Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-03 / 52. szám
1968. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vallatóra fogott módszerek A főkönyvelővel folytatott beszélgetés után nekem is az volt egy ideig az érzésem, hogy a téma különösebben nem érdekes, hiszen azért mert a vállalat eredménye több mint félmillióval romlott, a vezetőket nem terheli felelősség. Egyáltalán ki tehet erről? Valaki csak felel végsősoron az eredményromlásért, az önköltségi terv be nem tartásáért? Végülis be kellett látnom, hogy nem. De ha kár származik, s annak elkövetését törvényes rendeletek szerint senkire sem lehet rábizonyítani, akkor a kár már nem kár? Végjük csak sorjába. — Miből ered fél év alatt csak a sóderből felmerülő több mint 100 ezer forint anyagár különbözet és szállítási többletköltség? — Abból, hogy a vállalat által igényelt bányakavicsnak csak egy részét vállalta az illető kavicsbánya és csak e mennyiség fuvarozására kapott vasúti kocsikat a szállító fél. A munka azonban nem állhatott le, a munkásokat nem küldhette el a vállalat, a tervet teljesíteni kellett Mint általában ilyenkor lenni szokott, anyagot szerzett az építőipari vállalat Sódert lehetett kapni, ha nem 1« annyiért ameny- nyiért a kijelölt kavicsbánya szállít, valamivel drágábban, de volt. Persze a szállításhoz vasúti kocsi nem állt rendelkezésükre, közúton kellett a kavicsot az építkezéshez fuvarozni, így azonban a vasúton szállított sóder fuvarköltségének dupláját kell számítani. így volt ez a csupasz aludur kábellel is. A vállalat szükségletét ebből sem tudták kielégíteni. De van megoldás, a munka nem állhat meg stb. Valóban. A kiutalt 32 tonna helyett 50 tonnát használtak fel. A hiányzó mennyiségei; fel kellett hajtani, megvásárolni (sokszor felárral) és saját gépkocsin sokszor kétszáz kilométerről az építkezés színhelyére fuvarozni. Említhetnénk ugyanígy a parkettát, amiből végülis a szükséges mennyiség birtokába került az építő vállalat. de csak tetemes többletköltségek árán. A tanácsi építőipari vállalat mérlegében ezek a felesleges többletköltségek szerepelnek. Létezésüket megindokolni azonban nem nehéz. és mint eddig is, előreláthatóan az lesz a sorsa, hogy a felettes szervek majd belátják szükségességét, elismerik, jóváhagyják. Lehet, hogy korrekcióként csak egy részét veszik figyelembe, s egy bizonyos összeg (talán százezrek) a vállalati eredményt csökkentik. S akkor mi van? — kérdezzük. Rosszabbul fog mutatni az önköltség, kevesebb lesz a nyereségrészesedés stb. Mindezeken túl azonban az a lényeg, hogy drágábban épített a vállalat, mint akkor ha mindezeket a feleslegesen kiadott százezreket megtakaríthatta volna. Mert az teljesen mindegy, hogy a vállalati eredmény romlásáért felelősségre lehet-e vonni személyeiket, vagy sem. A többletköltség többletköltség marad akkor is, ha azt az év végén a mérlegbeszámolókor jóváírják a vállalatnak. ügy gondoljuk, eljött az Ideje annak is, hogy ne csak egyes személyeket vonjanak felelősségre azért, mert hibás Intézkedéseikből károk származtak. Itt az ideje, hogy az egyes intézkedéseket. rendeleteiket termelési módszereket is vallatóra fogjuk: megfelelnek-e a népgazdaság érdekeinek — gyorsan, termelékenyen, olcsón építkezünk-e vagy sem. S ha nem — mint az a fenti példákból is látszik — változtatni kell rajtuk!- bj SCH4 4!\DOR: Jősáfjkibarneiika Mondják hozzáértő, tudós férfiak, hogy az emberi agy mechanikus működését a kibernetikus gépek hova- tovább helyettesíteni kétesek. Sőt, egy elektronikus számológép pillana- tok alatt annyi számot ad össze, von ki stb., amennyit neves fejszámoló művészek együttesen legföljebb egy év alatt tudnának. Azt is mondják: özek a központilag vezérelt halálfinom precíziós gépek csodálatosai. pontosak, érzékenyek. Gombnyomás és mint az őrült: készítik a statisztikát, mifenét. Laikus lévén, eltátom a szám, amikor ilyesmit olvasok népszerű tudományos lapunkban és álmodozni kezdek. De jó volna, ha egy komoly tudós vagy akár egy nemzetközi tudóskollektíva feltalálná szép csöndben az emberi szív jóság kibernetikai gépét. Az özvegyek, az árvák, az elhagyottak. a szerelmi búbánatosak odajárhatnának a jóság kibernetikai gépének jó kútjához gyógyírért. Egyszerű lenne az egész. Mindenki megnyomná a gépen a maga kis gombját, és sokáig sütkérezne, melegedne a neki hiányzó jó- ságsugárban. És e sugár tovább hatna az emberekben, még otthon is melegítené őket. És veszélyes sugár lenne ez is, mint a radioaktivitás, „megfertőzne” bennünket, és tovább adnánk mindenkinek. Először a kicsi családunknak, aztán a kollégáknak, aztán mindenkinek, akivel találkoznánk. Azután mindenki mindenkinek és akkor minden ember vidám lenne, örömmel járna haza... Bátor álmom rögeszmévé vált. Elhatároztam, hogy addig is, míg valaki ezt a gépet felfedezi, és államunknak telik a megvásárlására, én ajándékozom meg az emberiséget jósággal. Az elhatározásomat szép csendben vertem nagydobra, egyébként fölöslegesen, hiszen a szememből már régen kikönyököl a jóság. Jött a kollégám: beteg a házmestere, gyomorperfo- ráció, azonnal szanatóriumba kell szállítani. „Vidd pajtás a kocsit, igaz az államé, de én most az emberi jóság nevében odaadom neked. Minden jót a házmesterednek és minden betegnek.". Jött a másik kollégám, esküvője lesz a határszélén. „Vidd pajtás a kocsit. Az emberi boldogság egyik kelléke, hogy messzi utakon ne gyalog járj.” Jöttek még vagy tizen kocsiügyben és én boldog voltam, hogy segíthettem A Szenttamás! Állami Gazdaságban középfokú traktoros tanfolyamot Indítottak, amelyen húszon; toros vesz részt. A gyakorlati és szóbeli vizsgákat április végén teszik le a hallgatók. Április 1-én megszűnik a magán- gépjárművek üzemanyagbélyege A nehézipari miniszter új rendelete értelmében április 1-én megszűnik a magángépjárművek üzemanyag-bélyege. Ettől az időponttól kezdve valamennyi töltőállomás, akár az ÁFOR, akár a földműveszövetke- zet, akár valamelyik garázsipari vállalat kezelésében van, kizárólag készpénzért árusít üzemanyagot a magánautóspknak, motorosoknak. A közületi gépjármű üzemanyag-bélyeg továbbra is fennmarad. A rendelet hangsúlyozza, hogy a közületi bélyeg ellenében ezután is csak a közületi járműveket szabad kiszolgálni, magángépiár- mű tulajdonosok nem vásárolhatnak bélyeggel. rajtuk. Boldogságot kívántam az új tévékhez, a randevúkhoz... Az állam — jóság tekintetében — messze elmaradt a szívemtől: megfizettette velem a sok száz kilométer árát. De jóságom vakká tett, sem a kollégákat, sem az államot nem voltam képes szidni. Jósággal minden elsimítható — gondoltam —, a gépet úgyis nemsokára felfedezik, addig ki kell tartanom. Közben Pista, hivatalunk Benjaminkája elkövetett valami kisebb badarságot egy lánnyal — Szegeden. A mama nem hagyta, a mama feljelentette, a tárgyalást ott tartották. Pista jött és elmondta, nincs egy huncut vasa sem, tehát nem tud a tárgyalásra utazni. Nekem sem volt, mostan mi legyen? Megnyomtam a kisgombot és eszembe jutott a táskaírógépem. Azonnal odaadtam Pistának: „Vidd el fiam, a zaciba. A pénzből vegyél magadhoz kétszáz forintot, annyi elég az útiköltségre majd megadod, ha lesz. A zálogcédulát és a többi pénzt hozd vissza.” Pista örült, az írógépet hóna alá kapta, elvitte, aztán eltűnt cédulával, pénzzel együtt. Harmadnap kaptam egy táviratot tőle: „Az írógépre kaptam 630 forintot, a zálogcédulát eladtam a Marx téren háromszázéit, tehát jövök összesen 920 forinttal. Ne haragudj, meg kellett nősülnöm." A szorgalom és a hozzáértés gyümölcs; 10,9 millió forint nyeretég a Surjánt Állami Gazdaságban Megszokott dolog már, hogy a Surján! Állami Gazdaság 1959 óta mindig nyereséggel zár. A második ötéves terv időszakában 36,6 millió forint nyereséget fizetett be az állam kasszájába. A tavalyi eredmény — 10,9 millió forint nyereség — minden eddigit felülmúl A 4473 holdas, viszonylag kis területű Surján jóval nagyobb állami gazdaságokat is maga mögé utasított. A mérlegbeszámoló adataiból sokat mond a következő számadat: a surjáni gazdaság álló- és forgóeszközeinek értéke 91 millió Dehogy haragudtam, hisz tudtam, kis idő még és meglesz a gép. Jóságom mágikus erővel hatott mindenkire. Mancika is betért a hivatalomba és előadta: a vőlegénye egy gazember, lemondta a randevút, pedig ő megvette a két jegyet a „Van, aki forrón szereti”-re. Meg sem nyomtam a kisgombot a szívemen, csak mentem vele a vőlegénye helyett, bár az kissé zavart, hogy a lány csinos és a hivatalból ismerem. Mozi után sétáltunk. Éjféltájt arra gondoltam, nagyon rossz ember lehet az a vőlegény, aki ezt a lányt otthagyta. Hajnali háromra még nem találhat, ták fel a jóság kibernetikai gépet, mert a rendőr elég gúnyosan írta ki a házassági adataimat a személy- azonosságimból. Manci ka sírt és csábítónak nevezett. Kissé letörve ballagtam haza. Leültem feleségem mellé az ágy szélére és fejtegettem neki, hogy közeli már az idő, a jóság, az emberi boldogság ideje, amikor az embernek embere lesz és nem farkasa, amikor... A kis csacsi! Míg én az emberiség megváltásának eszméit ecsetelhettem, fi ásított. Felkelt, feketét főzött, kikefélte a ruhámat meleg fürdőt készített és megcsókolta az arcomat. Nem értette a jóság kibernetikai elméletét, szegényke, csak a maga kis ügyeivel foglalkozott. De azért nem tudtam haragudni rá. forint, a tavalyi árbevétele 36 millió forint. Vagyis az ossz befektetésnek csaknem 40 százaléka. Surján fő profilja a növénytermesztés. Igen jelentős, 363 hold a gyümölcsös, mely kevés kivétellel termőre fordult. A gazdaság starking és jonathán almája, őszibarackja keresett exportcikk. Az idén Szolnoknak is több jut belőle. Holdanként! átlagban tavaly 188,7 mázsa almát takarítottak be. Az ossz nyereségből 3,8 millió forintot a gyümölcs kertészet hozott. A 45 holdas hilléri almáskert minden holdjáról 90 ezer tiszta jövedelmük volt. A növénytermesztési főágazat magas hozamokkal „dicsekedhet”. A búza 20,8, az őszi árpa 22, a kukorica 25 mázsás átlagot adott holdanként. Az egyik 106 holdas kukorica táblájukról 36 mázsás átlagot takarítottak be. A gazdaságnak 2,2 millió forint kárt okozott a száj- és körömfájás. Év végére azonban 600 ezer forintra csökkent e főágazat eredményromlása. Surjánban igen kedvezően alakultak az önköltségi mutatók. Egy mázsa kenj ' gabonát 166,64, a takarmánygabonát 131,17, a kukoricát 165,10, az almái 129,29 forintért állították elő. Egy kiló sertéshús önköltsége 13,47, a vágómarháé 17,85 forint. A gazdaságban takarékoskodtak a különböző anyagokkal. Ezt az is érzékelteti, hogy a tervezett költségek mindössze 87,3 százalékát használták fel. A Surjáni Állami Gazdaságban Püski Imre igazgató és Halmai Jenő főagro- nómus 1958 óta dolgozik együtt a gazdaságban. Az eredmények is igazoljál?, hogy pozitív hatással van a gazdálkodásra, ha a vezetők évekig együtt dolgoznak. Ugyanezt lehet elmondani a fizikai munkásokról is. Az emberek szorgalma, áldozatvállalása nélkül soha nem születhetnének ilyen eredmények. A gazdaság három kombájnosa — Guszt hály, Jenei Sár pa István j vasárnap» aratott, ./ek csú nat megy. Ki Szegedi j 1 kül szálli n< korrépát, akkor négad^ rakománnyá A főagrom * traktorosok tik Ügy mondja héz tüzérség' vai János Lm- nómus veze lista címért 16 tagú szá vonta 500 v, , .F gat Nagy Gazsó Sándo ot> gádja többsz*"— már a szocial„-*c Surjánban nem állandó, hanem ? dolgozók nagy > törzsgárdához Szappanos Ján< bik Jánosné é, is 8—10 év ót' vasszal visszat daságba. Megb. eltöltött műnk nyában n- dést is kapni munkásoknál J jár. Vízi János, f Ladányi Sánd, , melók --elsajátítod eljárásokat. A a kukoricatermeli gépesítésére törekf 80 centiméteres , ságra vetett, sűrű Volságú kukoricát i vegyszerez! k, körlj kultivátorozása ésüiü rése. Az Idén új;S£s rőket vásárolnak, x? szűnik a kéri beta8< gazdaságban. A gazdaság vezetői ran megfordulnak a " kások között. Ha V feladatot kapnak, abi vezetők megbeszélik munkafeltételeket, s < a kereseti lehetősége Az idén ismét nyereégre- szesedést fizetnek a mu: kősóknak 1 365 000 f<rir költséggel új, kasa üzemi konjThát, ebédBté tenek. Rászolgáltak ei megérdemlik. Máthé
