Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-03 / 79. szám
Viiáq proletárjai* agy es üljetek! Am állami gazdaságok tavalyi mérlege SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSfiB ÉS A MEGYEI TANÁCS I APJA * X V U. évfolyam, 18, mám, Ara! SO fillér 1888, Stpritia 3„ vasárnap. A-** n f sí I 1 ■ # jovoben növekedni fog a szocialista országok befolyása a világon Gromiko felszólalása as SZKP kongresszusának szombati illésén 515 millió forint nyereség A szelevényl Szikra Tsz-ben 43 holdon termein»’k vöröshagymát. Már évek óta híres „makói hagymások” dolgoznak a szövetkezetben. Képünk a hagyma «faggatást ábrázolja, (Totó Nagy Ssolu A XXIIX. pártkongresz- szus szombat délelőtti ülésének első felszólalója Ivan Kebin beszámolt köztársaságának sikereiről. Elmondotta, hogy Észtországban 1965-ben az ipari termelés 1940-hez képest tizenki- lencszeresére emelkedett. A kongresszus szombat délelőtti ülésén a második felszólaló Gromiko volt. A szovjet külügyminiszter ki- ídentette, hogy napjainkban egyetlen politikus sem tagadhatja a szocialista államok külpolitikájának mind jobban növekvő jelentőségét, hacsak szemet nem huny a reális helyset telett. A szónok aláhúzta: ez a politika arra irányul, hogy megakadályozzák az új háború kirobbanását és csapást mérjen az agresszív írók cselszövéseire. Gromiko megjegyezte, hogy as SZKP és s szovjet kormány a jövőben is mindent elkövet a szocialista államok testvéri együttműködésének további erősítéséért, A szocialista államok befolyása a világ eseményeinek menetére növekedni íog — mondotta Gromiko. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szovjet állam külpolitikája megfelel valamennyi nép érdekeinek. A taskenü találkozót Gromiko az utóbbi idők egyik legnagyobb eseményeként, a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének elismeréseként értékelte. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió teljes egészében támogatja a vietnami helyzet rendezésének programját, amelyet a VDK kormánya vetett fel, valamint a dél-vietnami nemzeti felszabadítása front platformját Andrej Gromiko ezután kijelentette, hogy a Szovjetunió elítélte és elítéli azokat, akik „önkényes- kednek, akik összeesküvéseket szőnek az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban”. A Szovjetunió fellép azon kísérletek ellen, hogy „a népeket megfosszák a társadalmi rendszer megválasztásának jogától, e választás megvédésének, ezen belül fegyveres megvédésének jogától”. A Szovjetunió ellen folytatott burzsoá propagandát érintve a külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok szilárdan tart egy sajátos rekordot: — „Egyetlen más kapitalista országban sem termelnek négyzetméterenként a Szovjetunióra és annak külpolitikájára, a kommunizmusra szórt annyi rágalmat, mint az Egyesült Államokban”. Gromiko hangsúlyozta, hogy még ebben a uc.., cetben is fel kell vetni a megérett problémákat és törekedni kell megoldásukra. S,A Szovjetupió nem maradhat közömbös a földkerekség bármely térségében khadakult helyzet Írást. Mindaz, ami a nemzetközi békének, a népeik szabadságának és függetlenségének érdekeit érinti, a Szoviet- undó érdekeit Is érinti” — jelentette ki a miniszter. „Az Egyesült Államoknak nem volt és nincs joga beavatkozni más államok belügyeibe”, mondotta Gromiko. „Jobb lenne, még a szovjet—amerikai viszony szempontjából is, ha Washington rengeteg doktrínája helyett csak egy, de jó doktrína lenne: a békének, a népek jogai tiszteletben- tartásának, a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak a doktrínája”. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében különleges hely jut Európának. A német kérdés az európai biztonság egyik fő problémája. A külügyminiszter rámutatott, hogy a Szovjetunió volt szövetségesei nek letérése a potsdami egyezmények elveiről, megbosszulja magát. Olyan követelésekbe torkollik, hogy rajzolják újra Európa térképét, és azt eredményezi, hogy növekszik a nyugatnémet fegyveres erő. Gromiko hangsúlyozta, hogy a potsdami egyezmények elárulását jelenti a nyugati hatalmaknak az a készsége, hogy a Neme« Szövetségi Köztársaságot az atomfegyver-raktárakhoz engedik. „A Szovjetunió és barátai soha nem békéinek meg azokkal a tervekkel, amelyek értelmében az NSZK-1 atomfegyverekhez luttat- otl* Az a jegyzék, amelyet a közelmúltban az NSZK kormánya a Szovjetunióhoz intézett, újra csak elsősorban a jelenlegi európai határok revíziójának igényéi, tartalmazza. „Az európai határok kérdése végérvényesen megoldást nyert” — hangoztatta a küldöttek nagy tapsa közepette Andrej Gromiko. A szovjet külügyminisz^ tex a következőket mondotta Erhard kancellárnak a CDU kongresszusán elhangzott felszólalásáról: „Nehéz lenne felfedezni j- fogalmak valamiféle módosulását: az derül ki, hogy nem Nyugat-Német- ország, hanem a Szovjetunió köteles tanújelét adni — mégpedig elsőként — békés szándékainak. Bonn azt szeretné, ha osztályozhatná magaviseletünket” A miniszter kijelentette, hogy az NSZK-nak még nagy utat kell megtennie ahhoz, hogy elfogadható hírnévre tegyen szert a népek szemében. Gromiko ésszerűnek nevezte Adó nauemak azt a beismerését, hogy a Szovjetunió a békeszerető országok közé tartozik. Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió síkraszáll a kapcsolatok rendezéséért az NSZK-val azon az alapon, hogy Nyugat-Németországban fordulóinak kel) bekövetkeznie a békés egymás mellet* élés és a reálpolitikn irányába. Az európai béke nemcsak a Szovjetuniónak és más szocialista államoknak szív(Folytatá* a 2. oldalon) jóváhagyták as állami gazdaságok 1965. évi mérlegét, Szolnok megye 13 állami gazdasága közül 12 Jí eredménnyel gazdálkodott, feszesen 51,5 millió fonni nyereséget fizettek be az állam kasszájába. Ez 10,8 millió forinttal több, mint 1961-ben volt. A gazdaságok tervhez viszonyított eredményjavulása meghaladja a 11,3 millió forintot. A gazdaságok nagysaga. természeti és közgazdasagi adottsága, termelési profilja eltérő. Mégi6 figyelemre méltó, hogy Hék 11.1. Surján 10,7, Jászság 7,5, Középtisza 6,3 millió forint nyereséggel zárt. — A második ötéves terv időszakában tavaly született a legmagasabb eredmény. — Megyei szinten egy redukált szántóegységre 392 forint nyereség jut. Megyénk állami gazdaságai túljutottak az 1962. évi mélyponton. Akkor a gazdaságok nagyrésze keveset és drágán termelt. A Csorbái-, a Karcagi, 1963- ban és 1964-ben, a Mezőtúri-, a Szolnoki ÁG 1963-ban még hullámvölgyben volt. A Nagykunsági Állami Gazdaság öt év alatt háromszor zárt veszteséggel, tavaly is több millió forinttal rontotta a megye gazdaságainak eredményét. A főágazatok közül a növénytermelés egyenletesen fejlődött a második ötéves terv időszakában. Az 1961—64. évi és az 1965. évi termésátlagokat összehasonlítva a legtöbb növény hozama tavaly volt a legmagasabb. Kenyérgabonából 16,6, kukoricából 19.9, cukorrépából 199/t mázsás holdanként! átlagot takarítottak be igazgatósági szinten. Csupán az olajosnövények, a rizs és az évelő pillangósok átlaga csökkent a múlt évben. A kertészetek — főként az alma és a zöldség — 5,3 millió forint nyereséggel járultak hozzá -a gazdaságok jó eredményéhez. Az állattenyésztési főágazatot tavaly súlyos csapás érte a ragadós száj- és körömfájással. A tervhez képest 55,8 millió forint hozamérték esett ki. Bár 42,5 millió forint költséget megtakarítottak, e főágazat eredményromlása így is jelentős. A sertéstenyésztésben az élőszaporulat 21,8 százaléka hullott el. A tehenészetben a2 állomány nagy többsége átesett a betegségen. Egy kilő súlygyarapodáshoz a tervezett 4,9 helyett 5,48 kiló takarmányt használtak fel. A megye állami gazdaságaiban az ötéves terv időszakában tavaly volt a tehenészetek hozama a legalacsonyabb. Tehenenként átlagosan 2484 liter tejet fejtek. A visszaesésnek azonban nemcsak objektív okai vannak. • A Jászs-ági Állami Gazdaságban például nem mindenütt pusztított a betegség, a hozamok mégis csökkentek. Az állattenyésztés 20 ágazata közül csak 8 teljesítette eredménytervét. A "ondosabb tenyésztői munkával, szakszerűbb takarmányozással, jobb munka- szervezéssel és az gesz- ségügyi rendszabályok betartásával fel lehet számolni az állattenyésztés tavalyi eredményromlását. Annál is inkább, mert a második ötéves terv időszakában az állattenyésztés fejlődési üteme — 1965-öt nem számítva — a növénytermelésnél is nagyobb volt. Az állami gazdaságok a tervezett költségszint 98 százalékát használták fel a termelésben. Csupán Karcag, Nagykunság és Középtisza termelt drágábban a tervezettnél. Figyelemreméltó, hogy az általános költségeknél 3,7 millió forintot takarítottak még a megyében. A gazdaságok egy mázsa kenyérgabonát 184, egy mázsa kukoricát 178, egy mázsa cukorrépát 36, egy mázsa almát 129 forintért állítottak elő. A tervezettnél magasabb költséggel termelték a rizst, a kedvezőtlen időjárás miatt, — a burgonyát és a szőlőt. Egy kiló hízottsertést 14,96, egy kiló vágómarhát 17,93 forintért termeltek. Ez kedvező. De igen magas — 3,78 forint — egy liter tejnek az önköltsége. Megyénk állami gazdaságai évről évre több terményt, gyümölcsöt és húst adnak a népgazdaságnak. Áruértékesítési tervüket tavaly 102,4 százalékra teljesítették. 1965-ben -Atöbbek között — 3461 .vagon kenyér gabonát, 44§fl vagon cukorrépát,, 277 vágom vágómarhát, 632 . vagon hízottsertést és 238 vagon almát érték esitettek. Ezenkívül számottevő tejet, tojást, baromfit és egyéb árut szállítottak (FolyUUát a 3. oldalon)
