására. A szovjet hadsereg és hadiflotta napjainkban hatalmas, korszerű fesvverekkel van felszerelve. A hétéves terv évei alatt, különösen pedig 1965-ben több fontos intézkedés történt a dolgozók életszínvonalának javításéra — folytatta Koszi"1 n A mun- kás^k ;s az alkalmazottak havi átlnaos munkabére nvc-éií'-'o viszonylatban az 1958 évi 78 rubelré) 1985- hen 95 rubelre nőtt. Ha figyelembe vesszük a társadalmi fogyasztási alapokból eszközölt juttatásokat és kedvezményeket, ezekkel együtt a munkások és alkalmazottak jövedelme 104 rubelről 128 rubelre emelkedett. Hét év alatt az állami nyugdíjban részesülők száma 20 millióról 32 millió főre emelkedett. Csaknem 17 millió lakás és családi ház épült. Ez mintegy 40 százaléka annak a lakóterületnek, amellyel az ország a hétéves terv kezdetekor rendelkezett. Ugyanakkor azonban a mezőgazdaság tervfeladatait nem teljesítettük. A mezőgazdaság lemaradása következtében nem teljesítettük maradéktalanul a könnyű- és élelmiszeripar feladatait sem, ami nem eredményezhetett mást, mint azt, hogy csökkent a nemzeti jövedelem és a népjólét emelkedésének üteme is. Bizonyos szerepet játszik ebben az a körülmény is — mondta Koszigin — hogy az utóbbi időben számottevően kiéleződött a nemzetközi helyzet. Ebben az Egyesült Államok a hibás, mert kirobbantotta és fokozza vietnami agresszív háborúját, — amely bármely pillanatban még nagyobb méreteket ölthet és az egyetemes békét fenyegeti. Figyelembe véve mindezeket, valamint az imperialisták egyéb agresz- szív akcióit, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány kénytelen volt belemenni a honvédelmi kiadások felemelésébe. Alekszej Koszigin a hétéves tervben elkövetett más hibákat és számítási melléfogásokat is megemlítette. Ez különösen a mező- gazdaságra és bizonyos iparágakra vonatkozik. A szónok hangsúlyozta, hogy a párt elítélte a gazdasági kérdések megoldásában megmutatkozó szubjektivizmust, mint a tudomány és a gyakorlat feltételeinek dilettáns, a le- ninizmustól idegen lebecsülését. Az 1964. évi októberi plénum és a Központi Bizottság későbbi ülései véget vetnek az ilyesféle vezetési „módszereknek”. Helyreállítják és a mai feltételekhez alkalmazkodva fejlesztik a szocialista gazdasági tudományos irányításnak lenini elveit. Az új ötéves tervnek — mondotta — elméleti alapját a marxi-lenini tudomány képezi. Az SZKP tekintetbe veszi a szocializmus és a kommunizmus szovjetunióbeli építésének tapasztalatait, nemkülönben a többi szocialista ország tapasztalatait. Az ötéves terv gazdasági főfeladatát a párt abban látja, hogy biztosítsuk az ipari termelés jelentős fejlődését, a mezőgazdaság fejlődésének szilárd és gyors ütemét. S mindezek eredményeképpen elérjük a nép életszínvonalának lényeges emelését, minden szovjet ember anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítését. A szónok közölte, hogy a teljes társadalmi termék több mint 40 százalékkal, a nemzeti jövedelem 38—41 százalékkal, a dolgozók reáljövedelme (egy lakosra számítva) 1,3- szeresére emelkedik. Koszigin hangsúlyozta, hogy az ötéves terv szilárd gazdasági és tudományos alapon nyugszik. Az ötéves terv előirányozza a munkatermelékenység növekedési ütemének gyorsítását. Ezért az új ötéves terv sajátsága az. hogy gyorsan kívánjuk műszakilag újrafegvverezni az egész népgazdaságot progresszív" módon akarjuk megváltoztatni szerkezetét. A tudomány fejlettségi szintjétől, attól, milyen méretekben alkalmazzuk a tudományos kutatások eredményeit a termelésben, jelentős mértékben függ a két világrendszer gazdasági versenyének állása. Az irányelvek tervezete előirányozza a termelés önköltségének jelentős csökkentését, és rentabilitásának növelését, így az ipari nyereség összegének több mint kétszeres megnövelését. Az ötéves terv legfontosabb szociális feladata — mondotta Koszigin — a népjólét emelésének meggyorsítása. A fogyasztási alap évi gyarapodása 11 milliárd rubelre rúg majd, míg az elmúlt öt esztendőben ez 6,5 milliárd rubelt tett ki évente. További előrehaladás a város és a falu között fennálló különbségek csökkentésében másik fontos szociális feladata a tervnek. Folytatjuk a közszükségleti cikkek termelési ütemének fokozását és közelítését a termelőeszközök termelési üteméhez. Míg az egész ipari termelés 47—50 százalékkal fog emelkedni, az „a” csoport termelésének 49—52, a „b” csoport termelésének 43—46 százalékkal kell gyarapodnia. Az előző öt esztendőben az „a” csoport termelése 58, a „b” csoporté pedig csupán 36 százalékkal növekedett. Előirányozzuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemének jelentős közelítését az ipari termeléshez. Magától értetődik, hogy a Központi Bizottság és a kormány —• tekintetbe véve a jelenlegi nemzetközi helyzetet — a következő öt esztendőben is tovább erősíti az ország védelmi potenciálját, * olyan színvonalon tartva fegyveres erőinket, hogy azok megsemmisítő csapást mérhessenek az agresszor- ra, ha kezet merne emelni a szovjet nép békés életére, békés munkájára. Más szocialista országokkal szoros együttműködésben fejlesztjük gazdasági életünket — jelentette ki Koszigin. Az ötéves terv fő feladatainak megoldása megköveteli, hogy tovább fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista világrendszer országaival. A miniszterelnök megjegyezte, az új ötéves terv kiemelkedő vonása, hogy az iparon belül nagyobb súlyra tesznek szert azok az iparágak, amelyek biztosítják az egész népgazdaság műszaki rekonstrukcióját és az új, korszerűbb termékek előállítását. Alekszej Koszigin megállapította, hogy öt év alatt körülbelül 70 százalékkal növekszik a villarhosener- gia-termelés. Az energetika fejlesztésében a fő irányt a nagy erőművek építése jelenti. Szibériában például elkészül a világ legnagyobb erőműve, a krasznojarszki vízierőmű. Továbbfejlesztjük az atomerőművek építését is. A városi lakosság mindennapi szükségleteire fordított villamosenergia mennyisége 60 százalékkal, a falusi lakosság villamos- energiá-felhasználása mintegy háromszorosára emelkedik majd. Az új ötéves tervben tovább tökéletesedik a tüzelőanyag-mérleg szerkezete: a gáz-.és az ásványolaj hányada a tüzelőanyag össztermelésében az 1965. évi 52 százalékkal szemben 60 százalékra emelkedik. A kőolajkitermelés évi . növekedése több mint húsz millió tonna és a gáztermelés évi növekedése körülbelül 20 milliárd köbméter lesz. A beszámoló megállapítja, hogy a Szovjetunió a vaskohászatban számos műszaki-gazdasági mutatót tekintve túlszárnyalta a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunióban épültek a világ legnagyobb teljesítményű Martin-kemencéi és nagyolvasztói, a legnagyobb kapacitású folyamatos működésű acélolvasztóberendezések. A jövőben is állhatatosan növelni fogják a kohászat műszaki színvonalát. Jelentősen fejlődik a színesfém- kohászat, a nemesfémek és a gyémánt termelése. Az új ötéves tervidőszakban jelentősen megnövekszik a vegyipar termelése. Egyes termékfajtákból azonban még mindig valamivel kevesebbet fog kibocsátani vegyiparunk, mint amennyit a korábban elfogadott határozatok irányoztak elő. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kevesebbéit törődünk a vegyiparral. Csupán reálisan nézzük a dolgokat — jelentette ki Koszigin. Megállapította, hogy a korábbi vegyipari előirányzatok teljesítését nem biztosították a szükséges tervekkel, a megfelelő technológiák kidolgozásával, berendezésekkel és építőipari kapacitásokkal. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a gépiparnak — műszaki színvonalához és szakképzett kádereihez képest — olyan termékeket kell gyártania, amelyek sikerrel konkurálnak a nemzetközi gép- és berendezéspiacon. A könnyűiparban körülbelül háromszáz új nagy- vállalat építését és több mint száz működő vállalat rekonstruálását irányozzák elő. A termelés növekedésének átlagos évi üteme a könnyűiparban 2,1-szeresé- re emelkedik. 1970-ben 9,5 —9,8 milliárd négyzetméter szövetet, 1.65—1,75 milliárd kötszövött cikket. 610—630 millió pár bőrcipőt fogunk előállítani. Az élelmiszer- ipar brutto termelésének ezekben az években 1,4-sze- resére kell növekednie. Az ötéves terv végére állami tartalékok felhasználásával 5,9—6,2 millió tonnára kell fokoznunk a hústermelést, szemben az 1965 évi 4,8 millió tonnával. Az iparfejlesztés terve teljesítésének legfontosabb feltételeként jelölte meg Koszigin — hogy az iparvállalatoknál véghez vigyék a szeptemberi plénumon jóváhagyott új gazdasági reformot. Több nagy vállalat — több mint 300 ezer munkással és' alkalmazottal már átállt az új rendszerre. Alekszej Koszigin megállapította, hogy az új rendszerre áttért vállalatok többsége túlteljesítette a realizált termék és a nyereség felemelt tervét. Az állami költségvetés nagyobb bevételre tett szert. A vállalatoknál létrehozták a termelés fejlesztésének, az anyagi ösztönzésnek, a szociális-kulturális beruházásoknak és a lakásépítkezéseknek az alapjait. Nőtt a munkások és alkalmazottak munkabére. Az ötéves tervnek a mezőgazdaságra vonatkozó irányelvei az SZKP Központi Bizottsága márciusi plénumán hozott határozatokból indulnak ki. A fő feladat, amelyet a terv a mezőgazdaság területén a következő öt évre előirányoz, hogy a szemes termények hozama érje el a 167 millió tonnát. (1961— 65-ben évi 130 millió tonna volt.) Más mezőgazdasági termékek évi átlagos termelése a következőképpen alakul: Cukorrépa: 80 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 59 millió tonnával szemben; burgonya 100 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 81 millió tonnával szemben; hús: 11 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 9,3 millió tonnával szemben; tej: 78 millió tonna az 1961—1965. évi átlagos 65 millió tonnával szemben. Koszigin kijelentette, különös gondot kell fordítani a szűzföldek helyzetére, ahol a szántóföldek erősen elgazosodtak, ahol számottevő területeken pusztít a talajerózió. Egyik fontos feladatként jelöli meg a mezőgazda- sági termelés fellendítését a nem feketőföldű övezetekben. Ugyancsak nagy feladat az állati termékek termelésének növelése és minőségük megjavítása. A kolhozok és a szovho- zok öt év alatt mintegy 1,8 millió traktort kapnak majd (1,6-szor többet, mint az előző ötéves tervben), 1 100 000 tehergépkocsit, több mint félmillió gabonakombájnt. A munka energiaellátottsága megkétszereződik a mezőgazdaságban. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságokból származó jövedelmét — jelentette ki Koszigin — az előirányzat szerint öt esztendő alatt 35—40 százalékkal növeljük. Jövedelemkiegészítő forrás lesz számukra továbbá a háztáji gazdaság. A szövetkezetekben a munka normózása, szervezése és bérezése egyre jobban meg fogja közelíteni az állami gazdaságokban elért szintet és kialakult formáit. Előirányoztuk, hogy fokozatosan mindenütt bevezetjük a kolhozparasztok havi garantált javadalmazását. A kolhozparasztok nyugdíjellátása közelebb kerül a munkások és alkalmazottak nyugdíjellátásának feltétéihez. Kosziéin hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének teljesen reális programja végrehajtását biztosítani fogja a gépeknek, a műtrágyának. a villamosenergiának a kolhozok és szov- hozok számára történő nagyarányú szállítása. Mindez igen kedvező feltételeket fog teremteni a szovhozokban és a kolhozokban a munkatermelékenység 40—45 százalékos növeléséhez, csupán a termelési jellegű építkezésekre, valamint a gépek kifizetésére az állam 41 milliárd rubelt folyósít a mezőgazdaságnak, körülbelül kétszer annyit, mint az előző ötéves időszakban. Kívánatos, hogy a kolhozok saját erőből körülbelül harminc milliárd rubelt fektessenek be gazdaságuk bővítésébe. A szónok emlékeztetett rá, hogy a felvásárlási árakat növelték, a kolhozoknak szállítandó termelési eszközök árát leszállították és a kolhozok jövedelmi adója 1966 elejétől csaknem felére csökkent. A beszámoló részletesen elemezi a szállítás és közlekedés fejlesztésének feladatait. A vasútak teljes villamosítását illetve Die- selesítését 1970-ig lényegében befejezik. Vasútépítési programot dolgoztak ki, főképpen Nyugat-Szibé- ria és Kazahsztán számára. Jelentősen növekedni fog a szovjet kereskedelmi flotta tonna űrtartalma. — Tengeri flottánk biztosítja külkereskedelmünk függetlenségét a kapitalista tengerhajózási piactól. Az új ötéves tervidőszakban az előirányzat szerint együttvéve körülbelül 37 000 kilométernyi kőolaj- és gázvezeték épül majd. A lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése érdekében jelentősen növelni fogjuk a korszerű autóbuszok és személygépkocsik gyártását. Lényegesen bővül a televíziós állomások hálózata. Mesterséges holdak segítségével a központi televízió műsorát a távolkeleti vidékeken, a ma- gadáni területen, Kamcsatkán, Jakutföldén is lehet majd fogni, A szovjet miniszterelnök közölte, hogy a nép élet- színvonalának növelését célzó intézkedés volt az egyik központi kérdés aa ötéves terv irányelvtervezetének megvizsgálásakor. Az egy lakosra számított reál jövedelem körülbelül harminc százalékkal fog emelkedni szemben az 1961—65. években elért húsz százalékkal. A munkások és alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt legalább húsz százalékkal emelkedik majd, s az új ötéves tervidőszak végén körülbelül 115 rubel, sőt, a társadalmi fogyasztási alapokból származó _ juttatásokat és kedvezményeket is beleszámítva körülbelül 155 rubel lesz. Koszigin hangsúlyozta, hogy a bérpolitika fő vonása az, hogy szakadatlanul növekszik majd a munkabér ösztönző szerepe az ötéves terv fontos termelési feladatainak megoldásában. Fokozott előnyöket kell nyújtani azok számára. — akiknek a munkakörülményei nehezek és az egészségre ártalmasak. Illetőleg, akik föld alatt dolgoznak, vagy fokozott intenzitás munkát végeznek. Kelet-Szibériában, a Távol—Keleten és az északeurópai országrészben minden munkásnak és alkalmazottnak magasabb bért kell kapnia, mint a többi (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János, az MSZMP KB első titkára a kongresz- szus elnökségében (jobbról), balról A. Novotny, a Csehszlovák KP első titkára és J. Lenart, a Csehszlovák KP KB tagja. (Telefoto— MTI Külföldi Képsz.)
