Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

] 9őő. április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S AZ ÖREG LÓ ÉS AZ OROSZLÁN TJT olt egyszer egy szegériy földműves, s annak egy • lova. Hűségesen szolgálta a ló sok éven keresztül a gazdáját, de a fáradságos munkában úgy megrokkant, úgy megöregedett szegény állat, hogy nem tudott már dolgozni. Mikor látta a gazdája, így szólt hozzá: — Ha dolgozni nem tudsz, én bizony nem tartalak tovább. Aki nem dolgozik, ne is egyék. Eredj hát szé­pem világgá és vissza se gyere, míg erősebb nem leszel, mint egy oroszlán. Szegény öreg ló búsan világgá indult és céltalanul bolyongott az erdőben, amikor a rókával találkozott. — Mi bajod van komám? — kérdezte a róka — mi­ért adtad búnak a fejed? — Jaj, nagy bajom van, rólca pajtás — felelt a 'ó. — A gazdám elfelejtette, mennyit dolgoztam sok éven át, és mivel most már nem bírom a munkát, elzavart; men­jek világgá! Azt mondta, vissza se menjek hozzá, míg olyan erős nem leszek, mint egy oroszlán. — Sose búsulj komám — mondta barátságosan a róka — majd én segítek rajtad. Feküdj csak le szépen ide az útra, nyújtózkodjál jól ki, egészen úgy, mintha el­pusztultál volna, a többit pedig bízd rám! A vén paripa megfogadta a tanácsot, a róka pedig ** elsomfordált egy oroszlánhoz és így szólt hozzá: — Oroszlán uram, itt fekszik az úton egy elpusztult paripa. Gyere oda velem és meglátod, milyen jóízűen megebédelünk a húsából! Több se kellett az oroszlánnak, kapott a jó alkal­mon, elindult azonnal a rókával. Mikor odaértek, meg­szólalt a róka: — Itt helyben bajos lenne elfogyasztani ezt a nagy lovat, ha pedig belekezdünk és itthagyjuk, a hiénák és a sakálok felfalják. Hanem tudod mit, oroszlán uram? En majd jól odakötözöm a farkad a lóhoz, s szépen ha­zahúzod a barlangodba. Ott pedig kényelmesen megebé­delünk és megvacsorázunk belőle. Az oroszlánnak tetszett az ötlet, lefeküdt, hogy a róka összekösse farkát a lóéval. — Tedd össze a hátsó lábaidat, úgy könnyebben megy majd a dolog — szólt a ravasz róka. Az oroszlán gyanútlanul beleegyezett, a róka pedig a lábait is hozzákötötte a lő farkához, úgy hogy nem tudta többé kiszabadítani magát. M ikor a róka elkészült, rákiáltott a lóra: — Húzd meg komám, húzd meg! Nosza felugrott a ló, s futott, ahogyan csak tudott. Vonszolta maga után a földön hentergő oroszlánt. Üvöl­tött a becsapott oroszlán, ahogyan csak kifért a széles torkán, de a ló csak futott, futott és meg sem állt a gaz­dája házáig. A földműves már messziről látta és nagyon meg­ijedt, hogy a lova most megbosszulja őt kegyetlensé­géért és nyakára szabadít egy oroszlánt. Elszaladt hát szomszédjához és megkérte, hogy lőjje le az oroszlánt. A szomszéd megölte az oroszlánt, lenyúzták a bőrét, el­vitték egy kereskedőhöz és a kapott pénzen igazságosan megosztoztak. A szegény földművest váratlan örömhöz juttatta az oroszlán bőréért kapott pénz. Mikor este hazaért, háza előtt várta az öreg ló. — Na, kedves gazdám, most már láthatod, hogy erő­sebb vagyok, mint egy oroszlán és hálátlanságodért nem fizettem hasonlóképpen, hanem még pénzhez is juttat­talak. — Látom bizony, hű szolgám — mondta a földmű­ves, — nem is kergetlek el soha többé. Az oroszlán bő­réért kapott pénzből jut a számodra széna is, zab is, élj boldogan itt az istállóban. És az öreg ló, élete vé­géig gondtalanul élt a földműves házánál. Arab mese. Fordította: A láb kozmetikája A lábfej és a boka ta­vasszal és nyáron gyakran megdagad. A láb fájdalmas duzzadását gyógyítja az esti 20—25 perces langyos láb- fiirdő. A vízben oldjunk fel egy fél fenyőtablettát vagy egy evőkanálnyi szénsavas fürdősót, vagy szódabikar­bónát. Használ az ólomvi­zes vagy gyengén ecetes vízben kicsavart fásli is, amelyet otthon, házimunka vagy pihenés közben is viselhetsz. Éjszakára kétrét hajtott kispárnát tegyél a lábad alá, így magasabbra kerül, mint a test, és reg­gelre karcsú lesz a bokád. Ha sokat állsz vagy jársz, jól teszed, ha munka köz­ben gumiharisnyát vagy fáslit viselsz, amit a zokni jótékonyan eltakar. A tavasz és a nyár egyik nagy öröme, hogy harisnya nélkül járunk. Ehhez kü­lönösen fontos a láb koz­metikája. Végy egy erős kis körömkefét, és a sar­kad reggel, este alaposan súrold meg. Utána az egész lábfejet, de főleg a sarkat bőrtápláló és puhító krém­mel kend be. így megaka­dályozhatod a csúnya és fájdalmas bőrkeményedést, ami igen gyakori, ha ha­risnya nélkül és főleg, ha hátul nyitott szandálban jársz. A fáradt lábnak, a megduzzadt bokának remek gyógyszere a viziséta. Ha víz mellett üdülsz, naponta fél órát sétálj alacsony víz­ben. A víziséta nyaraló­helyen vagy strandon köny- nyen megoldható. Pihen­teti a lábat az is, ha fűben vagy homokban mezítláb sétálsz. Ha semmiképpen nincs alkalmad mezítláb járni, viselj lapos, sarusze­rű szandált. A lapos szan­dálban pihen a láb. A fá­radt láb is megérdemli az üdülést, a kényeztetést. Jól zárjon a zár LAK41 VÉDŐ — AJTOEMELŐ — VASKAPU A bejárati ajtókra, a la­kás egyes helyiségeit ösz- szekötő ajtókra az u. n. be­véső zár a legjobb. A Vas- és Edényboltokban, illetve a földművesszövetkezetek vas-műszaki boltjaiban szerezhető be. A bejárati ajtóra érdemes felső, biz­tonsági zárat is szerelni. A gondosabb lakástulaj­donosok ajtóbiztosító lán­cot, vagy tolózárat is fel­LEMEZ szerelhetnek. A „kiskapuk­ra”, kerítéskapukra külső kapuzárat — rászegező zá­rat helyezhetünk. A kisbútor ajtóira nem szükséges mindig a zár, betölti szerepét a golyós-, vagy mágneses csappantyú is. A golyós csappantyú azokra az ajtókra is felsze­relhető, — amelyeket nem zárnak be állandóan, — így a szél vagy a huzat nem csapkodja. Kertkapukra, fáskamrák­ra, ólak, pincék ajtóira la- latot használjunk. A vas­üzletekben többféle lakat kapható. Felszerlésük egy­szerű, mindössze a hozzá­juk készített lakatpánto­kat kell felcsavarozni az ajtóra, ill. az ajtótokra, oszlopra. A Tutó-lakatok Jó tudni A szekrény rendbehozá­sánál úgy csoportosítsuk a holmikat, hogy megkönnyít­sük az öltözködést. Min­den családtag fehérneműje lehetőleg külön-külön ke­rüljön. A harisnyák, a zok­nik részére varrjunk kar­tonból kis zsákokat, ame­lyek a szekrény ajtajának belsejére akaszthatok. A kü­lönböző színű zsákokcskák- kal — különösen ahol több gyermek vagy több nő van — elkerülhető a holmik összecserélése és a vesze­kedés. A szekrény egyik fiókját rendezzük be közös fiók­nak. Ebben a fiókban le­gyen tartalék cipőfűző — fekete is, barna is —, zip- zár, fehérneműbe való kes­keny gumi, ezenkívül olló, hajcsat, babahajtű, cipő­húzó, stb. Itt tartsuk a var­ródobozt is. Ez a fiók a „házibéke” fontos kelléke. biztonságosak, de a Tuti- nusz, sárgarézből készített lakatok erősebbek, jobban ellenállnak az időjárás vi­szontagságainak is. A lakatokat általában a szabadban elhelyezett ka­puk, ajtók zárására hasz­nálják. Éppen ezért köny- nyen belefolyik az eső, megrozsdásodik, vagy sár, homok kerül bele, s hamar tönkremegy. A lakat fölé. az ajtóra szegezett gumi vagy műanyag lemez védi az esőtől, s homok, sár sem kerülhet bele, tartó- sabb lesz. Esetenkénti ola­jozással „kiegészítve” min­denkor könnyen nyitható és zárható. (Első ábra.) Különösen a függőlege­sen elhelyezett, — de a vízszintesen felszerelt la­katpánt is — sokszor za­varja az ajtó nyitását és csukását. Hajtsunk egy sze­mescsavart a visszahajtott lakatpánt nyílásának köze­pén át az ajtóba. A sze­mescsavar elfordításával rögzíthető a lakatpánt, nem zavarja az ajtó működését. (Második ábra.) Segítség nélkül nehéz le­venni, ill. helyretenni az ajtót. A diópántok olajo­zásakor, zsírozásakor is meg kell emelni az ajtót, A háztartás egyik tavaszi teendője az ágyneműangin kimosása. Ezt úgy csinálom, hogy a tollat vagy pelyhet tiszta, szárazra törölt kád­ba vagy teknőbe öntöm és letakarom. Az angint kimo­som és megszárítom. Va­salni nem okvetlenül szük­séges. A kimosott tiszta anginba óvatosan rakom vissza a tollat, majd a pár­na vagy dunyha nyílását jól bevarrom. Természetesen amely szintén nehéz fel­adat. Vágjunk 10 mm vas­tag deszkából egy 250x80 mm-es darabot. Egyik vé­gét vékonyítsuk el —, hogy becsússzék az ajtó alá — alsó lapjának közepére pe­dig szegezzünk (csavaroz­zunk) egy hosszában ket­tévágott seprőnyél darabot. Az emelő vékonyabb vé­gét dugjuk az ajtó alá, lépjünk a másik végére, s így már könnyen meg­emelhető az ajtó. A nagy, nehéz kapu­szárnyak közepére eső — a kapuoszloptól távolabb lévő — sarkai „leszállnak”, leérnek a földre, s csak emelve nyithatók, ill. csuk- hatók. Egyszerű ötlettel ezen is segíthetünk. Ve­gyünk a vasboltban két zsúrkocsi-kereket, s ezt alulról erősítsük egy-egy négyzetes fahasábra. — A kerekes fatömböt csavaroz­zuk a két kapuszárny kö­zépre eső, alsó sarkára. — így már könnyebben nyit­ható, ill. csukható a kapu. Még könnyebb lesz a ka­puszárnyak mozgatása, ha a kerekek alá, a nyitás ívének megfelelően cement­lapokat ágyazunk a talaj­ba. (Harmadik ábra.) sokkal jobb, ha van egy pótangin, és a kád helyett egyenesen abba töltjük a tollat. Ha észreveszem. hogy az angin már nem elég sűrű, a mosásnál jól kikeményítem vagy „bal- lon-impregnáló” oldatba mártom, amelyet a hasz­nálati utasítás szerint ke­zelek. Az így ..kijavított” anginon nem bújik keresz­tül a pehely, és az anyag olyan ropogós lesz, mint újkorában volt. AZ ANGIN Pfeifer Vera Jóbarátok Agnija Barte verse, oroszból fordította Antalfy István Fa tövében, egymagában láncra kötve kis kutya, nyuszit, ásít unalmában, e ei nem mehet sehova. Szomorúan ül, csak ül... ...De már nincs is egyedül! íme, máris van barátja! Tarka harkály fenn a fán! A kis kutya lentről látja, s örül neki, — igazán £s a harkály ott kopácsol, napébresztő reggelen, kopogtatja a fakérget, ott szerzi be az ebédet; férgeknek nincs kegyelem! Tarkatollú kis barátja 0 kutyus feje felett, Vnsztítja a férgeket­A napok így gyorsan szállnak, nincsen többé unalom, s a kutyus új barátjának örül, igazán, nagyon... PAPP LÄSZLÖ: Kiskosár Gyöngypatakra fűzfa Levágom az ágát. [hajlik Fonok néked majd belőle Kerek, szép kosárkát. Kis karodra fűzöd, Indulsz iskolába, Vajaskenyér, piros alma Benne uzsonnára, Hogy mit kérek érte? Egy puszit cserébe, És jó bizonyítványt, Fényképet emlékbe! Tornázzunk! A tavasz beköszöntével meglepődve tapasztalhat­juk, hogy a téli, kényel­mesebb élet felesleges ki­lókat eredményezett. Itt az ideje tehát a friss mozgás­nak, a kevesebb kalóriát tartalmazó étkezésnek, de leginkább: a tornának. A gyakorlatok megmozgatnak minden izmot, s ha követ­kezetesen. naponta csak öt-tíz percet áldozunk e tornagyakorlatokra, — az eredményt hét-három hét múlva már tapasztalhat­juk. Első gyakorlat. A derék- és a csípőizmokat mozgat­ja meg. Kezünket a tar­kónkra helyezve, merev de­rékkal és lábbal, néhány­szor előre hajlítjuk tör­zsünket E gyakorlat foly­tatásaként kezünket csípő­re téve, mélyen lehajolva törzskőrzést végzünk. Második gyakorlat. Az egész test ruganyosságát szolgálja. Előrehajolva len­dítsük karunkat mélyen a földig, s érintsük meg a jobb kezünkkel a bal bo­kát. Lassan felegyenesed­ve, ismételjük meg a gya­korlatot, egyre gyorsítva a hajlongó mozgás ritmusát. Harmadik gyakorlat. A hátizmokat erősíti, ha elő­rehajolva, egyenes derék­kal karjainkat kétoldalt kinyújtjuk, majd kereszt­ben zárjuk. Ezt a gyakor­latot nyitott ablaknál he­lyes végezni, mély légző­gyakorlatokkal összekötve. Negyedik gyakorlat. — A test rugalmasságáról meg­bizonyosodhat az, aki nyúj­tott lábbal, merev térddel tud felemelni a földről va­lamilyen tárgyat. Eláruljuk, hogy ez nem mindenkinek sikerül, főt-knt nem az első alkalommal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom