Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-31 / 76. szám
I960, március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Véradónap A Vöröskereszt községi aktívái térítésmentes véradónapot szerveztek Kőtelken. A felhívásra száz- tizenöten jelentkeztek, közülük huszonegven autóbuszon jöttek be Hunyad- falváról. A sikeres véradónap eredményeként a községből 38 liter életet adó vér érkezett be a megyei véradóállomásra. Nem adják könnyen a tiszti csillagot Szülői értekezlet a Fürst Sándor laktanyában Katonák és civilek ülnek egymás mellett. A katonák tisztjelöltek, első éves növendékek. A civileik szülők. Az ország minden tájáról érkeztek Szolnokra a Fürst Sándor laktanyába szülői értekezletre. Már túl vannak a viszontlátás örömén, s most érdeklődéssel várják az értekezlet kezdetét. Nem tudják, illetve nem mindenki tudja, mit tartogat számára az elkövetkezendő óra, dicséretet vagy elmarasztalást. Figyelem az arcokat. Árulkodnak a tekintetek. Egy-egy rosszalló szülői pillantás oldalra, a 18 év alatt megszokott becéző si- mogatás, az emelt vagy éppen horgasztótt fejek helyettesítik most a máskor kötelező katonás feszességet. A civil ólet emlékei Sztankó Sándor parancsnok beszéde közben történik mindez. — A parancsnok dicsér, hibákat említ, névszerint elemzi a tanulmányi eredményt, elmondja kinek milyen rossz tulajdonságai vannak, őszintén tárja fel azokat a nehézségeket, melyekei a katonák jellemének kialakítása közben, az eltelt hét hónap alatt le kellett küzdeni. Elítéli a civil életből hozott rossz szokásokat. Beszél a magas követelményekről, a felelősségről, a hivatásszeretetről. A vállalkozó szellemű család A félévi vizsgán mindketten jó rendűek lettek. Szép példája ez a baráti segítségnek. Mint ahogyan az Rózsa László és szakaszának kapcsolata. Közös a munka eredménye, hogy az egykori magábazárkó- zott, félszeg Rózsa László ma a tanulásban is a jók között van. És sorolhatnám tovább a neveket, akiknek a honvédségnél kezdődő „új lapjukon” még nincs fekete pont. A papa helyett a parancsnok nevel Nem mentes az egység a diákos csínytevésektől. a hanyag katonáktól, a rossz tanulóktól. Velük az alegységenként! beszélgetések közben ismerkedem meg. Az egyiknél az egyéni higiéniával van baj, mások kitörölik a műszaki rajzokról társaik nevét és sajátjukat írják rá. Akad olyan is, aki nem tanul, s közben esküszik, hogy tiszt akar lenni. Az igazság az hogy ilyenek vannak kevesebben. A szülők egyetértenek a parancsnokok véleményével. Általános megállapítás, hogy rövid idő alatt megismerték fiuk jó és rossz tulajdonságait. Éppen ezért bizalommal fordulnak a parancsnokokhoz. Kérik őket, hogy az eddigi lelkiismeretességgel neveljék a katona fiakat, ugyanakkor ehhez támogatásukról biztosítják a parancsnokokat. Szégyen a bukás... — Az mind szép, amit elmondtak a fiamról, örülök a jó véleménynek. Nem vagyok viszont elégedett a tanulmányi eredményével. A parancsnok ugyan igen, de én többet vártam tőle — mondja az egyik szülő. — Hogy lesz a fiamból jó tiszt, ha csak katonás, rendszerető, de gyengén tanul — kérdezi Janusek Art1 tál szülője? — Eddig én letagadtam a férjem előtt, hogy a fiam megbukott a vizsgán. Most látom, milyen rosszul tettem — jegyzi meg bűnbánóan egy mama. Kérdést kérdés követ Érződik a szülői féltés, de az őszinte bizalom is szavaikból. Végkövetkeztetésként pedig szinte egyöntetűen állapítják meg: az ilyen szülői értekezletek nagyon hasznosak. Kérik, hogy máskor is hívják meg őket. — mj — is (Mezőtúr, Túrkeve), ahol csak 8 ezer forint egy hold zöldség árbevétele. Gyümölcsösökben a vegyszeres védekezés növelte a termésátlagot, az áru minőségét, értékesítési lehetőségét. A karcagi Május 1 Tsz-ben egy hold szilvás átlagtermése 116 mázsa lett. Az átvett áru 89 százalékát exportálhatták. Ez a szövetkezetnek is előnyös, hisz a kilónkénti átlagár 4 forint körül mozgott. A beszámoló és a hozzászólók is hangsúlyozták, hogy a tavalyihoz képest legalább 30 százalékkal lehet növelni a zöldség- és gyümölcsexportot a megyéből. Ehhez azonban az szükséges, tovább javítsák az üzemek az áru minőségét, osztályozását, gondosabban védekezzenek a kártevők ellen. A MÉK és a termelő üzemek kapcsolata a korábbiakhoz képest sokai javult, megszűntek a kirívó viták. A tsz-ek igénylik a vállalat szakmai segítse gét. A nyíregyházi kutat«1 intézet segítségével a MÉK három körzetben elit burgonya vetőgumó termelésé* alakította ki a tsz-ekkei egyetértésben. Az idén — Ma már városon elképzelhetetlen, hogy a vásárlók a kora reggeli órákban ne kapjanak friss péksüteményt és kenyeret. Ez természetes. Az lenne bosz- szantó, ha nem így volna. Csak örülni lehet a január elején megjelent új „Sütőipari termékek szállítási alapfeltételei’-nek, mely többek között kötelezi a sütőipari vállalatokat, hogy vidéken a legkorábban (6 órakor) nyitó boltokba a nyitástól számított fél órán belül meg kell kezdeni a sütemény szállítását. A kenyérre vonatkozó rendeletek is azt biztosítják, hogy a fogyasztók a kora reggeli órákban friss kenyérhez jussanak. Saját sütőüzemmel riem rendelkező községbe természetesen később juthat el a pékáru. Az állandóan növekvő igényeket az üzemek többségének korszerűtlensége, a szállítási eszközök hiánya és állapota, valamint az ellátandó körzetek nagysága miatt csak nagy erőfeszítések, sok üzemben éjszakai munka árán tudják megoldani a sütőipari vállalatok. Az élelmezés- ügyi miniszter 13/1957. (XII. 3.) Élm.M. számú rendeleté csak fokozta e nehézségeket. A rendelet kimondja, hogy elsőízben — túlteljesítetfék a zöldségtermelés szerződéses előirányzatát. Az ellátás minden bizonnyal javul, hisz 7664 holdról varnak zöldséget. További lehetőségek vannak a belvizes területen a zöldségtermelésre. A küldöttgyűlés határozatot hozott, hogy ennek az agrotechnikáját mielőbb ki kell dolgozni. A tanácskozáson sok szó esett a zöldség és gyümölcsös gazdaságokban a hűtő, tároló és manipuláló helyek hiányáról. Az idén elkészül Szolnolcon a MÉK raktára, hűtöháza, melyre tavaly 4 millió forintot ruháztak be. Jászberényben új raktár építését kezdték meg. De ezek korántsem elégítik ki a termelés, felvásárlás igényeit. A küldötteknek beszámoltak a MÉK gazdálkodásáról. mérlegéről is. Tavaly kisebb költséggel vásárolták fel az árut és 1 141 OOO forint eredmény- javulást értek el. A vállalat azonban még így is több mint egymillió forint veszteséggel zárt, amit szervezettebb munkával az idén vagy jövőre meg lehet szüntetni. — m. 1. — kenyeret, pék- és cukrászsüteményt előállító sütőipari üzemekben feldolgozó munkát este 21 és reggel 5 óra között nem szabad végezni. Kivétel a három műszakos üzem. A két műszakos üzemekben a második műszakot 13 órakor lehet megkezdeni. A rendelet eddig a műszaki adottságok és a kereskedelmi, illetve a fogyasztói igények miatt nem volt betartható, mert a szállítási alapfeltételek 13-as pontja kizárja, hogy régi, szikkadt kenyér és sütemény kerüljen a boltokba. így szól: „Szállító legfeljebb 12 óránál nem régebbi kisütésű kenyeret jogosult szállítani”. Az egymással homlok- egyenest ellenkező rendeletek betartásától eltekintendő, olyan határozat született, hogy a sütőipari dolgozók munkakezédését a megyei tanács vb az SZMT hozzájárulásával esetenként határozza meg és engedélyezze. Ez meg is történt és a lakosság ellátásában nem keletkeztek komolyabb zavarok. Annál érthetetlenebb, hogy az említett rendelet több éven át történő „megsértése” után újra fellángolt a vita a szakszervezetek és a megyei tanács — mint a sütőipari vállalatok felettes szerve — között. A vitát az ÉDOSZ Elnökségének 1965. szeptember 27-i határozata indította el, mely után az ÉDOSZ megyebizottsága az eddigi engedélyeket visszavonta és 1966. június 30-ig új engedélyeket ad ki. Június harmincadika után pedig érvényt akar szerezni a 13/1957. (XII. 3.) számú rendeletnek. A szolnoki Sütőipari Vállalat vezetői elmondották, hogy az új szállítási alapfeltételek egyik vagy másik pontjának megsértése nélkül nem tudnak eleget tenni a miniszteri rendeletnek. Kijelentették, nagy körültekintés és gondos megfontolás után javaslatot tettek néhány sütőüzemben — ahol arra lehetőséget láttak — a dolgozók munkakezdésének megváltoztatására, az éjszakai munka csökkentésére. A szolnoki kenyérgyár korszerűségét figyelembe véve sem kerülhető el azonban a vasárnapi 13 órai műszakkezdés. mert hétfő reggel 6-ig 100—120 mázsa kenyérnek kell elhagynia a gyárat. Mielőtt a járatok a városba és a környező községekbe indulnának két-há- rom özemben szedik ösz- sze a vegyes sütőipari termékeket. Tószeg. Várkony és Tiszai enő lakossága fgv is 12—13 óra tájban jut kenvérbez és péksüteményhez Ttnsonlő Problémákkal küzdenek a jászebrényi és karcagi vállalatok vezetői is. Besze István, a szolnoki kenyérgyár művezetője, aki az ÉDOSZ megyebizottság tagja elmondotta, teljes egészében egyetért a vállalat vezetőinek kérésével* miszerint a lakosság zavartalan ellátásának biztosítása érdekében a régebbi munkakezdéseket — néhány módosítással — a* SZMT jóváhagyja, ■fr A sütőipar mindig sajátos igényeket kiszolgáló, speciális szakma volt. Régebben a hagyományos magyar kemencék Idejében el sem lehetett képzelni a pékek más időpontban való foglalkoztatását, mint éjszaka. Mióta egyre több nagy kenyérgyár épül, villany, olaj és gázfűtésű korszerű kemencékben sütnek, az állandó éjszakázást felváltja a három műszak. Vidéken azonban nagyon sok még a régi, elavult sütöde, ahol nem nyűik mód az éjszakai munka megszüntetésére. A sütőipari vállalatok vezetői is jobban örülnének, ha modern három műszakban termelő üzemeik lennének. A vállalatok javára szolgálna az is. ha ezáltal az állandó jelleggel többletkiadásként szereplő éjszakai pótlék nagyrészét megtakaríthatnák. Sajnos — szolnoki viszonylatban — a város központjában lévő sütőüzemek üzembentartása is egyre nehezebbé válik, a füst és a zaj ártalmak miatt. — Ezek megszüntetése vagy ■áthelyezése is újabb nehézségeket fog okozni az ellátásban. Egyelőre e problémák megoldása a legfontosabb. Szolnok megyében a 348 termelői létszámból a három vállalat javaslata után csak 158 sütőipari munkás dolgozna éjszakai műszakban. Ha megoldható. hogy többszázezer ember kenyér és péksütemény ellátása a jelenleginél jobb lesz, nem pedig rosszabb, ám legyen. Szűnjön meg a pékek állandó éjszakázása. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor minden kísérlet, amely erre irányul meddő próbálkozás marad csupán és több szerv sok dolgozója hiába fecsérel rá időt és energiát. Talán nem a legjobb hasonlat. amellyel most élünk, de a megyében lévő többszáz éj jeliőrt is mindaddig éjszaka kell foglalkoztatni. ameddig a felügyelet nélkül hagyott értékes an vágok biztonsága valamely más formában meg nem oldódik. Bognár János Beszéde közben válik ismerőssé Ebergényi Eide növendék, aki anyuka, apuka és a kis „hugi” társaságában hallgatja a parancsnok szavalt. Csak jót hallanak a szülők. — Ebergényi Ekje növendék áldozatkész, minden közös vállalkozásban ő az első — mondja a parancsnok. Ügy látszik ez családi vonás, hiszen húga alig félórás itt-tartózkodás után fellépett az értekezletet megelőző kultúrműsorban. Női szereplő kellett, hát 5 vállalta. Tegyük hozzá, nagy sikere volt. — Kiválóan helytállt a munkában, példás a fegyelemben és a tanulásban is. Négyes átlagot ért el a vizsgákon — folytatja Sztankó Sándor. Elmaradhatatlan két jóbarátról is sző van az értekezleten: Egyed Lajosról és Nagy Béláról. Most is egymás meliert ülnék szüleikkel együtt. — A két növendék bevonulásuk előtt sosem találkozott. Ma azonban mint testvérek segítenek egymásnak. Különösen a tanulásban. Egved a jobb, Nagy a gyengébb tanuló. A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja (MÉK) tegnap tartotta évi rendes közgyűlését Szolnokon az építő munkásszálló kultúrtermében. A központ tevékenységéről, gazdálkodásáról, tavalyi eredményeiről Csengeri Bálint igazgató számolt be a küldötteiknek. A második ötéves terv időszakában a MÉK-nél leszerződött zöldségtermő terület 2400 holddal növekedett. A tsz-ek és a háztáú gazdaságok tavaly 6848 holdon termeltek zöldséget. A felvásárolt mennyiség 26,3 százalékát exportálták. A kedvezőtlen időjárás következtében a tervet nem tudták teljesíteni. A legtöbb cikk ára magasabb volt a korábbiaknál, s a lakosság igényeit nem sikerült kielégíteni. A termelés gazdaságossága a tsz-ekben igen eltérő. Egy mázsa paprika nettó eredménye a jászfényszarui Lehelkürt Tsz-ben 21 forint, a kőtelki Ady Tsz- ben 120 forint volt. A ti- szpszöllősi Szarvas Sándor Tsz-ben egy hold paradicsom 21651 forint netté jövedelmet hozott. Akadnak azonban olyan tsz-ek Á zöldség- és gyümölcsellátás a MÉK küldött kö*gyíílettének napirendjeit Vércsoport vizsgálat előzi meg. a véradási PÉKEK KÉT TŰZ KÖZÖTT
