Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

INKS április 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Pillanatkép a kunhegyes! művelődési házból, ahol Tóth Sándor vezetésével a német nyelvet tanulják a művelődési ház nyelvtanfolyamának hallgatói. Ebben az évadban a németen kívül angol nyelvű kurzus is indult Kunhegyesen.

A cirok jól fizet, igénytelen,

mégsem

termelik

A cirok termesztésének megyénkben hagyományai vannak' A felszabadulás utáni években is 1500—2000 holdon termesztettek ebből az igen jövedelmező növényféleségből. Az elmúlt esztendőkben azonban visz- szaesés volt. Ma már alig 200—300 holdon termelnek. Pedig a seprűcirok átvételi ára, amennyiben az I. osztályúnak megfelel, 910 forint mázsánként. Közepes minőségű talajon, jó művelés mellett holdanként > 5 mázsás termés is betakarítható. Ugyanakkor 10—12 mázsás magtermés. Tehát a holdankénti bevétel 6000—6500 forintot is kitesz.

A cirokszak áll kettős hasznosítású- A nagy állatállománnyal rendelkező szövetkezetekben azért is érdemes cirokmagot termeszteni, mert takarmányozásra felhasználható. De 150 forintért mázsánként az illetékes vállalat átveszi, vágy takarmánytápra is elcserélhető;

A talaj tekintetében a cirok nem válogatós. A sivár homokot, a savanyú tőzeget és a szikes talajokat egyaránt kedveli. A seprűcirok külföldön is keresett cikk. Igen magas áron bármilyen mennyiségben értékesíthető

Az idén 335 millió forint visszatérülő hitelt vehetnek igénybe a vállalatok

A vállalatok az idén ismét igénybevehetnek úgynevezett önköltségcsökkentő hiteleket, amelyekből gyorsan visszatérülő beruházásokat hajthatnak végre- Az ilyen összegeket két-három évre adja kölcsön a Magyar Beruházási Bank, s általában három százalék kamatot kell fizetni. Hitelt lehet kapni az ország fizetési mérlegét javító, a termelés ésszerűsítését az önköltség csökkentését szolgáló beruházásokra, a más vállalatoknál felesleges készletek vásárlására, az anyagmozgatás gépesítésére. Külön kedvezményben részesítik azokat a vállalatokat, amelyek az ország fizetési mérlegét javító beruházásokra vesznek fel tranzakciós hiteleket. Itt összegszerű korlátozás nincs, a kamat csupán két százalék, s a hitelt olyan esetben is engedélyezik, ha a visszatérülési idő aránylag hosszú, például 3—5 év.

Az idén összesen 335 millió forint visszatérülő hitelt bocsátanak a vállalatok rendelkezésére. Ennek az összegnek eddig nem egészen a felét vették igénybe.

A népi ülnökök választása elé

A szocialista bíróságok a dolgozó nép bíróságai. Működésüknek egyik alapvetően fontos vonása, hogy a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a bírósági eljárásban.

Bíróságaink személyi összetételükben és szervezetükben is a bíráskodás népi jellegét mutatják és feladataik szorosan kapcsolódnak a szocializmus építéséhez.

A szocialista fejlődés során, mind az államhatalom gyakorlásában, mind a legkülönfélébb társadalmi feladatok intézésében dolgozó népünk egyre nagyobb tömegei vesznek részt és munkájuk társadalmi hatása egyre eredményesebb. Ezt igazolják a tanácsok, a szakszervezetek, a népi ellenőrzés és a társadalmi bíráskodás. Ezt igazolja továbbá a bíróságoknál a népi ülnökök közreműködése is, amely gyakorlatilag tanúsítja, hogy a dolgozó nép közvetlenül is részt vesz a bíráskodásban.

Az ülnökök, esküdtek fogalma nem új. A bur- zsoá rend által annak idején kiépített igazságszolgáltatási rendszerben is szerepeltek az ülnökök, esküdtek.

A burzsoá jogászok szerint a laikusok, esküdtek,

^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCCOOOOOOOOCOCOOOOOOOOOOCCOOCOOOOCOOCICIOOCIOOOOOOO OOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOCX^

Egy döntéshez hét hónap is kevés?

Hetedik hónapja fekszik egy újítás a ' Lenin Kohászati Műveknél, amelyet a | jászberényi Aprítógépgyár újítói nyújtot- : tak be. Érvényben levő újítási rendelet e- ! ink szerint nyolc napon belül szakvéle- i ményezni kell az újítást. Hol van már az ! a nyolc nap?

Az Aprítógépgyárat ugyanis megbízták, | hogy a Borsodi Ércelőkészítő Mű részére j gyártson három koksztörő hengerművet. A ! törőművek hengereit a tervdokumentáció j szerint K—3 jelzésű kovácsolt acélból kell ; készíteni. A jászberényi gépgyár megrendelt 12 hengert a fenti anyagból. Tavaly i április 21-én újítás született a gyárban, í hogy a hengereket ne K—3-as anyagból, i hanem mangán öntvényből készítsék.

Az újítók abból indultak ki, hogy a ko- I vácsoit acélhengerek darabja 141 500, ez- I zel szemben egy mangán öntvény henger ! forgácsolással együtt Is csak 40 000 forint- I ba kerül. Ezenkívül az utóbbi kopásállóbb. | amit a Dunaújvárosban több éve man- | gán öntvény hengerrel működő kokszőrlő- ! berendezés is bizonyít.

Az április 21-én beadott újítást rövid | időn belül még öt követte. Az újításokat ! ekkor el kellett utasítani, mert a hengerek kovácsolását időkökben megkezdték.

Időszerűségüket akkor nyerték vissza az újítási javaslatok, amikor minden egyes őrlőberendezéshez még húsz póthengert rendeltek az Aprítógépgyártól. Nem kell sokat számolni, hogy rájöjjünk: a hatvan hengernél, ha azt nem K—3-as anyagból készítik él, körülbelül 6 millió forintot lehetne megtakarítani, nem beszélve arról, hogy 60—80 tonna import nyersanyagból készült kovácsolt acél nem kerülne a hulladékba.

Tehát az újítások sorsa felől az Aprítógépgyár újítási előadója most már türelmetlenül érdeklődik, annál is inkább, mert az 1965. október 15-e óta a Lenin Kohászati Műveknél hever.

A legutóbbi telefonbeszélgetés alkalmával — április 5-én — arról értesülték a jászberényi újítók, hogy javaslatukat Sajókeresztúrra adták ki, szakvéleményezés végett.

Ügy gondoljuk, hét hónap alatt lehetett volna olyan szakembert találni, aki elbírálja, . hogy megfelelő-e a kokszőrlőberen- dezésekhez a mangán öntvényből készült henger. A KGM vezetői felelősségre vonhatnák azokat, akik az érvényben levő újítási rendeleteket ilyen durván és felelőtlenül megsértették.

— bognár —

Micsoda olvasmány!

Ajándékkal kezdődött. — Feleségem a születésnapomra megvásárolta nekem az „Orvostudomány egyetemes történeté” című könyvet, amelyet nagy élvezettel kezdtem olvasni.

— A 37. oldalnál, egy betegség leírását olvasva, kis szorongást éreztem, valahogy az volt a benyomásom, hogy én már hetek óta pont ebben a kórban szenvedek, csak éppen eddig nem tudtam róla,

— Bolond vagy — mondta a feleségem, de én leintettem:

— Mit értesz te a gyógyításhoz? Ki kell várni az inkubációt.

— Mi az?

— Lappangási idő. Félek, hogy ebből a kis náthámból még szörnyű baj származik. Rhinoszkópiára is szükség lenne.

Feleségem dühös lett:

— Azelőtt nagyon jól megvoltál rhinoszkópia nélkül is. Egyébként mi az?

— Szröcs-zörej vizsgálat. A légiutak hangját állapítja meg.

Nejem ismét gyakorlatiasan gondolkozott.

— A légiutakról jut eszembe. Vasárnap menjünk repülőgépen Pécsre.

Megijedtem.

— Hogyne, hogy spasmust kapjak? Persze, nem tudod, mi az? Izomgörcs. Aki hajlamos rá, magaslati helyen megkapja.

— Akkor utazzunk vonatot

— Bolond beszéd! Hogy a tömegben rám prüszköljenek és millió bacillust szívjak be? Nem megyek vonaton! Ez a legjobb prophylaxis a betegség megelőzése.

Másnap orvost hívattam, aki a doktorok derűs hangján kérdezte:

— Valami kis panasz?

— Félek, hogy nem is olyan kicsi. Azt hiszem, pleuritisem van, — suttogtam.

— Hol fáj? — kérdezte az orvos.

— Itt a lábamban — mutattam.

— Még jó, hogy a lábában nem lehet mellhártya- gyulladása — mondta nevetve az orvos.

— Biztosan kettőt lapozott az orvosi könyvben, — mosolyg-'* a feleségem, és elővette a cipőmet, melyből kihúzott egy kiálló szöget.

— Ez nyomta a lábát, — mutatta diadalmasan.

Másnap u feleségem névnapja volt. Ajándékul azt kérte, hagy tüntessük el a könyvet. Azt hiszem, ez volt az első ilyen eset a lcönyvek történetében. Beleegyeztem kívánságára, de a könyv „kivégzése” előtt még gyorsan elolvastam egy fejezetet.

Elsápadtam.

— Mi történt? — ijedt meg a feleségem.

— Semmi, semmi, most utólag ijedtem meg. Ugyanis nemrég még megesküdtem volna. hogy eklamp- siám és carcinosisom van. De most már biztosan tudom. hogy nincs.

— Honnan tudod? — kérdezte a feleségem.

— Na hallod? Ha az lett völno, akkor már nem élnék. „

P.

nem hivatásos bírák bevonása a bírói munkába, a demokratizmus egyik je- . lentős vívmánya volt. Valójában ez. csak látszat, mert esküdtek csak azok lehettek, akiket erre a tisztségre a burzsoá rend méltónak talált. Vagyoni előfeltételeket szabtak, s az esküdtek ténykedése korlátozott volt.

Ezért a tőkés országokban az esküdtek működése ma is alapvetően különbözik a szocialista ülnökbíráskodástól.

A felszabadulás előtt nálunk a bírói tevékenység egy privilegizált kis csoport kiváltságaként jelentkezett, s a magyar igazságügyi szervezet a felszabadulást megelőzően személyi összetételével és bürokratikus eljárásával a gazdag és kiváltságos rétegek vagyonát oltalmazta. Egyben kíméletlenül elnyomta a munkást, a parasztot, és elítélte mindazokat, akik a társadalmi haladás, fejlődés érdekében léptek fel és az új világ eljövetelét kívánták.

A felszabadulás óta megváltozott a helyzet. A haladó erők győzelme forradalmi módon változtatta át a bírósági szervezetet és ebben az átalakulásban a legjelentősebb mérföldkövet az 1949-es év jelentette, amely az ülnökrendszert nálunk általánossá tette a bíráskodásban.

Népköztársaságunk alkotmánya már általános alapelvként határozta meg a dolgozó népnek az igazságszolgáltatásban való közreműködését

Alkotmányunk ezen rendelkezése teljes mértékben összhangban van szocialista jogrendszerünkkel, összhangban van a gazdasági alap támogatásával, a dolgozó nép érdekeinek védel- mévéL

Ezeket az érdekeket ugyanis csak úgy lehet megfelelően megvédeni, ha a dolgozó népnek a bíráskodásban is jelentős szerepet tudunk biztosítani. Hazánkban az ülnökbíráskodáson keresztül valósul meg az ítélkezésben a szocialista demokratizmus. Ez a demokratizmus jelentkezik abban, hogy az egyes ügyekben eljáró bírósági tanácsokban ülnökök és hivatásos bírák egyaránt résztvesznek. A népi ülnököket ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a hivatásos bírákat.

A bíróságok az igazságszolgáltatásban rendkívül nehéz és felelősségteljes munkát végeznek. Az ügyek alapos és részletes felderítése, a szocialista törvényességnek megfelelő igazságos döntés meghozatala — nem könnyű feladat. Ezért rendkívül fontos, hogy a népi ülnök egészséges életfelfogásával, véleményét, akaratát az ítélkezésben kifejezésre juttassa és segítse, hogy a bíróság határozata ne szakadjon el az élettől, hanem a dolgozó nép akaratát, véleményét tükrözze.

Az ülnökbíráskodásnak rendkívül nagy jelentősége van a dolgozók nevelésében, felvilágosításában, a szocialista társadalmi erkölcs és a társadalmi együttélés megfelelő kialakításában. A bírósági nevelőmunka fokozza magukban a népi ülnökökben is a társadalom iránti felelősség érzetét, de a bíróságon szerzett tapasztalataikat, élményeiket környezetükkel ismertetik és részben ezzel részben oedis az ülnöki beszámolók útján befolyást gyakorolnak az emberek életfelfogására, gondolkodására.

Az előzőkből kitűnik, hogy a bírósági népi ülnöki tisztség ellátása, mind politikai, mind társadalmi szempontból egyformán fontos feladat, komoly felelősséggel járó megbízatás. . Nem közömbe» tehát dolgozóink számára az, hogy ki lehet népi ülnök.

Miután a népi ülnöknek az ítélkezésben a szakbíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak, a megválasztásáról szóló törvény- erejű rendelet, részben ugyanazon feltételeket szabja meg az ülnökké választatáshoz, mint amely feltételek a hivatásos bírói állás betöltéséhez szükségesek.

Népi ülnöknek választható — minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte.

Az ülnökök megválasztását a jelölés előzi meg.

A bíróságok ülnökeit aa egyes bíróságok területén működő üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek & egyéb állami intézmények dolgozói jelölik.

A jelölés után a bírósági népi ülnököket a megyei, illetve városi tanácsok három évi időtartamra választják meg.

A ülnökök megválasztásával kapcsolatos törvényi rendelkezések az ülnöki intézmény mély demokratizmusát mutatják. Ennek a demokratizmusnak nem csupán a választásnál keli érvényesülnie, hanem abban az esetben is, ha az ülnök a tisztségének betöltésére méltatlanná válik, (Például bűncselekményt követ el, stb.) Ebben az esetben a demokratizmus akként érvényesül, hogy az ülnök felelősséggel tartozik az őt megválasztandó, 11- • letve megválasztó szervnek, működése a nép ellenőrzése mellett folyik és, ha az ülnök magatartásával ülnöki tisztségére méltatlanná válik, őt a választó tanácsi szerv visszahívhatja.

Pártunk és kormányunk döntése folytán ez év május hó 15. és június hó 30. napja között kerül sor a bíróságok népi ülnökeinek újraválasztására.

Ez a nagyjelentőségű rendelkezés az igazságszolgáltatás és a szocialista törvényesség maradéktalan betartásának további erősítését jelenti.

Megyénkben május hó 15. napjáig a dolgozók széles tömegei jelöl ©gyűléseken vitatják majd meg, kik azok a személyek, akik ismét jelölésre kerülnek és kik azok. akiket a dolgozók először jelölnek ülnökké való megválasztásra.

A bírósági ülnökök újraválasztása nemcsak a bíróságok. hanem az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, hivatalok számára is igen komoly feladatot jelent.

Olyan dolgozókat kell kiválasztani, akik egyrészt a termelésben, a munkában kitűntek, másrészt, akik dolgozó népünkkel szemben 1 bebizonyították hűségüket, s alkalmasak arra, hogy bírói működésük során segítsék a Magyar Népköztársaság meg- -”-ősödését és fejlődését.

Dr. Magyar! József

megyei bírósági elnökit

N