Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
1968. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Iskola a mz&sQy&i* Á Rákóczi Tsz kilép az ismeretlenségbő Félúton Jászberény és Pórtelek között, az országút mentén áll az iskola, amely mintegy tilalomfa kettéválasztja a határt is. Az egyik oldalán elterülő szántók az Üjerdei Állami Gazdaság, a másik oldalon a jászberényi Rákóczi Tsz földjei; Erről az iskoláról eszembe jut egy régi beszélgetés. Végzős tanítójelöltektől kérdeztem meg: hova szeretnének menni tanítani, mi vágyaik „netovábbja”? Egyikőjük ez utóbbit így fogalmazta meg: összkomfortos tanyai iskola — országút mellett, villanynyal és kétszobás tanítói lakással; Nos, a pórteleki országút mellett ez az iskola megközelíti ezt az elképzelést. Igaz, van egy nagy „szépséghibája”, nincs villany. A tanteremben gázlámpa világítja be a padsorokat A tanítójelölt fiatal házas volt, ezért emelte ki az *,összkomfort” lényeges jegyeként a tanítói lakást. Ebben az iskolában is házaspár tanít, Montvai János és felesége. Két gyermekük van, Zsuzsika a kislány hét éves, apuka osztályába jár, Tamás, a nagyfiú már felső tagozatos, ő minden nap Berénybe utazik, mert az iskola fele már beköltözött a városba, csak a kicsik maradtak itt kint a tanyán. Az udvaron egy új Wartburg áll, igaz Tamás szerint már nem is olyan új, 63-as „évjáratú”* a Montvai házaspáré A kocsi mellett néhány bicikli, motorkerékpár. —- Hamarosan gazdáikra is rátalálunk az osztályteremben ülnék, a felnőttek iskolájában. Érkezésünkre Montvai János félbeszakítja az óráját. A gyerekekhez szabott padokban meglett asszonyok, férfiak ülnek. — Az állami gazdaság dolgozói, a Rákóczi Tsz elnöke, párttitkára, brigádvezetői, ősz- czesen tizenheten, akik az egész napi munka után ülés szocialista, volt gyarmat- tartó és volt gyarmati országok viszonyában egyaránt uralkodóvá válnak. Ám ezeknek az elveknek az érvényesüléséért nem Washington és nem is Bonn harcol. Ezeket a kormányokat a másik oldalon, a kolonializmus és a neokolo- nializmus oldalán találjuk. Ezeket az elveket következetesen csak a szocialista országok képviselik, ennélfogva ezek az országok az újonnan felszabadult országok természetes szövetségesei és harcostársai. Nemcsak az igaz, hogy a gyarmati rendszer összeomlása a szocialista világrendszer létrejöttével magyarázandó, hanem az is, hogy kiszolgáltatja magát a régi és vi gyarmatosítóknak az az ország, amelynek kormánya külpolitikai tevékenységével gyengíti az imperializmus ellen, a békéért és a nemzeti függetlenségért küzdő erők egységét. Lehet ezt szubjektíve tagadni — és ezt egyesek meg is teszik —, de objektíve vitathatatlan. Magyarországon mindehhez nem is kellene hozzátenni, de a teljesség kedvéért mégis leírjuk, hogy a szocialista országokat az újonnan felszabadult országokhoz fűződő kapcsolataikban nem öatfe érdek vezeti. Egyezetek be a padokba, hogy elvégezzék a nyolc osztályt Az első padban ketten ülnek, Rácz Józsefné, aki már beköltözött ugyan a városba, de itt akarja befejezni az iskolát és Per- nyéz László növénytermesztési hrigádvezető. Amíg a fotoriporter elkészül a felvétellel, beszélgetünk. Pemyéz László nagyobb fia a mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági technikumban tanul. Ha szükség lesz rá a tsz-ben, hazajön. A kisebbig fiú most hetedikes, az ő tanulmányaiban már az édesapa is segíteni tud. — Szükség van rá, hogy ez meglegyen, többet tud így az ember a világról is — mondja. Később, amikor a tanítói lakásban beszélgetünk újra szóba kerül Pemyéz László. — Az egyik legjobb, legszorgalmasabb tanulóm. — Sokszor megfigyeltem, hogy tanítás előtt egy fél órával már bent ül könyvébe mé- lyedve a teremben és a feleletein meglátszik, hogy otthon is foglalkozik az rűen arról van szó, hogy az érdekek egybeesnek. 0 A harmadik kérdésre adandó válasz mindenekelőtt annak leszögezését teszi szükségessé, hogy a politikai függetlenség. azaz az önálló államiság megszerzése után múlhatatlanul dönteni kell a társadalmi fejlődés útjáról. Minden országban igent vagy nemet kell mondani a kapitalizmusra, vagy a nem kapitalista útra. A kapitalista út azt jelenti, hogy a kialakuló burzsoázia átveszi a régi gyarmattartók helyét, a nép sorsa pedig a kapitalista kizsákmányolás lesz. Megnyílik az út a külföldi tőke, a ítoncesssziók számára és mindez azzal az elkerülhetetlen következménnyel jár, hogy az ország a külpolitikában is az imperialisták felé orientálódik. A net- kapitalista út viszont a nemzeti demokratikus állam felé vezet. Ez olyan gazdasági és társadalmi fejlődés, amely földet ad a parasztnak, megkezdi az önálló nemzetgazdaság, az önálló ipar kiépítését, felszámolja a külföldi tőke befolyását és a tömegek kezébe adja az állam vezetését. Ezzel elkerülhetők a kapitalista fejlődés gyötrelmei, és el lehet vágni az utat a gyarmatoanyaggal — mondja róla Montvai János. Sötétben ülünk, a lámpa az osztályteremben maradt, ahol történelem órával folytatódik a tanítás. A pórtelki „anyaiskolából” jár ki ide a szakos tanár. A házaspár 1952 óta itt lakik, a férj Montvai János már 17 éve tanyán tanít. Egyelőre nincs olyan tervük, hogy bemenjenek lakni, majd talán akkor, ha Zsuzsika is nagyobb lesz. Búcsúzunk, közben már odakint is egészen besötétedett. A lépcső aljáig kísérnek. — Csak ezt a sötétséget volt eleinte nehéz megszoknunk, mindig a kapcsolót kerestük. Van ugyan egy agregátorunk, de csak ritkán használjuk, mert nagyon drága. — Most már egyre később sötétedik. — Mi a felnőttek iskoláján mérjük le, hogy hosz- szabbodnak a nappalok, egyre tovább dolgoznak a földeken. Szöveg: R. G. Fotó: N. Zs. sitók új behatolása előtt. A gazdasági önállóság tehát a politikai függetlenségnek is feltétele. Emellett az adott lehetőségek között fokozatosan javítani lehet a tömegek anyagi helyzetét. Az újonnan felszabadult országok népeinek érdekei azt követelik, hogy azt az utat járják és ne a kapitalista fejlődés útját. Az a segítség, amit az újonnan felszabadult országok a szocialista országoktól kapnak, elősegíti a nemzeti demokratikus állam megteremtését és megszilárdítását. Ebből a segítségből a szocialista országoknak nem származik hasznuk. Az Ázsia és Afrika országaiban dolgozó szakembereket, az ott épülő gyárakat, az oda szállított gépeket, tudományos és egészségügyi berendezéseket a szocialista országok dolgozó népe a lehető legkedvezőbb feltételekkel adja. Nem a szocialista országok, hanem elsősorban az újonnan felszabadult országok népeinek érdeke, hogy ezt a segítséget igénybe vegyék, hiszen a gazdasági épitőmunkával saját boldogulásukat, saját országuk függetlenségét szolgálják. Az újonnan felszabadult országok igénybe vesznek tőkés hiteleket is. Ez érthető és megmagyarázható, hiszen kortohi elmaradottságuk miatt sók mindenei meglepetés Lecki Rozáliát a városban is, a szövetkezetben is nagyon jó szakembernek tartják, nagyra becsülik. Ö a Rákóczi Tsz iőköny- velője. Azt mondja: — Mikor a versenyadatokat dolgoztuk fel, viccelődtem: gyerekek meglátjátok, helyezésünk lesz. Nagyon szépet mutattak a számok, de azért az első helyről nem álmodtam. Más se. Amikor a bizottság a Néplapban nyilvánosságra hozta a verseny nyerteseinek névsorát, sokan kapkodták a fejüket. Honnan pottyant ez a Rákóczi Tsz? A „menő” szövetkezetek hagyományos listáján nem szerepelt, szó még nem esett róla. A városban ugyan emlékeznek rá: 1957-ben és a rá következő esztendőben a legjobb szövetkezet volt Törökszentmiklóson. De a megyében? Erre most egyszerre a négyezer holdas gazdaság megnyeri birtokcsoportjában a Szolnok megyei szövetkezetek termelési versenyét. A díj ugyan nagyrészben ben hiányt szenvednek. Az azonban, hogy a tőkés hiteleket milyen feltételekkel kapják, nem utolsósorban attól függ, mennyire szilárd a szocialista országok és az újonnan felszabadult országok antiimDerialista egységfrontja. 0 A fentiekben nem a jelenleg létező, hanem a részben már meglévő, részben még csak kívánt állapotot, az objektív követelményeket irtuk le. Az utóbbi időkben lezajlott katonai hatalomátvételek egy része arra mutat, hogy az imperializmus éppen a nemzeti függetlenségnek és a nemzeti demokratikus államok kialakulásának akar erőszakosan útjába állni. A társadalmi fejlődés kérdéseit azonban soha, semmilyen puccs, semmilyen palotaforradalom nem dönthette el. Nem döntik el a mostaniak sem. A katonai államcsínyek hozhatnak nehéz, hónapokat, esetleg éveket valamely nép számára. Nem kétséges azonban, hogy előbb-utobb Ázsia és Afrika minden újonnan felszabadult népe saját, nem egyszer keserű tapasztalataiból okulva szilárdan megveti a lábát az igazi nemzeti függetlenség, a béke és a társadalmi ha ladás erőinek hatalmas táborában. csak egy esztendő küszködését méri. De a Rákóczi Tsz tavalyi jól „kijött” lépésében 1952 is benne van. Ax alapítás Törökszentmiklóson azt tartják Kovárta a város mennyországa. A kovártai föld, a lelke föld. Mégse mentek rajta soha sokra a maguk erejéből az itteniek. A kisemberek nem. ők álltak össze, tették egy- tagba a kis földeket, meg a nagy nyomorúságot a Facsárdában. A Facsárda a város utolsó épülete a Ti- szaföldvárra menő úton. Állami tartalékkal együtt se volt ötszáz holdjuk Pa- tó Ferenc, Papp Mihály, Balpataki Illésné, B. Kiss Istvánnééknak. Alapító családjaik is vannak. Az öreg H. Papp Sándoréktól itt dolgozik ő, a fia, meg a lánya családja is. Vörös Csillag néven alakultak meg. Az első közös épületük egy vályog lóistálló. Még megvan. Gye- nes István kalauzolt el oda és mutatta meg. Különös érzés kinézni a már rozoga ólféle ajtajából. Előtte köréje látványos nagyüzemi major nőtt azóta. Van itt még víztorony is. Ezernyolcszáz férőhelyes korszerű hizlaló kombinát. Tavaly építették meg a gépműhelyt. Van tehénistálló, vegyszerraktár és sok minden. Az udvar legvégén újfent falakat húznak, most épül a gépszín. Az egész szép majort pedig serdülő nyárfaerdő és gyümölcsös öleli körül. Az emberek is együtt nőttek a közössel. Idevaló, jól gazdálkodó kisparasz- tok, mint Balpataki Antal, Szabó Kálmán, Tekse János, Bacsó József traktort vezetnek, szakmunkások azóta. A nagy lépés A tavalyi év igen jól sikerült. Azt várták, hogy 64 vagon búzát tudnak eladni, éppen a dupláját, 128 vagont sikerült. És még több is lehetett volna. A szövetkezet ugyanis 1200 holdas vetéséből 400 holdat magyar búzával vetett be. A törek végett. A magyar búza nem ad annyi magot, de ad töreket. Ezt nem értem. — Az egész országban nem építkeznek úgy az emberek, mint nálunk. Az új házak betapasztásához meg kell a törek. A törek olyan, mint a cukor, úgy keresik — mondták nekem. Nem valami korszerű felfogás. Az idén már nem is „törekre” vetik a búzát. Azzal együtt, 17.5 mázsás termésük volt tavaly. Aláírnák tíz évre előre. Az őszi árpa pedig 21.70 mázsás átlagot adott 600 holdon. Cukorrépából 100 vagon — fél millió forint — a többlettermés. Ebből lett a nagy lépés. Meg a sertésből, a baromfiból. Törökszentmiklóson ők hizlalnak a legtöbbet. Nyolc-kilenc hónapra kész a hízó náluk, 12 forintos kilónkénti önköltséggel. Csirkét 31 ezret adtak el a feldolgozó üzemnek és a törökszentmiklósi, a szolnoki piacon. A főállattenyésztő — Gel- lérfi Lajos — ötvenhez közelítő parasztember. Itt gazdálkodott ezen a részen, kimagasló állat nyésztő középparaszt ve Most ötszázhúsz emfc nagy hasznára „éli ki” í lattenyésztő szenvedélyéi Az átlagjövedelem ha ezer forinttal nőtt egy f alatt. Pedig annyit tartali koltak, hogy már moí meg van a tíz forint műt kaegylégenként. Amit e2 után termelnek az min?, csak növeli már. Apák és fiúk Sajnos a megyei mellé egy országos rekordot is alighanem ez a szövetkezet tart. ötvenhat esztendő az átlagéletkor náluk! A nyáron előfordult a csépié» idején, hogy nem tudtak zsákoláshoz összeszedni e’ a- gendő embert. Az öregek még csak elkapálgatnak, de a zsákot már nem bírják. Mesélnek erről egy történetet Deák Károly bácsi — maga is hatvan felé járó ember — ott tiblábolt a szérűn. A környező tanyákról vagy ki tudja honnan, egy csapatnyi kölyök verődött össze. Naprafor- gómagért, hulladékért jöttek a galambnak, nyúlnak. Az emberek rájuk szóltak: ne lábatlankod j átok itt* gyerekek. — EH ne zavarjátok őket* kiáltott fel az öreg Deák. — Ha már egyszer bekeveredtek valahogy, szoktassuk ide őket. Különben eddig nemigen erőltette magát a szövetkezet a fiatalok után. Most megnőtt az érdeklődés a közös iránt, jönnének visz- sza az elmenők közül is. Csakhogy elhangzott már: aki egyszer kitette a lábát, ne ácsingózzon vissza. Vízkeleti Márton párttitkár szembeszáll ezzel az értetlenséggel. Ő mondta azt is az elnöknek: — Hallod, az ifjúságra nagyob gondunk lehetne* Nem kapnak meg mindent* ami megilletné őket Most foglalkoznak a KISZ újjászervezésével. Sxeplőfolt Oj agronómus került a szövetkezetbe. Az eddigivel nem jöttek ld. Az újtól nagyon sokat várnak. A gazdálkodás nagyobb rendbentartását. A megyei elsőségnek nagyon örültek a szövetkezet tagjai. De a másik pillanatban már keseregtek is. Különbözőképpen becsült adatok szerint 3—5 vagonnyi kukorica ment tönkre gondatlanságból. Ügy verik szét csákánnyal a szérűmunkások. Szégyen ez a hírnév útjára lépő szövetkezetre. A holnap Sarkadi Lukács az elnökük. Itteni kisparaszt volt. Vele, a főkönyvelőnővel, a párttitkárral beszélgetünk a holnapról. A városban azt mondogatják: a Rákóczi pár év múltán úgy megerősödik, hogy maga mögé utasíthatja az Aranykalászt. ök úgy tartják: — Nincs szenzációs elképzelésünk a jövőről. Várjuk a Nagykunsági Főcsatornát. 1967-re talán meglesz. Addig is úgy gazdálkodunk, mint most. Csak ennél jobban, precízebben, gondosabban. Csak úgy érdemes. Borzák Lajos A tanteremben gázlámpa világítja meg a padsorokat...
