Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
1*6«. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Maró gondok, lúg miatt A Papírgyári Vállalat szolnoki papírgyárában évek óta nagy gondot okoz a szalmacellulóz gyártáshoz szükséges vegyszernek, a nátriumbiszulfitlúgnak folyamatos és zökkenőmentes biztosítása. Állandó probléma, hogy a cellgyár növekvő termelése és a technológiai módosítások következtében a papírgyár lúg igénye egyre nagyobb, s ezzel az ütemmel a gyártó cég nem tud lépést tartani. A nehézségeket fokozta az is, hogy a szállítás és a fogyasztás nem volt ütemes, *a Budapesti Vegyiművek pedig nem rendelkezett megfelelő tárolóhellyel. E bajokat tovább növelte, hogy a szállításhoz nagyon sok esetben a MÁV nem biztosított megfelelő időben elegendő tartálykocsit. — Egyetlen nagyon gazdaságos és minden igényt kielégítő megoldás kínálkozik: gyártsa a lúgot a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek. „Levélpárbaj" eredmény nélkül A szolnoki papírgyár valamint a Papírgyári Vállalat e probléma megoldása érdekében több ízben kezdeményezett tárgyalásokat a Budapesti Vegyiművek vezetőivel, majd a Vegyipari Tröszt illetékeseivel. 1964. június 6-án a Könnyűipari Minisztérium átiratban fordult a Nehézipari Minisztériumhoz, s sürgette a Tiszamenti Vegyiműveknél létesítendő biszulfit- lúg üzem ép kését. Ennek előnyét a szállítás olcsóságában és a legfontosabb alapanyagnak, a kéndioxidnak biztosításában jelölte meg. Ezután *öbb személyes tárgyalás követte egymást, a Vegyipari Tröszt illetékes személyeivel. A tröszt 1964. március 11-én kérte a szolnoki cel- lulózgyár pontos lúgigényét, melyet a Papíripari Vállalat évi 1150 tonnában jelölt meg, majd néhány hónap múlva úgy módosította, hogy 1965-ben 2700 tonnára lesz szüksége a szolnoki üzemnek és 1975-ben 5900 tonna lúgot kér egy esz- tondőre. Érdekes, hogy az országos vállalat ennyire nem volt tisztában a cellgyár bilúg igényével. A szolnoki papírgyár vezetői észrevételezték, hogy ez a mennyiség nagyon kevés, nem felel meg igényeiknek. Ügy látszik azonban, hogy az országos vállalat a gyár észrevételeit nem továbbította a Vegyipari Trösztnek, meri 1964. június 22-i tárgyaláson az összes érdekelteknek kijelentette a tröszt képviselője, hogy 1970-ig biztosítottnak látják a szolnoki cellgyár lúgellátását Felelőtlen ígéretek Egy évvel később, 1965 augusztusában a Vegyipari Tröszt 1966-ra már 5200 tonna biszulfitlúg szállítására tett ígéretet a Köny- nyűipari Minisztériumnak. Tavaly szeptember 17-én a Papíripari Vállalat és a szolnoki gyáregység vezetői a tröszt vezérigazgatóhelyettesével megbeszélést folytatott, ismételten felvetették a lúgellátás nehézségeit és a Tiszamenti Vegyiműveknél a lúgüzem építésének szükségességét. 1966 február elsején a szolnoki papírgyár képviselői újra a trösztnél jártak. Csigás Kálmán az ügy intézője akkor már csak 4000 tonna bilúg biztosítását vállalta 1966-ra. Ez a mennyiség a régebben vállalt 5200 tonnától lényegesen eltér. Ez év első negyedévében azután becsapott a „bomba”. A szolnoki papírgyár 1400 tonna lúgot kért erre az iőszakra, melyet 1080-ra módosított a tröszt. Mivel azonban a Budapesti Vegyiművek bilúg üzemének tetőzete leszakadt, e meny- nyiséget további 220 tonnával csökkentették. Öntsünk tiszta „lúgot" a pohárba Annak, hogy a szolnoki papírgyárban a lúghiány miatt már tavaly nem következett be komolyabb baj és veszteség, azaz oka, hogy a gőzellátási nehézségek és a terv nem teljesítése, valamint a második negyedéves üzemállás miatt a lúgszükséglet jelentősen csökkent. Ebben a negyedévben azonban bilúg hiány miatt minden tonna szalmacellulóz előállítása 2723 forinttal növeli a gyártási költségeket. Tervszerű termelés esetén ez 1,8 millió forint többlet ráfordítást jelent a szolnoki papírgyárnak. A megváltozott technológia következtében szükséges ezévi 6800 tonnás lúgigényt a pesti vegyiüzem semmiképpen nem tudja kielégíteni. Felkerestük a Tiszamenti Vegyiművekben Szimoni- desz Lajos főtechnológust és megkérdeztük, vállalnák-e a biszulfitlúg üzem létesítését? — Évekkel ezelőtt elkészítettük a bilúg üzem tervdokumentációját, mert már akkor komolyan szóbake- rült a szükségessége. Körülbelül egymillió forint beruházási költséget igényel az üzem elkészítése, ami a most folyó óriási építkezések mellett szinte semmi nehézséget nem okoz nekünk. Rendkívül gazdaságosan állítanánk elő a vegyszert, mert az eddigi tonnánkénti 72 forintos szállítási költség majdnem nullára csökken. Egy Zetor vontatta lajtkocsival az ötkilométeres távolságon a szállítás gyors és biztonságos lenne. Bármikor örömmel fogunk a bilúg üzem létesítéséhez. Mit mond az egyre jobban jelentkező lúghiányról a Budapesti Vegyiművek főmérnöke. Zádor György? — Négyezer tonnás évi bilúgígényt még kielégíthetünk. A megnövekedett igényeket azonban a mi üzemünk már nem tudja biztosítani. Az is biztos, hogy a papírgyár költségeit is csökkentené a helyben gyártott vegyszer. Megnéztük az üzemet, ahol most a lúg készül. Siralmas állapotban van. A berendezés elavult, az épület még jobban. Annyira, hogy a tetőzet a tél folyamán a hó súlyától leszakadt. Ez is komoly üzemzavart okozott. A Vegyioari Tröszt képviselője Csigás Kálmán így nyilatkozott: — Sajnos a PapíriDari Vállalat eddig olyan változó lúgigényeket nyújtott be, amelynek alapján nem tudtunk kellőképpen intézkedni. Nem tudom, hogy 1964-ben miért a rizsszalma felhasználásához szükséges vegyszer mennyiséget kértek, amikor már akkor is búzaszalmával dolgozott a szolnoki gyár. Természetesen ilyen igények mellett újra felül kell vizsgálni, felépüljön-e az új bilúg üzem a Tiszamenti Vegyiművekben. Két hét múlva választ adunk erre. Reméljük, hogy a régóta húzódó biszulfitlúg üzem Szolnokra való telepítése ügyében most már végre megnyugtató döntés fog születni. Bognár János H 15 000 hold frar'ag-terület hasznosításáról Kiejtési ozótár és egyéb műveli a reference állományában A tájékoztató szolgálat a tudományos kutatás és a tudományok és művészetek iránti mélyebb érdeklődés kielégítésére érdekes újdonságokkal szaporította az úgynevezett reference (kiszolgáló) könyvtár állományát. Az újdonságok között szerepel a kiejtési szótár, amely az összes — nyelvtani rendszerrel rendelkező — nyelvek földrajzi, szerzői "neveit, cégek, szervezetek elnevezéseit fonetikusan közli. Kibővült a képzőművészeti könyvgyűjtemény modern szobrászati anyaga századunk legnevesebb szobrászairól írott tanulmánykötetekkel, bő képanyaggal, Gabo, Brancusi, Pevsner munkásságának méltatásával. Az igen hasznos segédkönyvek közé tartozik a „Larousse du XX-e siécle” hat hatalmas kötete, amely az egyik legmodernebb, teljes világképet felölelő enciklopédia. Hasznos tájékozódást nyújt minden szakembernek a külföldi könyvek országos gyarapodási jegyzéke, amely a legfrissebb anyagról igazít el: az ország bármelyik könyvtárában található. Úttörő népitánc együttesek országos fesztiválja Szolnokon A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége a Szolnok megyei úttörő elnökséget bízta meg az 1966. évi országos úttörő népi tánc fesztivál megrendezésével. A vetélkedőn, amelyet 1966. június 18-án és 19-én rendeznek meg Szolnokon, tizenkét úttörő népi tánc együttes lép fel. A fesztivál alkalmából ötven népi tánc szakember is Szolnokra látogat. Ök vasárnap a „Gyermektánc mozgalom helyzete és jövője” címmel szakelőadást hallgatnak, majd értékelik a fesztiválon részt vevő csoportok teljesítményeit. A fesztivál két napjára a szolnoki úttörőváros nyújt otthont a résztvevőknek. A házigazda szerepét pedig a szolnoki úttörőház aranyérmes népi tánc együttese vállalt-1 Az idén ismét tetemes kárt okozott a népgazdaságnak az ár- és belvíz. A rádió, a sajtó rendszeresen beszámolt a károkról és arról a küzdelemről, melyet a falvak, városok lakói vívtak az elemekkel. Államunk évről évre egyre több gondot fordít az árvizek megelőzésére, a belvizek levezetésére és e területek hasznosítására. Megyénkben az elmúlt nyolc év átlagában, évenként 15 300 katasztrális hold szántó maradt bevetetlen a termelőszövetkezetekben ár- és belvíz következtében. Ez katasztrális holdanként 4000 forintos hozamértékkel számolva 60—65 millió forint terméskiesést jelent. A biztosítási díjból a termelőszövetkezetek némileg kárpótolják a kiesést, de ez népgazdasági szinten mindenkor veszteséget jelent. A rendszeresen vízkárt szenvedő területeken csak úgy biztosíthatjuk a termelés stabilitását, ha olyan gazdálkodási módot folytatunk, amelynek nem árt az ár-, illetve a belvíz. A kérdés az, hogy van-e ilyen gazdálkodási mód? Igen, van és pedig a cellulóz nyersanyagot szolgáltató ültetvényszerű nyárfatermelés. A nyárfa két fontos iparág: a bútor, a papír- és cellulózipar egyik nversanyaebázisa. Nagy ütemben fejlődő bútoriparunk, növekvő pa- pírfaszükségletünk mind Telefonon értesítette szerkesztőségünket Németh István, a törökszentmiklósi Rákóczi Termelőszövetkezet főagronómusa közösségük örömhíréről. A Rákóczi Tsz csütörtökön — március utolsó napján — a kukorica kivételével elvetette a tavaszi magvakat. Mákot 50 holdon, borsót 150, tavaszi árpát 250, napraforgót 100, lucernát ugyancsak 100 és cukorréA Héki Állami Gazdaságból ugyancsak tegnap érkezett a híre, hogy náluk is befejeződött a koratavaszi vetőmagvak elvetése. A héki gazdaságban 1390 holdon került a földbe a cukorrépa, takarmányrépa, mák, tavaszi árpa, fajtabortöbb hazai alapanyagot igényel. Fenyőerdőink nem fedezik az igényeket, ezért a jövőben egyre nagyobb mértékben a gyors fej- Iődésű nyárakra kell támaszkodni. Hazánkban 30 kilogramm az egy főre eső papírfogyasztás. A fejlett nyugateurópai országokban az 50 kilogrammot is meghaladja. A bútor- és papírfaszük- ségletünk alapanyagának kétharmad részét importból fedezzük. Ahhoz, hogy a távlati tervekben papír- és bútorfaszükségletünk nyersanyagát fedezni és a nagyarányú importunkat csökkenteni tudjuk, termelésünket tizenötszörösére kell emelni. A hullámterek, árterek, belvizes területek gazdaságos hasznosítása egyik legnagyobb problémája a mezőgazdaságnak. Az árterek és a belvizes területek csak nem minden második évben, hozam nélküli ráfordítást (szántás, vetés, vetőmag) jelentenek a tulajdonosoknak, végső soron az á'lamnak. Ezeken a területeken a nyárfatelepítés igen célszerű és gazdaságos beruházás, hiszen a befektetett költség viszonylag rövid időn belül megtérül. A jó termőképességfl árvizes, belvizes területeknek van egy érdekes hasznosítási módia. mely a mező- és erdőgazdasági termékek együttes előállítását teszi lehetővé. Ez a mődpát 160 holdon vetettek a Rákóczi Tsz gazdái. Ezenkívül még tavaszi takarmánykeverék vetőmagját is tettek a földbe 20 holdon. Szép teljesítmény. A bir- toknagyság szerinti csoportban egyébként ez a termelőszövetkezet nyerte tavaly Szolnok megye termelési versenyét. Ezek után nem rossz kezdet ez a mostani tavaszi munkasiker. só és a takarmánynövények. A vetést február 20- án kezdték el a gazdaságban. A koratavasziak után most a kukoricaföldeken is dolgoznak a gépek. Kukoricát 2200 holdon termesztenek az idén. szer a Pó folyó termékeny síkságáról elindulva nagy teret hódított Jugoszláviában, Nyugat-Németország- ban és még sok európai államban. A termékeny talajokon lehetőség van arra, hogy gyorsan növő, nemes nyárakkal tág hálózatban (ilyen az óriás, és az olasz nyár) jelentős mennyiségű cellulóztermelést produkáljunk, állandó mezőgazda- sági hasznosítás mellett. A telepítés első éveiben a fakultura között a fényigényes kalászos, kapás, későbbiekben az árnytűrőbb (füves, herés vetésforgó) növényekkel kell haszno- . sítani e területeket. Ilyen gazdálkodási mód mellett a vízjárta mélytalajokon minden eddiginél nagyobb termelési értéket lehet elérni. A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság területén a Tisza hullámterében lévő tiszapüspöki erdőrészben 10x10 méteres hálózatban nevelt óriás nyárak az elmúlt évben kerültek kitermelésre. Ezek 11 éves korban darabonként 400 forintos értéket képviseltek. Kitermelésük után változatlanul nő tovább a velük egyidejűleg telepített tölgyerdő. Tölgy helyett természetesen mezőgazda- sági növényekkel is lehetett volna a tág hálózatú nyárasok között a területet hasznosítani. A tiszabői Petőfi Termelőszövetkezetnél is hasonló példával találkozunk. ök 1 hektáros területről kitermelt nyár révén 76 ezer forinthoz jutottak. Ha a nyárfasorokat legalább 15 méterre széthúzzuk, a tőtávolság 6—6 méterre szűkíthető és így hektáronként 100 nyárfatörzset úgy is fel lehet nevelni, hogy köztük nagyüzemi gazdálkodás is folytatható. Ilyen távolságon belül a kombájnosok, szalmalehú- zók és más mezőgazdasági gépek is biztonságosan mozoghatnak. Az ár- és belvizes területeknek az előzőkben (röviden) ismertetett hasznosítási módja csak a lehetőséget mutatja meg. Megyei vonatkozásban fel kellene mérni a mezőgazdaságilag rentábilisan nem hasznosítható vizes területeket és ott olyan kultúrát honosítani meg, amely pótolná az évenként kidobott 60—65 millió forintot. A termelőszövetkezetek nyárfa telepítését egyébként elősegíti az idén február elején megjelent 1/1966. számú földművelés- ügyi miniszter és pénzügy- miniszter együttes rendeleté is. A rendelet értelmében a közös gazdaságok a telepítés költségeit visz- sza nem térítendő állami támogatásból fedezhetik. A megfelelő tömeget biztosító ültetvények után az 5. évtől kezdve a várható jövedelem egy részére évről évre kölcsönt vehetnek igénybe. Demeter László agrármérnök Telfe<í fi/em a keltelő- állomásokon A Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat idei terve 160 ezer liba, 120 ezer pulyka és 4 892 000 csibe. A keltetőállomások, közülük is a szolnoki, a kisúiszállási, a mezőtúri, a jászberényi és jászapáti már 1 150 000 csibét keltettek ki, s adtak át a termelőszövetkezeteknek, illetve a földművesszövetkezeten keresztül egyéneknek. Rajnai libát eddig 20 ezret keltettek ki, a jászapáti Velemi Endre Tsz 3600. a jászberényi Lenin és a mezőtúri Alkotmány pedig 3500—3500 naoosli- bát vásárolt a keltetőéiig másoktól. A cibakházi Vörös Csillag Tsz 72 hold zöldpaprika, 40 hold paradicsom, valamint 25 hold káposzta"éle termelésére kötött szerződést a Kecskeméti Konzervgyárral. Képünkön öntözik a palántákat. A törökszentmiklósi Rákóczi Tsz elvetette a koratavasziakat Heken vetik a kukoricát
