Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-23 / 95. szám
1966. április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az elméleti felkészülés kevés a jó gazdálkodáshoz Tanácskoztak a szolnoki járás termelőszövetkezeteiben dolgozó gyakornokok Tegnap a szolnoki járási pártbizottság és járási tanács vb mezőgazdasági osztályának rendezésében tanácskozásra hívták egybe a járás termelőszövetkezeteiben működő fiatal mezőgazdasági szakembereket és gyakornokokat. Ezen a rendezvényen megjelent Sári Mihály, a járási pártbizottság titkára. Vitaindító előadást Szöllősi Kálmán, a járási tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa tartott. Bevezetőjében ismertette a fiatal szakemberek és gyakorlati évüket most töltő egyetemet végzett mezőgazdász-jelöltek előtt a járás mezőgazdasági termelését. összesen 121213 holdon gazdálkodnak a járás területén, s ebből a szántóterület 87 százalékot tesz ki. Legfontosabb ágazat a növénytermesztés. Évenként sok problémát okoz és megnehezíti 3 gazdálkodást az a 12 ezer holdnyi árterület, ami a Tisza és a Zagyva közelében fekszik. A hagyományoknak és az adottságoknak megfelelően kenyérgabonát az -lmúlt esztendőben is a szántóterület 35 százalékán, takarmánygabonát 27 százalékán termesztettek. Az állattenyésztést értékelve hangsúlyozta a járási tanács főagronómusa, hogy minőségi fejlődés tapasztalható, bár ez még korántsem éri el a kívánt követelményeket. A továbbiakban beszélt az öntözés, gépesítés és a talajerővisz- szapótlás eredményeiről, problémáiról. Tavaly igen szép eredményeket értek el a járás termelőszövetkezetei. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a 26 közös gazdaság közül egy sem zárta mérleghiá- nyosan az esztendőt. Csupán egy, a tiszasülyi Rákóczi Tsz tartozik a gyenge termelőszövetkezetek közé. Igen szép termést takarítottak be az elmúlt esztendőben búzából, összesen 37 ezer holdon termesztették az intenzív, nagyhozamú külföldi és hazai fajtákat. Holdanként 15,1 mázsás eredményt értek el. őszi árpából pedig 12 ezer hold átlagában 17,4 mázsát. Jónak mondható a cukorrépa termés is, hiszen 202,2 mázsát szedtek fel holdanként a tagok. Igen jelentősén növekedett a termelőszövetkezetek közös vagyona és tiszta vagyona. Amíg 1964-ben egy szántóegységre a gazdálkodási eredmény 1947 forint volt, addig az elmúlt évben már 2413 forint. — Ugyanakkor a járás szövetkezeteiben a tiszta vagyon 570 millió forintra nőtt. Tehát több mint száz millió forinttal az előző esztendőhöz képest. A tagok jövedelmének alakulásában is fejlődés tapasztalható. 1961-ben egy dolgozó tagra eső évi részesedés 11 144 forint volt, 1962-ben 13154, 63-ban 15 883, 1964-ben 15 943 és 1965-ben 17 888 forint. A fiatal szakemberek hozzászólásaikban elmondották, hogyan élnek a járás termelőszövetkezeteiben, hogyan boldogulnak, hogyan tesznek szert gyakorlati tapasztalatokra. — Erős Sándor, az újszászi Szabadság Tsz, Kiss Zoltán föagronómus, a besenyszö- gi Szőke Tisza Tsz, Kiss József, a tiszai öld vári Lenin Tsz képviseletében kért szót. Szinte valamennyien arról beszéltek, hogy a szövetkezetben szívélyesen fogadták őket és jól érzik magukat. Hangsúlyozták, hogy a gyakorlatra nagy szükség van, mert az elméleti felkészültség kevés a jó gazdálkodáshoz. Különösen az emberekkel való együttműködés alapvető a termelés alakulásának szempontjából. L. L Kevesen tudják, hogy a második ötéves terv időszakában a termelőszövetkezetek 1958 hold (a szőlőt nem számítva) nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek a megyében. Többek között 923 hold almát, 377 hold kajszi-, 134 hold őszibarackot, 185 hold körtét, 132 hold szilvát, ezenkívül cseresznyét, meggyet, diót és szamócát telepítettek. Törökszentmiklós körzetében 617 hold az új telepítés. Ennek túlnyomó többsége alma, körte és őszibarack. Ez a körzet Szolnok megye legnagyobb gyümölcstermő körzetévé lépett elő. Csupán a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz. a fegyverneki Kossuth és Vörös Csillag Tsz jelenleg is csaknem 400 hold termő ültetvénnyel rendelkezik. Tavaly 625 vagon gyümölcsöt adtak közfogyasztásra. A MÉK adatai szerint 1965-ben 230 vagon almát vásároltak fel Fegyverne- ken, melyből 154 vagonnal exportáltak. A tiszagyendai Lenin Tsz évente 10—12 vagon almát értékesít. Számottevő a törökszentmiklósi járás tsz-einek — 900 hold —, valamint Kisújszállás és Mezőtúr gyümölcsöseinek területe. Termőre fordult telepítések Az ültetvénytelepítések értéke Törökszentmiklós körzetében 77 125 000 forint. Államunk évről évre sok millió forintos beruházási hitellel, vissza nem térítendő kölcsönnel segítette elő a nagyüzemi gyümölcsösök kialakítását. A harmadik ötéves terv végére valamennyi új telepítés termőre fordul. E körzetben — az előzetes számítások szerint — több mint 2000 vagon gyümölcsöt termelnek 33,6 millió forint bruttó termelési értékben. — Óriási vagyon ez, mellyel céltudatosan kell gazdálkodni. Az új gyümölcsösök egy részét az 1960-as évek elején telepítették, tehát évről évre nő azoknak a területeknek a száma, melyek jövőre, s az azt követő években termést hoznak. Több gyümölcs jut a hazai fogyasztók asztalára, s ugrásszerűen növekedhet a megye gyümölcs-exportja. Növekszik a fajták változatossága is. Jelentős a hiányzó fajták termőre forduló területe. így például az őszibaracké, a szamócáé és a körtéé. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz a 100 holdas körtésével az ország egyik legnagyobb nagyüzemi körte termelőjévé fejlődik. Jellemző adat: ez a szövetkezet 1970- re 7 millió forint, gyümölcs termelési értéket produkál. Tíz milliók és még hetvenhét millió Nyugtalanító azonban az tíz milliókkal még nincs új gyümölcsösök, pontosab- megoldva ez a probléma, ban a várható termés sorsa. A nagyüzemi gyümöícsöA telepítéssel, a befektetett sokhoz permedé tornyok, Trenka János TMK-fősíerelő éjszakai ügyelet közben a TITÁSZ karcagi telephelyének üzemzavar-elhárítási szolgálatán. A szolnoki pedagógusok valóra váltják kulturális tervüket Sok kit kör tokra megy HÉTKÖZNAPI JCGVZCT ~ egy »rendhagyó« filmről Szolnokon bemutatták a Hétköznapi jasismus-t Őszintén csodálom Mihail Romm és munkatársai lelkierejét. Lepergetni a filmméterek százezreit, hónapokon keresztül nézni, mint kelnek életre a vásznon a súlyos idők sajnos egyáltalán nem sírba tett kisértetei, vért, könnyt, szenvedést, halált látni és közben a náci vezetők önelégült arcát, handabandázását nézni a vásznon, nagyon nehéz lehetett. Különösen nekik, szovjet embereknek, akik legtöbbet szenvedtek attól a rendszertől,, amely lángbaborította a világot. Azt hiszem, nem lenne helyes ezt a filmed dokumentumfilmnek nevezni, illetve csak dokumentumfilmnek, ugyanis lényegesen több annál. Bár főként dokumentumokból áll, egykori és mai filmfcl- vételekből, fotókból, naplórészletekből, mégis több. Ritmusa, határozott és célratörő kompozíciója van. Félreteszi az eddig használatos eszközöket, illetve csak módjával alkalmazza őket. A borzalom, a tömeg gyilkosságok, a fasizmus vadállati- asságának bemutatása kisebb hangsúlyt kap ebben a filmben, mint a hétköznapoknak a rajza. Azoké a hétköznapoké, amelyek ezeket a gyilkosokat, Európa hóhérait kitenyésztették. S ezekbe a hétköznapokba tartozik a pompázó nyárspól- gárszédítő katonai demonstrációk halmozása éppúgy, mint Krupp von Bohlen ágyúgyárosok fogadása a náci vezérek tiszteledére. S ez a jelenet óhatatlanul József Attilát idézi, aki ezidőtájt írta le. „Tőke és fasizmus jegyesek. Minden külön értesítés helyett Mihail Romm ezesetben nem megmutatni akart, hanem leleplezni. Nem elsősorban érzelmeinkre kívánt hatni, hanem értelmünkre, arra az értelemre, amely mindenkor szembenáll a lculturáVatlau- sággal, az olcsó érzelmek, a könnyzacskókra való apellálás jellegzetesen fasiszta módszerével. A Hétköznapi fasizmus a dokumentumokat, ahol erre szükség volt, keverte a cinema vérité eszközeivel. Megleste rejtett kamerájával a kisgyerekeket, az egyetemi eredményhirdetésre váró moszkvai diákokat, egy pádon ülő szerelmespárt, két vitatkozó, gondterhelt férfit. Romm szugerálja nekünk azt, hogy az emberek sokfélék. Élni akarnak, boldogok szeretnének lenni. Ebben közösek Egyébként éppen sokszínű egyéniségük teszi őket egésszé, társadalommá. S a filmmel a továbbiakban bemutatja, hogyan ölte ki ezt az egyéniséget, a gondolkodás képességét és akarását milliókból, tízmilliókból a fasizmus. S e folyamat bemutatása az új. a rendhagyó a Hétköznapi fasizmus-ban. A polemizálás, a gúny és a felháborodás a pátosz és a csevegés széles skáláján mozgó kísérőszöveg sem a szokványos kommentálási módszer. Romm merész, mert sokszor a nevettetést is felhasználja eszközként. „A nevetségesség öl”, tartja egy régi francia mondás és Romm nem habozik ennek szellemében újra kivégezni a fasiszta rendszer prominenseit. Sokszor a képekkel vitázik, sokszor azzal, amit a náci vezérek a szószékről bömbölnek. S egy-egy hazugság jólsikerült, szellemes megjegyzéssel való leleplezése után nyomban bizonyít, képekkel, dokumentumokkal is. Nem oktató és főleg nem kioktató a film hangneme. Tényeket állapít meg, összegez, egy-egy gúnyos megjegyzéssel értékteleníti el a filmen látható fasiszta erőfeszítéseket, de mindezt a beszélgető partner, az értelmes ember tiszteletével teszi, mert ilyennek tartja a nézőt. Mi is benne vagyunk a film sodrásában, mert nem maradhatunk ki belőle. A fimnek két nagy értéke van. Az egyik: az ifjúságnak érzékletes módon és — egészen egyszerűen szólva — érdekesen mutatja be a fasizmust. Solait beszélünk arról, hogy a mai fiatalság józan, nem szereti a nagy szavakat, a frázisokat, hanem a világos, kézzelfogható beszédet kívánja tőlünk. Nos, a Hétköznapi fasizmus ilyen világos, kézzelfogható beszéd egy kegyetlen, aljas, körmönfont és emberellenes rendszerről. A másik erénye: nagyon alaposan figyelmeztet arra, hogy a fasizmus nem pusztult el teljesen. Hogy a fasiszta örökség nemcsak zsidótemetők síremlékeinek meg gyalázásábán, hanem például az amerikai tengerészgyalogosok kiképzésében is megnyilatkozik. Szerte a világon egyre több helyen tűnik fe a horogkereszt baljós jele, s még minálunk is előfordul, igaz elvétve, hogy egyesek eszményképüknek választják a legszörnyűbb tömeggyilkosokat, népek kiirtóit. Csak emlékeztetni szeretnék a Pesten nemrég tárgyalt bűnügyre, a „belvárosi galeri' megdöbbentő históriájára. Végül: a film tiszteleg az antifasiszták hősi erőfeszítései, a gondolkodó emberek nemes helytállása előtt és arra figyelmeztet, hogy mi vagyunk ennek a harcnak a folytatói. S ez a harc állandó éberséget követel. Az embert, az emberség védelmét, az élethez a gondolkozáshoz, a boldogsághoz való jogunkat képviseli Romm alkotása, a Hétköznapi fasizmus kulturáltan, érdekesen, egyáltalán nem hétköznapiam Hernádi Tibor kutak, műtrágya- és növényvédőszer raktárak, csővázas színek, univerzál traktorok, permetező gépek, cefre tárolók, csomagolószínek, osztályozó , gépek és gyümölcstárolók szükségesek. A járulékos beruházások összege a megyei tanács mezőgazdasági osztályának felmérése szerint 77 millió forintot képvisel. Ebből csupán a csomagolószínek és raktárak beruházási szükséglete 51 millió forint. Nem kívánságlista ez, hanem reálisan felmért igény. Olyan beruházás, mely a termelési értéket figyelem- bevéve viszonylag gyorsan amortizálódik. A járulékos beruházások nem követték a telepítéseket. Jól tudjuk, hogy nem speciális Szolnok megyei, hanem országos probléma ez. A harmadiK ötéves terv beruházási programja is fjgyeimbe veszi, s a Földművelésügyi Minisztérium szintén számol vele. Mégis szólni kell róla, kellő időben, míg nem késő. Példaként a fegyverneki termelőszövetkezeteket említjük. Itt 5—6 kilométernyi távolságról, rendkívül rassz földutakon szállítják be az almát válogatásra. Bármilyen óvatosság mellett is a gondosan szedett gyümölcs tíz százaléka megtörik, tartósan tárolni nem lehet A Kossuth és a Vörös Csillag Tsz heteken át a szabad ég alatt tárolta, osztályozta az exportképes almát, óriási veszteséggel. 3s ab ed ég alatt A szakirodalom és tapasztalat szerint szüret után a gyümölcs minden órai szabadon való tartása egy nappal megrövidíti a lehetséges tárolási időt. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz a városban számos kis pincében helyezett el 40 vagon almát. A rothadás, minőségromlás igen nagy volt. Mi lesz négy év múlva, ha nem oldódik meg a raktározási probléma? Veszteség éri a termelőszövetkezetet és a népgazdaságot. A plusz 1—2 főiken tárolt alma tavasszal kétszeres összegért exportálható. Ez is megerősíti azt az elképzelést, hogy a törökszentmiklósi körzetben célszerű lenne egy többszáz vagonos korszerű hűtőházat építeni. Méghozzá a kereskedelem, a két fegyverneki tsz, a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz és a Sur- jáni Állami Gazdaság esetleg a baromfiipar összefogásával. Tavasztól-őszig itt zöldségfélét, baromfit is lehetne tárolni. Raktár szükséges De mi legyen a többi járulékos beruházásokkal? A termelőszövetkezetek gépi amortizációjából fedezhetik az RS—09-es uni- verzáltraktorok, permetezőgépek és felszereléseik beszerzését. A megyei beruházás terhére évente 4—5 millió forintot lehet fordítani az egyéb járulékos beruházásokra. Erre a fedezet is biztosítva van. A tsz-ek is jelentősebb («szegeket áldozhatnának színek és egyéb épületek létesítésére. Erre hajlandóak is, hisz az Aranykalász Tsz az idén már 7 csővázas színnel és osztályozó géppel rendelkezik. Ám a raktárak építéséhez mindenképpen nagyobb állami támogatás kell. Az illetékes szervek látják e probléma megoldásának égető szükségességét, s minden bizonnyal segítenek i«. Reméljük, hogy kellő időben. Máthé László A TÁROLÁS ÍS HŰTÉS o gyümölcsértékesítés fontos feltétele A pedagógusok szakszervezete szolnoki kultúrottho- nának munkaterve öt előadássorozatot hirdet. És állítólag van egy hatodik, Sőt talán hetedik is. Eddig rendre megtartották A művész és közönsége, a Nőik fóruma, a Fényképezés és iskolai szemléltetés, az Ország-világjárók baráti köre, a Helytörténet és történelemtanítás januártól áprilisig tervezett csaknem minden előadását. (Az elmaradt előadásokat későbbre halasztották). Nézzünk egy napot. Délután négykor három előadást egyszerre ígértek. És valóban. A TIT-klubban a nagy asztalnál már ott ülnek az irodalmi kor tagjai. A pedagógus klubban megkezdődött a természettudományos előadás, lent a nagyteremben pedig éppen üdvözlik az előadót, Bakonyi Pált, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatóhelyettesét s felkérik, hogy tartsa meg Az egyéni bánásmód a közösségi nevelésben című előadását. Itt talán harmincegynehányan lehetnek. A másik két előadáson kevesebben. De éppen ez a jó. Nem az a továbbképzés igazi eredménye, ha egy-egy előadáson sokan vannak, akik közül talán csak kevesen érdeklődnek alaposan a téma iránt, hanem ha minél több kis kör működik, olyanokkal, akik komoly tudásvággyal jöttek él, (U)
