Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
19M. április 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tájékoztató oktatás tapasztalatai Megyénkben a 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatás az erre az időszakra szervezett csoportoknál befejeződött. Az oktatási időszakot értékelve elmondhatjuk; a párt és tömegszervezetek komoly segítséget nyújtottak az MSZMP Központi Bizottság Titkársága 1964. július 30-i határozatának végrehajtásában, mely megszabta, hogy 1964-től 1970-ig évenkénti ütemezéssel az ország felnőtt lakosságát 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatásban kell részesíteni. Helyes módszer volt, hogy már az 1965-ös évi koordinációs értekezletek megtartása után azonnal a járási, városi és községi MHS alap- szervi elnökségek, s azok aktívái a területi polgári vé- delmistákkal karöltve hozzákezdtek e munka megszervezéséhez- E feladat megoldásánál jól használták fel szerzett tapasztalataikat, s ez kedvezően éreztette hatását az oktatás egész időszaka alatt- Elnökségeink szervező és irányító munkája is fejlődött. Míg korábban az egyes előadásokra csak a 4-, 5- foglalkozási napon sikerült a csoportoknál a megfelelő létszámot biztosítani, addig az elmúlt oktatási évben már a 2- alkalommal zömében a tervezett létszámmal indultak a csoportok, S ami a megjelenési százaléknál is többet jelent; az oktatásba bevont lakosság megértette a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre való felkészülés jelentőségét. Nehézséget okozott azonban sok helyütt, hogy az oktatásba bevontaknak sok esetben több kilométert kellett megtenniük a kijelölt összevonási helyekre, ha részt akartak venni az előadásokon. így volt ez például Cserkeszöllőn, Tisza- földváron, Homokon. Túrke- ve Vörös Csillag Tsz-ben, Tiszajenőn- Ez arra kellett kötelezze a helyi érintett szerveket, hogy megfelelő helyiség és egyéb előfeltételek biztosításával színvonalas előadásokat tartsanak az így összegyűlt hallgatóságnak. E követelményeknek megfelelően a foglalkozásokat iskolákban, kultúrházakban tartották meg. Az előadások is színvonalasabbak voltak, mint korábbi oktatási időszakokban, mivel azokat zömében jó szakmai felkészültséggel és kellő helyi ismeretekkel rendelkező tartalékos tisztek, illetve tartalékos tiszti rendfokozattal rendelkező, katonai ismeretekben is jártás pedagógusok tartották — köztük Dósa László, Ignácz Gyula, Nagy István pedagógusok —, akik a 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatás anyagát kiváló oktatási módszerekkel igyekeztek érthetővé, gyakorlatiassá és színessé tenni. Ezen kedvező megállapítások mellett azért még ez évben Is voltak problémák a csoportok szervezésében, az előfeltétel biztositásában, de ezek csak egyes helyeken fordultak elő. Bízunk benne, hogy az érintett szakmai vezetés megtette a szükséges intézkedéseket hasonló esetek megszüntetésére. Most az oktatási időszak befejezése után kijelenthetjük; ha nem is mindenki és mindenütt, de az e feladat végrehajtásában résztvevők nagyrésze eleget tett a vele szemben támasztott követelményeknekKülön elismerés illeti az MHS alapszervezetek keretén belül működő társadalmi osztályok tagjait, így többek között Vidra Józsefet, Konkoly Bélát, dr- Agyi Dánielt, akik odaadó, sok esetben időt és fáradságot nem ismerő munkát végeztek. ■, Elért eredményeink kötelezik az állami szerveket az oktatási előfeltételek még jobb biztosítására. A párt és tömegszarvezeteket, valamint a már oktatásban részt vett e téren megfelelő tájékozottsággal rendelkező valamennyi állampolgárt pedig, hogy a felvilágosító propaganda munka fokozásával érjük el; megyénk valamennyi lakosa kellően tudja értékelni a polgári védelmi oktatás jelentőségét. Horváth Ferenc alaz- az MHS megyei Elnöksége polgári védelem társadalmi osztályvezetője Kétezerkétszáz kohó* és gépipari áruminta az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron Dr. Szabó Tibor, a KGM főosztályvezetőhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján ismertette, hogyan készül a kohó- és gépipar az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra. Elmondta, hogy a KGM szakosított kiállításain a tárca 82 üzeme, négy tanácsi vállalat, 31 szövetkezet és négy más tárcához tartozó vállalat vesz részt, összesen mintegy 2200 féle árumintát mutatnak be. A kohó- és gépipar kiállítási területe körülbelül 300 négyzetméterrel nagyobb lesz a tavalyinál és túlhaladja a 19 400 négyzetmétert. — A legnagyobb helyet az autó- és traktoripar, a híradás- technika, a műszeripar, az erősáramú ipar és a vegyipari berendezéseket gyártó iparág foglalja majd el. Az autóipar idei érdekessége a városi közlekedésre szánt Ikarus—66-os, a távolsági közlekedésre, pótkocsi vontatására alkalmas Ikarus—630-as autóbusz lesz, továbbá az új hűtőkocsi, amelynek hűtőberendezését menet közben a kocsi motorja tartja működésben. A vegyipari gépek kiállításán az idén mutatják be először 6300 literes saválló zománcozott autoklavot, ezenkívül keresztmetszetét adják az egész magyar hűtőgépgyártásnak. Művésztelepi vázlatok A PARASZTTERITŐS CSENDÉLET A festőállványhoz erősítve áll a kép. a legújabb, a legfrissebb alkotás. A művész utolsó ecsetvonása után csak most kezdi élni önálló életét. Témája; csendélet, egy nagy pirosrózsás zöld parasztterítővei letakart asztalon virágváza, néhány borospalack, pohár. A terítő dekoratív szalaga szinte síkba terítve fut végig a kép alján, lezárva a kompozíciót. Merész, szokatlan színharmónia, hangszerelésében más, mint Bárányé Sándor általam eddig ismert képeinek színvilága. Csak a kékeket, a sárgát, a bársonyos fényű lilákat és a komor háttérből elővillanó zöldeket ismertem eddig, ami jellegzetesen fellelhető a mű vész majd minden régebbi képén. — Kiéheztem az élénk színekre, különösen a pirosra, ezért festettem most ezt a csendéletet is. Ez különben egy öt képből álló sorozat egyik darabja — mondja Baranyó Sándor képéről. A különbözőséget a színek „hangszerelésével” magyarázza, a technika, a színek felrakásának módja azonos. — Sokan Holló László munkássága folytatásának tartják az ön művészetét. Mi a véleménye erről? Vállalja ezt a rokonítást? — A művészetben semmi sem új. Én már azt önmagában nagy eredménynek és elismerésnek tartom, ha sikerül folytatnom egy olyan jelentős nagy művész munkásságát, mint Holló László. BOLGÁR VEGYÉSZET Ebben az évben új vegyészeti üzemek és üzemrészlegek épülnek. Mintegy 310 000 tonna 100%-os salétromsavat (nitrogént) és 93 000 tonna foszforműtrágyát gyártanak. JACIMOS KERTEK. SZÉP FALU Az egyenes, széles utak mellett szép házak sorakoznak. A kis kertekben jácintok, nárciszok illatoznak, a gyümölcsfák is virágdíszt öltöttek. A tavaszi verőfényben nyújtózó falu kedves látvány, különösen azoknak, akiknek emlékezetében még ott él a nyomorúságos tanyai település képe, a cselédházak sora, ahol négy családnak jutott egy konyha. — A felszabadulás előtt gőzgéppel dolgoztam Choh- ner báró birtokán — emlékezett Lázár István bácsi. — A gépekhez aztán sem lettem hűtlen. A Szolnoki Gépállomásról mentem nyugdíjba. Mindig figyelemmel kísértem a változást, most meg már arra is bővebben jut időm, hogy elgondolkozzam: nem is olyan hosszú idő alatt új község született, amely most is évről évre fejlődik. — Az idén már a víz is eljut az utcánkba. Tavaly Vasas Ferenc, a tanácstagunk utcagyűlésre hívott bennünket. Itt voltak a tanácsi vezetők is. Elmondták, hogy ha segít a lakosság, nem kell évekig várni a vízmű megépítésére. — Hogyne segítenénk! Mindannyian vállaltuk, hogy a lakásunk előtt betemetjük a vízvezeték csatornáját, elvégezzük azt a munkát, ami ránk esik. — És a csatorna kiásását? — Azt elvégezte az emberek helyett a honvédségtől segítségként kapott gép. A csövek lefektetését, ösz- szeszerelését pedig a szerelők. Mi, itt a főutca lakói és mások is, betemettük a csatornát. — Sajnálom, hogy nincs itthon Boris néni — mondta a fiatal szomszédasz- szony, Pinczl Leopoldné, amikor észrevette, hogy hiába zörgetek Viola Istvánná ajtaján. — Annyit mondhatok, hogy Boris néni, bár már hetvenhat éves. egymaga temette be a háza előtt a vízvezeték csatornát. S még a járda készítésénél is segítkezett — Igen, a Fő utca egyik oldalán tavaly készült el a betonjárda — mondta Kovács Béla, a községi tanács vb elnöke. — Az utca lakóit Vágó József és Vasas Ferenc tanácstag szervezte a munkára és mi magunk, Tóth Jánossal, a gazdálkodási előadóval. — Szarvák .fenő asztalos a sablonokat rakta le, s ki mit bírt erővel, azt csinálta. Szombaton délután és vasárnap az utca minden lakója a járda építésénél szorgoskodott. A Béke Tsz pedig szállítóeszközzel, fuvarral segített. Nemcsak ennél a munkánál, hanem a vízhálózat építésénél is. — Községünk minden utcájában villany van, s az egyik oldalon betonjárda. Két év múlva mindenütt lesz járda. — Tavaly a legnagyobb munka a vízmű építése, az 5769 folyóméter csatorna elkészítése volt, 648 ezer forintot költöttünk erre. A lakosság 311 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A betonjárda 332 négyzetméterrel szaporodott, ennél a társadalmi munka értéke 33 ezer forint. A fásításhoz tízezer forint értékű munkával járultak hozzá az emberek, köztük az általános iskola felsőtagozatos tanulói is. Említésre méltó az is. hogy az elültetett ezer nyár és akác suhángból alig pusztult el, ápolják, védik az emberek a kis facsemetéket. — Szászbereknek, a tanyán lakókkal együtt 1124 lakosa van. A községben mintegy hétszázötvenen lakunk. A társadalmi munkát végzők száma hétszáz- negyvenegy. — Munkájuk összértéke 354 ezer forint. A tanácstagok, utcabizottságok, a párt és társadalmi szervek összefogásával szervezett munkának, a lakosság helytállásának köszönhetjük, hogy a községfejlesztési versenyben a kisközségek között első helyre kerültünk, s megnyertük a százezer forintot — sorolta Kovács elvtárs. — Mire költik? — Ebből, és a tartalékolt 95 ezer forintból befejezzük a vízmű építését, a víztorony felújítását, hogy Ígéretünk szerint ősszel már üzemeljen a 16 utcai kifolyó, s megoldódjon a község ivóvíz ellátása. Szászberek krónikáját maguk az emberek írják. Lázár Mihály tsz-tae. Nagy Árpád. Gyárfás Mihály, Vasas István, Pető Béla. Gyárfás István, az egyik utcabizottság vezetője, s mindazok, akik forintjaikkal és önkéntes, szívesen végzett munkájukkal segítik községük fejlődését, szépülését. Nagy Katalin A folytatás, folytonosság természetszerűen nem közvetlen. Baranyó Sándor művészetében ez a művész egyéniségének áttételem keresztül jut érvényre, n szolnoki művész talán dinamikusabb, drámaibb vagy ha úgy tetszik, tragikusnbb alkat, mint az idős debreceni mester. A művész egyénisége az a prizma, amely a valóság dolgait szuggesztív erővel vetíti a képekben a néző elé. És ennek a prizmának a fénytörése más és más. Sokan a ma művészetétől valamifélét egyöntetű és derűs optimizmust kérnek számon, holott ez nemcsak filozófiai, világnézeti szemlélet, hanem lelki ráhangoltság kérdése is. Ugyancsak sokan vannak, akik Baranyó Sándor képeit komornak, drámai hangvételében pesszimistának tartják. — Mj a véleménye az optimizmus és a pesszimizmus kérdéséről a művészetben? — A pesszimizmust sem ítélhetjük el, ez nem jelent valamiféle kiábrándultságot, lehangoltságot. vagy valaminek az elutasítását. Azt hiszem, Pascal mondta, hogy az ember a legbátrabb, mert képes a halál tudtával élni. Csak szemlélet kérdése, hogy ezt pesszimizmusnak, vagy optimizmusnak fogjuk fel. Az elmúlást, a halált nem lehet nem tudomásul venni, kikapcsolni az életből. Ez az év a szolnoki művészek számára különösen nagy feladatot, egyszersmind nagy lehetőséget jelent, hiszen ősszel kerül sor a szolnokiak csoportos bemutatkozására, a Nemzeti Galériában. Április 11-én pedig megnyílik a tavaszi tárlat, amelyen négy Ba- ranyó-festményt láthat majd a közönség. Ha már kiállításról szólunk, bátran állíthatom, hogy a festőművész műtermében tett látogatásunk során egy kis kamarakiállítással is felérő élményben volt részünk. A falak mentén befelé fordítva képek sorakoznak. A legutóbbi egy év munkája. Az üveges keretet vándo roltatva alkotójuk sorra fenária előttünk szépségeiket. Csendéletek, tájképek, figurális kompozíciók váltakoznak. Az egyik különösképpen megragad bennem. A Tisza-parti sétányt ábrázolja este. Talán ennek a képnek a színvilága a legszubjektívebb. Az egész kép feszült vibrálás, a Illába hanyatló kékek, sárgák és vörösek nyugtalan remegése. Baranyó Sándor művészetének egyik legjellegzetesebb vonása a szerkezeti- ség, ezt azonban nem a formákkal, hanem a színekkel hangsúlyozza. Sót a formákat ezáltal meg is bontja, háttérbe szorítja. — Ecset — és anyagkezelésére sokszor használt jelző; a pasztózusság. Az anyagnak, a festéknek és a színeknek ezt a túláradó jelenlétét én egy kicsit fasiszta hatásnak, helyesebben eszköznek érzem. A színek néha szinte szétrobbantják a formákat. Nem tudom, hogy tudatos szándéka szerint is fellelhető-e az ilyenfajta hatás képein? — A kifejezés érdekében a tasázmus eszközeit is fel lehet és fel szabad használni. Számomra a művészet egy nagy szintézis. A különböző izmusok tévedését én abban látom, hogy tudatosan lemondtak a kifejező eszközök egyrészéről, szegényesebbé téve ezáltal magukat. — A szolnoki Verseghy gimnáziumban rajzot és művészettörténetet tanít. Most egy kicsit mint művészettörténészhez fordulok önhöz. Milyen alkotói korszakokat különböztetne meg pályájában? — őszintén szólva éi. egységesnek érzem pályámat. Megmutathatok ennek bizonyítására néhány huszonöt évvel ezelőtti képemet is. Ügy érzem, azóta is megőriztem a természethez fűződő szoros kapcsolatomat. “Meg Gábor
