Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
Sr Hk Világ proletárjai egyesüljetek! íy SZOLNOK MEGYEI La megyei pártbizottság és a megyei TANÁrs i apja XVU. évfolyam, 53. szám. Ára 50 fillér IStiG. március 4., péntek. Az alapszervezet ben is várják őket Munkásakadémiák, könyvtárak, művészeti csoportok Huaxonegyexer axoriaiiata brigádtag igyekaxik növelni általánoa éa axakmai műveltségét Vezető beosztási! kommunistáktól — igazgató, főmérnök, művezető, osztályvezető, tsz-elnök, üzemegységvezető és lehetne még tovább sorolni —, mint minden másban, abban is példamutatást vár a közösség, hogy saját alapszervezetében pártmunkát végezzen. Mindjárt helyben is hagyhatjuk: ez az igény jogos. Az a vezető, aki mindenkor a legtájéko- zottabb ember a maga munkahelyén, nagyon sokat tud segíteni munkatársainak. Ezt egyébként a kommunista közösség igénye mellett a szervezeti szabályzat is előírja. A párttagok kötelességed között mondja ki a szervezeti szabályzat: „részt vesz a párt valamelyik alapszervezetének műn- Icájában, vállalja a párt- fegyelmet és végrehajtja a párt határozatait.” Akikről ez esetben szó lesz, az üzemek, vállalatok, hivatalok, termelő- szövetkezetek, intézmények stb. vezetői a hétköznapi munka és helytállás iskoláiban jó bizonyítványt szereztek. Ezért is kerültek vezető beosztásba. Közülük nagyon sokain felelősséggel járó gazdasági munkájuk mellett értékes társadalmi munkát is végeznek. Mégis, jogos az az igény, hogy ne csak máshol, hanem „odahaza” is tevékenykedjenek. Miért van az, hogy a vezetők egy része saját alapszervezetében nem szívesen vállal, vagy nem kap pártmunkát? Kétoldalú dolog ez. Megtalálni mögötte a vezetők elfoglaltságát, húzódozá- sát az újabb feladatoktól és az alapszervezetek tagjainak tartózkodását egyaránt. Azok a gazdasági vezetők, akik választott szervekben tisztséget viselnek, könnyebbségnek tartják, ha az alapszervezetükben már nem bíznak rájuk semmit: „Elvtársak, nekem már van elég munkám, adjátok ezt olynn valakinek, akinek még nincs pártmegbízatása az alapszervezet- ben.” És ezzel magyarázható az alapszervezet vezetőinek, tagjainak tartózkodása. Sok alapszervezeti vezetőségi tag vagy párttitkár kicsit meg is könnyebbül, ha ezt hallja. A jászberényi párt-végrehajtó bizottság és a közeljövőben több járási és városi párt vb is napirendre tűzi ezt — legutóbbi ülésén tárgyalt ezekről a kérdésekről. Ott hangzott el erre nézve találó példa: A Hűtőgépgyár főtechnológusát felvették tagjelöltnek. Az alapszervezet pártmegbízatást is adott neki. A tagfelvételt eldöntő taggyűlésen azonban kitűnt, hogy abból semmit sem végzett el. Ezt már időközben is látták az alapszervezet tagjai. Tudták, hogy ezért joguk van meghosszabí- tani a tagjelöltségét. Mégis alig mértéit ezt neki megmondani „hiszen személyében az üzem vezető emberéről van Szó esett az utóbbi időben arról is, hogy gazdasági vezetők nem jelemnek meg párttaggyűléseken. S az aLapszerve- zetek tagjai, a pártvezetőségek ezt hallgatólag tudomásul veszik. Talán természetesnek is tartják néhol, hogy egyesek gazdasági munkájukra hivatkozva hónapokon át elmaradnak a taggyűlésről. Az is megesik, hogy a munkástól vagy a tsz-tagtól hamarabb megkérdezik, hogy miért nem volt taggyűlésen, ha egykét esetben elmarad onnan, mint mondjuk a műszaki vezetőtől, avagy a mezőgazdásztól. Ennek jórészt az a szemlélet az oka, hogy „én elvégeztem a magam gazdasági feladatát. Azért felelek, az rendben van, a többi pedig nem rám tartozik”. Nem gondolnak ezek az elvtársak arra, hogy mint párttagoknak a velük dolgozó emberek gondolkodásának formálását, politikai fejlődését is segíteniük kell? S ezzel nemcsak kötelességüket mulasztják el, hanem lemondanak arról a lehetőségről, ami nékik is sokat jelentene. Elfelejtik, hogy a dolgozók támogatásával gyorsabban, könnyebben boldogulnak. Az említett jászberényi városi járási párt-vb-n felmerült többek között az is, a vezető beosztásban dolgozó kommunistáknak felróják azt; ,.már megint gazdasági dolgokkal foglalkozott a taggyűlésen”. Ezt pedig nem lehet, nem szabad felhány- torgatni, mert a gazdasági feladatok gyors, pontos végrehajtása boldogulásunk legfőbb alapja. Erről beszélni kell, sőt ezekről beszélni kötelező is a taggyűléseken. És kik beszéljenek róla, ha nem a gazdasági vezetők? Ennek az elvnek az elfogadása azonban nem zárja ki azt, hogy mégis van, amin nekik is változtatni kell. Nem mindegy ugyanis az sem, hogy valaki úgy beszél a termelési feladatokról, eredményekről, mintha azok valamilyen égi tüneményektől származnának és nem emberek valósítanák meg. Nagyon is kellenek ezek a felszólalások, de valóban csak úgy illenek bele a taggyűlések keretébe, ha a dolgozókat figyelembe véve hangzanak el, ha egyben az emberek gondolkodásának alakítását is szolgálják, ha érződik benne, hogy aki örül az eredményeknek, az egyben köszönetét mond a megvalósítóinak, aki aggódik az előrehaladás akadályai miatt, az az embereket, elvtársait hívja segítségül, tőlük vár támogatást. A különböző gazdasági posztokon dolgozó párttagok döntő többsége derekasan helytáll. Munkakörén túlmenően szívesen, sokszor ereje egészét igénybevéve végez pártmunkát is —- máshol. Időszerű ezt az erőt jobban elosztani, úgy. hogy saját alapszervezetükének is több. az eddiginél sokkal több jusson belőle. B. K. A szakszervezeti mozgalom kialakulása óta fontos feladatának tekinti a dolgozók kulturális nevelését. Elég ha a munkásszínjátszók a kórusmozgalom vagy a munkáskönyvtárak hagyományaira gondolunk. Napjainkban még nagyobb szerepet kapott a szakszervezetek munkájában a kulturális nevelő tevékenység. A párt ideológiai irányelveinél? és a SZOT 1965 júniusi ülése határozatainak végrehajtása a szakszervezeti mozgalom egészének fontos feladata. A dolgozók világnézetének, politikai öntudatának alakítását segítik elő a szakszervezeti politikai iskolák. Megyénkben közel 150 iskolán mintegy háromezer olyan szakszervezeti tag ismerkedik a mozgalom történetével, életével, ideológiai kérdésekkel, aki még eddig semmilyen politikai képzést nem kapott. A dolgozók megszerették ezt az oktatási formát, nyílt, őszinte légkör volt a jellemző a foglalkozásokon A szak- szervezeti élet új fórumai lettek ezek a politikai iskolák. A felnőttoktatás is részét képezi a szakszervezetek nevelő munkájának. A? utóbbi években bizonyos stagnálás, sőt visszaesés tapasztalható, különösen a dolgozók általános iskoláiban. Egyre „nehezebb” rétegeiéhez jutunk el és a gazdasági vezetők sem mindenütt tartják fontosnak a tanulással való törődést, így azután nagy a lemorzsolódás is. Viszonylag kedvezőbb a kép a középiskolák ás az egyetemek tekintetében. Az ismeretterjesztésben az elmúlt években meghonosodott az akadémiai rendszer. Az idén 47 munkásakadémia és 22 belkereskedelmi szabadakadémia működik a megyében. Sokat javult az előadások színvonala, nagy többségüknél alkalmaztak szemléltetést, elsősorban filmet. Gond még az, hogy elég szűk rétegekre terjed ki az ismeretterjesztés és az előzetes propaganda sem mindenütt megfelelő. A szakszervezeti kulturális munkának hagyományos területe a könyvtári tevékenység. Megyénk szak- szervezeti könyvtáraiban a szervezett dolgozóknak mintegy 16 százaléka olvas rendszeresen. Ez a közel tizennégyezer olvasó 203 000 kötetet kölcsönzött ki 1965- ben. Könyvtárosaink jórészt társadalmi munkában végzik áldozatos tevékenységüket Sok helyen megoldatlan a könyvtárak elhelyezése is. A negyvenegy szakszervezeti művelődési otthon és Megyénkben minden esztendőben megrendezik februárban a mezőgazdaság: könyvhónapot. Az eddigiek során több mint harminc helyen tartottak író—olvasó találkozót, amelyet mezőgazdasági könyvkiáUítás és vásár egészített ki. Neves írók látogattak el e megye városaiba, községeibe, hogy a szakirodalom megszerettetése mellett konkrét tanácsokat is ad janak a felvetődő kérdések re és hibákra. Évek óta megyénkbe látogat többek között Tiborcz klub közül tizenkettő területi tevékenységet is lát el. Sőt a szakszervezetek működtetik a közös fenntartású Ságvári Endre megyei Művelődési Házat. A nagyobb művelődési otthonokban elég sokrétű tevékenység folyik, míg a kisebb üzemi klubok inkább a szórakozás, nem egy helyen a kártyázás és italozás helyei. Kedvezőtlen a kép az épületek állapotát és berendezését illetően is, jelentős összegű felújításra lenne szükség. A művészi ízlés fejlesztésében nem kis részt vállalnak a műkedvelő művészeti csoportok, melyek egy részénél hiányzik a megfelelő szakvezető. A művészetek propagálásában fontos feladatuk van az üzemi közönségszervezőknek. — A Szigligeti Színház felnőtt György, a hatvani felsőfokú mezőgazdasági technikum igazgató helyettese, aki a zöldségtermesztéshez ad szakmai segítséget. A jászberényi járásban most is érdeklődve hallgatták a zöldségtermesztésről szóló előadását. Ugyanígy J. Horváth íjászlóét. aki Kisújszállásra. Karcagra és Tiszapüspökibe látogatott el. Az előző esztendőkben a mezőgazdasági könyvhónap keretében nem került sor a különböző növényvédőszerek hatásának, alkalmazásának részletes ismertetésébérleteinek 37 százalékát az üzemi közönségszervezőik juttatták el a dolgozókhoz. A szakszervezeti mozgalom egyik új, nagy reményekre jogosító hajtása a szocialista brigádok kulturális tevékenysége. Megyénkben több mint 21 000 ember fáradozik ily módon azon, hogy emelje általános és szakmai műveltségét, szabadidejét hasznos és kellemes szórakozással töltse el. A kedvező, pozitív vonások mellett található még sok formális, általános vállalás, az értékelésnél csak a termelési eredményeket veszik figyelembe és elsikkad a kulturális feladat mérlegelése. Sági Pál az SZMT kulturális bizottság vezetője re. Az idén Tiszafüreden, Abádszalókon és Kunmadarason tartott értékes előadást dr. Mikrovich Miklós tudományos munkatárs. Az előadás résztvevőit különösein az érdekelte, hogy a növényvédőszerek az emberekre és az állatokra milyen formában, mértékben lehetnek károsak. Alattyánban a száj- és körömfájással kapcsolatban, Tisza kürtön, Jász- szentandráson, Jászberényben a szőlőtermesztéssel és borkezeléssel. Nagykörűben pedig . . a gyümölcstermesztéssel kapcsolatban rendeztek író—olvasó találkozót Az utóbbi helyen a fajta megválasztása és a telepítési módok érdekelték különösen a hallgatókar. Csaknem valamennyi helyen szakfilmvetítés egészítette ki az esti programot. Az idei mezőgazdasági könyvhónap eseményei még nem fejeződtek be, hiszen ma Jászboldogházán és •Pusztamonostoron délután ■5 órai kezdettel a gépi fejesről, Jánoshidán pedig a baromfitenyésztésről tartanak a szakírók előadást. A tudományos szakemberek előtte megtekintik termelőszövetkezeteket és az ott látott hasznos tapasztalatokat vagy hiányosságokat megemlítik az előadásokban. Megyénkben március 7 ,- én fejeződik be a könyvhónap. Ekkor Rákóezifal- ván rendeznek író—olvasó találkozót a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztésrőL A most megjelent mezőgazdasági könyvek közül nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Jeszenszky Árpád „Oltás, szemzés, dugványozás” című könyve es a Kertészek Kézf**Jhyve című harmadik átdolgozott bővített kiadás Katona Tó- zoet szerkesztésében. A karcagi Gábor Aren gimnázium áj politechnikai műhelyét már szeptemberben birtokukba vették n tanulók. A napokban a villanygépeket is üzembebe- iyenték. KépknMn a Antalok a vtUan/fáróral ismerkednek. Március 7-én fejeződik be a mezőgazdasági könyvhónap Érdeklődnek az ifjúsági irodalom iránt
