Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

IMS. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÖSSZEHANGOL VA ÉS MEGFONTOLVA ? Négy megye részvételével A termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak vezetői tanácskoztak Szolnokon Ez a kérdés merül fel az emberben, sünikor ar­ról értesül, hogy a jász­berényi Asztalosipari Vál­lalat négy évvel ezelőtt elhatározott fejlesztése „bizonytalan ideig” leke­rült a napirendről. , A vállalat üzemépüle­tei nagyon siralmas álla­potban vannak. A jól gépesített, megfelelő szel­lemi kapacitással rendel­kező (mérnök és több technikus) üzemben a korszerű bútorgyártási technológia megvalósítá­sa szinte lehetetlen. A néhány évvel ezelőtti el­képzelések szerint több mint húsz millió forint­ból épült volna új bú­torüzem Jászberényben, iparvágány mellett, köz­művesített területen. A tervrajz elkészült, a te­lek kisajátítását meg­kezdték és éppen ezért négy vagy öt évig a régi épületek karbantar­tására egy fillért sem fordítottak. Az új üzem építésére egyelőre nem kerül sor. Az évi tizenöt millió fo­rint értékű bútort — fé­nyezett háló — ezek után is omladozó, zsú­folt, egészségtelen helyi­ségekben készítik. Ebben az évben, a negyedik ne­gyedévben 16 darabból álló ízléses, korszerű (po­liészter felületkezelésű, hajlatnélküli, száz szá­zalékosan gépesíthető) — eléggé olcsó, két szoba bererdezéséhez is ele­gendő bútor gyártására térnek át Vajon hogyan oldják meg az adott kö­rülmények között e ko­moly feladatot? A népgazdaság anyagi helyzete — köztudott — nem engedi meg új üze­mek korlátlan számban való építését. A jászbe­rényi bútorüzem valószí­nűleg ezért került le a napirendről. Annál ért­hetetlenebb azonban, hogy néhány kilométerrel tá­volabb, Jászjákóhalmán egy másik felügyeleti hatóság (OKISZ) alá tar­tozó, a jászberényihez képest sokkal kisebb és alacsonyabb színvonalon álló üzem fejlesztésére 9 millió forintot fordíta­nak. Vajon eléggé meg­fontol ták-e elhatározá­sukat, akik a jákóhalmi asztalosüzem építését, a Március ii-i szamuniiuau A jászberényi CELKA gya­nús „magánszorgalma” cím­mel cikket írtunk, amely­ben ismertettük a jászberé­nyi járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatát. A vizs­gálat közérdekű bejelentés alapján folyt a jászberényi GELKA szervizben. Mint arról szerkesztőségünket a GELKA központ illetékesei tájékoztatták, a NEB vizs­gálata alapján fegyelmi el­járást indítottak, amely 1965. szeptember 29-én az érintettek felelősségre vo­násával befejeződött. Megállapították; „az in­dok nélküli készülékelle n- őrzést a jászberényi szerviz egyik ipari tanulója vé­gezte. A visszaélést a Népi Ellenőrzési Bizottság felhí­vása alapján lefolytatott vizsgálat során teljesen fel­fedve, a mulasztást elköve­tő ipari tanulót szakvizs­gája letelte után vállala­tunknál nem alkalmaztuk. szövetkezet fejlesztését támogatják? A szövetkezet összlét- száma harminckilenc fő, éves termelése pedig 2,5 millió forintot tesz ki. Jákóhalma mellett szól, hogy a községben nagyon sok asztalos magánkisipa­ros van, akiknek az üzem fejlesztése után számíta­ni lehet a szövetkezetbe való belépésére. A töb­bi érv azonban már a jászberényi üzem javára billenti a mérleg nyelvét. Míg a jákóhalmi szö­vetkezet minden vasúti közlekedéstől távol van, az összes anyagot és a készterméket közúton, nagyon drágán lehet csak fuvarozni, addig a heré­nyi új üzem területére iparvágány vezet. A szö­vetkezet fejlesztése után is csak 15 millió forintos éves termelés érhető el. Ennyit termel most az Asztalosipari Vállalat. Az utóbbi üzem fejlesz­tésénél sem okozna gon­dot a létszámhiány, mert a fejlettebb technológia bevezetése és a tökéletes gépesítés csekély többlet­létszámot igényelne csak, s e dolgozók autóbusszal könnyedén bejárhatnának Jászjákóhalmáról Jászbe­rénybe. A két termelő egység műszaki vezetői­nek aránya és gyakorlata is a jászberényi üzem fejlesztése mellett szól. A megyei tanács ipari osztálya vezetőinek az a véleménye, hogy az Asz­talosipari Vállalat jelen­legi helyzete kritikus és az új üzem felépítése el­engedhetetlenül fontos és sürgős. Sajnálatos azon­ban, hogy a kész terveik felülvizsgálata során egyes hivatalok az új üzemet túl korszerűnek találják és ezt kifogás­ként említik meg Akik ilyen véleménnyel van­nak, előbb nézzék meg a jelenlegi üzemet, egész biztosan túl korszerűtlen­nek nyilvánítják majd. — joggal. E sorokkal nem a szö­vetkezeti vagy tanácsi ipar fejlesztésének elsőbb­ségét kívánjuk befolyá­solni. Csupán arról van szó, hogy a jelenlegi helyzetben és adottságok mellett a beruházás a jászberényi üzemet illetné Egyidejűleg a munka ellen­őrzését elmulasztó szerviz vezetőt az MT. 111. §. 1. bekezdés b) pontja alapján fegyelmileg büntettük.” Továbbiakban a GELKA illetékesei az alábbiakat írják szerkesztőségünknek küldött válaszlevelükben: „Köszönjük, hogy a cikk felhívta a közönség figyel­mét arra, hogy a javítási munkalapokon aláírásával ne igazoljon meg nem tör­tént dolgokat. A magunk részéről is ezzel a kéréssel fordulunk a készüléktulaj­donosokhoz. Nézzék meg akkor is, hogy mit írnak alá, ha a garanciálisán végzett munkáért egy fil­lért sem kell fizetniük. Ez­zel segítik legjobban vál­lalatunk ellenőrző munká­ját és így lehetővé teszik a hasonló visszaélések — még ha azok szórványosan fordulnak is elő — elkerü­lését. * A szolnoki jármű javttó dolgozóinak tavirata az SíKP kongresszusához (Tudósítónktól) A szolnoki járműjavító dolgozói tegnap reggel röp- gyűlésen határozták el, hogy az SZKP XXIII. kon­gresszusát táviratban kö­szöntik. — Mi, a szolnoki Jár­műjavító ÜV dolgozói, akik figyelemmel kisérjük a kommunista és munkás­pártok tevékenységét nagy figyelemmel és bizakodva tekintünk a kommuni us építőinek XXIII. kongresz- szusa elé — írják tööbex között. — Nagyra értékeljük azt a harcot, melyet az SZKP folytat a marxista—leni­nista eszmék világméretű győzelméért. Sikeres harcot kívánunk a nemzetközi helyzet eny­hítéséért folyó harchoz, a vietnami tűzfészek mielőb­bi megszüntetéséhez. Kí­vánjuk, hogy a szovjet né­pek mielőbb építsék fel minden ember vágyát & kommunizmust — fejező­dik be a távirat. Tegnap Szolnokon a me­gyei tanács nagytermében négy megye részvételével rendezték meg a termelő- szövetkezeteik szocialista brigádjainak tanácskozását. Hajdú, Békés, Csongrád és Szolnok megye közös gaz- daságiaból jöttek el a szo­cialista brigád címért küz­dő brigádok, munkacsapa­tok vezetőd, képviselői. Az igen értékes tanácskozáson megjelent Klenczner And­rás földművelésügyi mi­niszterhelyettes, Halász Pé­ter, dr. Náfrádi Sándor és Naigy Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága képvi­seletében, Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese és Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályának ve­zetője. Dr. Kasza Béla, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitot­ta meg a rendezvényt, majd Klenczner András miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást. A beszámoló első részé­ben foglalkozott a terme­lőszövetkezetek termelési eredményével és termesz­tési technikájával. Megál­lapította, hogy növekedett a termelés. 1950-től 1965-ig 55 százalékkal nőtt a me­zőgazdasági termékek ex­portja. Az elkövetkezendő idő­ben a szövetkezetekben hosszabb időre kell hogy kialakítsák a termelési ará­nyokat. A harmadik ötéves tervben minőségi változást érhetnek el a gazdaságok az ésszerű beruházások se­gítségével a termelésben. Ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervben az előirány­zott 13—15 száza1 ékoe nö­vekedést megvalósíthassák a termelő üzemek, bátran kell támaszkodniuk az egyre inkább tért hódító szocialista brigádmozgalom­ra. 1963-ban mindössze 342 brigád versenyzett, 1964- ben már 570, tavaly pedig kétezer brigád. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol jól működnek a szo­cialista brigádok, ott eme­lik a gazdaság termelési eredményeit is. Megyénk­ben évek óta jól működik a jászboldogházi Aranyka­lász Termelőszövetkezetben egy szocialista brigád, A jászárokszállási Táncsics Tsz-ben tavaly három bri­gád elsőízben nevezett be a versenybe ós dicséretes eredményeiket ért eL Az előadó külön megemléke­zett a cibakházi Vörös Csil­lag Tsz szocialista brigád­jairól, példamutatónak és követendőnek tartotta Ha­bán Mihályné brigádját. Dr. Kasza Béla osztály­vezető ezt követően Szol­nok megye termelőszover- kezeteiben levő szocialista brigádokról beszélt A ü- szaföldvári Lenin Tsz-ben is igen jó a versenyszel­lem. Megfelelően alakítot­ták ki az ösztönző mód­szereket és az eredmény nem is maradt eL Először a munkafegyelmet, a rend­szeres munkát követelték meg, majd az újabb agro­technikai eljárások alkal­mazását később a termés­hozamok növelését, a taka­rékosságot Tavaly például kenyérgabonából kétezer hold átlagában 24,5 má­zsás holdankénti átlagot cukorrépából 282,5, kukori­cából pedig 30,1 mázsás (májusi morzsolt) átlagot értek el holdanként. Az újjászervezett megyei ver­senybizottság igen nagy segítséget adott a szocialis­ta brigádmozgalomnaK. 1962-ben 15 brigád 270 fő­vel nevezett be e mozga­lom keretében a neme» versenybe. Elsőnek a me­gyében a tiszaföldvári Sza­bad Nép Tsz harmincegy tagú brigádja nyerte el a megtisztelő címet. Tavaly már 115 brigád 1814 fővel versenyzett Szünet után a vitában számosán felszólaltak. Mind a négy megye küldöttei részletesen elmondották, ná­luk hogyan dolgoznak a szocialista brigádok, mi­lyen segítséget adnak a gazdaságvezetésnek. Habán Mihályné, a cibakházi Vö­rös Csillag Tsz képviseleté­ben elmondotta, hogy 1961- ben alakult meg náluk a brigád, huszonöt asszony összefogásával. Igen nagy segítséget adtak a gazda­ságnak, mert bármilyen munkát elvállaltak és be­csülettel megcsinálták. A brigádban úgy élnek, mint egy nagy családban. Jelen­leg a tanulás a legnagyobb gondjuk, mert sokan idő­sebbek már a brigád tag­jai közüL Balogh István, a szolnoki járműjavító dolgozói és szocialista brigádok tag iái nevében köszöntötte a ta­nácskozást. Beszámolt ar­ról,. hogy náluk 162 bri­gád 1572 fővel versenyez a megtisztelő címért. Részle­tesen elemezte az ipari üzemben dolgozó szocialista brigádok tevékenységét Halász Péter, az MSZMP Központi Bizottsága mező­gazdasági osztályvezető he­lyettese hozzászólásában a szocialista brigádmozgalom­ból az egymással való tö­rődés elvét és gyakorlatát emelte ki. A szocialista emberré formálás fontos eszközének kell tekintenünk ezt a mozgalmat és a továbbiaK- ban minden segítséget megadni a megerősítéséhez és bővítéséhez. Klenczner András minisz­terhelyettes összefoglalójá­ban megígérte, hogy a szo­cialista brigádmozgalom to­vábbi feladatainak megol­dáshoz több segítse >et ad­nak. L. L először. — bognár — NYITJÁK és metszik a szőlőt a tiszakübti hunyadi tsz-ben Cikkünk nitontán

Next

/
Oldalképek
Tartalom