Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

19M. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n UJ SZÜLETIK Laboratóri­um a kolhoz tábláin A SZÉLJÁRTA Mongólia... Egyik, föld­rajzi értelemben igen-igen távoli, de szívünk szerint annál közelebbi barátunk. Hazánkat a testvéri szö­vetség szoros szálai kap­csolják össze a Mongol Népköztársasággal. — Leg­utóbb tavaly járt magas­szintű magyar küldöttség Kádár János vezetésével ott. Az a viszonylag már nem is kevés honfitársunk, aki az elmúlt években a napsütötte, széljárta óriási mongol pusztákon szágul­dott terepjáró kocsival, egyöntetűen azt vallja: megigézte a messzi táj kü­lönös varázsa, az embereik egyszerű, melegszívű visel­kedése. És elsősorban en­nek a hatalmas történelmi hátránnyal a fejlődés or­szágútiéra lépett népnek az az eltökéltsége, hogy fel­építi tágas hazájában a legmodernebb életformát, a szocializmust Ä Ganda-kolostor — és az egyetem Amikor azt mondjuk, történelem, ezen nem a régmúltat értjük. Alig több mint félévszázada, egy Tonkih nevű magasrangú orosz cári tiszt még ezt jelentette a mongol sztyep­pékról a szentpétervári ud­varba: Ez a nép kénytelen engedelmeskedni mindazok­nak, akik parancsolnak ne­ki — márpedig sokan paT rancsolnak. Kínai és mon­gol hűbérurak, lámák... Lámák... Nem is olyan rég még a férfilakosság csaknem fele volt kényte­len imamalomszerű, mun- kátlan egyhangúsággal le­élni az életét a jobbágy- aratókat (pásztorokat) a földesurakon kívül is ki­zsákmányoló lámakolosto­rok hálózatában. A kolos­torok a feudális rend osz­lopai, az elmaradottság fellegvárai voltak. Egy ilyen kolostor ma is léte­zik a 'óvárosban, muzeális furcsaságként, a múlt affé­le élő emlékeként De a Gandát — így hívják a megmaradt kolostort — és a jurtákat a diadalmasan előretörő új, a pompás kül­sejű kőpaloták serege öleli körül. Szinte jelkép, hogy a Gandától nincs messze az egyetem, amelynek fél­tucat fakultásán mintegy kétezerötszáz hallgató is­merkedik a legmodernebb tudománnyal. Szolnok megyei mag — mongol iöidben Közismert adat, hogy ez az ország az egy főre jutó állatállomány terén világ­viszonylatban az első he­lyen áll. Bár Mongólia kö­rülményei logikussá teszik, hegy az állattenyésztés mindmáig a fő gazdasági ág, ezt a helyet a világ- statisztikában csak a leg­korszerűbb tenyésztési módszerek bevezetésével lehetett elérni és tartani. Az egyik nagy állattenyész­tési probléma itt a víz­hiány — és mi, magyarok, többek között éppen en­nek leküzdésében segítünk sokat mongol barátainknak. Jövőre lesz egy évtizede annak, hogy a mongol sztyeppékén magyar kút­fúró expedíció működik, mintegy harminc szakem­ber — geofizikus, gépkeze­lő, geológus, szivattyúsze­relő és fúrómester — köz­reműködésével. A mongo­lok egyébként minden mó­don ápolják a hazánkkal való barátságot. Az ország egyik legnagyobb — több mint félmillió hektárnyi területen dolgozó — szö­vetkezetének neve: „Magyar —Mongol Barátság” A jurták, a gerenda- és kőépületek falain magyar zászlócskák; stílszerűen azok alatt sorolják a nem is ritkán odalátogató hon­fitársainknak eredményei­ket a szövetkezet vezetői. Számos, a Magyar—Mongol Barátság szövetkezet föld­jén sikerrel termelt nö­vény magját a Szolnok megyei Magvar—Mongol Barátság Tsz küldte a tá­voli testvér közösségnek... Iparváros a pusztában S ha azt mondtuk, a földművelés új ágazat Mon­góliában, el lehet képzelni, mennyire új az ipar. Mivel ilyen vonatkozásban Mon­gólia a nulláról indult, ezen a téren a legnagyobb a fej­lődés. Darhan 1962-ben még je­lentéktelen, szétszórt tele­pülés neve volt a térképen. Amerre a szem ellát, min­denütt építkeznek. Mongol, szovjet, csehszlovák, len­gyel szakemberek dolgoz­nak, s rövidesen állni fog­nak a következő óriásléte­sítmények Darhan 50 mil­lió tonna szenet rejtő tala­ján: hőerőmű, fafeldolgozó kombinát, nagy autójavító műhely, cementgyár, mész­égető, téglagyár. (H. E.) Tragikus népszokások Két eredeti japán felvételt mutatunk be olva­sóinknak. Egy bánatos japán édesanya imádkozik kislánya sírja előtt az egyiken, és egy egész család gyászolja az apát a másikon. Mindketten amerikai nukleáris bombák áldozatai: a lány még Hirosimá­ban, a férfi a Fukuriu Maru halászhajó fedélze­tén, Bikini sziget körzetében lelte halálát az atom­esőben. Japánban erőteljes népi mozgalom tiltakozik minden nukleáris fegyver ellen. E mozaglom hívei, tragikus hangulatú „népszokásaként, minden év már­ciusában „Bikini nap”-ot tartanak. Ilvenkor nagy néptömegek zarándokolnak ki a temetőkbe kedveseik sírjához, vagy hamvvedréhez. Tömjén füst lebeg a komor gyász fenséges csend­jében és illatoznak az emlékezés tarka virágai, s bár nyugodtnak látszanak az arcok — a szívek mélyén izzik a jogos harag. Tények bizonyítják: a „Bikini Day” elemi ereiű országos tiltakozás az atomhalál ször­nyűségei ellen! A Minsakből Ljubanyba vezető autóúton, a 19. kilo­méterkőnél mindenki lát­hatja a kimagasló, modern, négyemeletes épületek cso­portját. Ezekben rendezke­dett be a Belorusz Gyü­mölcs-, Zöldség- és Burgo­nyatermesztési Tudomá­nyos Kutató Intézet. Az intézet munkatársai sóik nagyhozamú burgonya­fajtát és zöldségfélét ter­mesztettek, sokfajta gyü­mölcsfát neveltek fel, amelyek már régóta „meg­szokták” Beloruszia tábláit Bélorusziában a szó szoros értelmében „vadásznak” azokra a terményekre és vetőmagokra, amelyek az intézet „védjegyét” viselik. Ez nem is csoda. A „Tyemp” burgonyafajta gumóiban például csaknem 25 száza­lék a keményítő, s annyi A Belorusz Gyümölcs-, Zöldség- és Burgonyatermesz­tési Tudományos Kutató Intézet burgonyanemesítő laboratóriumában fehérje van bennük, hogy ezt a fajtát a tápanyagok koncentrátumának nevez­hetjük! A „Tyemp” egyéb­ként 560 mázsa burgonyát hoz hektáronként Fantasz­tikusan hangzik, de így BOLGÁR KÖRKÉP Lendületes lakásépítés — 10 milliárd cigaretta — Bulgária és Kuba — Bulgária és Franciaország Az elmúlt kilenc eszten­dőben Bulgária valamennyi városában megkétszerezték a lakásállományt Mintegy 35 millió négyzetméter új lakótér keletkezett 1956 és 1965 között- A bolgár építő­ipar kitett magáért. Színvo­nalát nemcsak a városok­ban létesült lakások korsze­rűsége, hanem a tengerpar­ton. a bolgár Riviérán épí­tett gyönyörű szállodasorok európai hire is bizonyítja­Persze, nemcsak a váro­sok fejlődtek a bolgár épí­tőtevékenység révén- Jelen­tősen gazdagodnak új épü­letekben a falvak is- Bulgá­ria kisebb-nagyobb közsé­gedben évi átlagban 22 000 új lakás épül. Meglepően jó etekintetben a fejlődés ará­nya­Érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy a lakóházépít­kezések nagyrésze — csak­nem teljes egésze — magán­jellegű. esetleg szövetkezeti alapon szervezett- A bolgár lakosság 78,6 százaléka olyan otthonban lakik, amely saiát tulaidonában van. Bér­leményekben mindössze a lakosság 21,4 százaléka él- A lakbérek alacsonyak. Az átlagos havi fizetések alig 3,5 százalékát kell átlagban lakbérre fordítani. ☆ Bulgária dohánytermékei előkelő helyen szerepelnek a világranglistán A kitűnő minőségű bolgár dohánynak és a belőle készített ciga­rettáknak mindig jelentős külföldi piacai voltak. Most Haszkovo-ban új dohány­gyárat építenek. Ez lesz az ország legnagyobb dohány­gyára. Ami pedig kapacitá­sát illeti, évente 10 milliárd darab füstszűrös cigarettát készít majd, kizárólag ex­portra- A bolgár dohányipar új létesítménye jelentős népgazdasági bevételi forrá­sokat nyit meg­tűr A szocialista országok in­ternacionalista együttműkö­désének új hajtása a bolgár­kubai államközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés- Ezzel a kér­déssel egy szakértőkből ál­ló vegyesbizottság foglalko­zott Havannában s beható tanácskozás után aláírták a jegyzőkönyvet. Pontosan rögzítették a feladatokat a mezőgazdaság, a bányászat, a cukoripar és egyéb ipar­ágak, valamint a tengeri szállítás fejlesztése érdeké­ben. Jelentős a megállapo­dásnak az a része, amely szerint rendszeres hajójára­tok indulnak a jövőbein Ha­vanna és Várna között. ☆ Bulgária és Franciaország új kereskedelmi egyezményt köt- Az egyezmény hosszú­lejáratra készül s 1966—1970 között marad érvényben. Az elmúlt esztendőben Bul­gária és Franciaország áru­csere forgalma kitöltötte a 36 millió dolláros keretet­van: ha teljesen kihasznál­nánk a „Tyemp” és más az intézetben termesztett burgonyafajtáik lehetősége­it, akkor Belorusziában, sőt más országrészekben is felére-negyedére csökkent­hetnék a burgonya vetéste­rületét. Ez valóságos forra­dalmat jelentene a burgo­nyatermesztésben ! Valóban így is van. Te­gyük fel, hogy a kolhoz 100 hektáron ültet közönséges burgonyafajtát és hektáron­ként 150 mázsa gumót gyűjt be, 20 százaléikos keményí­tő tartalommal. Egyszerű számítással is megállapít­hatjuk: 20 hektár „Tyemp’* a maga lehetőségeivel a hagyományos burgonya mintegy 100 hektárjával ér fel. Húsz hektár 100 he­lyett... Ez azt jelenti, hogy ötödére csökkenthetjük a vetésre. megmunkálásra, begyűjtésre, trágyázásra és a kártevők irtására fordí­tott munkát. Nem kevésbé fontos, hogy hatalmas terü­let felszabadul. Természetesen rendkívül fontos az alkalmazott tech­nika: a vetés sűrűsége, az alkalmazott trágya és vegy­szer mennyisége, a meg­munkálás módja és a he­lyes agrotechnika. Ebben a tekintetben nem kivétel a „Tyemp” sem. Éppen ezért ez intézetben több javasla­tot dolgoztak ki a köztár­saság kolhozainak és szov- hozainak, a talaj- és klíma­viszonyok, valamint a gaz­dasági lehetőségek kihasz­nálására. Szoros kapcsolatot terem­tettek a kolhozokkal és seovhozokkal, találkoztak azokkal az emberekkel* akiknek hivatása az intézet javaslatainak a megvalósí­tására, tehát képletesen szólva, „kimentek” a táb­lákra. Intézetünk dolgozói így is cselekedtek. Kezdetben — 1964 tavaszán — vállalták a ljubanyi járás kilenc gaz­daságának védnökségét. A gazdaságok táblái igen kedvező kilátásokkal ke­csegtető, de ugyanakkor meglehetősen „szeszélyes”, tőzeges, mocsaras területe­ken fekszenek. A vetés megkezdése előtt a tudósok előadásokat tar­tottak, amelyekre meghív­ták a kolhozelnököket, a főagronómusokat, s ami kü­lönösen fontos, a gépkeze­lőket. Megmagyarázták, hogy mi az új eljárások lé­nyege: hogyan kell előké­szíteni a vetőmagvakat, ho­gyan és miképpen kell ül­tetni, mennyi trágyára van szükség a táblákon, s ho­gyan lehet megvédeni a vetéseket/a kártevőktől. A jól előkészített munka meghozta gyümölcsét. A köztársaságban a burgonya átlagos hozama 110 mázsa volt hektáronként, de az említett területeken 300— 360 mázsás rekordokat ta­karítottak be. A tudomány tehát „kü­lönleges feltételeket” te- ’-emtett. „Szövetségre” 'é- pett a gyakorlattal, kitűnő eredményt hozott. B. Usztyincr

Next

/
Oldalképek
Tartalom