Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-20 / 92. szám
A vezetőségi ****** tagok Reszorrlielelpsijk. így nevezzük' az alap."7erveaeíi vezetőségi tagokat. Azokat az embereket, akiknek mindenkor ki kell számolni, hogy mennyi időre mozdulhatnak el a munkapadtól, a munkagép mellől, akik főleg szabad idejükben tudnak csak pártmunkát végezni. Az Ő tevékenységüknek jelentős eredménye, hogy egyre mesz- szebb kerülünk attól az időszaktól, amikor a pártvezetőség, sőt esetenként a párta lapszerveze t nevében egyetlen ember, a párttitkár intézkedett a legkülönbözőbb rendű és rangú dolgokban. Társadalmi és politikai életünk meggyorsult fejlődésében az 6 munkájuknak nagy szerepe van. A járási, városi és községi pártbizottságok és párt-végrehajtóbizottságok is egyre több segítséget adnak ahhoz, hogy az alapszervezeti vezetőségi tagok külöm-külön is elláthassák feladatkörüket. Komoly figyelmet érdemel az a következetesség, ahogyan a szolnoki járási pártbizottság segíti a re- szortfeielősöket. Tavaly is és már az idén is tanácskozásra hívták össze a propaganda és művelődési, Valamint a pártépítési és tömegszervezeti felelősöket, így a járási vezetők is közvetlenül megismerik a vezetőségi tagokat a tanácskozások alkalmával, megtudják hol milyen a helyzet, mihez kell segít-, ség, mit lehet jótanácsként továbbadni, stb. A velük való törődés hatására maguk az alap- szervezeti vezetőségi tagok is kezdeményezőbbek, tett- rekészebbek. Sok alapszervezetben eddig hiába küszködtek pl. azért, hogy- megelőzzék az oktatásokról való lemorzsolódást, Most, hogy ezt közvetlenül az ágit. prop, felelősökre bízták, egyre kevesebben liagyják abba évközben a politikai tanulást. Az alapszervezeti vezetőségi tagokra nagyon komoly pártmunka vár. Annál is több, amit már eddig végeztek. Mindannyian tudjuk, hogy egy időszakiján keveset törődtünk velük. A munkások is, a dolgozók is, akik a pártszervezettől vártak valamiben segítséget, többnyire csak a titkárt keresték, csak az esetek elenyésző százalékában a. reszortfelelőst. A vezetőségi tagok szavát alig-alig tartották teljes értékűnek. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a járási és városi, községi vezetők munkamódszere is jelentősen táplálta ezt a nézetet, mert oktatási, kulturális, termelési stb. dolgokról ők is leginkább csak a titkárral beszéltek. Ez azonban inkább főleg a múltban volt így. A szolnoki járműjavítóban, a szolnoki vasúti csomópontnál az alapszervezetekben — és még sok más helyen — olyan fontos dolgokat Is a reszortfelelősökre híznak, amit addig úgy tartottak, hogy azt kizárólag csak a titkár tudja elintézni. A legnagyobb eredményt az a szemléletbeli változás hozta alapszervezeteinkben, hogy a teljes értékű munkához minden vezetőségi tag tevékenységére szükség van. így teljes az összhang, így teljes a munka. Ezt a felélénkülő tevékenységet sikerült legtöbb alapszervezetben úgy elérni, hogy közben a gazdasági feladatokra fordítsák a legtöbb gondot. A Tisza Cipőgyárban most sóik a modellvál- tozás, amit meg kell tenni, hogy a kereskedelemnek, a fogyasztók igényeinek megfelelően termelhessenek. Az alapszervezetek vezetőségi tagjai legtöbb helyen azért agitálnak, hogy ezt az újnak tűnő és nehéz feladatot megértéssel, jó akarattal fogadják a munkások. S ez már maga megkönnyíti az átállást. Nagyon fontos a reszortfelelősök tevékenysége. Az ő munkájukat, szavukat nem pótolja semmi. Éppen ezért kapnak egyre nagyobb rangot (jártéi etünkben, az alapszervezetekben. Egyre közelebb kerülnek a valójában reájuk váró feladatokhoz. s egyre jobban meg is felelnek annak. (BE) SZOLNOK ME6YEI a MSKVtl CáPTPITHTTCttB FS A MFfiVFI TAMfltS LAPJA XVn. évfolyam, 93. szám. íra 50 fillér 1966. április 30, szerda. Három hónap alatt 55 860 új televízió előfizető A Postavezérigazgatóságon elkészült az első negyedévi rádió és televízió forgalmi statisztika, amely a televízió további térhódítását jelzi. Az elmúlt három hónap alatt ugyanis 55 860 új televíziókészüléktulajdonost vettek nyilvántartásba. Ezekkel együtt hazánkban már 887 042 televízió előfizetőt tart nyilván a posta. A rádiózás — bár a televíziónál jóval lassúbb ütemben — ugyancsak fejlődik. A posta legfrissebb adatai szerint 2 496 810 rádióelőfizető van hazánkban. Az elmúlt három hónap alatt 20 400 új készüléket jelentettek be. A vezetékes rádióhálózat viszont ismét csökkent, három hónap alatt 7800 hangszórót szereltek le, s így a rádióelőfizetők közül már csal: mintegy 150 000 hallgatja a vezetékes rádiót. Szerződéskötések a kölcsönösség elve alapján A legtöbb cikkből március 31-ig teljesítették az előirányzatot Gazdaságirányítási rendszerünk átalakulóban van. Az új mechanizmusnak néhány eleme már érvényesül a mezőgazdaságban. A vállalatok és a közös gazdaságok önállóbbak lettek, megszűnt a termelési tervek diktál ása. Számos mezőgazdasági termék fel- vásárlási (termelői) árát felemelték, mely kedvezően érezteti hatását. A tervezés és az irányítás rendszere az ősz óta jelentősen megváltozott. A termelőszövetkezetek csupán a kenyérgabona termelésére kaptak kötelező előirányzatot. A többi növények termelése, az állatok nevelése a szövetkezet és a vállalatok megállapodásának függvénye. A vállalatok most is kötelező lervmutatókat kaptak, de ezek realizálására — tanácsi utasítás nélkül — szerződnek a közös gazdaságokkal. A szerződéskötések tapasztalatai azt igazolják, hogy a termelőszövetkezetek döntő többsége már felnőtt- A tervek elkészítésekor figyelembe vette a tagok és a népgazdaság igényeit. Kialakultak a termelési profilok, a tsz-ek specializálódtak. A gazdasági adottságok, a rendelkezésre álló munkaerő, s a kölcsönös előnyök figyelembevételével tárgyaltak és szerződtek a különböző vállalatokkal. örvendetes, hogy a legtöbb cikkből március 31-ig túlteljesítették a szerződés- kötési előirányzatokat, Igv például 11.8 százalékkal több napraforgót, 15 százalékkal több zöldséget termelnek- A MÉK és a konzervgyárak a tervezettnél háromezer holddal nagyobb területen termeltek Talán végéro sem kés?»! el a szajoli felüljáró A két Florentini húnxperees produkcióin — A mindenható sorompók „bukása* ? A sem módosított határidő lesz elegendő ahhoz, hogy az évek óta készülő szajoli vasúti felüljáró elr Uj táskarádiók, fényképezőgépek, korszerű gyermekkocsik, autó-utánfutók, sátrak és gazdasági eszközök A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat 44 boltjában és 40 idénykölcsönzőjében 90 millió forintéi érő, 130 féle szükségleti és kulturcikk várja a bérlőket. A háztartások mosógépet, centrifugát, padlókefélőt, porszívót, hűtőgépet bérelnek, az üdülésre, kirándulásra indulók táska-, vagy zsebrádióért, fényképezőgépért, filmfelvevőért térnek be a boltokba. Amelyik családban gyermek születik, csecsemőmérleget, sport-. vagy mélykocsit visznek haza. a hiányzó napfényt pótolja a kvarclámpa. A vállalat az idén hatmillió forintot fordít felújításra; kiselejtezik mindazokat a tárgyakat, amelyek nem alkalmasak már kölcsönzésre, a választék korszerűbb lesz, és részben úi. Szoko] tranzisztoros rádióból például újabb 300 vár elosztásra. 200-at kapnak belőle a balatoni üdülőhelyek, és ugyancsak a Balatonra érkezik az üdülési idény kezdetére 2000 új gumimatrac. 1-0 új fényképezőgép kerül a vállalat boltjaiba, és 500 gyermeksportkocsi. A divatos, és egészségesebb magas, nagykerekfi gyermekkocsikból 1000-et osztanak szét ebben az esztendőben. Az autótulajdonosok gyakran igénylik a csomagtartót. ezért újabb 80 érkezik hamarosan az üzletekbe. A múlt évben kísérletezett a vállalat az autóutánfutók kölcsönzésével, a két- és négyszemélyes magyar gyártmányú utánfutóknak nagy sikerük volt. ezért az idén növelik a készletet. 100—100 darabbal növekszik ebben az évzen a két- és négyszemélyes, 200—200 darabbal pedig a 8—16 személyes sátrak választéka. A tervek között 125 köbcentis Da- nuvia motorkerékpárok beszerzése is szerepel. A vállalatnál igény mutatkozik olyan szükségleti idénycikkekre is, mint amilyen például a kézi permetező- gép, a sózóteknő, káposz- tagyalu stb. V. A. Minden vállftlfat túliéijesttetlek u eukorayárbnn (Tudósítónktól.) A cukorgyártási kampány után tanácskozásra ült ösz- sze a szolnoki cukorgyár vállalatvezetösége, a pá’-t- és szakszervezet, valamint a szocialista brigádok vezetőd, hogy kiértékeljék a munkaversenyvállalásokat és munkafelajánlásokat. Megállapították, hogy s vállalásoknak a gyár mindkét ágazata, a répaosztály és a műszak is majdnem minden pontját túlteljesítette. A répaosztály az átvételi költségeknek 185 ezer forinttal való csökkentésére tett ígéretet, s ezt 554 ezerre teljesítette. A kocsiállás- pénzt 50 ezer forinttal szerették volna csökkenteni, s 116 ezerrel csökkentették A gépkocsik üzemeltetési költségénél 15 ezer forintos megtakarítást vállaltak, amelyet 103 ezer forintra teljesítettek. A műszak eredményei hasonlóan jól alakultak: A melaszcukor veszteséget 261 ezer forinttal kívánták csökkenteni, s hogy ennek érdekében mindent megtettek, azt a tényszám mutálja. Majdnem 3 millió forinttal csökkentették a melaszcukor veszteséget. A cukorveszteségnél 341 ezer forintot terveztek s végül 1,8 millióval csökkentették a veszteséget a normához viszonyítva. A karban tartást a vállalatnál 6,5 millió forinttal kevesebből oldották meg. Tüzelőanyagból a kampány ideje alatt 515 vagon szenet spóroltak meg. amelynek értéke 1,8 millió forint. Zsigmond Béla készüljön. Az eredeti befejezési határidő 1965. májú* 3l-e volt, amit azután 1906 május 31-re módosítottak Sáffi Károlynak, a Hídépítő Vállalat szajoli építésvezetőjének nyilatkozata szerint a felüljáró ekkorra elkészül ugyan, de használatba nem lehet venni, mert a rajta keresztülvezető új útszakasz építésének befejezése csak augusztus végére várható. Az utat a Betonútépítő Vállalatnak kell építeni — mondotta. Antalfi László, a Beton- útépítő Vállalat főépítésvezetője azonban úgy nyilatkozott, hogy a Hídépítő Vállalattal kötött szerződésük csak a gépi földmunka elvégzésére szól. Tudomása szerint a betonútburkolatot a Közlekedési Építő Vállalatnak kellene csinálni. Az az igazság, hogy felüljáró ügyben volt egy értekezlet nemrégen, ahol a: építő vállalatok felügyeleti szerve a KPM Építőipar’ Tröszt képviselőjének a? volt a kívánsága, hogy a Betonút készítse az útburkolatot. A szolnoki vasúti rekonstrukción dolgozó főépítésvezetőség azonban ilyen munkára nincs felkészülve. Végeredményben nem dőlt el az értekezleten hogy végül is ki lesz megbízva az útburkolat elkészítésével. A Betonútép’tí Vállalat még kétezer köbméter földmunkával adós. de tartozásuk törlesztéséhez máris hozzáfogtak és két hét múlva le is törlesztik. Rajtuk nem múlik a május 31-i határidő betartása. Az útburkolat elkészítésénél mutatkozó huzavona é- bizonytalaneág viszont ans enged következtetni, aas» talán még augusztus végén sem indulhat rr*eg a forgalom 'a felüljárón. A felüljáró legnagyobb része már most is teljesen készen áll, csupán s középső rész főtartóinak beemelése van hátira. Ez s munka okozza azonban a legnagyobb gondot az építőknek. Úgy kell megoldani a több tonnás főtartók beemelését, hogy közben ne akadályozzák a vasúti forgalmat. A szakemberek elképzelése az, hogy két 18 tonna maximális teherbírású Florentini autódaruval emelik helyükre a főtartókat. Ezt egy húszperces vonatmentes időszakban hajtják végre, mégpedig május 22-e. az új vasi!ti menetrend életbelépése előtt. A menetrendváltozás után ugyanis nem biztos, hogy ilyen hosszú ideig nem halad at szerelvény a felüljáró alatt. A főtartók és az ezeket összetartó vasbeton tartók beemelése után következik csak a munka neheze, a hídszerkezet vastag vashuzalokkal történő keresztirányú utófeszítése. Reméljük, hogy a KPM Építőipari Tröszt mielőbb intézkedni fog, az útburkolat építésére kijelöli valamelyik vállalatot és további határidő módosításokra már nem kerül sor. Ha így lesz, altkor a 4-es főút forgalmát olyan nagyon akadályozó szajoli vasúti sorompó őszre mar csak a múlt sötét emléke lesz. Ha nem, akkor még ki tudja meddig várakoznak hosszú ideig hosszú gép- kocsikaravárok a mindenható sorompók előtt.- bj zöldségféléket. Az. idén több aprómagvat, cirkot, babot, állítanak elő. Több cikkből lemaradás van. A tsz-ek kevesebb sörárpára, dohányra, kenderre és cukorrépára szerződtek. A cukorrépa termelése gazdaságos. Megyei átlagban holdanként 1039 forint tiszta jövedelmet hozott. A cukorrépa termelése (betakarítása) munkaigényes, számos tsz munkaerőhiánnyal küzd. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az utóbbi években többször is növelték e növény ver tésterületét. A dohányra tavaly holdanként! átlagban 2800 forintot fizettek rá a szövetkezetek- Pedig az átlagtermés 9 mázsa felett volt, a minősége azonban a pero- noszpóra miatt, a közepest sem érte el. így érthető a közös gazdaságok idegenkedése. A vállalatok 200 ezer hízottsertcst, 23 500 vágómarhát, 66 ezer mázsa baromfit és csaknem 320 ezer hektoliter tejet akarnak termeltetni és felvásárolni. Az említett cikkek árufedezete biztosítva van a baromfi kivételével. Ebből az előirányzatnak csak 58.1 százalékát kötötték le. A sertéstartás és a baromfinevelés egyaránt abrakigényes. A sertés, a vágómarha és a tej termelői árát felemelték, a baromfiét nem. Több gazdaság példája igazolja, hogy a jelenlegi árak mellett minden kilogramm baromfin tíz forint nyereség van. A közös gazdaságok és a vállalatok kapcsolata sokat fejlődött, változott. Értékelték a termelés, minősítés során felmerült hibákat és keresték az együttműködés lehetőségeit. A szövetkezetek nem vállalkoztak irreális feladatokra. Azt termelik, ami gazdaságosabb, s ebben igazuk van. A vállalatok látszólagosról monopol helyzetben vannak. Ám a többi termeltető vállalattal versenyezniük kell a partnerért, a lehetőségek jobb kihasználásáért. Néhány termelőszövetkezetben tapasztalható, hogy elégedetlenek a felemelt, termelői árakkat. Az árakat nem lehet a végtelenségig növelni. • Helyesebben teszik, ha olcsóbban, minél kisebb ráfordítással igyekeznek termelni. A nagyobb nyereséget, a kisebb termelési költségek révén érlék le. Űj vonások alakulnak ki a tsz-ek és a vállalatok kapcsolatában. Az állatforgalmi és a baromfiipari vállalat takarmánnyal is segíti a szerződő tsz-eket az állattartásban. A konzervgyárak olcsó bérleti díj ellenében paradicsomszedő és paszírozó gépeket ad a szerződő tsz-eknek. Sainos ezek még nem általánosak. Összességében: a szerződéskötések új rendszere bevált. A vállalatok és a tsz-ek is élni tudnak a nagyobb önállósággal. Egészséges versenyszellem alakul ki. melvnek nem lehel más célja, mint a népgazdaság és a fogyasztók Igényeinek jnbt-s óce Máthé U«M
