Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-01 / 50. szám
!$•*. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyereséggel zár fák a múlt évei — Egy napi munkabér ~ a vietnami nép megseg . J^re Szolnok természeti kincse a földgáz elkészüli Szolnok hőeliátásának tanulmányterve Termelési tanácskozás a Tószegi Gépállomáson A Tószegi Gépállomás dolgozói szombaton tartották termelési tanácskozásukat. Az 1965. évi munkáról," a gazdálkodás eredményeiről Sziráki András igazgató tájékoztatta a munkásokat és a járási szervek képviselőit. A gépállomás traktorosai, kombájnosai az elsők között végeztek tavaly a gabonafélék betakarításával, s az ősziek vetésével. A körzetben lényegében nem maradt szántatlan föld a tavaszra. A gépek 64 600 normálhold tervét 123.8 százalékra teljesítették. Az igazgató kiemelte a Blahó Imre traktoros szocialista brigádjának eredményét: tervüket 55,4 százalékkal túlteljesítették. Kiemelkedően dolgozott a Kósik—Perjési traktoros pár, a kétműszakos gépek vezetői közül Szalai Béla és Jándi János. Az ifjú traktorosok versenyében harmincán vettek részt. A kombójno- sok közül az első három helyet — a szolnoki járásban — a tószegiek szerezték meg. A gépállomás javító részlege kettős feladatot lát el: biztosítja a saját gépek üzemképességét és rendbe teszi a tsz-ek erőgépeit. A talajmunkákban az üzem DT—413-as traktorai magas költséggel dolgoztak. Az egy normálholdra eső költség a tervezett 81,19 helyett 84,69 forintra alakult. Egyes gépekhez 4—5- szörösen több anyagot használtak fel a szokásosnál. Akadtak traktorosok, akik elhanyagolták a karbantartást, s a brigádszerelők is szemet hunytak ezért. A gépállomást az 1964 — 85-ös idiényben a Zetor K— 25-ös gépek javítására tipizálták. Három körzetből 164 erőgépet hoztak rendbe. Bár a minőséggel nagyobb hibák nem voltak, a lelkiismeretlenség miatt az állomás vezetőinek néha szégyenkezniük kellett. Most a Zetor 3011-es traktorok javítására tipizálták a gépállomást. A szalagot decemberben egy- egy erőgép hagyta el. A minőség is javult, s a fix árnál valamivel olcsóbban javítanak. Ez többek között Thurza Pál, Kovács Béla és a nyugdíjas Szabó József szerelő érdeme. A Tószegi Gépállomás 1964-ben 15.2 millió, tavaly 21,2 millió forint termelési értéket produkált. Tervét minden ágazatban teljesítette. Az államnak 2,6 millió forint előírt árkiegyenlítést (nyereséget) fizetett be és 469 ezer forint többletnyereséggel zárt. Az előző évhez képest 1,7 millió forint az eredményjavulásuk. A dolgozók átlagos keresete 1964-ben 1708, tavaly 2055 forint volt a prémiummal és a 13. havi fizetéssel (nyereségrészesedés) együtt. Az idén 2 millió forinttal nagyobb termelési feladatot kaptak. Bár az erőgéppark nem növekedett, a normálhold tervük is magasabb lett. 1966-ban kisebb költséggel és nagyobb nyereséggel akarnak dolgoznia A gépállomás részlegei az idén nagyobb önállóságot kaptak. Ahol csak lehet, bevezetik a teljesítménybérezést, a prémiumot a részlegvezetők osztják el. Szabó László, a villamos részleg vezetője elmondotta, hogy a munkahelyek szerint négy-öt fős csoportokat hoznak létre. A villanyszerelők részére továbbképző tanfolyamot szerveznek. Búkor József feljánlotta, hogy társadalmi munkában elkészíti a felépülő fürdő, öltöző és raktár elektro-mechanikai tervét. Blahó Imre szocialista brigádvezető sürgette, hogy a műszakiak gyorsabban javítsák ki a hibás erőgépeiket. Bejelentette, hogy a traktoros brigádja egy napi keresetét ajánlotta fel a vietnami nép megsegítésére. Holló Sándor műhelyvezető összehasonlította az esztergályosok teljesítményét az ipari üzemekével. Mint mondotta: drágán termelnek, nagy az idő ráfordítás. Ezen az ösztönzőbb bérezési formával akarnak változtatni. V. Szabó István a fiatal kombájnosok munkájáról, Sáránszki Gyula a társadalmi tulajdon védelméről szólott. Kardos Sándor, a járási párbizottság munkatársa a párt- és a tanács vb elismerését tolmácsolta. Dicséretes dolog, hogy a tószegiek megmaradtak a mezőgazdaságban, nem törekednek arra, hogy szabad kapacitásukat az iparban kössék le. Sziráki András igazgató végül Szabó Lászlónak kiváló dolgozó oklevelet és egy heti keresetnek megfelelő jutalmat adott át Ezenkívül huszonnégy legjobb munkás között tízezer forint jutalmat osztott ki. — m, 1. — Ki gondolta volna 20 évvei ezelőtt, hogy Szolnok valamikor „bányaváros" lesz. Az 50-es évek derekán jelentek meg Szolnok határában a hatalmas fúrótornyok. Néhány év alatt kiderült, hogy Szolnok környékén szénhidrogénekben gazdag rétegek feküsznek. Előbb a cukorgyár háta mögött négy olajkút kezdte meg működését, majd a kutató fúrásokat kiterjesztették a város déli, délkeleti széleire is. melynek eredménye a város szempontjából döntő fontosságú gázmező feltárásához vezetett. A gázmező 7 termelő- kútjának együttes gázkincsét a szakemberek 384 millió köbméterre becsülik. — Összehasonlításként megemlítem, hogy Szolnok egész évi gázfogyasztása 1965-ben mindössze 3.2 millió köbméter volt. Ha ez a gázfogyasztás nem nőne azt mondhatnánk, hogy a szandaszöllősi gáz- kincs 120 évre biztosítja a szónoki lakások fűtését A feltárt földgáz igen magas fűtőértékű — 7120 kalóriás Új fűtőerőmű o déli ipartelepen Az Energiagazdálkodási Intézet a múlt év végén elkészítette Szolnok hőellá- tásának tanulmánytervét. Ebben a szandaszöllősi földgáznak jelentékeny szerep jut. A tanulmány elválasztja az ipartelep hő- ellátását a lakó- és középületek hőigényétől. A déli iparterület hőellátásának problémáját^ a cukorgyár és a vegyiművek közé települt, illetve települő üzemek hőigénye alkotja. A leggazdaságosabb megodás az volna, ha egy fűtőerőműből lehetne ellátni az összes többi üzemet. Az első elgondolás az volt, hogy a cukorgyár erőművét kell annyira felfejleszteni. hogy a déli ipartelep gőzellátását biztosíthassa. Időközben kiderült, hogy a cukorgyár kapacitását napi köze] 500 vagon répa feldolgozására bővítik, s ehhez az új cukorgyári erőmű teljes gőzkapacitására szükség lesz. A cukorgyár egyedül a mezőgazdasági gépjavító mindössze 6—7 tonna óránkénti gőzigényének kielégítésére vállalkozott. Ilyen előzmények után alakult ki a végleges döntés, mely szerint az új épületelemgyámak saját gőzellátásra kell berendezkednie úgy, hogy a köréje települő építésügyi tárcáA TŰR KÉVÉI BŰZAKALÁSZ TSZ PRIMŐR TELEPÉN 500 NÉGYZETMÉTER TERÜLETEN UBORKA, 750 NÉGYZETMÉTEREN PAPRIKA ÉS 250 NÉGYZETMÉTEREN PARADICSOM VAN A BLOKKHAZAKBAN KIPALÁN- T ALVA. ELŐRELÁTHATÓLAG MÁRCIUS 20-TŐL MEGKEZDHETIK FOLYAMATOSAN A PAPRIKA ÉS AZ UBORKA SZÁLLÍTÁSÁT. Németh Ilona a paradicsom palántákat ápolja <Kötözik az uborkát hoz tartozó üzemek gőzigényét is ki tudja elégíteni. Az épületelemgyár beruházói joggal attól tartanak, hogy a cukorgyári gőzkooperáció elmaradása miatt a tervezett 1968. évi üzembehelyezés bizonytalanná válik. Nem megnyugtató ez a megoldás Szolnok távlati iparfejlesztése szempontjából sem. Remélhető, hogy a jövőben egyéb tárcák is telepítenek új üzemeket Szolnokra a déli ipartelepre. Nincsen garancia arra, hogy ezen új üzemek hőellátását az épületelemgyári erőmű vállalja-e? A végleges megoldás az volna, ha önálló fűtőerőmű létesülhetne. Ennek kapacitását a bővítés lehetőségének biztosításával úgy kellene meghatározni, hogy hosszú távlatra oldja meg a déli ipartelep hőellátását Földgáz vagy olajbázis A Szolnok hőellátásával foglalkozó tanulmány eredetileg széntüzeléses fűtőerőművel számolt A jelenlegi, álláspont szerint úgy a cukorgyári, két új kazán, mint az épületelemgyári erőmű kazánjai olajtüzelé- sűek lesznek. A fűtőolajat a terveknek megfelelően az új szászhalombattai olajfinomító szolgáltatná, melyhez az épületelemgyárban lefejtőberendezésre, tartályokra lesz szükség az iparvágány mellett; Jelentékeny mértékben bővíteni kell a cukorgyári lefejtő berendezést is. Van ennek a tervnek azonban egy alapvető hibája. Éppen az olajszállítás. Köztudomású, hogy a hajdúszoboszló—budapesti gázvezeték a déli ipartelepet kettészelve halad Budapest felé és egy ága Szászhalomba ttára(!) is beviszi az alföldi földgázt, tehát ugyanoda, ahonnét a szolnoki üzemek a fűtőolajat kapnák, önként adódik a kérdés, nem volna-e gazdaságosabb a Szolnoknak szánt fűtőolajat Szászha- lombattán elégetni, ugyanakkor az új cukorgyári és épületelemgyári fűtő erőművet a Szászhalombattá- nak szánt gázmennyiséggel fűteni. Felesleges szállítási költségtől szabadulna meg' népgazdaságunk. (Csúcsidőben hozzávetőlegesen 30—40 vagon fűtőolaj szállításával kell számolni.) Az olajtüzelésű kazánok átalakítása gáztüzelésre ma már műszakilag megoldott probléma, ez tehát nem lehet akadálya a gazdaságosabb tüzeléstechnikának. Értesülésünk szerint az Országos Energiagazdálkodási Hivatal szakemberei most vizsgálják az említett változat lehetőségét. Korlátlanul kielégíthető a lakások földgáz! gén ve Az Országos Energiagazdálkodási Hivatal rendelkezésének megfelelően a szandaszöllősi földgázme- zőt kizárólag a szolnoki háztartások kiszolgálására kell tartalékolni.. (Az elmúlt évben rövid ideig Szandaszöllős is betáplált a budapesti gázellátásba.) Ez a rendelkezés feltétlenül megnyugtató a szolnoki fogyasztók szempontjából. Méginkább örvendetes az az engedély, melyet az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt adott ki a Szolnok megyei Földgázszolgáltató Vállalatnak,, mely szerint a lakosság igényét vezetékes földgázzal korlátlan meny- nyiségben ki lehet elégíteni. Ez az engedély a föld- gázszolgáltató vállalat szempontjából is kedvező, mert a jelenlegi alacsony fogyasztói létszám mellett a földgázszolgáltatás nem gazdaságos. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt engedélye azt jelenti, hogy a fogyasztók számának növelése érdekében propagandát fejthet ki a földgázszolgáltató vállalat A gázbekapcsolásra az OTP kölcsönt nyújt. A kölcsön megszerzése azonban annyi utánajárást igényel, hogy sok embernek ezért megy el a kedve a gázbekötéstől. Nem lehetne az indokolatlanul bonyolult eljárást egyszerűsíteni? A középületek és öt szintnél magasabb lakó épületek fűtésére a tanulmány gáztüzelésű központi fűtést irányozott elő. Az öt szintnél magasabb lakóépületek parapet gázkályhával való fűtése műszaki okokból nem célszerű, Szolnok hőellátásának tartalékai is vannak A szandaszöllősi földgáz- meaj. kutatása nem tekinthető befejezettnek. Ennek ellenére a déli ipartelepen épülő kettes számú fogadó- állomás módot ad arra, hogy Szolnok a hajdúszo- boszlói földgázból is részesüljön. A másik tartalékunk a geotermikus hő (termálvíz), mellyel sajnálatos módon nem foglalkozik városunk hőellátásának tanulmány- terve. A Szolnok belterületén és körönyékén végzett fúrások azt bizonyítják, hogy a szolnoki föld mélyében 900 —1000 méter között 50—55 Celsius fokos termálvíz található. A Tisza Szállónál 1928-ban fúróit kút, a szan- dai hármas számú kút (Ti- sza-ligeti strand mögött) továbbá a szandai hetes 6zámú kút (a Tisza-parti csónakházak mögötti árterületen) nagyjából azonos mélységből, azonos hőfokú vizet ad. A napi vízhozam már eltérő. A Tisza Szálló kútja 619 köbméter, a 3-as számú kút 525 köbméter, a szandai hetes számú kút 430 köbméter termálvizet ad naponta. A Tisza Szálló termálvize teljes mértékben ki van használva. A szandai hármas és hetes kút termálvíz kincsének hasznosítása teljes mértékben még nem megoldott. Ismeretes, hogy a cukorgyár környékén végzett fúrásokból a cukorgyári lakótelep lakásait gázzal fűtik és egyes lakásokba a termálvíz is be van kapcsolva. A szolnoki Lenin Tsz környékén végzett fúrások is termálvíz előfordulással jártak. Helyes volna Szolnok termálvíz kincsének tanulmányterv keretében való felülvizsgálata annyival is inkább, mivel a termálvíznek a lakásokba való bekapcsolása a hidegvízellátás problémáján is segítene. Nincs tehát okunk tartani a hidegtől. A szolnoki lakások és üzemek hőollá- tását beláthatatlan ideig biztosítja az Alföld • gáz- kincse és ha sikerülne a termálvizet is a lakosság szolgálatába állítani, a szolnoki lakások ku'Mrál+sága fővárosi szintet érne e] K. I-
