Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

1968. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vallatóra fogott módszerek A főkönyvelővel folyta­tott beszélgetés után ne­kem is az volt egy ideig az érzésem, hogy a téma különösebben nem érde­kes, hiszen azért mert a vállalat eredménye több mint félmillióval romlott, a vezetőket nem terheli felelősség. Egyáltalán ki tehet erről? Valaki csak felel végsősoron az ered­ményromlásért, az önkölt­ségi terv be nem tartásá­ért? Végülis be kellett lát­nom, hogy nem. De ha kár származik, s annak elköve­tését törvényes rendeletek szerint senkire sem lehet rábizonyítani, akkor a kár már nem kár? Végjük csak sorjába. — Miből ered fél év alatt csak a sóderből felmerülő több mint 100 ezer forint anyagár különbözet és szállítási többletköltség? — Abból, hogy a vállalat ál­tal igényelt bányakavics­nak csak egy részét vállal­ta az illető kavicsbánya és csak e mennyiség fuvaro­zására kapott vasúti kocsi­kat a szállító fél. A mun­ka azonban nem állhatott le, a munkásokat nem küldhette el a vállalat, a tervet teljesíteni kellett Mint általában ilyenkor lenni szokott, anyagot szer­zett az építőipari vállalat Sódert lehetett kapni, ha nem 1« annyiért ameny- nyiért a kijelölt kavicsbá­nya szállít, valamivel drá­gábban, de volt. Persze a szállításhoz vasúti kocsi nem állt rendelkezésükre, közúton kellett a kavicsot az építkezéshez fuvarozni, így azonban a vasúton szállított sóder fuvarkölt­ségének dupláját kell szá­mítani. így volt ez a csupasz aludur kábellel is. A vál­lalat szükségletét ebből sem tudták kielégíteni. De van megoldás, a munka nem állhat meg stb. Való­ban. A kiutalt 32 tonna helyett 50 tonnát használ­tak fel. A hiányzó mennyi­ségei; fel kellett hajtani, megvásárolni (sokszor fel­árral) és saját gépkocsin sokszor kétszáz kilométer­ről az építkezés színhelyé­re fuvarozni. Említhetnénk ugyanígy a parkettát, amiből végülis a szükséges mennyiség bir­tokába került az építő vál­lalat. de csak tetemes több­letköltségek árán. A ta­nácsi építőipari vállalat mérlegében ezek a felesle­ges többletköltségek szere­pelnek. Létezésüket megin­dokolni azonban nem ne­héz. és mint eddig is, elő­reláthatóan az lesz a sor­sa, hogy a felettes szervek majd belátják szükségessé­gét, elismerik, jóváhagy­ják. Lehet, hogy korrek­cióként csak egy részét ve­szik figyelembe, s egy bi­zonyos összeg (talán száz­ezrek) a vállalati eredményt csökkentik. S akkor mi van? — kér­dezzük. Rosszabbul fog mu­tatni az önköltség, keve­sebb lesz a nyereségrésze­sedés stb. Mindezeken túl azonban az a lényeg, hogy drágábban épített a válla­lat, mint akkor ha mind­ezeket a feleslegesen ki­adott százezreket megtaka­ríthatta volna. Mert az tel­jesen mindegy, hogy a vállalati eredmény romlá­sáért felelősségre lehet-e vonni személyeiket, vagy sem. A többletköltség több­letköltség marad akkor is, ha azt az év végén a mér­legbeszámolókor jóváírják a vállalatnak. ügy gondoljuk, eljött az Ideje annak is, hogy ne csak egyes személyeket vonjanak felelősségre azért, mert hibás Intézkedéseik­ből károk származtak. Itt az ideje, hogy az egyes in­tézkedéseket. rendeleteiket termelési módszereket is vallatóra fogjuk: megfe­lelnek-e a népgazdaság ér­dekeinek — gyorsan, ter­melékenyen, olcsón építke­zünk-e vagy sem. S ha nem — mint az a fenti példákból is látszik — vál­toztatni kell rajtuk!- bj ­SCH4 4!\DOR: Jősáfjkibarneiika Mondják hozzáértő, tudós férfiak, hogy az emberi agy mechanikus működését a kibernetikus gépek hova- tovább helyettesíteni ké­tesek. Sőt, egy elektro­nikus számológép pillana- tok alatt annyi számot ad össze, von ki stb., amennyit neves fejszámoló művészek együttesen legföljebb egy év alatt tudnának. Azt is mondják: özek a központi­lag vezérelt halálfinom precíziós gépek csodálato­sai. pontosak, érzékenyek. Gombnyomás és mint az őrült: készítik a statiszti­kát, mifenét. Laikus lévén, eltátom a szám, amikor ilyesmit olva­sok népszerű tudományos lapunkban és álmodozni kezdek. De jó volna, ha egy komoly tudós vagy akár egy nemzetközi tudóskol­lektíva feltalálná szép csöndben az emberi szív jó­ság kibernetikai gépét. Az özvegyek, az árvák, az el­hagyottak. a szerelmi búbá­natosak odajárhatnának a jóság kibernetikai gépének jó kútjához gyógyírért. Egyszerű lenne az egész. Mindenki megnyomná a gépen a maga kis gombját, és sokáig sütkérezne, mele­gedne a neki hiányzó jó- ságsugárban. És e sugár to­vább hatna az emberekben, még otthon is melegítené őket. És veszélyes sugár lenne ez is, mint a radio­aktivitás, „megfertőzne” bennünket, és tovább ad­nánk mindenkinek. Először a kicsi családunknak, az­tán a kollégáknak, aztán mindenkinek, akivel talál­koznánk. Azután mindenki mindenkinek és akkor min­den ember vidám lenne, örömmel járna haza... Bátor álmom rögeszmévé vált. Elhatároztam, hogy addig is, míg valaki ezt a gépet felfedezi, és álla­munknak telik a megvásár­lására, én ajándékozom meg az emberiséget jóság­gal. Az elhatározásomat szép csendben vertem nagydob­ra, egyébként fölöslegesen, hiszen a szememből már régen kikönyököl a jóság. Jött a kollégám: beteg a házmestere, gyomorperfo- ráció, azonnal szanatórium­ba kell szállítani. „Vidd pajtás a kocsit, igaz az ál­lamé, de én most az embe­ri jóság nevében odaadom neked. Minden jót a ház­mesterednek és minden be­tegnek.". Jött a másik kollégám, esküvője lesz a határszélén. „Vidd pajtás a kocsit. Az emberi boldogság egyik kelléke, hogy messzi uta­kon ne gyalog járj.” Jöttek még vagy tizen kocsiügyben és én boldog voltam, hogy segíthettem A Szenttamás! Állami Gazdaságban középfokú traktoros tanfolyamot Indítottak, amelyen húszon; toros vesz részt. A gyakorlati és szóbeli vizsgákat április végén teszik le a hallgatók. Április 1-én megszűnik a magán- gépjárművek üzemanyag­bélyege A nehézipari miniszter új rendelete értelmében április 1-én megszűnik a magángépjárművek üzem­anyag-bélyege. Ettől az idő­ponttól kezdve valamennyi töltőállomás, akár az ÁFOR, akár a földműveszövetke- zet, akár valamelyik ga­rázsipari vállalat kezelésé­ben van, kizárólag kész­pénzért árusít üzemanyagot a magánautóspknak, moto­rosoknak. A közületi gép­jármű üzemanyag-bélyeg továbbra is fennmarad. A rendelet hangsúlyozza, hogy a közületi bélyeg el­lenében ezután is csak a közületi járműveket szabad kiszolgálni, magángépiár- mű tulajdonosok nem vá­sárolhatnak bélyeggel. rajtuk. Boldogságot kíván­tam az új tévékhez, a ran­devúkhoz... Az állam — jóság tekin­tetében — messze elmaradt a szívemtől: megfizettette velem a sok száz kilomé­ter árát. De jóságom vak­ká tett, sem a kollégákat, sem az államot nem vol­tam képes szidni. Jósággal minden elsimítható — gon­doltam —, a gépet úgyis nemsokára felfedezik, ad­dig ki kell tartanom. Közben Pista, hivatalunk Benjaminkája elkövetett valami kisebb badarságot egy lánnyal — Szegeden. A mama nem hagyta, a ma­ma feljelentette, a tárgya­lást ott tartották. Pista jött és elmondta, nincs egy huncut vasa sem, tehát nem tud a tárgyalásra utazni. Nekem sem volt, mostan mi legyen? Meg­nyomtam a kisgombot és eszembe jutott a táskaíró­gépem. Azonnal odaadtam Pistának: „Vidd el fiam, a zaciba. A pénzből vegyél magadhoz kétszáz forintot, annyi elég az útiköltségre majd megadod, ha lesz. A zálogcédulát és a többi pénzt hozd vissza.” Pista örült, az írógépet hóna alá kapta, elvitte, az­tán eltűnt cédulával, pénz­zel együtt. Harmadnap kaptam egy táviratot tőle: „Az írógép­re kaptam 630 forintot, a zálogcédulát eladtam a Marx téren háromszázéit, tehát jövök összesen 920 forinttal. Ne haragudj, meg kellett nősülnöm." A szorgalom és a hozzáértés gyümölcs; 10,9 millió forint nyeretég a Surjánt Állami Gazdaságban Megszokott dolog már, hogy a Surján! Állami Gazdaság 1959 óta mindig nyereséggel zár. A máso­dik ötéves terv időszaká­ban 36,6 millió forint nye­reséget fizetett be az ál­lam kasszájába. A tavalyi eredmény — 10,9 millió fo­rint nyereség — minden ed­digit felülmúl A 4473 hol­das, viszonylag kis terüle­tű Surján jóval nagyobb állami gazdaságokat is ma­ga mögé utasított. A mérlegbeszámoló ada­taiból sokat mond a követ­kező számadat: a surjáni gazdaság álló- és forgóesz­közeinek értéke 91 millió Dehogy haragudtam, hisz tudtam, kis idő még és meglesz a gép. Jóságom mágikus erővel hatott mindenkire. Man­cika is betért a hivatalom­ba és előadta: a vőlegénye egy gazember, lemondta a randevút, pedig ő megvette a két jegyet a „Van, aki forrón szereti”-re. Meg sem nyomtam a kisgombot a szívemen, csak mentem ve­le a vőlegénye helyett, bár az kissé zavart, hogy a lány csinos és a hivatalból ismerem. Mozi után sétál­tunk. Éjféltájt arra gondol­tam, nagyon rossz ember lehet az a vőlegény, aki ezt a lányt otthagyta. Hajnali háromra még nem találhat, ták fel a jóság kibernetikai gépet, mert a rendőr elég gúnyosan írta ki a házas­sági adataimat a személy- azonosságimból. Manci ka sírt és csábítónak nevezett. Kissé letörve ballagtam haza. Leültem feleségem mellé az ágy szélére és fej­tegettem neki, hogy közeli már az idő, a jóság, az em­beri boldogság ideje, ami­kor az embernek embere lesz és nem farkasa, ami­kor... A kis csacsi! Míg én az emberiség megváltásának eszméit ecsetelhettem, fi ásított. Felkelt, feketét fő­zött, kikefélte a ruhámat meleg fürdőt készített és megcsókolta az arcomat. Nem értette a jóság kiber­netikai elméletét, sze­gényke, csak a maga kis ügyeivel foglalkozott. De azért nem tudtam haragud­ni rá. forint, a tavalyi árbevétele 36 millió forint. Vagyis az ossz befektetésnek csak­nem 40 százaléka. Surján fő profilja a nö­vénytermesztés. Igen jelen­tős, 363 hold a gyümölcsös, mely kevés kivétellel ter­mőre fordult. A gazdaság starking és jonathán almá­ja, őszibarackja keresett exportcikk. Az idén Szol­noknak is több jut belőle. Holdanként! átlagban ta­valy 188,7 mázsa almát ta­karítottak be. Az ossz nye­reségből 3,8 millió forintot a gyümölcs kertészet ho­zott. A 45 holdas hilléri al­máskert minden holdjáról 90 ezer tiszta jövedelmük volt. A növénytermesztési fő­ágazat magas hozamokkal „dicsekedhet”. A búza 20,8, az őszi árpa 22, a kukorica 25 mázsás átlagot adott hol­danként. Az egyik 106 hol­das kukorica táblájukról 36 mázsás átlagot takarítottak be. A gazdaságnak 2,2 mil­lió forint kárt okozott a száj- és körömfájás. Év végére azonban 600 ezer forintra csökkent e főága­zat eredményromlása. Surjánban igen kedvező­en alakultak az önköltségi mutatók. Egy mázsa ke­nj ' gabonát 166,64, a ta­karmánygabonát 131,17, a kukoricát 165,10, az almái 129,29 forintért állították elő. Egy kiló sertéshús ön­költsége 13,47, a vágómar­háé 17,85 forint. A gazda­ságban takarékoskodtak a különböző anyagokkal. Ezt az is érzékelteti, hogy a tervezett költségek mind­össze 87,3 százalékát hasz­nálták fel. A Surjáni Állami Gazda­ságban Püski Imre igazga­tó és Halmai Jenő főagro- nómus 1958 óta dolgozik együtt a gazdaságban. Az eredmények is igazoljál?, hogy pozitív hatással van a gazdálkodásra, ha a veze­tők évekig együtt dolgoz­nak. Ugyanezt lehet elmon­dani a fizikai munkások­ról is. Az emberek szorgal­ma, áldozatvállalása nélkül soha nem születhetnének ilyen eredmények. A gazdaság három kom­bájnosa — Guszt hály, Jenei Sár pa István j vasárnap» aratott, ./ek csú nat megy. Ki Szegedi j 1 kül szálli n< korrépát, akkor négad^ rakománnyá A főagrom * traktorosok tik Ügy mondja héz tüzérség' vai János Lm- nómus veze lista címért 16 tagú szá vonta 500 v, , .F gat Nagy Gazsó Sándo ot> gádja többsz*"— már a szocial„-*c Surjánban nem állandó, hanem ? dolgozók nagy > törzsgárdához Szappanos Ján< bik Jánosné é, is 8—10 év ót' vasszal visszat daságba. Megb. eltöltött műnk nyában n- dést is kapni munkásoknál J jár. Vízi János, f Ladányi Sánd, , melók --elsajátítod eljárásokat. A a kukoricatermeli gépesítésére törekf 80 centiméteres , ságra vetett, sűrű Volságú kukoricát i vegyszerez! k, körlj kultivátorozása ésüiü rése. Az Idén új;S£s rőket vásárolnak, x? szűnik a kéri beta8< gazdaságban. A gazdaság vezetői ran megfordulnak a " kások között. Ha V feladatot kapnak, abi vezetők megbeszélik munkafeltételeket, s < a kereseti lehetősége Az idén ismét nyereégre- szesedést fizetnek a mu: kősóknak 1 365 000 f<rir költséggel új, kasa üzemi konjThát, ebédBté tenek. Rászolgáltak ei megérdemlik. Máthé

Next

/
Oldalképek
Tartalom