Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

e SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Í966- április Ä — HUSSZEIN Jordániái király utasított kormányát olyan törvény meghozata­lára, amely szavazati és képviselői jelöltség! jogot ad a Jordániái nőknek. — ÖTVENHAT iskolás­gyermek sebesült meg egy autóbusz-baleset során, ami­kor egy tengerparti kirán­dulásról útban hazafelé Canterburybe az autóbusz az országúton felborult. — ERZSÉBET királynő értékes bélyegyijteményé- bői, amelyet ez év elején kiállításon mutattak be a közönségnek, elloptak há­rom „penny-black” bélye­get. Az első ilyen bélye­geket Viktória királynő ide­jében nyomták. de még most is forgalomban van­nak, A lopás még január­ban történt, de eddig titok­ban tartották, mert remél­ték, hogy a tolvaj meg­kísérli eladni a bélyegeket és akkor lefülelik. — AZ INDIAI Assam állambeli Lumdingban szerdán késő este robbanás történt egy személyvonaton, amely éppen megállt a vas­úti kereszteződésnél. A rob­banás következtében 43 személy meghalt és 127-en megsebesültek. — AZ ÚJVIDÉKI Ma­gyar Szó jelenti, hogy 1966- ban számos magyar szerző műve jelenik meg szerb, horvát. illetve szlovén nyel­ven Jugoszláviábán. Szlo­vén fordításban jelenik meg Szabó Magda öz című re­génye és Füst Milán mű­ve: A feleségem története. Szerbül adják ki Lukács György több munkáját. — Mikszáth Kálmán: A fe­kete város, Cseres Tibor: Hideg napok, és Németh László: Bűn című regényei ugyancsak idén kerülnek a jugoszláv olvasók elé. Mol­nár Ferenc: A Pál-utcai fiúk című műve egyszerre kétféle kiadásban is meg­jelenik. Egy belgrádi kiadó Passuth László: Esőisten si­ratja Mexikót című művét nyújtja át olvasóinak. — Zágrábban jelenik meg: Déry Tibor: G. A. U. X- ben és Palotai Boris: Ke­serű mandula című regé­nye. továbbá a XX. szá­zad legkiválóbb magyar el­beszélőinek három-kötetes gyűjteménye. — A MOSZKVAI Rádió ma kezdődő pályázatával kap­csolatban közöljük, hogy a moszkvai rádió naponta kétszer ad magyarnyelvű műsort, még pedig buda­pesti idő szerint IS.00 órá­tól 18.30 óráig, a 31 és 41 méteres hullámhosszon, majd 21.30 órától 22.00 óráig a 41, 49, 194 és a 257 méteres hullámhossza­kon. Legújabb Csütörtökön késő délután Ját­szották a Damjanich uszodában a Szolnoki Dózsa—Kuba barát­ságos vízilabda-mérkőzést. A találkozón sok gól esett, első­sorban az volt a cél, hogy ki­próbálják a bajnokságra számí­tásba vett játékosokat. A dó- zsás fiúk jól mozogtak, bár he­lyenként meg kellett küzdeni­ük a kemény emberfogással játszó vendégekkel. A kubai csapat tavaly óta láthatóan fej­lődött, gyorsak, erőteljesek, de még sok labdakezelési, helyez­kedés! hibát vétenek, s lövé­seik bizonytalanok. A mérkő­zésre a szemerkélő eső ellenére szépszámú közönség volt kí­váncsi. BÉRBE VENNÉNK féasert, istállót, vagy n%ára% pincét áruraktározás céljára. Papímagykereskedelmi Vállalat Szolnok, Beloiannisz u. 35. szám. — KATONAI filmek fesztiválját tartják a szol­noki MÁV szakszervezeti művelődési házban hétfő­től csütörtökig a Fegyve­res Erők Klubja és a mű­velődési ház rendezésében, ünnepi megnyitó: 25-én (hétfőn) délelőtt fél tíz órakor, — A JÁSZBERÉNYI já­rás könyvtárainak jelenlegi állománya 116 703 kötet (a járási könyvtárral eirviitt 163 366), mm A Nap kél: 4.43 h-kor, nyugszik: 18.43 h-kor. A Hold kél: 5.31 Ív­kor, nyugszik: 20.43 h-kor. ^JÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás: erősen felhős idő, sokfelé eső, he­lyenként zivatar. Fokozato­san megerősödő, változó irányú szél. A hőmérséklet főként keleten csökken. — Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 13—18 fok között, — A NEGYVEN tagú Hajdú Népi Táncegyüttes vendégszerepei szombaton (23-án) este 8 órakor a kunmadarast művelődési otthonban. — A TÖRÖKSZENTMIK­LÓSI járási tanács vb dol­gozói bécsi IBUSZ kirán­duláson vettek részt. Az ötnapos külföldi utazás al­kalmával megtekintették a híres schönbrunni kastélyt, valamint Bécs város és környéke híres műemlékeit és egyéb nevezetességeit. — FUTBALL-LABDA ké­szítés — bedolgozókkal. — A mezőtúri Dózsa Cipész Ktsz-ben elhatározták, hogy exporttermelésüket a vi­lághírre szert tett magyar futball-labdák gyártásával kiegészítik. A szövetkezet tagsága nem szaporodik, a labdák készítését bedolgo­zókra bízzák. Mintegy száz­ezer forintos beruházással fél év múlva már export­képes labdák készülnek Mezőtúron. — JÁSZÁROKSZÁLLÁ- SON cigány fiatalokból zenekar alakult, mely a művelődési otthonban kap próbáihoz gyakorlási lehe­tőséget és szakmai segít­séget. — HONTHY HANNA és Kazal László vendégszere­pei jövő szerdán, 27-én este az ujszász] művelődé­si otthonban. — TŰZRENDÉSZET! sza­bálysértések miatt, az ille­tékes I. fokú tüzrendészeti hatóság Dóba Lajost, a Terményfelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat kunszent­mártoni kirendeltségének vezetőjét 200, Kiss Szilvesz­tert, a kirendeltség raktá­rosát 100 forintra bírságol­ta. A bírságot azért rótták ki rájuk, mert az irányítá­suk alatt álló létesítmény­ben nem. tartották szaba­don a közlekedési utakat, az elektromos világítótestek és a tárolt termény között nem tartották meg az elő­írt távolságot, az elektro­mos égőkön nem volt védő­búra és egyéb szabálytalan­ságokat is megtűrtek. — A VÁROSI TANÁCS művelődésügyi osztálya és a Pedagógus Szakszervezet kultúrotthona 23-án fél 5 órakor a Pedagógus Klub szolnoki helyiségében Pszi­chológiai kísérletek és meg­figyelések az általános is­kolában címmel bemutatót tart, melynek keretében Király József, az országo­san ismert pszichológus sok gyakorlati példával, mód­szer ajánlásával ad segít­séget a kartársaknak tanít­ványaik megismeréséhez, helyes értékeléséhez. Két új folYÓiratol jelentet meo a TIT Ebben a hónapban két új folyóiratot indit a TIT. Az Egészség-et 1886-ban alapí­totta Bodor József. A hosszú szünet után újra meginduló folyóirat főszerkesztője dr. Buga László, a rádió nép­szerű Buga doktora. Az Egészség az alapitó által nyolcvan évvel ezelőtt le­fektetett egészségvédelmi alapelveket fejleszti tovább. Népszerű formában megírt cikkeinek az a célja, hogy ne legyen az országban olyan ember, aki az egész­ségvédelem alapkövetelmé­nyeit ne ismerné­A Föld és Ég első évfo­lyam első számával jelent­kezik. A TIT csillagászati — űrhajózási és földrajz — földtan — geofizikai szakosz­tályának folyóirata. Főszer­kesztő dr- Vasváry Artúr, szerkeszti dr. Kulin György. Az új folyóirat népszerűén foglalkozik az egymással összefüggő régi és új tudo­mányokkal. melyek iránt ma, az űrhajózás korúban, egyre nagyobb az érdeklő­dés. Április 22 Péntek Csilla RÄÖiÖ • TV# Mbz,#izK® MOZI: Szolnok: Vörös Csillag: Cica­babák, Tisza: A hétköznapi fa­sizmus, MÁV: Bube szerelmese, Mopresszó: A vasszűz. Jászbe­rény: Lehel: Szép családok. Karcag: Déryné: Szentjónos fe- jevétele. MEDOSZ: Rákóczi hadnagya. Kisújszállás: Ady: Alain és a néger. Kunhegyes: Szabadság. Kozara. Kunszent- márton: Körös: Butaságom története. Mezőtúr: Béke: Vö­rös és fekete I—II., Dózsa: A vonat, Szabadság: Kék rapszó­dia. Tiszafüred: Tisza: Játék a múzeumban. Törökszentmiklósi Dózsa: Az orvos halála, fúr- keve: Vörös Csillag: A csábí­tás trükkje. S Z I N H A Z : A Szolnoki Szigligeti Színház este 7-kor Szegény kis betörő, Tiszaroffon este 7-kor A sza­bin nők elrablása. A MAGYAR RADIO ÉS TV SZÓI NŐK! STÜDIOJ ANAK MŰSORA a 222 m-es középhullámon Naponta 18-00—19-00 óráig A brigád vezető. — Riport. — Operaáriák. — Körös-parti em­lékek. — Csillag. Kulturális magazin. — Hogy tetszik? — Az újságíró jegyzetfüzetéből. — Tánczene. XELEVI ZIO : 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.) Milyen? — 8.20: Angol nyelv (középisk. TI. oszt.) Walter és Connie mint idegenvezető Londonban (ism.). — 9.05: Élővilág (ált. isk. 5. oszt.) A cserebogár fejlődése iß kártevése. — 9.30: Szerelmesek vannak köztünk. Lengyel film. — 10.45: Telesport (ism.). — 11.00: A képzőművészet törté­nete. A románkor művészete (ism.). — 13.35: Iskola-tv. Orosz nyelv (ism.). — 14.30: Élővilág (ism.). — 16.45: Angol nyelv (ism.) — 17.10: Fizika (középisk. II. oszt.) Az ütközések (ism.). — 18.10: Az Iskola-tv postája. Műsorkalauz — pedagógusok­nak. Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás- Dán Szolnok megyei Bizottsá­ga és a Megyei Tanács lapjs Főszerkesztő: Varga József 'Cladja a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat Igazgató; Fülemen Lalos Telefon Szerkesztőség 20—93. 23—20. 20—68 Kiadóhivatal: 20—94 Szerkesztőséé és Kiadóhivatal Szolnok, l. «2 irodaház Index-szám ?5 069 A tápot eiófizetésDen és árusí­tásba!) a Szolnok megyei pos­ta hivatalok és dók posták ten »esztlk. A lap előfizethető oán mely posts hivatal na« é? kézbe­sítőnél. - Előfizetést dli I hó­napra 11— Ft Szolnok megyei Vyomdaloart Vállal* Felelős vezető? Mészáros Sándor Mindennapi kenyerünk és aki adja Hiányzik a gyártási utasítás — A munkás nem érdekeli a minőségben — Steg, fadarab a kenyérben és még néhány „sületlenség“ a sütőiparban Tavaly 1964-hez viszonyítva javult a kenyér és a péksütemények minősége. Mégsem mondhatjuk el, hogy a kenyér napjainkban végre olyan, amilyennek szeretnénk, amilyennek lenni kellene. Még mindig előfordul, hogy a kenyér sületlen, belseje szennyezett, abban szeget vagy fadarabot találunk. A fogyasztók gyakran megkérdezik: miért? Miért van az, hogy egy­re korszerűbb sütőüzemekkel rendelkező vállalatok nem tudnak minőségileg kifogástalan kenyeret adni a lakosságnak? KEZDJÜK talán azzal, hogy miért nyers a kenyér. Lehet-e ezen változtatani? Ha ezekkel a kérdések­kel a sütőipari vállalatnál dolgozó szakemberekhez fordulunk, objektív okok­ra hivatkoznak: rossz az alapanyag, a liszt minősé­ge. Laboratóriumi vizsgá­latokkal igazolják állításu­kat. A liszt nedves, csíra­tartalma magas. Ez való­ban befolyásolja a kenyér minőségét, de... és itt áll­junk meg egy pillanatra. Ugyancsak szakemberek véleménye, hogy a rosz- szabb minőségű lisztből is lehet élvezhető, jó kenye­ret sütni, ha helyes gyár­tási technológiát dolgoznak ki, s azt alkalmazzák is. MI A HELYZET ezen a téren? A gyártási techno­lógiát a laboratóriumi liszt­vizsgálat, a próbasütés után dolgozzák ki. Előfordul azonban mégis, jiogy gyár­tási utasítás nélkül sütik a kenyeret. Oka: nincs meg­felelő lisztraktár, s mire Tiszaföldvárra vagy Kun- szentmártonba visszajutnak (három nap) a laborató­riumi vizsgálat eredmé­nyei, akkorra a készlet te­lét már fel is dolgozták. — Nehezen lehet ezt elfogad­ni, hiszen naponként há­romfajta liszt minőségét tudják megvizsgálni a la­boratóriumban. Vagyis he­tente csaknem húsz fajtát. Nem valószínű viszont, hogy egy hét alatt enny!- fajta lisztből kellene ke­nyeret sütni Szolnokon. Törökszentmiklóson, Tisza- földváron és Kunszentmár- tonban (ezeken a helyeken lévő üzemek tartoznak a szolnoki Sütőipari Válla­lathoz). Annál is inkább, mivel három-négy napos készletet minden üzem tud raktározni. A KENYÉR MINŐSÉGI javításának másik lehető­sége a jó sütés. Ezek sze­rint lehet rosszul is sütni? De mennyire. Ha forró ke­mencébe teszik be a ke­nyeret. az hirtelen égett hajat kap, s ilyenkor ko­rábban kiszedik, nehogy az egész kenyér elégjen. A kenyér belseje persze nem sült meg. NDK-beli szab­vány szerint 55—60 percig kell a kétkilós kenyérnek sülni. A Sütőipari Kutató Intézet vizsgálatai szerint nálunk átlagosan 50 percig tartják kemencében. — Az említett vállalat néhány üzemében viszont a sütési időt nem az óra, hanem a kenyértészta forgási ideje szabja meg. Vagyis addig van a kenyér a kemencé­ben, míg az újabb nyers­anyag oda nem ér. Meg­történhet, hogy a követke­ző fordulóban a tészta út­ja gyorsabb lesz, s a sü­tőkemencében lévő kenye­ret előbb kiszedik. Azaz a kenyér sületlen marad. A továbbsütés az ott dol­gozó munkásnak egyéb­ként nem érdeke, hiszen ő csak a mennyiségben érde­kelt, a minőségben nem. AMI A GYÁRTÁSI eljá­rás alkalmazását, a sütési idő betartását és ellenőrzé­sét illeti, abban a vállalat saját hatáskörén belül tud és kell, hogy változtasson. Az viszont, hogy a mun­kásokat milyen formában lehetne a minőség javítá­sára ösztönözni, a felsőbb szervek feladata. MARADJUNK még egy kicsit ennél a témánál. Tu­dott dolog, hogy a liszt minősége megfelelő keve­réssel javítható. Megyénk malmaiban azonban erre alig van lehetőség. Előfor­dul, hogy Szolnokon gyen­ge minőségű a liszt, Tisza- földváron viszont jó. Szük­ség lenne e két lisztfajta keverésére, hogy jobb mi­nőségű kenyeret süthesse­nek belőle. A vállalat meg­tehetné, hogy Szolnokról Tiszaföldvárra és onnan Szolnokra szállítson lisz­tet Ezt nem teszik, mond­ván, drágább lesz a szállí­tás, s az nem érdeke a vállalatnak. Az igaz, hogy az oktalan pazarlás nem lehet érdeke a vállalatnak, az viszont igen. hogy a la­kosság igényeit kielégítse. Márpedig a fogyasztók min­denkor élvezhető kenyeret kérnek. Ebben az esetben a vállalatnak nemcsak ér­deke, de kötelessége is ki­elégíteni az igényeket. EMLÍTSÜK MEG még a szállítást is, mint minősé­get befolyásoló tényezőt. A kenyeret zsúfolva, élére ál­lítva szállítják. Megakadá­lyozzák ezzel a víz párol­gását, ugyanakkor elősegí­tik az összenyomódást, az alsó héj körüli szalonnáso- dást. Ezzel szemben a be­csomagolt cipőt külön e célra készült zárt* gépkocsi­ban szállítják. S ha a kü­lönböző luxuscikkek cso­magolására nagy gondot fordít más iparág, miért nem lehet hasonló gondot fordítani e fontos élelme­zési cikk higiéniájára is? A megfelelő gépkocsi kra különösen napjainkban van nagy szükség, hiszen a sütőipari üzemek centrali­zálásáról beszélünk. CIKKÜNK ELEJÉN szól­tunk még a szennyeződés­ről, a kenyér belsejében található szegről és fada­rabokról is. Ki a felelős ezekért? Részben a mun­kások, részben pedig más iparág. Előfordul, hogy a pékek fedetlen fővel dol­goznak, a szállítómunkások sáros cipővel járnak a gép­kocsi platóján. Ez nemtö­rődömségre, gondatlanság­ra vall. A szegekről és a fadarabokról azonban mér nem mindig tehetnek. A szakajtók ugyanis funérle- mezből készülnek, amelye­ket apró szögek erősítenek egymáshoz. Áz elhasználó­dás következtében a funér- lemez feltöredezik, a sze­gek kilazulnak, ráesnek a már kiszakajtott tésztára, abba belesüllyedve ottma­radnak. Erről a munkások nem tehetnek, annál töb­bet azonban a szakajtókat készítő vállalat. Sajnos, selejt, hulladékanyagból ál­lítják össze ezeket a sza­kajtókat, s hiába a rekla­máció, különféle javaslat, semmi javulás nem történik. ÍME CSUPÁN néhány olyan ok, ami miatt nem mondhatjuk: a kenyér ki­fogástalan. Ezek az okok korántsem olyanok, ame­lyeken ne lehetne változ­tatni. S mivel lehet, akkor változtassanak is rajta. Az emberek nem magyaráza­tot várnak és nem elégíti ki őket az objektív nehéz­ségekre való hivatkozás, hanem tetteket akarnak, jobb, élvezhetőbb kenyeret. Majnár József Fény egelő portenger Karcag és Tiszafüred köztisztaságáról Karcagnak egy locsoló­autója van, Tiszafürednek egy sincs. így gyakorlatilag a nyári portenger ellen mit sem lehet tenni a forgal­mas járási székhelyen. A karcagi locsolóautó nem se­gíthet a füredi lakosokon, mert saját munkáját is csak nyújtott műszakban tudja elvégezni. A főidény­ben váltott gépkocsiveze­tőkkel reggel négytől este hétig van üzemben. Karcagon kilencen, Tisza­füreden ketten dolgoznak az utcák tisztításán. A nagy útfelület miatt úgy oldják meg feladatukat, hogy bizonyos mellékútvo­nalakon egy héten csak kétszer-húromszor söpör­nek. A mi véleményünk szerint ez a létszám nem lehet elegendő a kövezett utcák rendszeres és jómi­nőségű karbantartásához, különösen Tiszafüreden nem. Karcagról szólva elmond­hatjuk. hogy a város pisz­kos. És itt nem elsősorban a városgazdálkodási válla­latot. hanem a karcagi és Karcag környéki lakosságot hibáztatjuk. Hetipiackor a piac és környéke olyan mint a szemétdomb. A vi­dékről jövő szalmás- és szénáskocsik egész útvona­lukat vastagon beszórják a szállított terménnyel. Sze­metes a tanács előtti park is, igen gyakran ételmara­dékokat, papírzacskókat ta­lálhatunk itt elszórva és sajnos — nemcsak itt. Hiányzanak a szemét- gyűjtő kosarak a városban. Ebben a hónapban húszat szerelnek fel a legforgal­masabb helyeken, ám — a városgazdálkodási válla­lat igazgatója szerint — lega lább hatvan darab kel­lene, ha lenne rá elég pénz, de nincs. Mindent összevetve a köz­területek tisztaságáért fo­kozottabb harcot kellene indítani a társadalmi szer­vezeteknek, elsősorban a Vöröskeresztnek. Emellett úgy gondoljuk, — a bír­ságolás is a nevelőeszközök közé tartozhatna. — ht —

Next

/
Oldalképek
Tartalom