Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MENTEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS iflPifl t^űSmllSSSrSk XVII. évfolyam. 59. szám. ATS §0 Üllós läüii. március 11., péntek. Július 1-ével lépnek életbe a termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetének javítását szolgáló új intézkedések A Minisztertanács ütése A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette az Egye­sült Arab Köztársaságban, az Etióp császárságban, a Tanzániai Egyesült Köztár­saságban, Kuwait állam­ban, az Indiai Köztársaság­ban és a Ciprusi Köztár­saságban járt kormánykül­döttség jelentését, s hatá­rozatokat hozott az egyes országokban kötött egyez­mények végrehajtásából adódó teendőkre. Az építés­ügyi miniszter a vezetésé­vel a lipcsei vásáron részt vett kormányküldöttség ta­pasztalatairól tájékoztatta a Minisztertanácsot. A kormány a földműve­lésügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának közös előterjesztése alapján a ter­melőszövetkezeti tagság szociális helyzetének továb­bi javítása érdekében úgy határozott, hogy július 1- től kezdődő hatállyal to­vább kell fejleszteni a ta­gok társadalombiztosítását. A földművelésügyi mi­niszter tájékoztatta a kor­mányt a vetések áttelelésé- ről és a tavaszi munkákra történő előkészületekről. A Minisztertanács a jelentést megvitatta, elfogadta és a munkák sikeres végrehaj­tásának előmozdítására több határozatot hozott. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Árhivatal elnökének előter­jesztését a helyi közleke­dési tarifák július 1-ével életbelépő rendezésére, to­vábbá a belkereskedelmi miniszter és az Országos Árhivatal elnöke közös elő­terjesztését a tüzelőanya­gok fogyasztói árának áp­rilis 1-i hatállyal történő felemelésére. A betegség miatt kereső- képtelen tagok részére a betegségi segélyt jelenleg — önsegélyezés keretében — maguk a termelőszövet­kezetek fizetik tagjaiknak, összege egységesen napi fél munkaegység, amire év közben általában 60 száza­lék előleget folyósítanak. A termelőszövetkezeti tagok a társadalombiztosítás kere­tében gyógyfürdő-kezelés­re, fogpótlásra és a szak- rendelés, kórházi ápolás miatt felmerülő útiköltsé­gük megtérítésére nem jo­gosultak. A gümőkórban megbetegedett termelőszö­vetkezeti tagok a társada­lombiztosítás szerveitől úgynevezett rendkívüli anyagi támogatást kapnak, általában évi két alkalom­mal; Július 1-től a betegség! segély ősszegét a kereső- képtelen termelőszövet­kezet! ta? előző évi egy hónapra eső átlagos ré­szesedése alapján állapít­ják meg, mégpedig az így kiszámított átlagos része­sedés 50—75 százaléká­nak megfelelő mérték­ben. A betegségi segély összegét az 50—75 százalékos hatá­ron belül a közgyűlés álla­pítja meg olymódon, hogy magasabb segélyt kapja­nak azok a tagok, akik az előző évben — nyolcórás munkanapban számítva — legalább 250 munkanapot dolgoztak. Az ilyen tagok betegségi segélyezésének időtartama maximálisan egy, gümőkóros megbetege­dés esetén két év. A többi tag részére annyi időre le­het betegségi segélyt folyó­sítani, amennyi ideig az előző évben a közös mun­kában résztvettek. A gümőkórban megbete­gedett termelőszövetkezeti tagok a betegség legfeljebb kétéves tartamára — álla­mi forrásból is rendszeres anyagi támogatást kapnak. Ezzel a támogatással napi 30 forintra, akinek pedig ellátásra szoruló család­tagja van, napi 40 forintra egészülhet ki a betegségi segély összege. Az állami támogatás na­pi 6 forintnál több nem lehet. A termelőszövetkezeti ta­goknak a társadalombizto­sítási szervektől járó beteg­ségi ellátása július 1-től ki­egészül a gyógy fürdő-keze­léssel, valamint a fogpót­lással, s ezenkívül a társa­dalombiztosítás viseli a szakrendelésre, kórházi ke­zelésre beutalt termelőszö­vetkezeti tag útiköltségét is. A temetési segélyt július 1-től a társadalombiztosí­tás szervei folyósítják. A temetési segélv folyósításá­nak feltételei ugyanazok, mint a munkaviszonyban álló dolgozóké. Július 1-től a termelőszövetkezet tag­jaként dolgozó nőket szü­lés esetén lényegében ugyanolyan kedvezmé­nyek illetik meg mint a munkaviszonyban álló nőket. A társadalombiztosítástól járó anyasági segély össze­ge, ha a nő a szülést meg­előző két éven belül 270 napon át dolgozott a ter­melőszövetkezetben, ugyan­annyi. mint a munkavi­szonyban álló nőé: az első szülésnél 700, a továbbiak­nál 600 forint. Aki az elő­ző két évben 150 napon át íkét vagy ennél több 10 éven aluli gyermek gondo­zása esetén 50 napon át) vett részt a közös munká­ban, a jelenlegivel azonos összegű — 500, illetve 400 forintos — anyasági se­gélyt kap. A szülési szabadság Idő­tartama 20 hétre növek­szik. A kieső részesedés pótlásá­ra hivatott „szülési se­gélyt” továbbra is a terme­lőszövetkezetek folyósítják. Azok a szülő nők, akik a közös munkában az előző évben legalább 150 napon át részt vettek, a szülési szabadság idejére előző évi átlagos részesedésük ará­nyos részét kapják. Azok részére, akik ennél keve­sebbet, de legalább 100 napon át dolgoztak, a szü­lési szaabdság minden hó­napjára előző évi átlagos részesedésük 75 százalékát folyósítják. A szülési segély legkisebb összege napi 30 forint. A termelőszövetkezeti ta­gok jelenleg akkor kapnak családi pótlékot, ha leg­alább három tíz éven aluli gyermekük van, s a csalá­di pótlék összege gyerme­kenként 70—70 forint, Jú­lius 1-től kezdődően a családi pótlék feltételei úgy módosulnak, hogy már két gyermek után is jár családi pótlék, a gyer­mekek korhatára pedig 10 évről 14 évre emel­kedik. Az új intézkedések vég­rehajtása mintegy 325 mil­lió forintos költséggel jár, ehhez az állam 250 millió forinttal járul hozzá. (MTI) Kádár János és Kállai Gyula baráti látogatásra Romániába utazott Csütörtökön baráti lá­togatásra Bukarestbe uta­zott Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkára és Kállai Gyu­la, a Politikai Bizottság tagja, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsé, nak elnöke. A magyar vendégeket a bukaresti repülőtéren Ni- colae Ceauséscu, az RKP fő­titkára, Ion Gheorghe Mau­rer, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának tagja, az RSZK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birla- deanu és Emil Bondaras, a7. RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagjai, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettesei, Paul Niculescu- Mizil, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Petre Blaj'j- vici, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának pót­tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Florian Da- nalache, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának pót­tagja, a bukaresti városi pártbizottság első titkára, Fazekas János, az RK° KB Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Gór- neliu Manescu külügymi­niszter, valamint az RKP KB és az RSZK kormányá­nak számos tagja fogadta. Jelen volt Vincze Jó­zsef, hazánk bukaresti nagykövete és a nagykövet­ség munkatársad. Ott volt Mihail Rosianu, az RSZK budapesti nagykövete is. Szirmai István elvtárs látogatásának második napja Szármái István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára — aki két napra megyénkbe látoga­tott — a csütörtököt Szob nokon töltötte. Csáki Ist­vánnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság el­ső titkárának, dr. Un gór Tibornak, a megyei párt vb' tagjának és Varga Jó­zsefnek, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztőjének kíséretében délelőtt az MSZMP Szolnok városi bi­zottságán találkozott a vá­rosi pártbizottság titkárai­val és a Szolnok városi ta­nács vb vezetőivel. A pártbizottságon Sípos Károly, a városi pártbi­zottság első titkára tartott tájékoztatót. A város veze­tőivel folytatott beszélgetés után Szirmai elvtárs meg­tekintette a Ságvári kör­utat, a Vöröscsiltag úti és a Vosztok úti lakónegyede­ket, a MÁV kórház épít­kezését, végül pedig a mű­vésztelepet. Hosszantartó beszélgetést folytatott a szolnoki képzőművészekkel. Délután Szirmai elvtárs a Összefognak az idén is a mezőtúriak Mezőtúron a közeli na­pokban a városi tanács végrehajtó bizottsága és a népfront városi szintű ér­tekezletet tart, ahol a tö­megszervezetek és társa­dalmi szervek vezetőivel, aktivistáival ismertetik az 1966. évi városfejlesztési tervet. Megbeszélik, mit tegyenek azért, hogy a la­kosság még fokozottabban részt vegyen a tervezett lé­tesítmények elkészítésében és az idén is tovább növe­kedjen az egy lakosra jutó társadalmi munka forint értéke. A tavalyi eredmény is említésre méltó. Azt bizo­nyítja. hogy az emberek szívesen megfogják a szer­szám nyelét, ha munkájuk- kai városuk fejlődését se­gíthetik. Molnár Ernő. a városi tanács vb elnökhe­lyettese mondta el, hogy 1965-ben a felnőttek 39 szá­zaléka végzett társadalmi munkát, amelynek összege 775 ezer forint. A Hajó ut­ca lakói oéidául azzal ke­resték fel a tanácsi vezető­ket. mi módon vezethetnék be lakásukba a vizet. Vál­lalták. hogy a csőhálózat megvásárlásához szükséges pénzt összeadják, elvégzik a földmunkát, s csupán azt kérték, hogy az anyag biz­tosításához. a munka leve­zetéséhez adjon segítséget a tanács. Tervük megvaló­sult. S így a Hajó utca' házakba a távlati tervtől eltérően mintegy tíz évvel korábban bevezették a vi­zet. A Csokonai és Dsrr- lanlch utcn lakót qzínfór társadalmi munkával segí­tettek utcájukban a vízve­zeték lefektetését a felső­fokú mezőgazdasAa) fpcfini- kum. valamint a termelő­szövetkezetek évek óta ma­gukra vállalják a földutak egyen getését, karbantartá­sát. Az idei programban szin­tén olyan létesítmények szerepelnek, amelyek meg­valósításáért az egész vá­ros lakosságának érdemes munkálkodnia. Elsó helyen említhetjük az új sportpá­lya építését, amelynél a terv szerint 1966-ban egy­millió forint értékű mun­kát végeznek. Az idén ren­dezik a terepet, elhelyezik a gyeptéglákat, kialakítják a futópályát és elkészí­tik a kerítést. Mintegy 350 ezer forint értékű munkát kívánnak társadalmi erők­kel elvégeztetni. A vasipari vállalat vezetői az előzetes tárgyaláson vállalták, hogy dolgozóikkal megbeszélve elkészítik a két vaskaput és az 1000 méter vízveze­ték munkálatainak is ré­szesei lesznek. Ez utóbbi feladatban bizonyára a gépjavító állomás is részt vesz. amely rendelkezik árokásó géppel. A VILL- GÉP dolgozóinak, szakem­bereinek segítségére az öl­tözők belső fűtési és vízel­látási munkáinál számíta­nak. Természetesen a vízve­zetékhálózat fejlesztése, az utak, járdák felújítása, a fásítás és a parkosí­tás Is megtalálható a programban. Számítás sze­rint a vízhálózat bővítésé­hez 50 ezer forint értékű munkával járul hozzá a la­kosság. A Fóti út. Kiss János út és Munkácsy Mi­hály út korszerűsítéséi szolgáló többéves program­ból az idén egymillió fo- rim értékű munk0 valósul meg. Ezeknek az utaknak szélesítése, korszerűsítése biztosítja majd a városi autóbusz körforgalmat. N. K. Tiszamenti Vegyiművekbe látogatott, ahol Sípos Ká­roly, Kapás Rezső, a vá­rosi tanács vb elnöke, Zsemgellér István, a Tisza- menti Vegyiművek főmér­nöke és Lukács Gyula, az üzemi pártbizottság titkára fogadta. Az üzem éleidről Zsengellér István tájékoz­tatta a vendégeket. Ezt követően a Tisza- menti Vegyiművek kultúr­termében gyűlésre került sor, melynek előadója Szir­mai István volt. Ezen részt vettek az üzem pártbizott­ságának tagjai, a város párt-alapszervezeteinek titkárai, pártaktivisták, va­lamint a megyei és a szol­noki járási pártbizottság munkatársai. Este a párt Központi Bizottságának tit­kára a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagjaival és a pártbizottság osztályveze­tőivel találkozott és foly­tatott beszélgetést. A karcagi MHS motoros tanfolyama igen népszóul. Kilencven hallgatója van ielenleg. Kónya István tsz- tag a sebességváltást gyakorolja Szegedi István okta­tó segítségévei

Next

/
Oldalképek
Tartalom