Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

19W. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kiállítások Hétfőn, március 21*én Az értelemig és tovább... mű­vészeti sorozat utolsó szol­noki estje keretében nyi­tották meg a Ságvári Mű­velődési Házban Simon Fe­renc szobrászművész kama­rakiállítását. A kiállítás áp­rilis 2-ig tekinthető meg. ☆ Ma ugyancsak befejező­dik. Az értelemig és to­vább... vidéki sorozata is a képzőművészek e sorozat keretében rendezett kiállí­tása is. 19-én Jászapátiban Bok­ros László, 20-án Túrkevén Mészáros Lajos, 25-én Kar­cagon Meggyes László, 26- án Tiszaföldváron Berényi Ferenc kamarakiállításá­nak megnyitására került sor, ma este pedig Gácsi Mihály kiállítását, a soro­zat utolsó rendezvényét Kunszentmárton ban nyitják meg. ☆ Az V. Iparművészeti Ki­állítás anyagát láthatja ma délelőtt 11 órától a szolno­ki közönség a Damjanich Múzeum kiállító termeiben. A kiállítást, amelyet Lá­nyi Ottóné művészettörté­nész rendezett. Barna Gá­bor, a megyei tanács épí­tési osztályának osztályve­zető helyettese nyitja meg. Simon Ferenc: Fürdőzők (lemezdomborítás) Becsülik a fiatalokat Az öcsödi Kossuth Tsz- ben néhány évvel ezelőtt kevés fiatal dolgozott. A KISZ-alapszervezetnek csu­pán tizenegy tagja volt, je­lenleg a hetvenet is meg­haladja a tagok száma. Nem véletlen, hogy eb­ben a közös gazdaságban jól érzik magukat a fiata­lok, s többen visszajönnek azok közül, akik korábban eljártak dolgozni. A szövet­kezet vezetői, gazdái be­csülik az ifjakat, lányokat. Ennek jele többek között az is, hogy a napokban tartott közgyűlésen tizenhét fiatalt választottak meg vezetősé­gi tagnak. A honvédséghez bevonuló ifjaknak leszerelésük után 1000—1500 forint segélyt ad a közös. A családalapító fiataloknak 500—1000 fo­rint, illetve azoknak, akik már több mint öt éve a tsz-ben dolgoznak, 3000 fo­rint házassági segélyt Jut­tatnak. Romain Gary Magyarországon Szombatra virradó éjsza­ka hazánkba érkezett Ro­main Gary Goncourt-díjas francia író és felesége. Jean Seberg amerikai film­színésznő. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként — a magyar- francia kulturális egyez­mény alapján — egy hetet töltenek Magyarországon. Magyar művészekkel és irodalmi életünk képvise­lőivel való találkozásuk so­rán ellátogatnak egyebek között a Magyar írók Szö­vetségébe, a magyar Pen Clubba, a Színházművészeti és a Filmművészeti Szövet­ségbe. Az utóbbi helyen a tisz­teletükre rendezendő fo­gadást a „Kifulladásig” cí­mű francia film vetítésével kapcsolják egybe. O tletteli kezdeményezőkészség A népművelési munka tapasztalataiból A szolnoki járási tanács vb művelődésügyi állandó bizottsága legutóbbi ülésén a népművelési munka ta­pasztalatait tűzte napirend­re. Bornemissza Ilona vita­indító előadása és a töb­biek felszólalása közben hasznos módszerekről esett szó. Dícsérőleg emlékeztek meg például a besenyszögi- ekről, akik lehetővé tették a tanulnivágyók számára, hogy hároméves kombinált tanfolyamon befejezhessék általános iskolai tanulmá­nyaikat, s egyúttal szak­munkás-bizonyítványt sze­rezzenek. A tavaly végzett hallgatók továbbképzéséről mezőgazdasági szakkörben gondoskodnak az idén. Okos elgondolás, hasznos módszer ez, kár, hogy ke- pés helyen talált követésre. fiaim. ha a népművelés helyi felelősei környezetük igényeihez, gondjaihoz iga­zodva szerveznek előadáso­kat. Jászladányban például sok gondot okozott az Is­kolában a kettős nevelés. Ezért szervezték meg a szülők akadémiáját, ezúton is jobban szót értve a szü­lőkkel. Jó kezdeményezésnek bi­zonyult Jászladányban, T=- szasülyön. Martfűn a veze­tők klubja. Az MSZMP ideológiai irányelveinek megjelenése érlelte meg ezt az elhatározást. Több köz­ségben tapasztalták, hogy a helyi vezetők az ideoló­giai munkát úgyszólván csak az ateista propagandá­ban látták. Ha csökkent a hittanra járók száma, ha kevesen mentek templom­ba, akkor már kielégítőnek tartották az ideológiai mun­kát A vezetők klubja lét­rehozásával azt akarták el­érni a népművelők, hogy a világnézeti, erkölcsi, politi­kai kérdések átfogó egészét lássák a helyi vezetők, ne szűkítsék le az ideológiai munka fogalomkörét Ezen túlmenően abban is re­ménykednek, hogy a klub- foglalkozásokon elhangzott előadások után az eddigi­nél több segítséget kapnak a vezetőktől a dolgozók ne­veléséhez. Sok helyen vitatott ér­tékű. Űjszászon és Tisza­földváron sikeresnek köny­velt a nevelők akadémiája. Néhány tanár azt vallja: „nem kell engem tanfo­lyamra ösztökélni, anélkül is tovább adom, amit tu­dok”. Mások szerint az aka­démiai foglalkozásokon sok új gyakorlati módszert is­mertetnek, fontos kérdések­ről vitáznak. egyszóval Városépítésünk gazdaságossága A szolnoki embereket ér­dekli a városban folyó épít­kezés. Szenvedélyesen vi­táznak, ha egy-egy beru­házás célszerűségével vagy esztétikai megjelenésével nem értenek egyet és jól­eső érzéssel nyugtázzák amikor valami szép és egy­ben hasznos épülettel gaz­dagodik városunk. Van azonban a városépí­tésnek egy másik oldala is, amelyben a vitát könnyeb­ben el lehet dönteni. Ez a beruházások gazdaságos­sága. Gazdaságosnak akkor tekinthető az adott terület kihasználtsága, ha laksű­rűsége a megengedhető leg­magasabb. Nagyobb laksű­rűségű beépítésnél kisebb a beruházási költség, mert az egy lakásra eső állan­dó költségek és közmű hosszak csökkennek. Építő­mé l' két liftet kell beépí­teni, ezért azt mondhatjuk, hogy a 10 szintes (földszint plusz 9 emelet) beépítés látszik a leggazdaságosabb­nak. A 10 szintes épületek a középmagas házak kate­góriájába tartoznak. Szolnokon nemrégen jó­váhagyták a Ságvári körút és az új Zagyva híd közötti területen 215 lakás építésé­nek programját. A terv ötszintes pontházak létesíté­sét tervezi 32 000 négyzet- méter területen, a lakások­ban összesen 800 férőhellyel. Ez a beépítés hektáronként 250 fős laksűrűséget ered­ményez, de a Zagyvapart teljes beépítése után is csak 337 fős hektáronkénti laksűrűséget kapunk, mely gazdaságosnak nem tekint­hető. K beépítési intenzitást elérhető 600 lakásra vetít­ve csak 10 ezer forint jut lakásonként az állandó költségekből. Az így meg­takarított összegből lehetne fedezni a tereprendezés és parkosítás költségeit, s nem következik be olyan hely­zet, mint a szolnoki Vész­tők úti lakótelepen. A laíksűrűség optimális növelése esetén a közmű költségekből is kevesebb jut egy-egy lakásra, még akkor is, ha a közművek kereszt- metszetét növelni kell. Köz­ismert tény, hogy a kereszt- metszet bővítése nem kerül annyiba, mint a vezeték hosszának növelése. A harmadik ötéves terv­ben hozzávetőlegesen öt­száz lakás építésére van le­hetőség középmagas épület formájában. Hogy hol érde­mes tízszintes házat építe­ni, azt természetesen első­sorban a talaj teherbírása határozza meg. Ezt köve­tően az éoítőipar érdekelt is szem előtt kell tartani. Az építőipari termelésszer­vezés szempontjából az az előnyös, ha a lakásokat egy helyen sorozatban lehet épí­teni. Erre jó lehetőséget biztosít az állomás környé­kének beépítése (Mátyás ki­rály út, Jósika utca). Ez a terület Szolnok egyik leg­exponáltabb része, úgy is mondhatnánk, hogy Szol­nok kapuja. A Budapest fe­lől gépkocsival, továbbá vasúton városunkba érke­zőknek ez a rész tűnik elő­ször a szemébe. A másik pont a Tisza-híd környéke, Szolnok másik kapuja és általában a Marx-paikot szegélyező terület. Nem tekinthető befeje­zettnek a Zagyva-torkolat sem. A kisajátítási költsé­gek alakulását figyelembe véve bátran lehetne kezde­ményezni a Tabán közép­A Vöröscsillag út végén épülő tízszintes toronyház. (Jászt Brunőné alkotása — Szolnok megyei Tanács Tervező Irodája) iparunk számára előnyös a nagyobb laksűrűségű be­építés, mert az erők jobb összpontosítását teszi lehe­tővé. A laksűrűség növelése a lakók igényeinek csor­bítása nélkül csak a szint­szám növelésével érhető el Egy bizonyos határon túl az épület magasságának nö­velése olyan többletköltség­gel jár, mely leronthatja a fajlagos költségmutatókat. Néhány ilyen drágító té­nyezőt említsünk meg. A biztonsági előírások sze­rint a 27 méter felső padló­magasságot meghaladó épü­leteknél lépcsőházanként. megéri a fáradságot. Ezért járnak be az újszászi fog­lalkozásokra a környező községekből is, bizonysá­gául annak, hogy érdemes máshol is foglalkozni ily- módon a nevelők tovább­képzésével. A tiszaföldváriak kerek- asztal-konferenciák szerve­zésével teremtettek lehető­séget a községi vezetők és a lakosság közti eszmecse­rére. Ezeken a minden for­maságtól mentes, közvetlen hangú beszélgetéseken a község életének olyan moz­zanatairól is lehet vitázni, melyekről egyéb helyen nem esik szó. A fentiekhez hasonlóan lehetne sorolni tovább a jó népművelési módszereket, így az újszászi és tiszaföld- vári irodalmi színpad fel­nőtt oktatásához nyújtott segítséget, s még jónéhány hasznos ötletet. Mindez ar­ra vall: népművelőink egy­re jobban megfelelnek hiva­tásuknak, ötletteli kezde­ményezőkészség jellemzi munkájukat (S- 8.) középmagas lakóépületek építésével növelve 600 la­kást tudunk az említett 3.2 hektárnyi területen kialakí­tani, hektáronként 625 fős laksűrűséggel. Megjegyzen­dő, hogy ezen laksűrűség mellett is még bőven biz­tosítható az egy főre előírt magas házakkal való átépí­tését is. Az eddig elmon­dottakkal jócskán kimerí­tettük az ötszáz lakást ma­gában foglaló középmagas házak adta lehetőséget. Re­mélhetőleg a negyedik öt­éves terv lakásszámai ma­Tizenegyemeletes gazdaságos technológiájú toronyház szabadterület (park, gyer­mekjátszótér, stb.). Nézzük meg a lakásszám növekedés hatását a beru­házási költségekre. A lakó­telep létesítésének vannak bizonyos állandó költségei (kisajátítás, tereprendezés, utak, közvilágítás stb.), melyek a lakásszám növe­lése esetén sem változnak. Az említett lakótelepen 5.5 millió forint állandó költ­ség figyelembevételével egy lakásra 25 ezer forint ál­landó költség esik. A_középmagas beépítéssel gasabbak lesznek, s más oldalról remélhető, hogy a jelenlegi 30 százalékos arányt az Építésügyi Mi­nisztérium éppen a házgyá­rak és poligon üzemek lé­tesítése folytán évek múlva feloldja. Mindannyian elégedettek lennénk, ha az elkövetkező tíz év alatt Szolnok előbb említett valamennyi beépít­hető pontját impozáns, tía* szintes épületek díszítenék. Dr. Kttrthy LászB Simon Ferenc: Bányászok

Next

/
Oldalképek
Tartalom