Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
19». április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 4 TANWÁK ELINDULNAK A wrodawi Inutiunolóqiai Intézetben A gazdasági és politikai átkarolás minden eszközét felhasználjuk A tanyavilágban élő emberek gazdasági, kulturális és társadalmi életének problémái közéletünk egyre nagyobb figyelmet vonzó témái közé tartoznak. Hatványozottabban így van ez egy olyan megyében, mint Bács-Kiskun, ahol a lakosság 38 százaléka, összesen 211 ezer ember 55 ezer tanyában, a zárt településektől elszakítottan és egymástól is kísebb-nagyobb távolságra él. A tanyavilág gondjai most nálunk is az érdeklődés előterébe ke- rültek, aminek oka elsősorban a társadalmi viszonyok megváltoztatásában keresendő: a szocializmus teljes felépítésének időszakában fokozatosan megérlelődnek a feltételek az úri Magyarország eme átkos örökségével való leszámolásra. A múlt század közepén és az utána következő néhány évtizedben viharos gyorsasággal kialakult tanyai településeket gazdasági okok hozták létre, mint ahogyan fokozatos megszűnésüket is gazdasági tényezők segítik elő. A sovány, homokos területek megművelése sok fáradságot és munkát kívánt, ezért az emberek arra voltak utalva, hogy állandóan földjeiken és az ott épült tanyáikon tartózkodjanak. Ebben nem kis mértékben játszott közre a futóhomok megkötésével kapcsolatos nagy küzdelem is. A tanyai problémák a felszabadulás óta kaptak valamelyes társadalmi gondozást, de érezhető, minőségi változást, jelentős fordulatot a mezőgazdaság szocialista átszervezése hozott. A tanyán élő parasztság ma már a szövetkezet keretében zárt gazdasági, politikai egységet képez és egy nagy lépéssel került közelebb ahhoz, hogy gondjai az egész társadalom támogatásával kerülje nek megoldásra. Az elébünk táruló problémák közelítésénél két végletes szemlélettel' találkozunk. Az egyik a romantikus — amely szerint a tanyai ember görcsösen ragaszkodik megszokott életformájához és azt — legyen bármennyire is vonzó a zárt település — fel nem adja. Nem adja fel. mert — úgymond — a magyar ember szereti a szabad életet és a puszták végtelenbe vesző horizontját. A másik vélemény szerint a tanyavilágot nagy sietséggel el kell „dózerolni”. Nyilvánvaló az álláspontok tarthatatlansága, de nyomban azt is le kell szögezni, hogy a követendő gyakorlat nem egyszerűen a kétfajta nézet hányadosa. A demográfiai morgás jelenleg még csekély hatással van a tanyák számának csökkenésére, hiszen az iparba, városba távozók többsége a fiatalok közül kerül ki, akiknek egy jelentős hányada, ha munkahelye közel esik továbbra is tanyában lakik. Nagyon érzékletesen bizonyítja ezt. hogy a tanyák számának évi csökkenése megyénkben mindössze 0,4 százalékos. Bár a tanyák felszámolásának lehetősége adva van. hiszen a határ nagy táblákba osztódik, miáltal a tanyák elvesztik régi gazdasági jelentőségüket, mégis a viszonylag gyors felszámolás gazdasági és szubjektív feltételeivel egyelőre nem rendelkezünk, (öt községben végzett közvéle- mény'kutatás szerint a lakosság 22,8 százaléka nyilvánította ki betelepülési szándékát.) A tanyavilággal kapcsolatos gondjaink megoldása elválaszthatatlan a népgazdaság általános helyzetétől és teljesítőképességétől. Megszűnésük a párt és a kormányzat stratégiai célkitűzései közé tartozik, de a végső felszámolást elősegítő és késleltető okokat egybevetve, bizonyos, hogy egy hosszabb időszakot felölelő fokozatosságra kell berendezkedni. Ezt megyénk párt- éa állami szervei messzemenően figyelembe veszik és ezért a tanyai helyzetből adódó speciális politikai, gazdasági és kulturális kötelezettségeket po litikájuk részévé tették. A mezőgazdaság szocialista átszervezése mintegy betetőzött egy, a felszabadulás óta‘tartott korszakot, amelynek a tanyai élet változása szempontjából jellemzői voJtaük az odajuttatott iskolák, orvosi rendelők, vándormozik, utak és sok-sok olyan eszköz és javak, amelyek enyhítették a zárt települések és a tanyavilág közötti különbségeket. A változás más irányban is érződött, hiszen a parasztság anyagi helyzete sok helyen lehetővé tette a rádió beszerzéséi a bútor kicserélését és bizony az öltözködés kultúrája is nagyot változott. Az átszervezés után gyökeres változásnak teremtettük meg az alapjait A szövetkezeti központok léte, sok helyen a villany bevezetése, a gazdák sokirányú igényeinek kielégítésére való szervezett törekvés nagyot változtatott a helyzeten. A jövedelmek nivellálódása és fokozatos emelkedése bizonyos anyagi konszolidációt eredményezett, ami önmagában is — persze más okból is — felkeltette az érdeklődést a kulturáltabb élet iránt. Mindezzel együtt a legnagyobb elmaradottság még mindig a tanyavilágban van, ahol nagymértékben hatnak a kispolgári eszmék, a vallásosság, olykor rémhírek kapnak lábra és a politikai kérdések is csak bizonyos fázisdifferenciák, kai jutnak el a tanyai emberekhez. Éppen ezért úgy tartjuk, hogy a rendszeres politikai tevékenységnek. a tanyai emberekkel való állandó kapcsolat megteremtésének rendkívül nagy jelentősége van. A tanyaviiág gazdasági helyzetének kedvező változása összefügg a termelő- szövetkezetek gazdálkodásának javításával. Az utóbbi két esztendőben éppen a tanyai körzetekben jelentősen csökkent a gyenge termelőszövetkezetek száma Ehhez nem kis mértékben járul egy hatalmas méretű szőlő- és gyümölcsteiepíté- si program megvalósítása is, amelynek pozitív következményeit az eddig elmaradott tanyás területek érzik legjobban. Fontos szerepe volt és marad továbbra is a házta. ji gazdálkodásnak, amelynek legnagyobb lehetősege éppen a tanyavilágbar vannak. A tanya környék gyepek, vadvizek, istállók mind-mind a gazdálkodó? lehetőségeit kínálják, am ugyanakkor elsőrendű nép- gazdasági érdek, ideig óráit; konzerválója is a tanya’ életmódnak, a tanya létének. (Ehhez hozzájárulnak még a tanyák köré telepített és viszonylag nagy jövedelmet biztosító szőlő-és gyümölcskertek is.) A művelődéspolitikának a tanyai adottságokhoz való igazítása mindvégig nagyon bonyolult munka volt és a továbbiakban is az marad. Ebben nagy szerepet kapnak a tanyai iskolák, termelőszövetkezeti központok és művelődési autók, s ami a politikai és kulturális szerveket illeti: a szövetkezeti párt- és KlSZ-szer- vezetek, a tanyai népfrontbizottságok, földművesszövetkezetek. könyvtárak, művelődési házak és nem kevésbé a tanyavilágban élő csaknem kétezer tanácstag. Már 8—9 éve annak, hogy teljesen öntevékenyen tanyai népfront bizottságok jöttek létre, amelyek különböző gondok megoldására a társadalmi erő összefogásával vállalkoztak. Vezetőik pedagógusok, mezőgazdasági értelmiségiek, tsz-vezetők közül regrutá- lódnak. Életrevalóságukat bizonyítja, hogy a bizottságok száma napajinkban már eléri a hetvenet. Népszerűségüket jól megalapozta az, hogy nincs a tanyai életnek olyan vonatkozása, amellyel ne foglalkoznának, vagy ha erejüket meghaladja, az illetékeseknek ne tennének javaslatot. — . Vállalkozásuk skálája széles: tanyai utak rendbehozatalára, művelődési otthon építésére, orvosi rendelők kialakítására, bolt nyitására szerveznek társadalmi munkát. Ezenkívül kezdeményezik a téli szakmunkás- tanfolyamot, a felnőtt tanulást és sok minden mást, ami a tanyai emberek életében fontos. A megyei párt- és állami szerveknek határozott törekvése az, hogy az adottságoknak megfelelően a tanyai kulturális élet vagy a tsz-központban vagy az iskolában összpontosuljon. Az iskolákban ehhez lehetőséget nyújt az, hogy a körzetesítés révén több helyen a felső osztályok megszűntek. Itt a téli időszakban, bár a rossz útviszonyok sokszor akadályoznak, rendszeresek a mezőgazdasági szakmai tanfolyamok, tsz-akadémiák, ismeretterjesztő előadások, a kiskörzeti mozik agregá- toros filmvetítései és a művelődési autók látogatásai. A szövetkezetekben klubok, filmklubok alakultak, ahol ha különböző színvonalon Is, de jó lehetőség van a fiatalok szórakozására é= kultúrálódására. A tanyai könyvtárak, amelyek az iskolákban vagy tsz-ekben kaptak otthont, ugvancsak ló szolgálatot tesznek a la kosságnak. A 'anyov'láa életéhez, politikai hangulatának formálásához még sok minden kapcsolódik: az újságterjesztés megoldatlanságától egészen a tanyai orvosi rendelők szaporodásáig Ügy véljük, a tanyai élet noHHkai és aazdasápí átkarolásához az eddig bevált módszerek valamennyiét szinte együttesen kell alkalmazni. hogy fokozatosan enyhüljön vág” kisebbedien a zárt és a szétszórt települések közötti különbség A tanyai lakosság sokoldalú és egvre igényesebb támogatása. a szocialista társadalmi rendszer lényegéből fakad, egv pillanatra Inmnnfjva arréj a végső célról. hogy fokozatosan minden tanyai ember kul- ’ óráit körülmények között éljen. Weither Dániel a Petőfi Népe főszerkesztője A apaság megállapítása és az Rli-tényező A vöröstéglás, egyszerű épület szerényen húzódik meg a sok-sok hozzá hasonló ház között Wroc- lawban. Itt, az ulica Chalu- binskiego 4. szám alatt működik Lengyelország legnagyobb orvostudományi kutatóintézete, a „Ludwik Hirszfeld” Immunológiai és Kísérleti Terápiái Intézet. „Az intézet célja a tudomány és a gyakorlati élet összeforrasztása; a tudományos és az oktatómunka közötti harmónia megteremtése; az intézet munkásságával rokonterüle- tü társadalombiztosítási rendelőintézetek feletti tudományos védnökség; az immunológiai ismeretek elmélyítése” — így határozta meg az intézet feladatait alapítója, szervezője és első igazgatója, dr. Ludwik Hirszfeld professzor, a világhírű tudós, akinek nevéhez számos nagyjelentőségű immunológiai felfedezés fűződik. Munkája — a professzor már elhunyt — dús gyümölcsöt hozott. A szűk épület és a szerény helyi lehetőségek ellenére az intézet széleskörű munkásságot fejt ki s célja ma is változatlanul az, amit alapítója jelölt meg: „a tudomány és a gyakorlati élet összeforrasztása”. Az intézet sikeresen valósítja meg ezi a jelszót — példával szolgál erre tizenkét esztendős tevékenysége, amely nem csupán Lengyelország nyugati' területeire, hanem az egész országra kisugárzik. Itt végzik a bonyolult bakteriológiai és vírustani analíziseket, mindenekelőtt pedig a vérvizsgálatokat — többek között az apaság megállapítása érdekében. Ebben a tekintetben az intézet egész Lengyelország „legfelsőbb fóruma”. Az intézet osztályairól és laboratóriumaiból együttvéve évente mintegy 20 000 analízis kerül ki. Az Rh-tényező Hirszfeld professzor azon két tudós egyike, akik 1910-ben az apaság megállapításánál bevezették a vércsoportvizsgálatot s ezzel segédkezet nyújtottak az emberek között keletkező súlyos konfliktusok megoldásához. Hirszfeld professzor módszere az esetek nem száz, hanem csupán nyolcvan százalékában ad minden kétséget kizáró bizonyosságot az apa kiléte felől, az igazságügyi orvosszakértők gyakorlatában azonban ma már világszerte ezt a módszert alkalmazzák. Az Intézet tevékenységének másik fontos területe az ún. szerológiai konfliktus vizsgálata, amely az anya és az embrió szervezete között lép fel. Hirszfeld professzor már 1925- ben felvetette azt a hipotézist, hogy számos halvaszületés, illetve elvetélés oka az anya és az embrió vérének különbözőségében keresendő. A hipotézis helyességét csak 1940-ben igazolták be azok a vizsgálatok, amelyek során a kutatók feltárták az Rh- antigének létezését, azaz a mai szakirodalom meghatározásával élve, az „Rh-té- nyezőt”. Hirszfeld profesz- szor jól tudta, milyen jelentősége van ennek, a gyermekre vágyó szülők számára s ezért az intézet mellett létrehozta a Terhességpatológiai Kutató- központot. A központ ez- ideig több ezer esetben állapított meg szerológiai konfliktust s ily módon több ezer családi drámának elejét vette. A vizsgált családokról az archívum pontos adatokkal rendelkezik. Ezek az adatok rendkívül gazdag tudományos anyagot képviselnek, s így lényeges segítséget nyújtanak a szerológiai kutatások továbbfejlesztésében. Elmondhatjuk, hogy az e területen végzett tudományos munka jelentős sikerekkel járt: ezt bizonyítja többek között a gyógyítási módszerek tökéletesítése is. — Megállapították például, hogy az embrió néhány fejlődési rendellenessége a szerológiai konfliktussal függ össze, s meghatározták az eltérő" Rh-tényezőjű szülőit megelőző és gyógyítási eljárását. A szervezet ellenállóképességének forrásánál Az intézet munkásságának egyik fő területe az immunológia (az emberi szervezet ellenállóképessége) titkainak vizsgálata. A tudósok érdeklődésének középpontjában jelenleg a szövetátültetés problémája áll, pontosabban szólva annak a rejtelmes „immunológiai küszöbnek” megmagyarázása, amely ma a szövetek és szervek átültetésének legfőbb akadálya. Ezek a kutatások többek között fényt derítettek arra is, miért végződtek régebben eredménytelenül a szaruhártya-átültetésá kísérletek. Az intézet kutatási eredményei és széleskörű tudományos kapcsolatai lehetővé tették a lengyelországi és a külföldi tudományos intézetekkel való együttműködés kiépítését. Ennek köszönhető, hogy az intézet a hasonló típusú intézmények ranglistáján ma már előkelő helyet foglal el. Ennek bizonyítéka többek között az is, hogy a Világegészségügyi Szervezet (W» H. O.) bevonta az intézetet a fertőző betegségek leküzdésére irányuló széleskörű akcióba, különös tekintettel a vérbajra és a hastífusz elleni oltóanyagra vonatkozó kutátasokra. A wroclawi intézet tehát tizenkétéves tevékenysége során jelentős tudományos központtá fejlődött, amelynek híre ma már messze túljutott az országhatárokon. Szerény méretei ellenére az intézet intenzív* széleskörű munkásságot fejt ki, amelynek vezérelve az alapító professzor jelszava: „összekapcsolni a tudományt a gyakorlati élettel”. Marek Korewo Kombájnok a magyar mezőgazdaságnak A rosztovi „Rosztszel- mas” üzem a hétéves ten’ időszakában csaknem 7000 önjáró gabonabegyűjtő kombájnt szállított a magyar mezőgazdaságnak. — Most újabb ezer gépre érkezett rendelés. Ez egy- hatoda az üzem 1966-ra tervezett egész kivitelének. Jelenleg a „Rosztszelmas” Európa legnagyobb mező- gazdasági gépgyára. A háború után az üzem valósággal újjászületett. Űj berendezéssel, korszerű munkapadokkal és automatagépekkel látták el. Valamennyi szovjet vállalathoz hasonlóan, a „Rosztszelmas" ban” is folyik a termelés automatizálása. A hétéves terv éveiben több mint 30 automata gépsort helyeztek üzembe. Az üzem büszkesége az öntöde. Ez az automatizáló és gépesítés tekintetében a legjobbak közé tartozik a Szovjetunióban. — Automata-gépsorokkal formálják itt az öntvényeket. Az öntődében az automatáknak programot adó elektronikus gépek dolgoznak. A műszaki fejlődést a termelés növekedése követte. A hétéves terv elején. 1959-ben az üzem 34 000 kombájnt gyártott évente. Felső képünkön: Szerelik a gabonabegyűjtő kombájnokat. Alsó kép: Rövidesen már Magyarországon dolgoznak ezek a kombájnok.
