Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
I9M. április 27* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Levél negyven szaki echnikushoz Amint azt önök .is nagyon jól tudják, 1966. április 8. ünnepnap volt iskolánk — a karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum — életében. Hatvannyolc levelező hallgatónk ezen a napon eredményesen fejezte be az államvizsgát. Három évi megfeszített tanulmányi munka gyümölcsei értek be ezen a napon. A hatvannyolc hallgatóból negyven végzett szaktechnikus Szolnok megyei volt. Nekünk, oktatóknak különösen kedves volt ez az évfolyam, mert az átlagosnál jóval nagyobb mértékű kötelességtudatot tanúsítottak, viselkedésüket a szocialista erkölcsi normák következetes betartása jellemezte. Ezt bizonyítja a 3.68-os államvizsga átlag, és az is, hogy a három évi lemorzsolódás nem haladta meg a hat százalékot. A végzetteknek majdnem a fele egyetemen akar továbbtanulni, hogy a szaktechnikusi diplomáját mérnöki diplomára cserélhesse ki. Jónéhányan értek el kiváló eredményt, kivétel nélkül nagyüzemek vezetői, beosztott vezetői vagy a mezőgazdaság párt és állami irányításában tevékenykedő dolgozók. Különösen figyelemre méltó, hogy a három vörös diplomás közül ketten Szolnok megyeiek, név szerint Ben- csik József és Papier Tibor. Az iskola pártszervezete és oktatói ezúton is elköszönnek volt hallgatóiktól. Szeretnénk megköszönni — társadalmunk nevében is — a sok áldozatvállalást, a többletmunkát, amit teljesítettek. Utólagosan is elismerésünket fejezzük ki azért, hogy a konzultációk és vizsgák alkalmával mintaszerű viselkedést és ügybuzgalmat mutattak nappali tagozatos hallgatóinknak is. A levelező hallgatók tanulásához a járási, városi pártbizottságok, mezőgazdasági osztályok, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya is komoly segítséget adott. Segítették azokat a hallgatókat, akik egy-egy gyengébb eredmény után abba akarták hagyni a tanulást. Másrészt segítettek minket, oktatókat is abban, hogy iskolánkban a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtődjenek, s a lehető legtöbbet tudjuk adni közös célunk érdekében, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság gyorsabb fejlesztéséért. Hisszük, hogy az iskola elvégzése jelentősen növelte volt hallgatóink mező- gazdasági szakképzettségét, s reméljük, hogy a társadalomtól kapott támogatást fokozott termelési sikerrel hálálják meg. ■ Búcsúzunk önöktől és munkájukhoz jó egészséget kívánunk. K. Tóth Ferenc felsőfokú technikumi docens Já»%berényi diákok Vietnamért A jászberényi Lehel vezér Gimnázium fiú kollégiumának ifjúsága vasárnap reggel társadalmi munkába indult. A reggeli ébresztő a megszokott időnél korábban volt, s már 7 órakor csákánnyal, lapáttal, ásóval megindult a diáksereg a kijelölt helyre. Túri István kollégiumi nevelő vezetésével megkezdődött a munka. A csatornázás 'gyorsán, lendületesen haladt. Tíz órakor az egy személyre eső rész már egy köbméter volt. Délre kissé elfáradtak a diákok, j a megszokottnál gyorsabban ültek a terített asztalhoz. A jászberényi fiatalok együttérzésüket fejezték ki társadalmi munlcájuklcal is a vietnami nép iránt. Munkájuk értékét felajánlották a vietnami harcosok, emberek megsegítésére. ** Gy. M. Jászberény A címzett a megyei Földgázszolgáltató Vállalat Mint sokan mások, én is megigényeltem a gázt, s a palack kiadásáig hibátlanul ment minden. Akkor (március 15-én) azt ígérték, hogy hamarosan kijönnek bekötni a gázt. — Sajnos mindmáig erre nem került sor. Már kétszer expressz, — illetve expressz ajánlott levélben kértem a Szolnok megyei Földgázszolgáltató Vállalatot, hogy kössék be az én tűzhelyemet is. Azok. akik akkor kapták a palackot, amikor én, már hetek óta használják. Leveleimre nem kaptam választ Nemhogy a szerződés szerint a gáz bekötését elvégezték volna. Miért? — Talán úgy gondolják, hogy én tanyán lakom, tüzeljek tovább csutkatővel, vagy azzal amit éppen az udvaron találok? Kérem önöket, szíveskedjenek megérdeklődni, — mi az akadálya annak, hogy én még mindmáig nem főzhetek a gáztűzhelyen? Szabó Antalné Kisújszállás tanya 159 Felháborító a fák pusztítása A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat „faneme- sítői” bejelentés és engedély nélkül behatoltak a gépjavító állomás karcagi telephelyére, s ott több mint negyven fát „termőre” vágtak. Joggal kérdezték meg az üzem dolgozói a kertészbrigádot, hogy hol élnek? Az erdőben? Akkor miért vágják ki a fát? A város lakossága elismeri, hogy az áramszolgáltató vállalat felelős az üzem- biztonságért és az életveszélyes hiányosságok megszüntetéséért. De joggal háborodik fel amikor a vezetékek környékén lévő fákat szakszerűtlenül, helyesebben mondva barbár módon csonkítják meg, lehetetlenné teszik a fáknak az életét. Több esetben magánosok, tanácstagok tették szóvá a többször is megismétlődő lelkiismeretlen munkát, amikor a fiatal, alig néhány éves fákat hatvan-nyolcvan centiméter magasan a földtől vágják el, olyan esetben amikor a fiatal fák koronájának a vezetékhez legközelebb eső része két-három méter. — Ezeket a fákat adott esetben 2—2,20 méter magasan visszavágva, koronát tudnának kialakítani, s az megférne a vezeték alatt a törvényesen előírt 2 méter távolságig. Az észrevételekre nem megfelelő az a válasz, — amelyet a vállalat egyik vezetője adott: nem foghatjuk minden embernek a kezét, hogy helyesen járjanak el munka közben. A karcagiak az ilyen kinyilatkozás helyett sürgős intézkedést várnak, hogy megszűnjön a fák pusztítása. Tarkó Albert Karcag Pieta bácsi küzdelme a nagy hallal Szerencsés napja volt április 24-én, vasárnap délelőtt Forgó István mezőtúri halásznak. A Körös mezőtúri szakaszán egy 59 kilogrammos szürke harcsát fogott. A ritka zsákmányt több mint félórás harc után sikerült a halásznak partra vonszolnia, mert a csónakba, amely már félig lett vízzel, nem sikerült beemelnie. A Viharsarok Halászati Tsz üzletéből még aznap délután elszállították a nagy halat, amelyből bizonyára ízletes ételeket készítettek. Pista bácsinak további szerencsét kívánunk a halászathoz Tari István Mezőtúr Rend, tisztaság, előzékeny kiszolgálás Tiszatenyőről munkatársaimmal együtt naponta járunk Szolnokra vonattal, munkahelyünkre, a Víz- és Csatornamű- vekhez. Szajol- ban át kell szánnunk, s gyakran előfordul, hogy betérünk az ottani Utasellátóba. Elismeréssel szólhatunk ott szerzett tapasztalatainkról. özv. Pásztor Imréné érdeme, hogy mindig tiszta a helyiség, előzékeny a kiszolgálás. Jó lenne, mindenütt hasonlót tapasztalni. Id. Sándor István Tiszatenyő Az illetékesek intézkedtek Jogos volt a panasz, intézkedett a UTÁSZ Nagy Péter mezőtúri székeskerti lakos levelét közöltük április 20-i lapszámunkban, aki azt sérelmezte, hogy az utcai villanyégők cseréjekor a rossz égőket földhözvágják, s így az úton szanaszét hevernek az üvegszilánkok. A TITÁSZ szolnoki üzletigazgatósága megvizsgálta a panaszt, s azt jogosnak találta. A szükséges intézkedést a mezőtúri üzem- vezetőségnél megtették, hogy hasonló dolog ne történjen, a mulasztókat pedig felelősségre vonják. A szemüveg ára különböző Horváth Mihályné kisújszállási levélírónk arról írt korábban hozzánk küldött levelében, hogy az orvos neki és férjének is kiírta a szemüvegek. A karcagi OFOTÉRT-üzletben 136 forintot kértek a keretekért. Szántó Róbert boltvezető válaszolt a lapban közölt levélre, s közölte, hogy Horváth Mihálynénak a típuskereteknél jobb minőségű keretet és tokot ajánlott az eladó. Az egyik keret teljes ára 51, a másiké 42,30 forint volt Mindez csupán bemutató és árközlő szándékból történt, s mivel a vevő a jobb kereteket nem kívánta megvásárolni, közölték, hogy mikorra várják a típuskeretek érkezését. Azóta a panaszos már ismét felkereste a boltot, ahol meg is kapta a típus szemüvegkereteket. Mégegyszer a sztárok és gitárokról A március 30-i lapban jelent meg Gulyás László szolnoki lakos tollából „Magas helyárak, alacsony színvonal” című írás, amelyre két válasz is érkezett. Az egyiket Kálló Sándor, a, Ságvári Endre megyei művelődési ház igazgatója küldte, s megjegyezte, hogv az említett műsor ellen semmiféle érdemi kifogást emelni nem lehet Azt a szerepet töltötte be. ami* be kellett töltenie. A művészek komolyan vették feladataikat, a közönség lekezelésének mégcsak látszata sem merült fel. A helyárakat pedig az évek óta szokásos díjakban állapították meg. Elek Lajos, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője válaszlevelében megírta, hogy személyesen is részt vett az említett rendezvényen. Azt tapasztalta, hogy a termet megtöltő, főleg fiatalokból összetevődő közönségnek tetszett a művészek játéka, s a levélíró azon kijelentése, hogy alacsony színvonalú volt a műsor, csupán kinyilatkozás, mivel semmivel sem támasztja alá. Így nem is lehetséges a konkrét állás- foglalás. A színvonal tekintetében ugyanis többen éppen ellenkezőleg vélekedtek. Ami a művészek modorát illeti, a tény az, hogy megfelelő figyelmességgel köszönték meg a tapsokat, újabb számokat énekeltek. kosztümjük kifogástalan volt mind az énekesek, mind a zenekar tagjainak. A helyárak kétségtelenül magasak (18. 16, 14 fonni) voltak, de a legmagasabb helyár sem haladta meg a színházét, s általában ez szokott a felső határ lenni a művelődési házak helyárainál. Közismert dolog, hogy a könnyűzenei rendezvényeket senki nem dotálja. A művelődési háznak törvényes joga. hogv rendezvényeinek bevételéből tiszta bevételre tegyen szert. összességében ez az esz',- rád-est semmivel sem volt alacsonyabb színvonalú, mint amilyen a hazai hasonló együttesektől elfogadható. Szerkesztői üzenetek ! 11 ..— , .Érdeklődő” jeligére; A tása tárgyában kiadott halászatról szóló 1961. évi 1/1962. FM számú rendelet 15. tvr. és ennek végrehaj- szerint: „A halászira jogoJOGI limn tanácsaié Válás közös megegyezéssel A Legfelsőbb Bíróság házassági bontóperekkel kapcsolatos 3. számú irányelve nemcsak a jogalkalmazó szervek számára jelentős, hanem közérdeklődésre is számot tarthat. Az irányelv leszögezi, hogy a szocialista társadalomban a házasság egyre inkább megszabadult az anyagi érdektől, a családi kapcsolatok mindinkább erősödnek és tisztává válnak. A szocialista viszonyok kedvező lehetőségeket teremtenek a házasságkötésre és a családalapításra. A kedvező irányú fejlődés mellett azonban a felbontott házasságok aránya is megnőtt. Ennek egyik oka az, hogy társadalmunk gazdasági és politikai fejlődését ezen a téren sem követte nyomon az állampolgárok szocialista tudatának alakulása. Határozott célkitűzése az irányelvnek, hogy kedvezően befolyásolja az állampolgárok felfogását a házasság szocialista tartalmáról, hozzájáruljon a házasságról és családról vallott szocialista erkölcsi felfogás erősödéséhez. Ez indokolt, mert szocializmust építő társadalmunkban a család az az alapközösség, amelynek egészséges fejlődése segíti a szocializmus építését. A házasság azonban rém felbonthatatlan. A családjogi törvény rendelkezése szerint komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani a házasságot. — .Olyan egyedi ok azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot minden további vizsgálat nélkül fel kellene bontania. Az utóbbi időben egyre inkább gyakorlattá vált — helytelenül — az, hogy az egyes tényállásokat abszolút bontó oknak minősítették. így például az iszákosságot, a néhány évi különélést minden egyéb körülmény vizsgálata nékül bontásra szolgáló feltétlen oknak tekintették. Az irányelv a családiogi törvény rendelkezéseivel egybehangzóan megállapítja, hogy a házasság felbontására irányuló közös akaratnyilvánítás nem feltétlenül kötelező erejű, tehát úgynevezett abszolút bontó ok, de nem zárja ki, hogy a bíróság — egyéb körülményeket értékelve — a felek megegyezésére tekintettel bontsa fel a teljesen megromlott házasságot. A bontóper lefolytatása azonban a feleknek a házasság felbontására irányuló közös kérelme esetén is gondos körültekintést kíván a bíróságoktól. Ilyen esetben elsősorban azt vizsgálják. hogy a felek elhatározása alaposan megfontolt, végleges, kényszer és befolyásolás mentes volt-e. Erről főként a közös akaratnyilvánítással kapcsolatos magatartás alapján győződik meg a bíróság. Amennyiben a házastársak az életközösség megszakításával kapcsolatban az együvétartozást minden vonatkozásban felszámolták és tartósan új életre rendezkedtek be, megfelelően rendezték a gyermek elhelyezését, tartását, az eltartásra rászorult házastárs jövőjét, a közös lakás használatát, a vagyonközösség megszüntetését és a névviselés kérdését, akitor rendszerint megállapítható, hogy a felek bontási szándéka alapos, megfontolt, végleges. Komoly és alapos ok esetén pedig a házasság felbontható. A 3. számú irányelv által követett megoldás tehát fenntartja a társadalmi ellenőrzést, mert a bíróságoknak a megegyezés komolyságának vizsgálata során változatlanul lehetőségük van az esetleg még megmenthető házasságok védelmére kelni, ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy az egymással együttélni végképpen nem tudó házastársak a bontásra vezető, nem egyszer ellenséges indulatokat ébresztő okok feltárása nélkül számolják fel reménytelenül megromlott házasságukat. Az egyik konkrét ügy szereplői 1963-ban kötöttek házasságot. Gyermekük nem született. A férj és feleség között az állandó nézeteltérések következtében az életközösség véglegesen megromlott, teljesen elhi- degültek egymástól, majd az alperes 1965 augusztusában végleges elköltözés! szándékkal, szülei lakására költözött. A házastársi vagyonközösséget peren kívül egymás között megszüntették. A tárgyaláson mindkét fél a házasság felbontását kérte, hivatkoztak arra, hogy ezen elhatározásuk alapos, komoly, megfontolt, végleges szándék. A családi életük megromlásához vezető tényleges okokat azonban nem kívánták előadni. A járásbíróság vizsgálta és mérlegelte a felek nyilatkozatának őszinteségét, s úgy találta, hogy a peresfelek elhatározása alapos, megfontolt, befolvás mentes. A Legfelsőbb Bíróság fenti irányelvében foglaltakra is tekintettel a házasságot felbontotta. Talán nem felesleges hangsúlyozni, hogy az irányelv hatásaként nem lehet se több, se kevesebb a felbontott házasságok száma. De a felbontottak között többnek kell lennie azoknak, amelyekből nem egvmás megalázása árán. a válás harcában tönkrement idegekkel kerülnek ki a felek, hanem az egymás iránti nagyobb megértéssel. aminek elsősorban a evermekek látják hasznát. Dr. Cs. I. suit a mesterséges halastavaknál és haltenyésztő telepeken elpusztíthatja a halakra kártékony állatok közül a vidrát, a pézsmapockot, a szárcsát, a téli búvár madarat és a szürkegémet abban az esetben is, ha vadászatra nem jogosult. Ez a rendelkezés nem érinti a vadászatra jogosultnak az elpusztított állatokra vonatkozó tulajdonjogát.” Zs. K.-né, Jászberény: A tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorút munkára alkalmazni nem szabad. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a tizenkettedik életévét betöltött fiatalkorút az iskolai szünetben könnyebb munkára alkalmazzák. V. Gy., Kunszentmárton: A tanulmányi szabadságot egy naptári éven belül a dolgozó évi rendes szabadságának 12 munkanapot meghaladó részébe be kell számítani. A tanulmányi szabadságot a vizsgák után kiadni nem lehet. M. L., Mezőtúr: A mező- és erdőgazdasági idénymunkálatoknál, az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseknél ideiglenes munkára felvett dolgozókat csak a lakóhelyük szerint illetékes községi., városi, városi-kerületi tanács által erre a célra kiállított igazolással szabad munkakönyv nélkül alkalmazni. Az igazolás nyolchavi i«*-1 tartamra érvényes.
