Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
i$WH. március 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A falusi kereskedelem élelmiszerforgalma emelkedett, a ruházati cikk forgalma nem érte el a tervezettet A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei végrehajtó bizottsága és a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt együttes ülést tartott, melyen megtárgyalták az oktatási reformtörvény végrehajtásáról és a további feladatokról szóló jelentést. Az együttes ülés után tartotta meg soronkö- vetkező tanácskozását a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága. Meghallgatták Varga Illés, a MÉSZÖV igazgatóság elnökének jelentését, a földművesszövetkezeti kereskedelem és vendéglátás helyzetéről, különös tekintettel az MSZMP Központi Bizottsága 1964. júniusi határozatára. A földművesszövetkezetek tavaly igyekeztek a párthatározat célkitűzéseinek megfelelően biztosítani a lakosság ellátását. A megyében dolgozó 41 földművesszövetkezet 70 községben, 3 városban teljesen, 4 városban és 1 községben pedig részben gondoskodik a lakosság ellátásáról. összesen 940 kiskereskedelmi és 353 különféle tÍDUSÚ vendéslátóipari egységgel bonyolítják le a lakosság ellátását; Fontos a helyi termelés A jelentés részletesen szólt arról, hogyan alakult tavaly a földművesszövetkezeti kiskereskedelmi áruforgalom és áruellátás. A földművesszövetkezetek a lakosság alapvető élelmiszer szükségletét kielégítették. A forgalom tavaly 1964-hez viszonyítva 8,28 százalékkal emelkedett. Néhány termelési problémákból származó hiánycikk kivételével — hús, húskészítmények, mák. rizs, dióbél, paprika, egyes konzervfélék — az ellátás megfelelő volt. Igyekeztek megvalósítani azt az irányelvet is, hogy a helyi szükségletekre helyben termeljenek. Ezért a helyi ellátás biztosítására 400 vagon különféle zöldség-gyümölcs szállítására kötöttek szerződést termelőszövetkezetekkel vagy háztáji termelőkkel. Ennek ellenére az igényeket nem tudták kielégíteni, mert a felvásárlási munkában még mindig van hiba és még mindig elég szűkös megyénkben a zöldség-gyümölcs termelés. Hiány szintetikus anyagokból Annak ellenére, hogy tavaly két millió forinttal több ruházati cikket értékesítettek az fmsz boltok, mint 1964-ben, a ruházati áruforgalmi előirányzatot 99,6 százalékra tudták teljesíteni. Oka: az fmsz boltok nem tudták az igényeket kielégíteni szintetikus anyagból készült alsó, felső ruházati cikkekből, fésűs méterárukból, női szintetikus szövetekből, holott a lakosság ezen áruféleségeket egyre nagyobb mértékben keresi. A vegyesiparcikkre vonatkozó tervüket a földmű- vesszövetkezetek teljesítették. Ennek ellenére az igényeket itt sem tudták kielégíteni. Legnagyobb gondot a vas-műszaki szakmában jelentkező nagyfokú ellátatlanság okozta. Nem volt például megfelelő mennyiségű tűzhely, zománcozott edény, kéziszerszám, mezőgazdasági kisgép, hőelektromos cikk; egyes rádió és televízió típus. összességében tavaly csökkent e vonatkozásban az OTP hitelakciós forgalom. Az fmsz-ek a megyében 65 községben foglalkoznak tüzelő- és építőanyag értékesítéssel. A községekben 67 ezer család, valamint kisebb közületek ellátásáról gondoskodnak a földművesszövetkezetek Tüzelőanyagból az igényeket mennyiségben ki tudták elégíteni, azonban a szén minősége többször nem volt megfelelő. Építőanyagból — különösen tégla, cserép, kavics, faanyag, padlóburkoló anyagokból — az ellátást nem tudták maradéktalanul biztosítani. A jelentés részletesen szólt a vendéglátóipari áruforgalomról, áruellátásról, a különböző szolgáltatásokról, a vendéglátóipari és bolthálózat helyzetéről. Kiemelte, hogy napjainkban a megyében még mindig 13 ellátatlan terület van. Cél, hogy a harmadik ötéves tervben e területeken is megoldják a lakosság ellátását Szerződés a tsz-ekkel A jelentést követő vitában többen felszólaltak. Tolna Károly, a piackutatás jelentőségéről szólt, melynek következtében nagyobb mennyiségű és nagyobb választékú árucikkekhez juthat a kereskedelem Csótó István arról szólt, milyen jó kezdeményezése a földművesszövetkezeteknek, hogy aratás idején szerződést kötnek a termelőszövetkezetekkel az aratók étkeztetésére. Ugyanakkor kérte; ók gondoskodnak mindennemű építőanyagról, csupán az a kívánságuk, hogy a földművesszövetkezet építsen egy presszót Mezőhóken. Szentesi Károly a bolthálózatok korszerűsítését, az ellátatlan körzetekről való mielőbbi gondoskodás megoldását sürgette. A vitában elhangzottakat Nyíri Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese foglalta össze. A vb tagjai ezután meghallgatták a Pénzügyminisztérium revizori kirendeltségének jelentését az 1965. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról, majd elfogadták azt a szóbeli előterjesztést, melynek értelmében dr. Münnich Bélát nevezték ki a Szolnok megyei Kórház baleseti sebészete főorvosi teendőinek ellátására. Előtérbe került a piackutatás Bővíti szaküzlethálózatát a baromfifeldolgozó (Tudósítónktól) Tavaly 510 vagon vágott baromfit és 25 millió darab tojást exportált a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregysége. Több mint 300 millió forintos termelési ’ értéket értek el. Az idén 166 vagonnal több baromfit kell felvásárolni. mint aiz elmúlt évben, s ezen belül növelni kell a Lohmann csirkék arányát. A műszaki fejélsztési tervekről szólva Faifi Dezső igazgató megemlítette: szükség van két nagyoló beállítására a koppasztás- nál. El kell érni az óránkénti 1700 darabos csirke- koppasztást. Nagymértékben növekszik a nyúl felvásárlás, ami eléri majd az évi 130 ezer darabot, de nő a galambfelvásárlás is, amelynek feldolgozása és értékesítése érdekében is szükség van jelentősebb műszaki fejlesztésre. A csomagolás Javítani kell a csomagolás minőségét is, át kell térni az egyedi fagyasztásra. A csirkék 80 százalékát már ebben az évben ketrecbői kell vágni — a Lohmann csirkét mind — vigyázva arra, hogy az export értéke ne csökkenjen. Szükség van még két darab átvevő színre valamint hat darab pótkocsira, amelyeket 1966-ban épít fel, illetve szerez be a vállalat. Az új hűtőházat, amely a tárolás gondjain segít, 35 vagonos mennyiségnek megfelelő áruval kell üzemeltetni, ami azután kedvezően hat a szállítási költségek csökkentésére; A munkaügyi osztály a termelékenység növelését célzó prémiumrendszer további fejlesztését tervezi, A belvízvédelemben résztvevő vízügyi dolgozók részére meleg tea készül a Nagykunsági Állami Gazdaságban ami a tojás törések csői kentése érdekében a to jásüzemben jól bevált. Előtérbe került a pia< kutatás és bővíteni fogjá a szaküzlethálózatot ann: érdekében, hogy nagyo mértékben tudjon a gy egység baromfiaprólél értékesíteni. A beszámoló nagy te szentelt a gyáregység folyó, illetve szervez munkaversenymozgaloj nak isi A rentabilitás Minden felszólaló k tel nélkül arra tett ja latot, hogyan lehetne e ményesebb munkát k teni, még rentábilis; tenni a vállalatot, ho lehetne a terméléker get még inkább növ< Kepes Isitván a term osztályról, arról bes hogy a jelenlegi hel azért nehezebb, mert termelőszövetkezeitek ne" tervkötelezettek, ami v szont a gyáriak részéről eddigieknél is jobb mi kát, a munkakapcsolat mélyítését követeli. Vá' ta dolgozótársai név is, hogy az eddigi ár tést 20 százalékkal jesítik, ami 68 V» felel meg. Kérte a lőszövetkezteket, igyekezzenek meg j ásókat (megfelel kozással stb.) a pt dóstól, mert enri port kihatásai jelentkeznek. Törölt tóját. mm Aiiurasne az agronómusokt tojástörés elken kében — amely szak alatt eléri is — figyelm» méri termelöszövetke« Kii dosabban vége2*.Tászt magolást. * A Baromfiipari '^ ór*r\ gos _ Vállalat " töröks , mi ki ősi gyáregységébe hány napjja tartott t» lesi tanácskozás har ta. a dolgozók hozzás. sainak tartalma és j lataik arra engednek vetkeztetni, hogy a egység kollektívája < az évben is eredmén fog dolgozni. — ■ A tavasz mindig megjön Sötét még a szoba. Az ingemért nyúlok. Minden este a székre teszem. Közel az ágyhoz. A nyakán nem gombolom be, tava- szodik. Magamra húzom a? olajos munkaruhát, megmutatom arcomat a víznek. Reggelizni még korai lenne Különben is igyekezni kell. Köszönök. Megyek a kisvasúihoz. Ilyenkor, hat óra után indul a kisvonat. Visz bennünket ki a szövetkezeti majorba. Meg-megszívjuk a cigarettát, köhintünk egyet- kettőt. A munka jár eszemben. Lesz bőven a mai napra is. A bekötő kövesúttól pár lépés a kovácsműhely. Körös-körül sár mindenütt. Kezelünk. Letesszük a táskát, a nagykabátot. Szétnézünk egy pillanatra, helyén-e minden? . — Akkor kezdjük? — Verdi idősebb Farkas Dá- tel, akivel ketten vagyunk a kettes üzemegység ko- V'sai.- Kezdjük.-jjebb húzom a simlé- sapkát. A többi ko- v«is dolgozni kezd. Borsát vasalunk. Itt a t*5-.-nr’'nr,iárt, szükség vSt” »-a. Traktorok várakoznak a javító-műhely előtt. Szerelők, traktorosok készítik, javítják a gépeket. Ha szikkad a föld, indulni lehet a határba Reggelizünk. Kibontom a kendőt, eszegetem a disznósültet. A nap besüt az ablakon. Kint élesztgeti a határt. — Parádés lovat kell vasalni, mondják nekem. Bólintok. Fekete, fiatal csikó még. Itt a műhely előtt újra nagy a zaj. Kalapácsolások, motorzúgások zaja hangzik. — Menjünk csendesebb helyre — szólok, s előszedem a szerszámokat. Egykettőre felütöm a patkókat, reszelővei megigazítom a ló patáját. — Kohári István — kiabálják a nevemet —, gyere a műhelybe. Lépegetek a sárban. Fiatalember vár Mondja, az újságtól jött. Hát jó. Beszélgessünk. De mit mondjak magamról? A házat? Az nagyon kellett. Amikor Pestről hazakerültünk Kevibe, elhatároztuk. hogy háznak lennie kell valahogy. Nem akart a pénz összegyűlni. Még eljártam Pestre dolgozni évekig a Közúti Hídfenntartó Vállalathoz, arra is csak sok elment. Kétfelé élni? Vasárnap elmenni a vonattal, szombaton jönni? Még fel se ült az ember a vonatra, máris arra gondolt, sokáig tart a hét, hosszú lesz ez a hét nap. s mi lesz, ha megbetegszik az asszony? Nevetséges volt. Pesten laktunk, dolgoztunk. Aztán hazajöttünk Kevibe, onnan ismét visszajártam Pestre dolgozni. Akkor így volt. Végülís 1954- ben kerültem az akkori Farkas Mihály Termelőszövetkezetbe. Persze, magát a ház érdekli. özvegy Kenyeres Kálmánnétól vásároltuk meg a belső részt. Részletre. Évi ötezret törlesztettünk. Túl vagyunk rajta. Berendeztük-e? Az asszony az ősszel konyhabútort, re- kamiét vett. Az is pénzbe került. Még mindig kíváncsi? Mondtam már, az én életemben nem volt semmi különös. Egyszerűen semmi. Gyermekkoromban sem. Segítettem apámnak. Nyáron marokverője voltam. Keveset adott a föld, szűkös idő járt. Éjszaka kereszteztünk. Alig feküdtünk le, már keltett is apám. A többiek még el sem aludtak, pityeregtem. Ilyenkor dolgozni kell, mordult rám apám. Azért nem haragudtam rá. Amikor a harmados tengerit törtük, akkor se. Pedig a csuhéj megvágta ujjam. Vérzett is. De akkor se haragudtam. Én nem sírtam. A csalód? Két fiam van. A nagyobbiknak szakmát adtam a kezébe, a kisebbik hetedikes. Nem éheznek, ruhájuk van, tanulhatnak, ember lehet belőlük. Becsületes munkásember. Segítem őket A keresettel is megvagyok. Tavaly 1273 egységem volt. Nem pa- naszkodhatom. Voltak nehezebb esztendők. Különösen, amikor a házba fizettük a törlesztést. Nem rossz szakma ez. Itt a szövetkezetben meg kiegyenesedhettem. Nézze. Az életben én már olyan sokra nem vihetem. Becsületesen éltem, a keresetért megdolgoztam mindig. Senki nem vethet a szememre semmit. Jó ez így. Elégedett vagyok. Persze lehetett volna másképpen is, persze hogy leheteti volna. Csakhát akkor az is>- kola, a munka, a megélhetés más volt. Még az is meglehet, hogy leteszem a nyolcadik osztályt. De csak ha az asszony is tanul. Mi értelme a magamfajta munkásember életének? A gyerekek, ök többek lesznek nálam. Mindenképpen többek. Más útjuk van. És én is örülök neki. Legjobban szeretném, ha lenne egy nagy házunk, ott élnénk együtt a gyerekekkel, majd később az unokákkal. Együtt, valamennyien, A munkáról is beszéljek? Arról igazán keveset mondhatok. Kovács mesterség. Itt tanultam ki, Keviben. Apám tizenhároméves koromban megfogta a kezemet és elvitt a mesterhez. Kovács leszel. Látja, az lettem. De szeretem. A tűzbe beletesszük a vasat, levegőt fújtatunk rá, izzik, piroslik, mint a vér. Vagy mint a virágok. A tűzpiros virágok. Aztán kalapáccsal ráverünk néhányat, s olyanra alakul, amilyenre mi akarjuk. Ezért is szeretem. A napok meg egyformák. A munka tölti ki az időt. S értelmét is e? adja. Egyet azért sajnálok. Valahogy kimaradt az életemből. Az utazgatások, a kenyér utáni szaladgálás, aztán a hazaköltözés mind időt vett el. Itt meg belefeküdtem a munkába. Annyira belemerültem, hogy mással nem is igen törődtem. Egyetlen nap sem múlhat el munka nélkül. Mindig ez járt az eszemben. Mert tudja, ha egyszer majd megkérdezik a fiamat: mondd kisfiam, mi volt az apád? Azt feleli, kovács. S ha éppen arra megy egy szekér, >n rámutathat a kere> apám tette fel a ráfi*' - ja, ez marad majd tőszóval, mit i az előbb? Igen, valamit. Valahc tottam el a pú szül mondom, párthoz, a tat hoz. Sajnálom, nézni, amikor lapáccsal rá ver ra. Szikrák röpkour fi műhely földjére. '-óít szikra úgy fut, iniíos szel égen a csillagért szeretem a csillagoKec Elég is már a be*Yc Nézze, kint süt a r^j gyog a vidék. Eng<^ vár a munka. Tavi, , Szikkad a föld, s m • munkába indul nak - tok. Jó boronákat,.c lünk, puha magágy: s szíthessenek. Kezelünk. A fia-1 elmegy. Utána né műhely ablakán, f egy fogóért nyj ' töprengek, miért tá keresett? Mielőtt a riport! ri Istvánt, a túr rös Csillag Tsz felkereste, a pá gon járt. Kérte, nak egy embert, ni érdemes. S a i ságon Kohári Ist\ solták. Sz. Luk;'
