Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

.966. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gazdálkodás új vonása a brigádok önelszámolási rendszere A PAPÍR MÖGÖTT... A törtevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a dévaványai községi tanács „veszekszik” egymással. Ugyanis a szövetkezetnek van 45 holdas birtoka a vá­nyai határból. Birkalegelő csupán, de jó időjárás ese­tén meg is lehet kaszálni. Szántóföldi művelésre sem­miképpen nem alkalmas. A dévaványai tanács mégis másfél éve erősködik felszólításokkal, büntető szank­cióikkal fenyegeti a Vörös Csillag Tsz-t: fel akarja szántatni vele a legelőt. Ép ésszel kárt nem csinál az ember — vélekedik a szövetkezet és ellen is áll a ta­nács intencióknak. A felszántás után e földön ugyanis semmi meg nem teremne, de akkor már legelőnek se lenne jó. Miért van, hogy a dévaványai tanács mégis maka­csul ragaszkodik elgondolásához. A túrkeveiek kesereg­ve mondják: azért, mert ennyivel kevesebb az állami­lag nyilvántartott szántóföld a községben. S hogy a pa­píron szereplő szántóföld a valóságban is meglegyen, ilyen áron, erőszakkal akarnak szántósítani. A szántóföld védelméről törvény van Magyarorszá­gon. A dévaványai tanács intézkedése mégis nagyon papírízű és mindentől elvonatkoztatott. Hiszen csak a papír kedvéért akarja a szántóföldet növelni, nem néz­ve az eset következményeit. Ebben az országban jó törvények vannak és az igazság itt nem sikkadhat el. Legfeljebb az egyik he­lyen nem intézik el, de igazságot szolgáltatnak a má­sik fórumon. Nem szabad a helytelen intézkedésbe be­lenyugodni. Bízni kell abban, hogy minden ésszerű do­log elintézhető. Csakhát esetenként több utánajárással, szívóssággal, kitartással... Borzák Lajos Ezerszámra szedi naponta a tojást Bana Imre és a többi gondozó a törökszentmiklósi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben. A két tojóházban tizenhat és félezer tojó van. A szövetkezet tavaly egy tyúknál évi 182 tojásátlagot ért el 74 filléres önköltséggel. A jelek szerint az idén is meglesz a tavalyi jó eredmény Egy évvel a határozat után A kunhegyesi földmű­vesszövetkezet évek óta teljesíti kereskedelmi ter­vét. Nyeresége évről évre nő. A múlt évi küldött- közgyűlésen elsősorban mégis a kereskedelmi munka javítását tűzték ki célul. Ezt részben a háló­zat fejlesztésével, korsze­rűsítésével, részben pedig a lakosság igényének mind jobb kielégítésével kíván­ták megoldani. Tavaly csaknem 56 millió forint volt a forgalmuk, korsze­rűsítették az üzleteket, amire több mint másfél millió forintot költöttek — csaknem 22 millió forint a forgóeszköz vagyonuk, a másfél millió forintnál is több volt a nyereségük. A kereskedelmi munka javu­lását mutatja még a hiány­cikkek egyre szűkülő kö­re is. Mindezek ellenére sem mondhatjuk el: az egy év­vel ezelőtt hozott határo­zatok valamennyi pontját végrehajtották. Néhány fontos tennivaló továbbra is feladat maradt. Nem javult a község tsz-eivel és a vegyesipari ktsz-el való kapcsolatuk. Elsősorban termelési kap­csolatokra gondolunk. A község zöldség-gyümölcs ellátása gondot okoz an­nak ellenére, hogy a helyi tsz-ek elegendő zöldségfé­lét termelnek. Az fmsz mégis központi árualapból kénytelen kielégíteni a szükségletet. A vegyes­ipari ktsz-el való kapcso­latuk kimerül a munkák megrendelésével és elvég­zésével. A javító-szolgál­tató munkában viszont már nincs közös elgondo­lásuk. A ktsz a helyi áru­alapból semmit sem ké­szít az fmsz boltok ré­szére. Hiba továbbá, hogy az elmúlt évben egyetlen újítást sem adtak be az fmsz-nél. A határozatban ugyan benne van az újító­mozgalom jelentősége és kiterjesztése, de újítási feladatot már nem dol­goztak ki. Nem teljesítet­ték a baromfifelvásárlási tervüket, nem lett jobb a vendéglátásuk, s a szolgál­tatásban sem érték el a kitűzött célt. Az idei küldöttközgyű­lésen ismét született ha­tározat. Abban az elért eredmények további javí­tását tűzték ki célul. A határozat azonban csak annyit ér, amennyit meg is valósítanak belőle. Ép­pen ezért az fmsz vezetői­nek az eddigiektől is job­ban kell irányítaniok, — mj — Tanulmány a kertásásról Elhatároztam, tanulmányt fogok írni. A címe az lesz csupán: „Tanulmányi” Té­mája a fizikai munka. Hát ez nagyszerű. Ez igen. Ezt nem is megírni, hanem festeni kéne, vagy bronzba önteni. De megírni: — úgy érzem, ezért születtem. Aztán egy kötözködő alak, a másik énem: — Hát végeztél te már fizikai munkát? Volt már a te kezedben lapát, ásó? Igaza van. Előbb ki kell próbálni. Lehetőség van bőven. Nem is kell messzi­re menni. A Lajos bácsiék- nak kertjük van. Fölaján­lom, hogy társadalmi mun­kában megmivelem. (Egy darabon) Nem kérek fizet­séget csak akkor, ha már érik a cseresznye, meg a szőlő. Szó nélkül beleegyeztek. (Ezt persze rögtön gondol­tam.) Kijelölték az ásni- valót. Megmagyarázták, hogy hogyan csináljam, így iogd fiam, ide lépj rá... Tudom én azt csinálni. Nem kell mindent megma­gyarázni — hördült fel bennem az öntudat. Tehát: belenyomom az ásót — így ni, rálépek a taposóra, — megy ez. Föl­emelem — nem is olyan nehéz kifordítom — egy kicsit ragad, szétvágom. Nahát... Szóval: belenyo­mom, rálépek, felemelem... megy ez. Egész jót tesz nekem egy kis fizikai munka. Egy kis mozgás. Szinte feszülnek az izmaim. Nohát, hogy ettől hogy irtóznak egye­sek. ...Belenyomom, rátapo- sök, fölemelem... nagysze­rű. De mehetne egy kicsit gyorsabban is. Nem lehet azt mondani, hogy sokat megcsináltam volna. Gye­rünk... ...belenyomom, rátapo­sok... belenyo... belenyo­mom, mennyit nehezedett ez a föld. Biztos erre több eső esett. Aha. Szóval: ...belenyomom, rálépek, fel- — nézd már, — fölemel­ném, föl is emelem... ki­fordítom, szétvágom. No most egyet szusszan­tok. Ajajjjajj! Valami br leszúródott a derekamba. Nem tudok fölegyenesedni. ...Jjjjjajj — sikerült. Egész jól halad. Persze ha ebből kellene megélnem? Hm. No de lássunk hozzá... belenyomom, rálépek... csak a derekam ne fájna... belenyomom, rálépek — csurog a verejték, a dere­kam jajj... a tenyeremé, mintha parazsat szorongat­nék... tüzes karikák táncol­nak a szemem előtt... nem tudok tölegyenesedni, nem tudom kinyújtani a kezem. Teljesen tönkretettem ma­gam... Még három ásó- nyomnyi, s kész vagyok... belenyomom... már csak kettő... mintha ólomból lenne. Még egy... nem bí­rom... megcsinálom... meg­csinálom... Kész! ■ Ah! Sóhajtanék nem megy, fölegyenesednék, nem si­kerül, mennék a lábaim nem engedelmeskednek. Csak állok négyrét gör­nyedve. Csak tudnám, ho­gyan fogok ebből tanul­mányt írni. Lesz-e erőm hozzá? (Dián) A karcagi Dimitrov Tsz kertészetében — 1963-ban — kísérletképpen bevezet­ték a brigád premizálás rendszerét. A munkában résztvevő tagokat a bruttó árbevétel alapján jutal­mazták. Az árbevételi terv túlteljesítéséből származó összeg 30 százaléka őket illette. A kísérlet bevált. Az emberek gondosabban szedték és csomagolták a 33 holdon termett zöldség­féléket. A termés 90 szá­zaléka I. osztályú lett. Év végén minden munkaegy­ség hat forint prémium­mal növekedett. A következő évben a kertészeti brigád költség- és hozamtervet is kapott Az árbevétel összegéből le­vonták a költségeket és az „egyszerűsített” tiszta jö­vedelem 30 százalékát osz­tották ki a terv túlteljesí­téséből. Tehát a brigád területe önelszámoló egység lett a gazdaságban. Jó munkája utáni többletjövedelmük független volt a gazdaság többi ágazatainak eredmé­nyétől. A tagok egész éven át számolgattak. Hajnal János technikus, brigádve­zetővel az élen csökkentet­ték az anyagfelhasználást. Ügyeltek arra, hogy a fo- gatosok, gépjárművezetők mennyit szállítanak. Nem engedték meg a munka- egységhígítást, mert ez költségnövelő, illetve jöve­delemcsökken tő tényező lett volna a brigád ered­ményében. Ha olcsóbban. gazdaságosabban dolgoznak A kertészet dolgozói kö­zött 1964-ben 64 ezer, ta­valy 59 ezer forint pré­miumot osztottak ki. Pe­A megye huszonhét épí­tő-, építő és vegyesipari ktsz-éből mindössze három az, amely nem teljesítette előirányzatát, veszteséggel zárta az elmúlt gazdasági évet. A törökszentmiklósi és a tiszaföldvári Építőipari Ktsz, valamint a Szolnoki Épületkarbantartó Ktsz vesztesége előzetes számítá­sok szerint valamivel egy­millió forint fölött lesz. A felsorol: szövetkezetek semmivel sem voltak hát­rányosabb helyzetben, mint a többi huszonnégy, rossz munkájuk inkább a veze­tés színvonalának gyenge­ségében, a vezetők tehetet­lenségében, a tagok ha­nyagságában és fegyelme­zetlenségében keresendő. Nem nehéz bebizonyítani, hogy ez mennyire így van. Vegyünk két szövetkezetei, a szolnokit és a kunma­darast E két ktsz egy­aránt sorházakat is épített az elmúlt esztendőben. Míg az előbbi csaknem „leégett”, az utóbbi szerény nyere­ségre tett szert. A szolno­kiak helyben dolgoztak, a kunmadarasiak viszont ki­lencven kilométeres távol­ságból irányították, szer­vezték a munkálatokat, szállították az építőanyag egy részét. Az eredmények alakulásánál nagy szerepet — döntő szerepet — ját­szott, hogy a szolnoki szö­vetkezet egész évben mű­szakiak hiányával küzdött, ugyanakkor a madaras! építészmérnökkel és több technikussal rendelkezett. Az előnyt, s ezzel egy- időben a nyereséges ter­melést ez nagyban befolyá­solta. A kunmadarasi ktsz-nek nemcsak a környéken van dig tavaly május végén — a paradicsom és a papri­ka érése előtt — súlyos jégkár, mintegy 300 ezer forint veszteség érte a kertészetet. A harminc tagú brigád összeforrt. Minden tagja megértette, ha olcsóbban, gazdaságosabban termel­nek, egyénileg is jól jár­nak. Az idén 49 holdra nö­velik a kertészet területét. A palántázó és tápkocka- gyártó gépek mellé szóró­fejes öntözőberendezést kiaiptak. Korábban ugyanis barázdás, csörgedezted módszerrel öntöztek. Ez elvette a terület 5—10 szá­zalékát, kevesebb lett a tőszém. A hollandi ágya­kat fóliával borítják, hogy gyorsítsák a növények fej­lődését, s előbb legyen pri­mőr termékük. A kertészeti brigád ön­elszámoló rendszere élénk érdeklődést váltott ki a gazdaságban: A szántóföl­di brigádok is megtárgyal­ták módszereiket, eredmé­nyeiket, s arra a következ­tetésre jutottak, hogy az önelszámolás rendszerét terjesszék ki a gazdaság egészére. A Dimitrov Tsz két üzemegységében 2—2 nö­vénytermelő brigád műkö­dik. Területük 1600—1700 hold szántó. Az idei terv­ben már ők is önelszámoló egységekké válnak. Meg­kapják, hogy mennyi mun­kaegységet, lófogatot, na­pot, gépi normálholdat, műtrágyát és növényvédő­szert használhatnak fel. Ha túllépik ezt, növelik a költséget, rontják a gazda­ságossági eredményt A növénytermelők adott­ságai, lehetőséged mások mint a kertészeké. — így magától értetődő, hogy a jóhíre, ez a jó hír a me­gyeszékhelyre is elkísérte. Megbízható partner, emel­lett kifogástalan munkát végez. A szövetkezet ve­zetőinek már nagyon rég­óta legfontosabb feladatuk a vezetés színvonalának emelése, jó szakemberek al­kalmazása. Ezért van most építészmérnöke a madarasi Építő és Vegyesipari Ktsz- nek. A szolnoki Épületkarban­tartó közgyűlésén arról beszéltek a tagok, s né­melyik vezető is, hogy a sorházépítés meghaladja a képességeiket, nem nekik való az. A kunmadarasi szövetkezet vezetői és tag­sága arról vitázott, hogyan lehetne Szolnokon gazdasá­gosabban építeni. Arról egy szó sem esett, hogy nem lehet. S még egy, ami megle­pett. Az, hogy ez a szö­vetkezet mer kockáztatni. Nem a vezetők kockáztat­nak ész nélkül, nem erről van szó. A tagsággal egyet­értésben új építőanyagokat fognak bevezetni — falun. Már meg is vásároltak több családi házhoz ele­gendő nagyblokkot, s ebből építenek fel először csak egy házat. Ha kell, az első időben olcsóbban adják a házat — saját terhűkre, amíg megszeretik az em­berek a néhány blokkból összeszerelt gyorsan és gaz­daságosan kivitelező csalá­di házakat. Mert, hogy megszeretik, az biztos. Nagyszerű, tetszetős épü­letet terveztek. Egyszerre nem lesz olyan égető a téglahiány, mert e panelek­ből nagyon sokat lehet be­szerezni. Másoknak is le­hetne. — bognár — premizálás aránya is vál­tozó. A szántóföldi brigá­dok tagjai, a terven felüli egyszerűsített tiszta jöve­delem 15 százalékát kap­ják. Egy hold kukorica mű­velése után 14 munkaegy­séget írnak jóvá és plusz 20 százalék természetbeni juttatást kapnak. Minden mázsa cukorrépáért 25 de­ka cukor jár. A természet­beni juttatás természetesen költségnövelő tényező az elszámoláskor. A vezetők érdekeltsége A brigádvezetők a terven felüli többletjövedelem öt, az üzemegyeségvezetők két százalékát kapják. Polgár Mihály főkönyve­lő és Rápolti Imre üzem­gazdász így vélekedik: A szövetkezet tervében 10 ezer mázsákban és mil­lió forintokban beszélünk. Az emberek jobban meg­értik, ha a terveket, költ­ségeket brigádokra bont­juk. Ismerik, hogy mit kell tenniök és tudják, hogy mennyi jövedelemre szá­míthatnak. Szívesen vállal­juk a tervek, költségek le­bontásával járó többlet munkát. A költségfelhasz­nálást, az eredményeket évközben is sűrűn elemez­zük, értékeljük, s ha szük­séges, a szakvezetés időben fog intézkedni. Az állattenyésztésben négy brigád dolgozik. Itt egyénenként, munkaterüle­tenként határozták meg a prémiumfeltételeket. A nö­vénytermelőkével együtt azonban közös vonás, hogy itt is a költségek csökken­tésére, a gazdaságosságra ösztönöznek. A sertéshiz­laldában például figyelem­be veszik a takarmány- felhasználást. a súlygyara­podást, az elhullást és a hizlalási időt. A tehenészek minden ki­fejt liter tej után 10 fillért kapnak negyedévenként. Ha a tervet túlteljesítik a többletből — egy liter te­jért — év végén plusz 5 fillér jár. Az ár és jövedelem A marhahizlalók extrém minőség utáni prémiumát a duplájára emelték az idén. A premizálás tehát rugalmasan követi a felvá­sárlási ár növeléséből szár­mazó jövedelemtöbbletet. A karcagi Dimitrov Tsz- ben a közgyűlés jóváhagy­ta az idei termelési, pénz­ügyi és jövedelemelosztási tervet. A tagok egyetértet­tek azzal, hogy a szántó­földi brigádok önelszámoló egységek legyenek. Azt is kikötötték, hogy prémiu­mot csak az kaphat, aki egész éven át becsülettel dolgozik. A férfiaknak 300, a nőknek 150 a kötelező munkaegység (csúcsok ide­jén megfelelő arányú mun­kát kell végezni). Akinek fegyelmi ügye volt, pré­miumot szintén nem kap­hat. Ennek eldöntését a brigádra bízták. Az üzemegységek, brigá­dok önelszámoló rendsze­re új vonás, bátor kezde­ményezés a karcagi Di­mitrov Tsz-ben. A kisebb termelési egységek na­gyobb önállóságot kaptak, s ezzel a felelősségük is nőtt. Az új módszer köve­tésre méltó, mert elősegíti a munkatermelékenység növelését, a gazdaságossá­gi szemlélet kialakítását. Máthé László Sikeres „távirányítás”

Next

/
Oldalképek
Tartalom